A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

A modern urbanizáció története: nagyvárosi agglomerációk kifejlődése 2

1. Agglomerálódás Modern urbanizáció 1. szakasza = tömörülés Agglomerálódás, modern urbanizáció 1. szakaszának egyéb (helytelen) nevei Urbanizáció?: nem szerencsés, ha önmaga része (urbanizáció 1. szakasza) Városrobbanás?: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők jellemzik Agglomerálódás 4 tényezője: Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) Anglia, 1750–1850: 6  18 millió Fro., 1800–1900: 27  39 millió No., 1800–1900 : 23  56 millió „Push” tényező: mg. gépesítése  vidéki munkakerőfelesleg „Pull” tényező: gyáripar  városi munkaerőigény Urbanisztika technikai hátterének fejlődése (→nagyvárosi infrastruktúra) 3

Az agglomerálódás előmozdítója: az ipari forradalom Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte Társadalmilag: mg-ból iparba áramlás (foglalkozási átrétegződés) Földrajzilag: faluból városba áramlás (népesség térbeli koncentrációja) Előnyei lakossági szempontból Bőséges munkahelykínálat Magasabb és stabilabb bérek Széleskörű szolgáltatások (oktatási és kulturális intézmények, kisker. stb.) megléte Előnyei vállalati szempontból Bőséges szakképzett munkaerőkínálat Kooperációs lehetőségek, beszállítók, innovációs előnyök (kutatás stb.) Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) Fogyasztópiacok közelsége Nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) 4

Ipari forradalom és agglomerálódás terjedése Európában ÉNyDK-i irányú diffúzió XVIII. sz.: Anglia XIX. sz. közepe: Ny-Eu XIX. sz. vége: É-, K-Köz-, D-Eu É-i része XX. sz. első fele: D-Eu XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán Ókori urbanizáció épp fordított volt: DKÉNy Első modern nagyvárosok Ny-Eu-ban: London, Párizs 5 Adatok forrása: népszámlálások

Európa a modern nagyváros bölcsője Európa élre tör Anglia elsődlegessége: 1. ország, ahol városlakók aránya 50%< Eu-iak a 100 ezer fő feletti városokból 1800: Eu 21/ világ 65 1900: Eu 148/ világ 301 London XVIII. sz.: 1. modern nagyváros (500 e<) XIX. sz.: 2 mió felett 1850–1920: VR1. Világ első 8 mió feletti megapolisza Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között 6

Agglomerálódás 2 fázisa 1840 1929 Fázisai Korai: csak a város növekszik Érett: beköltözések elővárosi övezetbe is  összenő a várossal  város közigazgatási határának kibővítése Budapest példája 1873: Pest + Buda + Óbuda = Budapest XX. sz. eleje: erőteljes elővárosi fejlődés 1900–1907: villamosvonalak kiépülése Újpestre, Rákospalotára, Kispestre, Erzsébetfalvára 1908: már Nagy-Budapest gondolata 1937: Közmunkák Tanácsa törvényi hatásköre 22 elővárosi településre is 1950 január 1: mai Nagy-Budapest Nagy-London területének beépítése ma 7

Az agglomerálódás árnyai Szervetlen, gyors, spontán városfejlődés  nem kívánt negatív mellékhatások Túlzsúfoltság: back-to-back lakóházak Slum-ok (nyomornegyedek) Zöld területek hiánya Környezetszennyezés (szmog) XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedei: születéskor várható élettartam 16 év Közművek hiánya Kolerajárvány – 1832: London 5000, Glasgow 2800 áldozat Bűnözés 8

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira Legolcsóbb: új városrendezési és -építészeti törvények, szabályok Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier (1887–1965) Sűrű vízszintes beépítés helyett: felfelé terjeszkedés + több zöldterület Szocialista országok sajátosságai: lakótelepek időbeli késéssel (Ny-on ekkor már nem épülnek újak), zöldterületek nélkül (hiba) 9 Havanna lakótelep (Bp.) az 1970-es évekből

Településpolitikai, urbanisztikai válaszok az agglomerálódás árnyaira Legdrágább: új városok létrehozása a nagyvárosok tehermentesítésére („tervezett” szuburbanizáció) London (Hatfield, Milton Keynes), Párizs (Cergy-Pontoise) Robert Owen – New Lanark Ebenezer Howard (1848–1928) – kertváros mozgalom, 1885.: Garden Cities and Town Planning Association, 1898.: „Garden Cities of Tomorrow”, megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903), Welwyn (1920) Szocialista országok sajátosságai: iparosítási célból: szocialista városok Új szocialista iparvárosok Kelet-Közép-Európában 10  A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája

2. szakasz: szuburbanizáció Spontán szuburbanizáció: sokkal jellemzőbb mint a tervezett szuburbanizáció Angolszász elnevezés: exurbanizáció XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedés Városok társ–gazd-i jólétének javulása együtt járt a területi és/vagy népességnövekedésükkel  prosperáló városok nagyobbra nőhettek Népességfogyás általában katasztrófához kötődött (háború, természeti csapás, járvány) XX. sz. (csak a fejlett világban) : városfejlődés ≠ városnövekedés Nagyvárosok elágazó népesedési pályái  egyesek népessége nőtt, másoké csökkent Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg (≈ városok evolúciója) A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Város népességszám-növekedése lelassul, majd fogy, elővárosi öv népesedik 11

Szuburbanizáció Időbeli megjelenés Relatív dekoncentráció Mozgatórugói Fejlett világ: 1920–1970-es évek Kelet-Közép-Európa: csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Relatív dekoncentráció Városlakók kiköltözése, de közvetlen elővárosi zónába (aggl. egésze tovább népessedik) Mozgatórugói Elégtelen lakókörnyezet a városban  gazdagok kiköltözése (felfelé vándorlás) Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely–munkahely nagyobb térbeli különválása Városok terjeszkednek Korai fázis: eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (HÉV, zónázó vonatok), részben autópályák: városok sugaras terjeszkedése Érett fázis: később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak közötti területek is beépülnek a területek 12

Városok helyett városi agglomerációk Eltér az agglomerálódástól: elővárosi övezetbe városból költöznek ki, nem kívülről be Öntudatos kiköltözők  elővárosi övezetet nem csatolhatják a városhoz Agglomeráció részei Közigazgatási értelemben vett város (városmag, központi város ≠ belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia) – köznyelvben helytelenül gyakran csak ez az agglomeráció Agglomeráció társadalmi–gazdasági és településszerkezete átalakul Sugárutak szerepe felértékelődik Elővárosi övezet: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek Intézmények városban maradnak, fenntartásuk városra marad „Legjobb adófizetők” költöznek ki, 13

Statisztikai agglomeráció Agglomerációk elnevezései FUR / FUA: Functional Urban Region / Agglomeration LUZ: Larger Urban Zone SMA: Standard Metropolitan Area Verdichtungsraum: sűrűsödési tér Kompakt város Jellemzői Folyamatos beépítés Ált. max. 1 óra ingázási idő Nagyváros munkaerőpiaci, oktatási vonzása 14

Agglomeráció kialakítása Terjeszkedés belülről kifelé Agglomerálódás: város bekebelezi az elővárosi övezetét (közigazgatási határ kibővítése) – pl. 1950: Nagy-Budapest Szuburbanizáció: elővárosi övezet kiterjedhet Budapest csak statisztikailag nő tovább, közigazgatásilag már nem 1970-es évek: Budapesti agglomeráció kialakítása 45 településből (maga Bp. is része) 1997: Budapesti agglomeráció kibővítése 78 településre Ma: Budapesti agglomeráció ≈ Budapest + Pest megye (de nem teljesen azonos) 15

Településegyüttesek a KSH szerint Kialakult agglomeráció (4) Budapest, Győr, Miskolc, Pécs Agglomerálódás valamely stádiumában lévő agglomerálódó térségek (3) Balaton, Szombathely, Zalaegerszeg Kevésbé szorosan összefonódó nagyvárosi településegyüttesek (15) Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Tatabánya, Veszprém 16

A posztmodern városfejlődés szakaszai 17

3. Dezurbanizáció Kiköltözés egyre nagyobb távolságra Elővárosi övezet helyett távolabbi falusias térségek felértékelődése 1970-es évek: először USA, majd Ny-Eu Brian Berry (1976): „counterurbanization” = kontra- vagy ellenurbanizáció Abszolút dekoncentráció Dekoncentráció: kiköltözés Abszolút: népesség és munkahelyek száma agglomeráció egészében csökken 18

A dezurbanizáció okai Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) 3. világ versenye, környezettudatosság, szakszervezetek, olajárobbanás, új nyersanyagok Hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) Zsúfolt, szennyezett modern nagyvárosi agglomerációk, ipari régiók népességmegtartó ereje csökken, taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Mozgatórugója: új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása K-Köz-Eu sajátosságai: csak 1990-es évektől Kiegészül a dezindusztrializáció: a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése Korábbi időszakban megindult a város „slum”-osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban, igy dezurbanizáció célterületén is 19

A dezurbanizációban részt vevő kétféle személyiségtípus Az infokommunikációs eszközöket (internet, wifi, skype, msn, e-mail, facebook stb.) használó ember Nem szükséges napi szinten ingázni a városba Ők valójában a virtuális térben a városban maradnak A városi technikától a természetbe „menekülő” ember Saját generátor, passzív ház Mindkét típus nagyon tudatos 20

Az urbanizáció 4. szakasza: a reurbanizáció Relatív koncentráció „Vissza a városba” folyamat zajlik 1980-as évek közepétől: nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be 241 európai agglomerációból (FUR) ismét növekedést találtak a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 1980–1991: már 47%-nál 21

Reurbanizáció feltételei az új típusú várospolitika Közszféra felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra  saját forrásokat kell föllelni, amelyek a „sunbeltben” hiányoznak Ingatlan- és történelmi épületállomány jelentette vonzerő, értékek és lehetőségek Humántőke lehetőségei Aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Belvárosi slumok „megtisztítása” (fizikailag és társadalmilag) XXI. századi közművek, közlekedési hálózat kiépítése Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”): befektetők felhajtása, telkek értékesítése Public–private partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz–magán partnerség) 22

1980-as évek eleje: 1. városrehabilitációs projektek Emblematikus város: London Speciális városfelújító társaságok megjelenése (NBr: Urban Development Corporations) Dokk-negyed: Canary Wharf Később: Birmingham Berlin Hamburg Amszterdamban: Waterfront Program New York: Harlem Budapest: Középső Ferencváros (Corvin negyed) 23

Központi városok újranépesedésének emberi oldala „Slum”-ok helyett felújított belvárosok „Dzsentrifikáció” Hagyományos nagyvárosi miliőhöz erősen vonzódó új társadalmi réteg Fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) Egyre hangsúlyosabb a vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 24

5. Posztszuburbanizáció Többen vitatják, hogy létezik Szuburbanizáció: kiköltözők még megtartják városi munkahelyüket  ingázás Posztszuburbanizáció: később munkahelyek (ipar, szolgáltatások) is megjelennek az elővárosi övezetben, a központi városban csökken a számuk (egyesek ezt helytelenül dezurbanizációnak tekintik) Ipar szuburbanizációjának módjai Kiköltözés a városközpontból Zöldmezős beruházás Jellemzője: posztfordi kisszériás, high-tech ipar, kkv-k + „just in time” beszállítók (szemben a korábbi agglomerálódással: fordista nagy szériás nagyipar) Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika, irodai funkció Szabadidős tevékenységek (vidámpark, állatkert, Disneyland) 25

A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában 26

Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai Premodern (tradicionális) – ókor, középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Modern – ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 27

Három jellegzetes történelmi várostípus Európában tradicionális város antik város ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER1 – részben eu-i, VR1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis modern város agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER1, VR1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER1.: Moszkva szuburbanizáció USA 1910-es évektől, Nagy-Britannia: 1940-es évek posztmodern város dezurbanizáció USA 1970-es évektől, Európa 1980-as évektől reurbanizáció Európa (London) 1980-as évektől posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban 28

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet 29

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés! Csökkenés Növekedés Csökkenés! 2. Szuburbanizáció 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 5. Posztszuburbanizáció Növekedés belső átendeződéssel 30

Városnövekedési szakaszok tanulságai Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 31

Fogalmak, információs és módszertani kérdések Kutatási kérdések Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) jelenkorig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 32

Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása Város történeti népességszáma (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Város jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer (megszűnt) vagy City Population honlapja 33

A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970–1990-es évek: fogyó népesség 2000 után: újra növekedés 34

1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken 35 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1960–1970 A fogyás kiterjed Ny-Köz-Eu-ra is (Hollandia, Németország, Ausztria) 36 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fro-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok 37 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya 38 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1990–2000 Alapvetően megfordul a kép K-Köz-Eu csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Eu-ban néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások 39 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

2000 után Fejlett Eu: alig van csökkenés K-Köz-Eu: alig van növekedés 40 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

A nagyvárosok népesedésük alapján elkülönülő klaszterei elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 41

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 42

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 43

Vizsgálatok megújítása Vizsgált térség: immár egész Európa az Urálig (EU helyett) Vizsgált időszak kierjesztése: 2015-ig (2007 helyett) Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59-ről 99-re nőtt 44

A nagyvárosok 1950–2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei   klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5–6–7 1–1–1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny     45 Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 46

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 47

A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 48

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 49

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 50

A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 51