Manapság az internetes technológiákat körülbelül 1,4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti célokra. Jelenleg kutatások zajlanak az internet technikai (elsősorban távközlési) problémáinak megoldására, például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére. A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4) ugyanis kifogyóban van, még legalább 5 milliárd ember számára kell elérhetővé tenni.

10. WWW – World Wide Web Egy internetes alkalmazás, egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. Kliens-szerver alapú: - webszerverek - böngészők A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni. Ez a program képes megjeleníteni az egyes dokumentumokat, „weblapokat”. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek.

A Web alapelveit Tim Berners-Lee, a CERN részecskefizikai kutatóközpont munkatársa dolgozta ki 1990-ben. Eredeti célja a különböző intézményekben világszerte dolgozó kutatók közötti automatizált információmegosztás volt. Az alapötlet egy globális információs hálózat létrehozása volt a számítógépek, a számítógépes hálózat és a hipertext képességeinek ötvözésével.

1993. április 30-án a CERN bejelentette, hogy a Világháló mindenki számára szabad és ingyenes. Még ugyanebben az évben elindult az első magyarországi WWW-szerver, a www.fsz.bme.hu (kb. az 500. WWW szerver a világon). Magyar honlap: http://www.fsz.bme.hu/hungary/homepage_h.html

A World Wide Web Consortium (W3C) egy konzorcium, mely nyílt szoftver szabványokat alkot a világhálóra. A gyártókra bízza a szabvány alkalmazását. Sok szabvány megfelelési szintet definiál, amit a fejlesztőknek követnie kell. www.w3c.org A konzorciumot Tim Berners-Lee vezeti. Az MTA SZTAKI 1995 óta tagja a Konzorciumnak. A W3C hazánkban nyitotta meg első kelet-közép-európai irodáját, a W3C Magyar Irodát. www.w3c.hu

10.1. Web 2.0 A web megújulását hivatott kifejezni a különféle technológiák együttes használatának révén. 2006-ban változás tanúi lehettünk, az interaktív, programozható web háttérbe szorította a statikus webet. Web 2.0 olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. A szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók hozzák létre.

Web 2.0 A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának tulajdonítják 2004-ből. Web 2.0-snak akkor hívunk egy weboldalt, ha az egy vagy több technológiát, vagy alkalmazási módot használ a következők közül: - CSS (Cascading Style Sheets) – stíluslap használat a tartalom és a megjelenítés szétválasztására, - Folksonomies (folk taxonomy szabad fordításban: népi osztályozás) címkézés, metaadat készítés tartalomhoz, - Mikroformátumokat terjesztő oldalak bővített jelentésleírással (szemantikai kiegészítések), - API (Application Programming Interface) alkalmazásprogramozási felület,

Web 2.0 - Rich Internet Applications - látványos internetes alkalmazások pl. Ajax mint eszköz, - Szemantikai összefüggések kifejezésére alkalmas XHTML és HTML jelölők, - RSS / Atom feed támogatás, - Mashup - kliens vagy szerver oldali tartalomkombinálás pl. Google Maps, - Weblog alkalmazások, wiki vagy fórum szoftverek. Ezek a technológiák nem újak, mégis terjedésük, és külön-külön avagy együttes alkalmazásuk új internetezési szokásokat, igényeket, társadalmi változásokat indítottak el.

Web 2.0 Ezekkel a lehetőségekkel élve a felhasználók már nem csak a weblapkészítők által feltett statikus tartalmat fogadhatták be, hanem lehetőségük nyílt saját oldalak létrehozására programozási ismeretek nélkül, valamint visszajelzések adására a megszerzett információkkal kapcsolatban. Magyarországon az internet terjedésével szintén megjelentek a web 2.0-s szolgáltatásokat kínáló weboldalak (iwiw, KlubD, baratikor, videa, keptaram, mindenkilapja). Felhasználóik számának növekedése jelzi az új szolgáltatások iránti fogékonyságot.

Tipikus web 2.0-s eszközök: - közösségi oldalak, - képmegosztó oldalak, - videómegosztó portálok, - blogok, - wikipédia és más wikik, - fórumok, - hírforrások, linkmegosztó oldalak, online kereskedelem, podcasting: az iPod és a broadcasting szavak összeolvadásából jött létre. Rádió és tv adások online sugárzását teszi lehetővé. Mint látható sokféle technikai elem áll rendelkezésre. Nem szükséges mindegyiket együttesen alkalmaznunk.

10.2. Web 3.0 A 3.0-s webet szemantikus webként is szokás emlegetni. A 2.0-s web fokozatosan fogja átadni a helyét a 3.0-s verziójúnak. A szemantikus web célja egy olyan gépi infrastruktúra létrehozása, amely jelentést tud tulajdonítani a kifejezéseknek. Ehhez lehetővé kell tenni, a weben lévő adatok integrálását, a közöttük levő kapcsolatok definiálását és jellemzését, illetve az adatok értelmezését.

10.3. Web 4.0 A Web 4.0 egyelőre még a jövő. Ez már a tartalom teljesen testre szabott megjelenítését fogja lehetővé tenni. A megfelelő időben, a megfelelő személynek, a megfelelő tartalom továbbítása a célkitűzése. Elosztott számítású architektúra fogja jellemezni, így megvalósíthatóvá válik a nagyon magas számítás- és információigényű feladatok végrehajtása.

Web 4.0 A web nemcsak a számítógépekben és mobiltelefonokban lesz jelen. Minden eszközzel kapcsolatban lesz a web, pl.: karórában, tévében vagy akár a ruhákban. Ennek megfelelően segítik, irányítják és hozzák meg döntéseinket akár helyettünk is. Felmerül a kérdés az egyéni szabadság és a teljes webes élmény közötti határ meghúzásával kapcsolatban.

A web fejlődése Forrás: http://www.radarnetworks.com

10.4. URL – Uniform Resource Locator Webcím. Egyetlen címben összefoglalja a dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt: - a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk; - a szóban forgó gép nevét; (- a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen;) - a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül. Pl.: http://info.cern.ch/NextBrowser.html Csak a gép nevének beírásával egy alapértelmezett dokumentum, a honlap töltődik be (pl.: www.unideb.hu).

10.5. HTTP – HyperText Transfer Protocol Az internet alkalmazási rétegének egy protokollja Weboldalak lekérése – szolgáltatása Kérés-válasz alapú protokoll kliensek és szerverek között.

10.6. HTML – HyperText Markup Language Leíró nyelv, melyet weboldalak készítéséhez fejlesztettek ki, és mára már internetes szabvánnyá vált. Az aktuális változata 5.0, mely az SGML általános jelölőnyelv egy konkrét alkalmazása. SGML (Standard Generalized Markup Language) egy metanyelv, mellyel dokumentumok leírónyelveit lehet definiálni.