A társadalombiztosítás 2019 évi változásai Munkácsi Márta okleveles könyvvizsgáló okleveles adószakértő Hatvan, 2019. február 13. dr. Futó Gábor előadása nyomán

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI VÁLTOZÁSOK Több időponttól Eltérő hatálybalépéssel 2018. II. félév – 2019. I. 1.

JOGFORRÁS Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. tv. Ez számtalan társadalombiztosítási és azzal összefüggő szabályt módosít. A Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 1998. évi L. törvény. a Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló XL. Tv. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. tv.

Utoljára volt választható az EVA Az EVA utoljára 2018. XII 20-ig volt választható. Ezt követően sem áttérés sem ilyen választás nem lehetséges. Azon adózók, akik 2018. XII. 20-ig éltek az eva választásának lehetőségével, a továbbiakban is a törvény hatálya alatt maradhatnak. Az eva válaszhatóságának megszűnése miatt az eva adóalanyiság bejelentésre vonatkozó rendelkezések hatályukat vesztik. A szabály a törvény kihirdetését követő 30. napon lépett hatályba, a bejelentésre vonatkozó szabályok hatálytalanításának időpontja 2018. december 21.

A nyugdíj előtt állókat érintő kedvező változások 2018. VI. 26-tól Korábban alkotmányjogilag erősen kifogásolható – olyan helyzet volt, hogy a nyugdíj (és egyéb nyugdíjszerű ellátás) igénybevételének egyik törvényi feltétele, hogy a fennálló biztosítási jogviszonyt előzetesen meg kell szüntetni. Egészen pontosan arról van szó, hogy azon a napon, amelytől a nyugellátást igénybe akarjuk venni, biztosítással járó jogviszonyban (például munkaviszonyban) nem állhattunk.

Magyarország 2019. évi költségvetésének megalapozásáról szóló XL Magyarország 2019. évi költségvetésének megalapozásáról szóló XL. törvény E törvény kihirdetését követő naptól (2018. VII. 26) a biztosítási jogviszonyt már nem kell megszüntetni. Ez a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíjra is érvényes. Ez vonatkozik a külföldön (EU) fennálló biztosítási jogviszonyra és a korhatár előtti ellátásra, az átmeneti bányászjáradékra és a táncművészeti életjáradékra is.

A nyugdíjas munkavállalókat érintő változások 2019. I. 1-jétől 2019. I. 1-jétől a saját jogú nyugdíjas munkavállaló Mt. szerinti munkaviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, így nem minősül biztosítottnak, ezáltal társadalombiztosítási ellátásokra nem szerez jogosultságot.

Az Mt. szerinti munkaviszony 2019. I. 1-jétől az Mt. szerint munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjas személy esetében nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Tehát nem kell fizetniük sem nyugdíjjárulékot, sem pénzbeli, illetve természetbeni egészségbiztosítási járulékot, függetlenül attól, hogy nyugdíjuk folyósítása esetleg szünetel-e. Így a jövőben ezek a nyugdíjasok – miután nem fizetik meg a 10 százalékos nyugdíjjárulékot – nem lesznek jogosultak nyugdíjtörvényünk szerinti 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre sem. Maga a 0,5 százalékos nyugdíjnövelés azonban nem szűnik meg.

Az ellátásra való jogosultság Tekintettel arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló jogviszonya mentesül a biztosítási kötelezettség alól, valamint figyelemmel arra, hogy esetükben már nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség, így 2019. január 1-jétől megszűnik a baleseti ellátásokra való jogosultságuk. Vagyis nem jár baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

Vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka [Tbj. 37/A. § f)] Nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában (ide nem értve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt) együttesen eléri a heti 36 órát. Az érintett nem fizet az említett munkaviszonyában természetbeni egészségbiztosítási járulékot sem, ezért vállalkozóként egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie akkor is, ha az Mt. szerinti munkaviszonyában a foglalkoztatási eléri a heti 36 órát.

A munkaviszony jogellenes megszűnése (2018. VI. 26.) A Tbj. új 5/A. §-a szerint a munkaviszony jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig terjedő időszakot biztosítási jogviszonyban töltött időszaknak kell tekinteni a helyreállítást követően keletkezett társadalombiztosítási ellátások iránti igények elbírálásakor. Az Mt. 83. §-ában rögzített esetben az új szabály annak érdekében, hogy a TB. ellátások megállapítása során a munkaviszony megszűnése és a helyreállítása közötti időszak biztosítási időnek minősüljön. A 2012. VII. 1-jét követően megítélt elmaradt munkabér után fennálló TB. kötelezettségeket teljesítettnek kell tekinteni.

Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személy Az állami projektértékelői jogviszonyt az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (Ápjt.) hozta létre. Tekintettel arra, hogy e jogviszony kereső tevékenység folytatására irányul, így 2016. június 16-ától biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonyként került a Tbj. 5. § (1) bekezdés k) pontjában szabályozásra.

Az állami projektértékelői jogviszonyban álló személyre vonatkozó változás Tulajdonképpen ez a jogviszony egy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony. Új szabály szerint akkor biztosított, ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét (hasonlóan, mint egy megbízási jogviszonyban álló személy).

Az egészségügyi szolgáltatási járulék új összege 2018. XII. 31. havi 7.320 (napi 244) Ft 2019. I. 1. havi 7.500 (napi 250) Ft

Fogyasztó árindex emelkedését követi Ez lényegében – kerekítve – egy 2,7%-os növekedést takar, hiszen a központi költségvetésről szóló törvény szerint a 2019. évi nyugdíjemelés is e 2,7%-os fogyasztói árindex növekedéséhez kötött. A nyugdíjemelés mértéke is 2,7%-ban került meghatározásra.

ENNEK FIZETÉSÉRE KÖTELEZETT Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó után a társas vállalkozás Kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó maga után Az a belföldi magánszemély, aki más jogcímen egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult A szociális szövetkezet tagja után

Példa szociális szövetkezetre Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a 2. évben 25%-ának, = 1.875 Ft. a 3. évben 50%-ának, = 3.750 Ft. a 4. évben 75%-ának, = 5.625 Ft. az 5. évtől 100%-ának = 7.500 Ft. megfizetésére kötelezett. A járulék különbözetét a Nemzeti Foglalkoztatási Alap megtéríti az Egészségbiztosítási Alap részére.

Csökken a megállapodás alapján fizetendő járulék mértéke A Tbj. 34. § (1) szerint megállapodást lehet kötni nyugdíjra 34%-os nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett. A szociális hozzájárulási adó csökkentése miatt azonban a jövőben a 34 százalékos járulék 24%-ra csökken. Ez nem csak azokat érinti, akik újonnan kívánnak megállapodást kötni a nyugdíjbiztosítási szervvel, hanem azokat is, akik már korábban kötöttek ilyen megállapodást.

A 2019. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYAI A szociális hozzájárulási adó 2019-ben megfizetett összegének 70,22%-a az Nyugdíjbiztosítási. Alapot, 27,31%-a az Egészségbiztosítási Alapot, 2,47%-a a Nemzeti Foglalkozatási Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Alapokat megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára. 2018-ban: 79,5%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 20,5 százaléka pedig az Egészségbiztosítási Alapot illette meg.

A 2019 januári nyugdíjemelés A 2019 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 62. § (1) –(2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 2,7 százalékos fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. Tehát a 2019. januári nyugdíjemelés 2,7 százalékos lesz.

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓT ÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK 2019. I. 1-jével hatályon kívül helyezésre került az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.). Fura egy törvény volt ez, mert tulajdonképpen már csak a IX. fejezete, amely a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó és a X. fejezete, amely a kulturális adóra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazta, volt érvényben. A kulturális adó megszűnik, megjegyezzük, hogy csekély állami bevétel származott belőle, a szociális adóra azonban egy teljesen új törvény született. 2019. január 1- jén lép hatályba a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.

A szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alá eső jövedelmek köre E jövedelmek köre megegyezik a korábban az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény IX. Fejezetében (Eat.) foglalt szociális hozzájárulási adó alappal.

Adóalap Adófizetési kötelezettség áll fenn a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alap számításnál figyelembe vett jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj után.

Új szabály Annak érdekében, hogy a korábbi szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel lefedett valamennyi jogviszony és jövedelem ezen adó alapját is képezze, az előzőeken túl adófizetési kötelezettség terheli a Tbj. szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelmet, amely a Tbj. 4. § k) pont 2. alpontja alapján járulékalapot képez.

Kifizető Főszabály szerint adófizetésre kötelezett az, aki adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmet juttat. Kiegészítő szabályként rögzíti a rendelkezés, hogy kifizető hiányában vagy egyes meghatározott jövedelmek esetében adófizetésre kötelezettnek a természetes személy minősül. Továbbá speciális rendelkezéseket rögzít a törvény a kirendelés, a munkaerő-kölcsönzés, valamint a munka törvénykönyve szerinti, több munkáltató által létesített munkaviszonnyal összefüggésben.

Adójelleg A korábbi társadalombiztosítási járulék és az azt felváltó Eat. szerinti szociális hozzájárulási adó jellegéhez hűen a törvény kimondja azt az alapelvi szintű rendelkezést, miszerint ezen adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a TB és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, támogatás összegét nem befolyásolja.

Mikor nem áll fenn adófizetési kötelezettség A törvény kimondja azt is, hogy mely esetekben nem áll fenn adófizetési kötelezettség a vonatkozó tevékenység, jogállás alapján. Ez alapján a korábban az Eat. szerinti szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés (az adónak nem alanya; adófizetési kötelezettséget nem eredményező jogviszonyok; a kifizetőt terhelő adónak nem alapja) kerülnek felsorolásra. Ebben nagy változás nincsen. Az eljárási szabályok keretében általános szabályként kerül kimondásra, hogy az adófizetésre kötelezett a tárgyhónapot követő hónap 12-éig köteles bevallani és megfizetni az adót. Egyéb esetekben a kifizető az adót a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

Alapvető változások Az új szociális hozzájárulási adóról szóló törvény azonban a korábbiakhoz képest jelentősebb változásokat is tartalmaz. Ezek közül a leglényegesebb, hogy a kifizetői közterhek közül a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás összevonására kerül. Tehát teljes egészében hatályon kívül helyezésre került az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI törvény (Eho). Vátoznak a szociális hozzájárulásból igénybe vehető kedvezmények, emellett a más törvényben szabályozott, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények is az új közteherbe (a szociális hozzájárulási adóba) kerültek beolvasztásra.

Új szabály Nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a kifizetőnek a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel. Ezzel magyarázzák, hogy 2019. január 1-jét követően nem lehet igénybe venni 55 év feletti munkavállaló után a szociális hozzájárulási adóból adókedvezményt, hiszen egy ilyen nyugdíjas után nincs is adófizetési kötelezettség. A dolog ott sántít, hogy a nyugdíjkorhatár jóval magasabb, mint 55 év!

Adókedvezmények változása 2019. január 1-jétől kivezetésre kerül egy sor adókedvezmény, de találhatunk a törvényben új adókedvezményeket is.

Az adó mértéke Az Országgyűlés a 2018. július 20-i ülésnapján a szociális hozzájárulási adó mértékét ugyan 19,5 százalékban fogadta el, de lehet, hogy ez 2019. évben mégis csak 17,5 százalék lesz. Ehhez az kell, hogy 2018. évben a civil szférában bérnövekedés elérje a 6 százalékot. Úgy tűnik, ez a feltétel teljesülni fog.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények A szociális hozzájárulási adóból 2019, január 1-jtől kezdve a következő jogcímen vehető igénybe adókedvezmény: a szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény, a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezmény, a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény,

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmények a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény, a kutatók foglalkoztatása után érvényesíthető adókedvezmény, a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény.

A kivezetett adókedvezmények és az ezekre vonatkozó átmeneti szabályok Az Eat. IX. fejezet 462/B. § (2) bekezdése, 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a, 462/H. §-a alapján 2018. december 31-ig érvényesített kedvezmények az érvényesítésre nyitva álló időtartamig még igénybe vehetőek.

A megszűnő adókedvezmények Megszűnt a 25 év alatti és az 55 év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény. Az Eat. 462/B. § (2) bekezdésében szabályozott kedvezmény a fenti átmeneti szabály szerint még kifutásig alkalmazható. Ez: A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után az adott időszakra érvényes adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében.

A megszűnő adókedvezmények Megszűnt a gyed-ben, gyes-ben vagy gyet-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény. Ezt a 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény váltotta fel. Az, aki azonban még a korábbi címen 2018. XII. 31-ig igénybe vette a régi kedvezményt az Eat-ban szabályozott, érvényesítésre nyitva álló időtartamig a kedvezményt igénybe veheti. Megszűnt a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény, a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye, az átmeneti szabály szerint, ha a kedvezményt 2018. XII. 31. napjáig érvényesítették, kifutásig még jár a kedvezmény.

Az egészségügyi hozzájárulás beolvadt a szociális hozzájárulási adóba 2019. január 1-jétől hatályát veszti az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho). Az egészségügyi hozzájárulás teljesen beolvadt a szociális hozzájárulási adóba.

Az Eho-ból átemelt jövedelmek köre Adófizetési kötelezettség terheli az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatásokat [Szja tv. 71. §], a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásokat [Szja tv. 70 §], a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §] Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összegét.

Adófizetési kötelezettség keletkezik a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68 §], az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A §], az osztalék, vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 66. és 49/C. §], az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §], Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75 százaléka, a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4 százaléka után.

Az adó mértéke Az adó mértéke az adóalap 19,5 százaléka, a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében a juttatások adóalapként meghatározott összegének 19,5 százaléka. Az Országgyűlés 2018. július 20-i ülésnapján elfogadott törvény szerint a szociális hozzájárulási adó mértéke 19,5 százalék, de a hírek szerint ez 2019. év második félévétől csak 17,5 százalék lesz. Ehhez az kell, hogy 2018. évben a bérnövekedés a civil szférában elérje a 6 százalékot. Úgy tűnik, ez a feltétel teljesülni fog.

Felső határ Az előző fenti 1 – 5. pont esetében (tehát ide nem értve a mezőgazdasági kistermelőt, őstermelőt) az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy fentiekben tárgyalt összes adóköteles jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét (a továbbiakban: adófizetési felső határ).

Mentesülés az adó megfizetése alól Hasonlóan, mint a régi eho szabályok szerint: táppénz, csed, gyed, gyet, stb.

Köszönöm szépen a figyelmet!