Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Európában élő körülbelül 10–12 millió roma közül sokan naponta szembesülnek az előítéletekkel, a tolerancia hiányával, a hátrányos megkülönböztetéssel.
Advertisements

A depresszió előfordulása a családorvosi gyakorlatban
Az iskolai szociálismunka
Gyermekvédelem a védőnői munkában
Önkéntes menedzsment Előzmények Toborzás Szűrés, kiválasztás
Mentálhigiéné, kiemeltképp a depresszió
„EZERARCÚ CSALÁD” A fiatalokkal való kapcsolatfelvétel és sikeres bizalmi kapcsolat kialakításának egyik lehetősége Pistyur Gabriella Sóti Beáta Törzsökné.
Orvos – és Egészségtudományi Centrum
SZOPTATÁS ELŐSEGÍTÉSE SZÜLÉSZETBEN SZÜLÉSZETBEN PAP KÁROLY AUGUSZTUS 4. Nyíregyháza AUGUSZTUS 4. Nyíregyháza.
Veszélyeztető magatartás gyanúja  időnként előforduló, enyhébb jelenségek  rizikó tényezők  háttérben inkább a szülők tájékozatlansága áll.
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
Szociális munka az onkológiában
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
Pécs, április 19.. „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” TÁMOP /2-C/ „A TANANYAGTARTALMAK FEJLESZTÉSE EREDMÉNYEINEK.
Alkoholizmus.
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
A mai magyar gyermekvédelmi rendszer
Gyermekkori depresszió
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja.
Szabóné Kármán Judit PTE NTI BTK Oktatás és Társadalom Doktori Iskola
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
1)A szakszerű egészségügyi ellátás biztosításához jutás szükségességének felismerése – Mikor, milyen esetekben hívjunk orvost? 2)A beteg gyermek ellátásával.
Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék
Az alapellátásban dolgozó gyermekorvosok és a területi védőnők feladatmegosztása a prevenció területén – előnyök és veszélyek az ellátásban Kovács Julianna.
Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon
A primer prevenció jelentősége az ifjúsági munkában
2011. JÚNIUS 28. NYÍRBÁTOR A GYERMEKVÉDELEM ZSÁKUTCÁI A MENTÁLISAN SÉRÜLT FIATALOK GONDOZÁSA SORÁN.
A pszichiátriai beteg emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Gordos Erika.
GYERMEKKORÚ ELKÖVETŐK BÜNTETŐJOGI BELÁTÁSI KÉPESSÉGE
PROTOKOLLTERVEZET családok átmeneti otthonai részére
Speciális célcsoportok a szakmai protokollban Biró Dániel Budapest május 7.
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
EAAD Szolnokon Dr. Bagi Mária.
II. Kerületi Védőnői Szolgálat gyermekvédelmi tevékenysége
Hevesi Kistérség Integrált Szolgáltató és Innovációs Központ
Szakfelügyeleti kihívások az alapellátás területén
TÁMOP „Tehetséghidak Program” című kiemelt projekt Utak és esélyek az Egyéni Tehetséggondozás területén.
A szülői példa jelentősége az utódok életében
A befogadó kisgyerekkori fejlesztés szakpolitikai kihívásai és megoldásai A Biztos Kezdettől a gyermekvédelmi gondoskodásig 25 éves az ENSZ Gyermekjogi.
Az OGYEI kiemelt programjai
A Veszprém megyei pszichiátriai ellátó rendszer ismertetése
Speciális gyermekvédelem
VÉDŐNŐK A CSALÁDOK SZOLGÁLATÁBAN
TÁMOP A-13/ A váltóműszakosok problémája 1.
Szociális háló Készült a suliNova Kht. megbízásából.
Bentlakásos intézményi ellátás elkerülését célzó szolgáltatások TÁMOP /1. Marcali Kistérségi Többcélú Társulás Együtt az alapszolgáltatások fejlesztéséért.
A betegellátás keretei és rendszere
Mentálhigiénés team működése kórházunkban
Interprofesszionális együttműködés a gyermekvédelemben Az elhelyezési értekezlet.
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
PARTNERSÉG AZ OKTATÁSBAN… HAJDÚSZOVÁT MÁJUS 17.
Élettani hatások, amelyekre nem fordítunk kellő figyelmet
Munkatársak alkalmasságának vizsgálata „Szolgálni, mint a fény”
„FÜGG Ő SÉG ÉS/VAGY MUNKAKÉPESSÉG” konferencia Egy attitűd-vizsgáló kérdőív tapasztalatai Dr. Papp Éva.
Duális képzés a társadalmi felelősségvállalás szemszögéből Rozner Gábor.
Kórházi szociális munkás együttműködése a szociális ellátó rendszerrel Készítette: Atkári Gizella szociális munkás 2014.
2. A dohányzás okozta betegségek- következmények, hatások.
„FIGYELJÜNK EGYMÁSRA!” KOMPLEX MEGELŐZŐ, EGÉSZSÉG ÉS KOMPETENCIA FEJLESZTŐ MODELL PROGRAM a Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban Berényi.
CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS Egészséges életmód a születendő gyermek érdekében (az egészségtelen életmód, élvezeti cikkek használatának következményei a születendő.
Horváth-Sziklai Attila hivatalvezető Gyógyszerészek az egészségfejlesztésben Budapest szeptember 29.
A SZÜLŐI KOMPETENCIA TÁMOGATÁSA A KAPOSVÁRI EGYETEM GYAKORLÓ ÓVODÁJÁBAN Budapest augusztus 31.
Járási jelzőrendszeri tanácsadó feladatai és tapasztalatai 2016
Sipos Orbán Szakiskola és Kollégium
Személyes életvitel.
A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység feladatai
Ágazatközi együttműködés
„FÜGGŐSÉG ÉS/VAGY MUNKAKÉPESSÉG” konferencia
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
Család – és Gyermekjóléti Központ
Gyermek- és ifjúságvédelem, vezetői felelősség és támogatás
Előadás másolata:

Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása A pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok gyermek–mama–papa egységében történő kezeléséről c. irányelv alapján Készítette az EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt „Népegészségügyi ellátórendszer és Szolgáltatások fejlesztése alprojekt” A/II. – Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig) munkacsoportja. Balatoni Ágnes, Csordás Ágnes Katalin 2018. szeptember 30.

Jelen módszertani ajánlás célja az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2017-ben kiadott szakmai irányelve, „A pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok gyermek–mama–papa egységében történő kezeléséről” c. irányelvben (továbbiakban: Irányelv) megfogalmazott védőnői feladatok megvalósulásához kíván segítséget nyújtani. Ajánlásunkban az Irányelv azon pontjai kerülnek kiemelésre, amelyek a védőnői kompetencia alapján proaktívan alkalmazhatók a pre-, peri- és posztnatális gondozás során. Az elkészített gyakorlati–módszertani útmutató tartalmazza a hangulati zavarok szűrésének módszertanát a várandósság alatt, ismeretet nyújt a szülést követő időszak pszichés változásairól, a védőnők szerepéről, lehetőségeiről, kompetenciájáról a szülés körüli hangulatzavarok felismerésében, ellátásában, gondozásában.

A módszertani ajánlás a védőnők részére útmutatóként szolgál Tájékoztatja a védőnőket a pre-, peri- és posztnatális időszakot érintő mentális zavarokkal kapcsolatos ismeretekről, a megelőzés, valamint az időben történő felismerés fontosságáról, az ehhez szükséges módszerekről és eszközökről, az anya számára megfelelő ellátás biztosításával elősegítve - a biztonságos kötődés kialakulását, - a gyermek egészséges mentális és testi fejlődését, a családtámogató, megtartó szerepét. Az Irányelv kiemeli a különböző szakterületen dolgozók teamben való munkájának fontosságát (háziorvos, szülész, belgyógyász, pszichiáter, pszichológus, védőnők, családsegítő, gyerekjólét, gyámügy, szociális munkás), a módszertani ajánlás hangsúlyosan hozzá kíván járulni az együttműködés megvalósulásához.

Problémafelvetés A fel nem ismert vagy szövődményeket okozó anyai hangulatzavar kihathat az egész család életére, a személyközi kapcsolatokra, sőt a gyermek későbbi mentális fejlődésére, magatartására is. A megfelelő kezelés elmaradása károsan befolyásolja az anya lelki egészségét, s így az újszülött, majd pedig a gyermek életének egyik legfogékonyabb periódusát egy depresszióban szenvedő anya mellett tölti el. Az újszülött, majd a kisgyermek kapcsolatait, kötődési mintázatait, bizalmát, megküzdési módjainak gyökereit, belső életre szóló programját tanulja az anyával lévő kontaktusban. Ezért a korai anya–gyermek interakciók jelentősége mára vitathatatlan ténnyé vált. A szülés utáni mentális zavarok megjelenése ezt az optimális kapcsolatot zavarja meg. Balatoni Á., Hamar O. (2004) Gyermekágyi depresszió. Védőnő 13: 32-34. Champagne et al. Cur Opin Neurobiol 2005;15(6):704-09. Ansorge et al. Neurodevelopmental origins of depressive disorders. Curr Opin Pharmacol 2007, 7:8–17. Kaufman et al. Biol Psychiatry 2006;59(8):673-80.

A védőnői bizalmi kapcsolat kulcsfontosságú a korai felismerésben, megoldásban

A védőnők szerepe a perinatális időszakban Szerencsés esetben a védőnő már akkor kapcsolatba kerülhet a fiatal párral, amikor még csak tervezik a gyermekvállalást. Ez főleg a második gyermeküket váró párokra igaz. A korai kapcsolatteremtés lehetőséget ad az alapos anamnézis felvételére, a kockázati tényezők felmérésére, a mentális problémákról való szakszerű tájékoztatásra és annak hangsúlyozására, hogy a szakemberekkel való együttműködés lehet a kulcsa a szülést megelőző és szülést követő mentális zavarok megelőzésének és kezelésének is. Ebben az időszakban mind a területi-, iskolai-, és CSVSZ védőnőnek lehet szerepe.  Szülővé válásra felkészítő kurzusoknak fontos beépítendő része kell, hogy legyen a premenstruációs szindróma (PMS), valamint a posztpartum blue, posztpartum depresszió (PPD), és a posztpartum pszichózis (PPS) felismerését segítő komplex edukációs program.

A védőnők szerepe a várandósgondozás során Az ellátottak egészségügyi tájékozottsága, szociokulturális körülményei, egyéni elvárásai heterogének. A várandóst minden esetben iskolázottságának, szociális és kulturális specialitásának megfelelően, jól érthetően tájékoztatni kell a védőnői gondozás céljáról és gondozási folyamat lépéseiről a mentális betegségek kapcsán is. A tájékoztatás szól: a pre-, peri- és posztnatális mentális zavarok lehetőségéről, jelentőségéről, a megelőzés és a kezelés lehetőségeiről és annak elérhetőségéről; a várandósság során és szülést követően fellépő mentális problémák magzatra, újszülöttre gyakorolt hatásáról; a kezeletlen mentális problémák hosszú távú következményeiről; a körzetben, területen lévő elérhető szülő csoportokról, önsegítő csoportokról; az EPDS kérdőívről; a rizikószűrés kérdőívről.

A védőnők szerepe a várandósgondozás során ÉS A POSZTNATÁLIS Időszakban Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása érinti: A kockázati tényezők felmérését a várandósság alatt - A várandósság alatti szorongás fogalmát, előfordulását, tüneteit, következményeit - A várandósság alatti depresszió A kockázati tényezők felmérését a szülést követően - A szülést követő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) fogalmát, előfordulását, tüneteit, következményeit, rizikótényezőit - A posztpartum depresszió (PPD) - A posztpartum pszichózis (PPP)

A szülést követő hangulatzavarok és típusaik POSZTPARTUM BLUES POSZTPARTUM PSZICHÓZIS POSZTPARTUM DEPRESSZIÓ (PND) A szülő nők 30-75%-nál jelentkezik a szülést követő 1 héten belül. Átmeneti állapot, kezelést nem, de a környezet fokozott odafigyelését igénylő állapot. Ritka (0,1-0,2%), kezelés nélkül az anya és a gyermek élete is veszélybe kerülhet. 10-20% -os gyakoriságú, sokszor fel nem ismert állapot. Kezelés nélkül súlyos szövődményei is lehetnek. Korábbi szorongásos vagy depressziós probléma, vagy ennek előfordulása a családban növeli a kockázatát. Forrás: Grekin és O’Hara, 2014

Hangulati zavarok szűrésének módszertani ajánlása kitér az alábbi területekre: Teendők agresszív, pszichotikus viselkedés esetén Segítségnyújtás veszélyeztető állapot esetén Teendők önsértés, öngyilkosság esetén A pszichiátriai gyógyszeres kezelés alatt álló anya és az újszülött Gyógyszerszedés és szoptatás mentális zavar esetén Önsegítő program a szorongás csökkentésére Szakmák közötti együttműködés Információnyújtás a kezelésről Kórházi felvétel Biztonsági terv készítése Az apák és a depresszió SOS segítség  A gyógyulás felé vezető utat megkönnyítheti, ha a védőnő már a várandósság idején is korrekt, megbízható, szakmai tájékoztatást ad a családnak, a várandósság alatti, illetve a szülés körüli esetlegesen felmerülő lelki problémákról. Nem utolsó sorban az anyák is könnyebben fognak segítséget kérni, ha a pszichés problémák nem stigmatizáltak, lehet róluk beszélni, és bátran lehet a védőnőnek kérdéseket feltenni, ha elbizonytalanodnának.

Védőnők szerepe és lehetősége SZŰRÉS KÖRNYEZET BEVONÁSA G O N D O Z Á S P R E V E N C I Ó

SZŰRÉS jelentősége Adekvát szűréssel, interjú készítéssel, kérdőív használattal, a szorongásos állapotok és hangulatzavarok időben felismerhetők, az édesanya segítségért, kezelésért tovább irányítható. Felismerhetővé válik, hogy elég lesz-e egy feltáró, segítő beszélgetés a védőnővel, vagy pszichológus, módszer specifikus terapeuta, esetleg pszichiáter bevonása szükséges. Időben történő felismeréssel, minden szakaszban van lehetőség, mind a visszafordulásra, mind a teljes gyógyulásra- megakadályozva ezzel a hosszú távú következményeket, személyes tragédiákat.

Hangulati zavarok védőnői Szűrésének menete RIZIKÓKÉRDŐÍV felvétele Várandós rizikó kérdőív 20. kérdés : „ Szokta-e úgy érezni( a várandós), hogy lehangolt, nem tud örülni semminek, elvesztette az érdeklődését , reggel nincs ereje felkelni, gyakran van sírhatnékja? Újszülött rizikókérdőív 3.blokk 7. kérdés: „Szokta-e úgy érezni ( anya/nevelőanya), hogy lehangolt, nem tud örülni semminek nem tud örülni semminek, elvesztette az érdeklődését , reggel nincs ereje felkelni, gyakran van sírhatnékja? HELYZETÉRTÉKELÉS Gyermek-alapellátási útmutató VI.sz. mellékletének iránymutatása alapján EPDS kérdőív felvétele

Hangulatzavarok védőnői szűrésének cselekvési algoritmusa Szükség esetén, az EPDS kérdőívek kitöltése, az útmutatónak megfelelően kitöltésre kerül. A kérdőív első példánya a törzslaphoz csatoltan a védőnőknél marad, esetleges utóvizsgálat céljából. A szűrővizsgálat végeredménye a törzslapon dokumentált. (pl.EPDS:10) A kritikus pszichés állapotban lévő kismamákat a védőnők –dokumentáltan-szakemberhez irányítják. A szakemberhez irányított, illetve veszélyeztetett csoportba tartozó kismamák fokozottabb, gondozása, szorosabb kapcsolattartással, gyakoribb látogatással, - dokumentáltan- valósul meg. A közösségi programok tervezett-, szervezett formában történnek, dokumentáltak és értékeltek. A gondozási folyamat dokumentáltan nyomon követhető, értékelt, lezárt és visszakereshető.

összegzés EPDS pontszám védőnő személyes véleménye Hányszor, s miért fordult az asszony orvoshoz, a védőnői szolgálathoz, volt-e előzményben depresszív életszakasz, stb. Kiderült-e valami, - ha igen mi - a személyiség vertikális feldolgozása, megismerése során, stb? Rizikó-kérdőív felvétele feltárt-e valamit? A védőnő nem diagnosztizál, egyszerűen pontszámot illeszt össze a gondozás folyamán szerzett tapasztalatával, tudásával, és ismeretei birtokában tovább tudja irányítani a gondozottat speciális segítségért!

A témakör hazai helyzete az anyákat sújtó mentális betegségek hazai ellátására ma az esetlegesség jellemző a különböző szakterületek egymástól szinte függetlenül dolgoznak, szűrőprogram indítására csak lokális kezdeményezések indultak az anyák szégyenérzete és bűntudata („nem vagyok elég jó anya”) gátolja a szakemberhez fordulást, így az aluldiagnosztizálás a jellemző Magyarországon a postnatalis hangulatzavarok mintegy 50%-a nincs diagnosztizálva, és ezért kezelve sincs (Csatordai, 2009) A fel nem ismert és szövődményeket okozó antenatális (Yonkers és mtsai, 2009) és posztpartum depresszió károsan hat az anya személyiségére, családjára és gyermekének szocializációjára, mely akár a család felbomlásához is vezethet.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!