12. Hazai TPV központ típusokról röviden AXE (Ericsson) EWSD (Siemens) ADS (Austria Telecom – Northern Telecom)

A svéd Ericsson gyár AXE típusjelű kapcsolóközpontjáról

Az AXE kapcsolórendszer főbb jellemzői A kapcsolórendszer típusjelének (AXE) nincs feloldható jelentése. Ugyanis az Ericsson gyár valamennyi kapcsolórendszerének 3-betűs gyártmány-jele van, és az AXE a szóban forgó rendszer betűjele. A rendszer kapcsolómezője T-S-T struktúrájú, amely teljes kiépítésben egyidejűleg 65 536, egyenként 64 kbit/s sebességű csatornát képes kezelni. Ezek közül 61 440 csatorna szolgál a kapcsolt telefonösszeköttetések számára, a többi szinkronizáló, illetve és jelzéstovábbító csatornaként működik. A rendszerben valamennyi olyan kapcsoló- vagy vezérlőelem, amelyet 128 használónál több érhet el, redundanciával rendelkezik. Az előfizetői fokozatban 128 előfizetői vonal 30 digitális telefoncsatornát érhet el. A központ vezérlésed hierarchikus felépítésű, központi periféria-buszrendszert használó rendszer.

AXE: a kapcsolórendszer felépítése A 64 kb/s-os csatornák száma kapcsolási síkonként max. 65 536 lehet APT 2 Mb/s-os PCM utak Előfizetői fokozat Tartalékolt digitális kapcsolómező Kihelyezett előfizetői fokozat SSS EMRP Előfizetők GSS Proc. TSM Előfizetők RSS EMRP ETC ETC Trönk- és jelzés-kezelő fokozatok APZ CCS Proc. CCSS7 MAS Digitális trönkök TSS Proc. R2 Proc. CPS CP-B RPS CP RPBC STC RP RP -A RPBC STC RP RP RPB-B RPB -A

AXE: Az SSS előfizetői alrendszer felépítése „Kötelező” PCM-út LSM0 JTC EMRP 127 „Kötelező” PCM-út PCM-utak a GSS kapcsolómezőhöz 32 csatornás LSM1 1 JTC Előfizetői jelzések útja Opcionális PCM-út (LSM2) EMRP 2 Előfizetői vonalak EMRP és CP közötti jelzések Opcionális PCM-út (LSM15) LSM15 JTC 15 1920 2047 EMRP LSM egységek közötti kettőzött busz-vezeték (TSB) Belső, kettőzött vezérlő busz (EMRPB) Az SSS fokozat buszillesztő egysége RPBC RPBC Jelzéskapcsolat CP-vel, az RPB buszrendszeren keresztül

AXE: A tartalékolt vezérlés vázlata APT- fokozat EM = Extension Module (APT-fokozat bővítő modulja) EM1 Proc. RP-hiba esetén aktiválódó EM busz-hozzáférések EMn Proc. EM-busz (a) EM-busz (b) RPS APT-fokozat terhelés-megosztásos tartalékolású regionális processzora (RP) RP (a) RP (b) RPB-A RPB-B CPS-hiba esetén aktiválódó RPB busz-hozzáférés CPS Szinkrón tartalékolású központi processzor CP-A CP-B MAS Összehasonlító- beavatkozó egység

AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – I. AXE kapcsolóközpont szekrénye, magazinokkal: AXE kapcsolóközpont hűtésrendszerének vázlata:

AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – II. Nyolc-vonalas AXE előfizetői kártya (LIC) : AXE memória-kártya:

AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – III. LSM magazin:

AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – IV. Különböző forgalmi kapacitású AXE kapcsolóközpontok vezérlő rendszerei APZ 211: APZ 212:

AXE típusú kapcsolóközpontok hardver-elemei – V. AXE kapcsolórendszer órajel-generátor egysége:

A német Siemens gyár EWSD típusjelű kapcsolóközpontjáról

Az EWSD kapcsolórendszer főbb jellemzői A kapcsolórendszer típusjele (EWSD) német nyelvű elnevezésből származó rövidítés (EWSD = Elektronisches WählSystem – Digital). A rendszer kapcsolómezője T-S-S-S-T struktúrájú, amely teljes kiépítés esetén egyidejűleg 65 536, egyenként 64 kbit/s sebességű csatornát képes kezelni. Ezek közül 60 480 csatorna szolgál a kapcsolt telefonösszeköttetések számára, a többi egyrészt szinkronizáló csatornaként, másrészt kapcsolt jelzéscsatornaként működik. Valamennyi kapcsoló- és vezérlőegység valamilyen módon redundanciával van ellátva függetlenül attól, hogy az adott modult hány előfizetői vonal érheti el. Az előfizetői fokozatban 952 vonalról 120 digitális csatorna érhető el. A vezérlés elosztott rendszerű, amelyben a processzorok között kapcsolt jelzéscsatornák továbbítják a jelzésinformációt.

EWSD központ funkcionális felépítése Az LTG egységek száma :max. 504 8 Mb/s-os multiplex vonalak Főközponti előfizetői fokozat ( 1 max. 952 DLU DLUC LTG-B GP SN-1 SN-0 SGC ( 1 max. 952 RDLU Kihelyezett előfizetői fokozat DLUC LTG-B GP 2 Mb/s-os (primer) PCM vonalak CCNC Digitális trönkök (R2) LTG-C GP Digitális trönkök (CCS7) LTG-C GP CP 2 Mb/s-os (primer) PCM vonalak 64 kb/s-os (PCM) csatornák száma: max. 2 x 65 536

EWSD: A DLU előfizetői fokozat felépítése 4 Mb/s 2 Mb/s 1 SLM 1 SLMCP DIUD - DLUC PDC0 8 PDC1 Jelzések (vezérlő jelek) Előfizetői vonalak 945 SLM 119 SLMCP DIUD - DLUC 1 PDC2 952 PDC3 Teszt- busz TU DLU = Digital Line Unit SLM = Subscriber Line Modul SLMCP = SLM processzor DIUD = Digital Interface Unit for DLU DLUC = DLU Control TU = Test Unit PDC = Primary Digital Carrier

( Tartalékolási struktúra az EWSD rendszerben DLU Előfizető SLCA SLMCP SLMA Előfizetői kártya (SLMA) DLU Egy forgalmi irány multiplex trönkjei DIUD-0 DLUC-0 DIUD-1 DLUC-1 Alternatív hívásfelépítési utak vö.: terhelésmegosztásos tartalékolás LTG-B LTG-B LTG-C LTG-C Szinkrón működésű tartalékolás SN-0 SN-1 Tartalék SN és CP Kapcsolt jelzésátviteli út Aktív SN és CP CP-0 Szinkrón működésű tartalékolás CP-1

EWSD típusú központ elemeinek fényképe – I. EWSD központ szekrénysorai: EWSD központ nyitott szekrénysora:

EWSD típusú központ elemeinek fényképe – II. EWSD kártya két oldala: EWSD funkcionális modul:

Az Austria Telecom cég ADS típusjelű, a kanadai NorTel cég licensze alapján gyártott kapcsolóközpontjáról

Az ADS kapcsolórendszer főbb jellemzői Az eredeti rendszer típusjele DMS100 (NorTel), a Magyar Posta számára kifejlesztett változat típusjele ADS lett (ADS = Austrian Digital System). A központ digitális kapcsolómezője kétfokozatú linkrendszert képez, amelyben a fokozatok elemei T-S-T struktúrájú digitális kapcsolók. A teljes kapcsolómező egyidejűleg 65 536, egyenként 64 kbit/s sebességű csatornát képes kezelni. Ezek közül 59 520 csatorna továbbít digitalizált (PCM), kapcsolt telefonjelet, a többi kapcsolt jelzéscsatornaként működik. Az előfizetői fokozat csak analóg interfészeket (BORSCHT funkciókat) kezel, ISDN csatlakozásra az ADS rendszerben nincs lehetőség. Egy analóg csatlakozású fokozat maximálisan 640 vonalat képes kiszolgálni, amelyek 120 csatornán keresztül érhetik el a kapcsolómezőt. Az ADS vezérlése hierarchikus struktúrájú, kapcsolt jelzéscsatornákkal kommunikáló rendszer.

Az ADS rendszer felépítése 2 Mb/s-os PCM vonalak (max. 2 x 4 vonal/LM) 1 LM PP NW Analóg csatlakozású előfizetői vonalak 640 1 LM ADTC = Austrian Digital Trunk Controller LM = Line Modul PP = Peripheral Processor PP 640 max.16 PCM trönk ADTC PP NW = (switching) NetWork CCC = Central Control Complex max. 2×16 PCM trönk/ADTC max. 65 536 PCM csatorna (64 kb/s-os), ebből 59 520 működik kapcsolt telefon-csatornaként, a többi kapcsolt jelzéscsatorna CCC

13. A PSTN/ISDN platform működését kiegészítő rendszerek Hangposta (Voice-mail – VM) Előfizetői végberendezések rádiós elérése (RLL-GSM) Hálózatirányító központ (NMC) Próbahívó mérőhálózat (PRMH) Rendszertámogatás (RTK)

A hangposta-platform felépítése és fizikai elérhetőségei TRM MSU-1 1 2 s MSU-m MMU-1 MMU-n CCS Hangposta rendszer (VMS) Hangpostafiókok Üzemeltetői munkaállomás Egyéb külső csatlakozások Telefoncsatornák (2 Mb/s-os digitális trönkök) CCSS7 jelzéslinkek PSTN / ISDN platform

A hangposta platform logikai elérhetőségei postafiók1 postafiók2 postafiókn Üzenethagyás Üzenetek meghallgatása Logikai bemenetek telefonos hangposta-fiókokhoz Logikai bemenetek önálló postafiókokhoz Nem válaszol (1716) Hívott foglalt (1715) Szolgáltatói területen kívülről (490 1718) Otthonról (1717) Nem otthonról (1718) Üzenethagyás (490 abcd) Üzenetek meghall-gatása (1718) Hívás-átirányítás Telefon- előfizető Hangpostafiók hívása PSTN / ISDN platform Telefon-előfizető hívása

RLL rendszerek funkciója (RLL = Radio in the Local Loop) A vezeték nélküli előfizetői hozzáférés megvalósítását egy ideiglenes (provizórikus), és egy állandó (konstans) jellegű cél elérése motiválja. Az ideiglenes cél főként a múltban létezett, és olyan helyeket érintett, ahol az igénylők száma nagy volt, de pillanatnyilag nem volt elegendő kapacitású vezetékes elérési hálózat, és a hálózat kiépítése a felszíni viszonyok miatt körülményes, várhatóan hosszú ideig tartó folyamatnak ígérkezett (pl. hegyvidéken). Az RLL rendszert erre az átmeneti időre telepítették. Az állandó cél olyan helyekre vonatkozik, ahol eleve gazdaságtalan a vezetékes hálózat kiépítése, pl. tanyai települések, ritkán lakott hegyvidék stb. Az RLL rendszerek kezdetben analóg rádiós interfészt alkalmazva, jelenleg digitális, vagyis fix telepítésű GSM interfésszel épülnek fel, Ezeket nevezik RLL-GSM rendszereknek.

Az RLL-GSM rendszer funkcionális egységei Rádiós kapcsolat egy RT rádiós terminál és a bázisállomás között Vezetékes előfizetői elérés Antenna Előfizetői végberendezések RT1 A D EF EF Helyi központ RT2 A D Bázis-állomás EF Illesztő Rádiós csatornák száma: m n > m RTn A D EF = előfizetői fokozat RTx = x-edik rádiós (GSM) terminál Rádiós előfizetői elérés, forgalom-koncentrálással

Hálózatirányító központ (NMC) (NMC = Network Management Center) Az NMC főbb feladatai: Hibák felfedése: A hálózati multiplex rendszerekben, az átviteli és jelzés-csatornákban automatikus hibadetektáló folyamatok működtetése. Kategorizált riasztás generálása a hibák detektálása után. Hibás elemek működésből történő kiiktatása: A hálózat hibásnak érzékelt elemeinek kiiktatása a működésből egészen addig, ameddig meg nem történik a kijavításuk. A hálózat átkonfigurálása: Hibaérzékelés és/vagy forgalmi torlódás érzékelésekor bevatkozás a hálózat konfigurációjába. Hibakeresési munkák támogatása: Távvezérelt diagnosztizáló programok alkalmazása, átviteli utak szükség szerinti ideiglenes és távvezérelt visszahurkolása. Átvitel minőségének ellenőrzése: Hibátlan szakaszoknál az átviteli minőség időszakos és automatikus távellenőrzése. Forgalommérések végzése kijelölt irányokban: Későbbi analizálás céljából, különböző trönkirányoknál távvezérelt forgalommérések végzése.

Az NMC funkcionális elemei Kivetítő képernyő a hálózat állapotáról NMC jelzéskezelő Alarm-jelző tábla NMC terminálok Beavatkozás Állapot-lekérdezés és jelentés H T H PSTN/ISDN A forgalomérzékelés és beavatkozás eszközei

Országos próbahívó mérőhálózat (OPRMH) A mérőhálózat a PSTN-ben végponttól végpontig terjedő, az előfizetők közötti hívási és beszélgetési folyamatot utánzó vizsgálóhívásokat kezdeményez amelyek egyrészt a Matáv, másrészt a társszolgáltatók hálózatában is végződhetnek. A PSTN kijelölt központjaiba fixen telepített hívásgenerátor (CS = Call Simulator), illetve hívásfogadó (DA = Data Acquisition) egységeket telepítenek, amelyek között a vizsgálóhívások egy központi, OPRMH szerver által megtervezett és a CS egységekhez eljuttatott terv szerint épülnek fel. Léteznek mozgatható hívásgenerátorok is, amelyekkel tetszés szerinti helyekről lehet vizsgálóhívásokat indítani. A vizsgálatok eredményei a DA egységekből a Matáv informatikai hálózatán keresztül jutnak el a központi PRMH szerverhez. A vizsgálóhívásokkal elvégezhető tesztek: Kapcsolástechnikai hibák keresése és detektálása (pl. T-hang hibája, nem megfelelő jelzőhangok kapcsolása, megszakadások észlelése stb.) Teljeskörő tarifa-vizsgálat, beleértve a tarifaváltás (csúcsidőről kedvezményes időre, vagy ellenkező irányban való váltás) időpontjában fennálló hívások vizsgálatát is. Átviteltechnikai mérések végzése mindkét továbbítási irányban (csillapítás, pszofometrikus zaj, impulzus-zaj stb. mérése)

OPRMH funkcionális vázlata OPRMH szerver Vizsgálóhívások kezdeményezése Vizsgálóhívások eredményei Országos informatikai hálózat PSTN/ISDN CSx H CSy P DAv P DAz H CSy → DAv vizsgálóhívás CSx → DAz vizsgálóhívás

Rendszertámogatás A rendszertámogatás műveleteit rendszerint az ún. rendszertámogató központ támogatja. A rendszertámogató központ magyar nyelvű jelölése: RTK (angolul: CTS – Centralized Technical Support) A nagy szolgáltatóknál nagyon fontos szempont, hogy a platformjaikon üzemelő valamennyi átviteli és kapcsolórendszert az RTK-ban kísérleti rendszerek, ún. pilot rendszerek képviseljék. A pilot rendszerek működtetésének célja az adott platform vagy rendszer bármely forgalmi esetének emulálhatósága, és így különböző ellenőrző vizsgálatok támogatása. Új hardver- és/vagy szoftverelemek üzembe-állítása előtt a korrekt, vagyis a specifikáció szerinti működés ellenőrzését mindig a megfelelő pilot rendszerben kell elvégezni. Az „élő” rendszerben tapasztalható hibás működés esetén a pilot rendszerben rekonstruálni lehet a jelenséget, és ilyen módon analizálni lehet a hibák természetét is, amelynek révén segíteni lehet a gyártókat a hibajavítási folyamatok megvalósításában.

Rendszertámogatás (folytatás) Szoftverhiba észlelése esetén – a hibajelenség lehetőség szerinti mélységben az RTK-ban való feltárását követően – a szállító ún. patch-et („foltot”) fejleszt ki, amely megszünteti a tapasztalt hibát. A patch-et (pontosabban patch-eket, mert a szoftver-javítás nem egyenként, hanem „összegyűjtve”, csoportosan történik) előbb a pilot rendszerben kell kipróbálni, és csak ezt követően lehet az „élő” rendszerben alkalmazni. Az új (új szolgáltatásokra képes) szoftver-verzió bevezetése előtt ugyancsak ellenőrizni kell a pilot rendszerben az új verzió működési képességeit. Az új szoftver-verzió rendszerint nemcsak az új szolgáltatásokat végrehajtó szoftver-elemeket tartalmazza, hanem a korábbi verzió patch-ek nélküli, kijavított (vagyis a felfedezett szoftverhibák) változatát is. Az új szoftver-verziók ellenőrző vizsgálata mindig két vizsgálat-sorozat lefolytatásából áll: regressziós vizsgálatból, amely az előző verzió képességeinek megmaradását van hivatva ellenőrizni (vö.: regresszió = visszavezetés!), és konformancia-vizsgálatból, amellyel az új szolgáltatási képességeket ellenőrzik, hogy azok a specifikációval megegyező (azokkal konform) módon működnek-e.

Az RTK vizsgálati (pilot) rendszerei

Az RTK digitális pilot kapcsolórendszerei és az „élő” hálózat kapcsolata (példa) Győr (96) NK Budapest PSTN / ISDN Sz H (1) Sz Sz = szekunder kpt. H = helyi központ NK = nemzetközi kpt. RTK AXE ADS EWSD (81) 38xxxx (81) 39xxxx (81) 30xxxx

14. Alközpontok és magánhálózatok

Mit nevezünk alközpontnak? Alközpont az, amelynek feladata: magánhálózati kapcsolóközpontként való működés használója (tulajdonosa, bérlője): vállalat (gyár) intézmény (hivatal) szálloda kórház segélynyújtó szervezet (rendőrség, tűzoltóság, mentők) stb. csatlakozása a PSTN/ISDN-hez: közvetlen (analóg vagy digitális előfizetői elérési pontokon keresztül) közvetett (magánhálózat másik alközpontján keresztül) nincs kapcsolata (ld. zárt magánhálózat) Hagyományos funkciójú alközpontok jelölése: PBX (Private Branch EXchange) PABX (Private Automatic Branch EXchange) ISPBX (ISDN PBX)

Mit nevezünk magánhálózatnak? Nem közcélú hálózatokat, amelyek alközpontok között létesítenek átviteli utakat Ezek az átviteli utak nem szükségszerűen magántulajdonúak, legtöbbször (főként gazdaságossági megfontolásokból) bérelt vonalakból állnak A magánhálózatok lehetnek zártak vagy nyitottak Zárt magánhálózat esetében a hálózat és a PSTN között nincs átjárhatóság Nyitott magánhálózat esetében a hálózat egy vagy több alközpontján keresztül akár kezdeményezett, akár végződő formában kapcsolat létesíthető a PSTN előfizetőivel

Alközpontok és hálózatuk csatlakozása a PSTN-hez a) Egyedi alközponti csatlakozás Előfizetői állomás Előfizetői elérési hálózat Helyi központ Alközponti mellékállomások Alközpont PABX H PSTN/ISDN Mellék-vonalak Alközponti fővonal b) Alközponti hálózat (magánhálózat) csatlakozása – példa Alközponti fővonalak Helyi központok PABX H PABX PSTN/ISDN H PABX Magánhálózat

Alközpontok működtetése Manuális üzemmód (napjainkban már ritkaságnak számít) – Az alközpont teljes (helyi, kimenő, bejövő) forgalma kezelő közreműködését igényli. – Csatlakoztatása a közcélú hálózathoz nem igényel különleges feltételeket (vö.: analóg előfizetői interfész). Félautomata üzemmód – Az alközpont helyi és kimenő forgalma automatikus vezérlésű, de a bejövő forgalom kezelő közreműködését igényli. Beválasztásos (DDI vagy DID) üzemmód DDI = Direct Dialling In; DID = Direct In-Dialling – Az alközpont teljes forgalma automatikus vezérlésű (vö.: PABX), kezelőre csak segítségkéréskor van szükség (pl. a hívó nem ismeri a hívott mellékállomás hívószámát). – Csatlakoztatása a közcélú hálózathoz külön feltételeket (DTMF üzemmódú tárcsázás) igényel.

Az alközponti beválasztásról A beválasztás fogalma Beválasztásnál az alközpont automatikus üzemmódban kezeli a bejövő forgalmat (is), vagyis az ilyen módon történő hívásnál a hívónak a kapcso-láshoz nem kell kezelőt igénybe vennie. Beválasztáshoz tehát a hívónak ismernie kell a mellékállomás hívószámát, mert ennek hiányában kezelő segítségét kell kérnie. A beválasztás működési feltételei a hazai PSTN-ben Utólagos beválasztás: nyílt számozási rendszer alkalmazása. A mellékállomások külső (beválasztáshoz használt) hívószáma nem része a helyi központ számmezőjének. Előbb az alközpontot kell egy helyi számmal felhívni, majd annak jelentkezése után a mellékállomás számát kell betárcsázni. Ehhez a helyi központ kapcsolómezőjének áttárcsázhatónak kell lennie, és ez csak DTMF üzemmódban áll fenn. Közvetlen beválasztás: zárt számozási rendszer alkalmazása. A mellékállomások külső, vagyis a beválasztáshoz használt hívószáma része a PSTN helyi központ számmezőjének. A hívó a mellékállomás teljes hívószámát helyi hívószámként tárcsázza, és a helyi központ – együttműködve az alközpont vezérlésével – ennek alapján kapcsolja fel a hívott melléket. Figyelem: A mellékállomások belső hívószáma része a beválasztós hívószámnak. Pl. külső szám: abcdefg, belső szám: defg

Az utólagos beválasztás módszere (beválasztás nyílt számozási rendszerrel) MEGJEGYZÉS: A mellékállomások külső hívószáma (alközpont helyi hívószáma + beválasztó szám) nem része a helyi (PSTN) központ számmezőjének! Hívó (beválasztó) előfizető  Beválasztó szám beadása HELYI KÖZPONT Beválasztással hívott mellékállomás Előfizetői vonal ALKÖZPONT  Helyi hívószám (az alközpont hívószámának) beadása Mellékvonal Alközponti fővonal Beválasztó előtétegység  Vezérlés Hívott mellék kapcsolása  Alközponti jelentkezés (bemondás) Vezérlés  Alközpont kapcsolása = a beválasztó előtétegység kapcsolása  Beválasztó szám átadása

A közvetlen beválasztás módszere (beválasztás zárt számozási rendszerrel) MEGJEGYZÉS: A mellékállomások külső hívószáma (beválasztós hívószáma) egyúttal helyi hívószám is, vagyis ez a hívószám része a helyi (PSTN) központ számmezőjének! Hívó (beválasztó) előfizető Beválasztással hívott mellékállomás HELYI KÖZPONT  Alközponti fővonal kapcsolása Előfizetői vonal ALKÖZPONT  Hívott mellék külső hívószámának beadása Mellékvonal Alközponti fővonal  Vezérlés  Hívott mellék kapcsolása Jelzéskapcsolat a helyi központ és az alközpont között Vezérlés

A közvetlen beválasztás hívószámai egy alközpont mellékvonal-kapacitásának függvényében Alközponti mellék-állomások max. száma Mellékállomások belső hívószáma Mellékállomások külső hívószáma Alközponti kezelő külső hívószáma ≤ 100 xx ABCDExx ABCDEyz ≤ 1 000 xxx ABCDxxx ABCDyzz ≤ 10 000 xxxx ABCxxxx ABCyzzz A hívószámok betűelemeinek értelmezése : ABCDE / ABCD / ABC = a helyi központ számmezőjébe tartozó számjegy-kombináció x = tetszés szerinti számjegy 1 és 9 között y = 1, ha z = 0 vagy y = z, ha z ≠ 0

A közvetlen beválasztás megvalósíthatóságának feltételei A helyi központ és az alközpont vezérlőrendszere között szabványos jelzésrendszert kell tudni alkalmazni, mert az alközpont üzemeltetőjének csak így lesz gazdaságos az alközpont beszerzése (egyedi jelzésrendszer esetén az alközpont túl drága lenne). A helyi központ szolgáltatójának csak akkor gazdaságos a közvetlen beválasztás, ha a számmező korlátozások nélkül csoportosítható és rendelhető hozzá egy-egy alközpont mellékállomásaihoz. A csak korlátozásokkal csoportosítható (kiadható) számmező esetében fennáll annak a veszélye, hogy az alközpontnak kiadott számmező nagyobb lesz, mint annak mellékvonal-kapacitása. A „vonal-felesleghez” nem rendelhető fizikai vonal, azok nem adhatók ki más előfizetőknek sem, és ez bevétel-kiesést okoz a szolgáltatónak. A közvetlen beválasztás tehát csak digitális (TPV) központok esetében gazdaságos, elektromechanikus központok esetében (pl. crossbar központoknál) ez nincs így.

Az alközponti szolgáltatásokról – I. Alközponti alap-szolgáltatások PSTN alapszolgáltatások (hívás kezdeményezése, fogadása, jelzőhangok vétele) Beszélgetőpartner tartásba tevése Hívásátadás Átadott hívás visszavétele Gombnyomásra alközponti fővonal kapcsolása („városi vonal” adása) Tetszőleges mellékállomás éjszakai kezelőként való kijelölése

Az alközponti szolgáltatásokról – II. Alközponti többletszolgáltatások Mellékvonalakból közös csoport képzése (answer group) Csoportos hívás-fogadás (call pick-up) Követő szolgáltatás (follow me) Foglalt mellékállomás kapcsolása (CCBS alközponton belül) Foglalt PSTN állomás kapcsolása (CCBS alközponton kívül) Foglalt PSTN állomás ismételt hívása Konferencia-kapcsolás (3-nál több résztvevővel) Körözvény-kapcsolás A hívó számának és nevének kijelzése Főnök-titkári telefon és egyebek

Digitális (pre-ISDN) alközpont funkcionális felépítése DIGITÁLIS TELEFON ALKÖZPONT Rendszer-készülékek A D HIR Digitális kapcsolómező Analóg alközponti fővonal ATI D A Mellékállomások Helyi és / vagy társközponthoz Digitális alközponti fővonal A D HIH Hagyományos készülékek DTI Előfizetői / társközponti jelzések Kapcsolási utasítások Központi buszrendszer Használói (mellékállomási) jelzések ATI = analóg trönkinterfész DTI = digitális trönkinterfész HIR = használói interfész rendszer- készülékekhez HIH = Használói if. hagyományos készülékekhez Tárolt programú vezérlés

ISDN alközpont (ISPBX) funkcionális vázlata Digitális rendszer-készülék S0 Digitális mellékvonal S0 Digitális kapcsolómező (DKM) ISDN ISDN1 ISDN vonalkártya-csatoló (B+D) 1 ISDN ISDN kártya vonalkártya - S0 Digitális mellékvonal S0 csatoló ISDN ISDNk (B+D) k ISDN telefon Digitális fővonali kártya T2M U2M FI1 FIm NT1 Digitális fővonali kártya-csatoló S0 ISDN mellékv. S0 ISDN munkaállomás ISDN1 ISDN ISDN vonalkártya-csatoló Helyi PSTN központhoz menő ISDN alközponti fővonalak (PRA elérés) (BRA = 2B+D) PC 1 ISDN S-busz ISDN kártya S0 S0 vonalkártya - ISDN mellékv. ISDNk csatoló (BRA = 2B+D) ISDN k Analóg mellékvonal R S0 S0 TA ISDN1 ISDN 1 ISDN vonalkártya-csatoló ISDN Analóg vonalkártya vonalkártya - Analóg mellékvonal R S0 S0 TA ISDN ISDNk csatoló LAN szerver Vezérlő LAN Szolgáltatói felelősség határa (a helyi PSTN központ szolgáltatás-hozzáférési pontjai – T referenciapontok) PC PC File szerver Hangposta szerver

PSS1: Private integrated Signalling System No.1 – QSIG A piacgazdasági körülményekből adódóan az országos és a nemzetközi nagyvállalatok részéről megszületett az országokon belüli, vagy a több országra kiterjedő digitális távközlési magánhálózatok (Private Telecommunication Network – PTN) használatának igénye. A PTN csomópontjait képező alközpontok jelölése PTNX. A PTNX-ek között az ETSI és az ECMA definiálta a Q referenciapontot. A Q referenciapontra vonatkozóan kidolgozták a PTNX-ek közötti jelzésrendszert, amelynek jelölése QSIG (a referenciapont nevére utalva), illetve PSS1 (Private integrated Signalling System No. 1). A PSS1 (QSIG) specifikációjának alapját a DSS1 képezi, de a QSIG nem csak két pont közötti jelzésátvitelt képes megvalósítani, hanem jelzéstranzitálásra is képes. A QSIG gyakorlatilag kompatibilis a DSS1-gyel, kidolgozásának az volt a célja, hogy a PTN-eket különböző gyártóktól származó, de a QSIG követelményeit teljesítő alközpontokkal lehessen felépíteni.

PTNX kapcsolóközpont funkcionális vázlata Digitális rendszer-készülék Q S0 Digitális mellékvonal S0 Digitális kapcsolómező (DKM) ISDN ISDN1 ISDN vonalkártya-csatoló FI1 (B+D) 1 ISDN Digitális fővonali kártya-csatoló ISDN kártya vonalkártya - Társközponthoz menő digitális vonalak S0 Digitális társvonali kártya Digitális mellékvonal S0 csatoló ISDN ISDNk (B+D) k Q ISDN telefon S0 FIm ISDN mellékv. S0 ISDN munkaállomás ISDN1 ISDN (BRA = 2B+D) ISDN vonalkártya-csatoló PC 1 ISDN S-busz ISDN kártya S0 S0 vonalkártya - ISDN mellékv. ISDNk csatoló ISDN Digitális fővonali kártya T2M U2M FI1 FIm NT1 Digitális fővonali kártya-csatoló (BRA = 2B+D) k S0 Analóg mellékvonal R S0 TA ISDN1 ISDN 1 ISDN vonalkártya-csatoló ISDN Helyi PSTN központhoz menő ISDN alközponti fővonalak (PRA elérés) Analóg vonalkártya vonalkártya - Analóg mellékvonal R S0 S0 TA ISDN ISDNk csatoló LAN szerver Vezérlő LAN Szolgáltatói felelősség határa (a helyi PSTN központ szolgáltatás-hozzáférési pontjai – T referenciapontok) PC PC File szerver Hangposta szerver

Virtuális alközpont a PSTN helyi központban CENTREX szolgáltatás) A PSTN-en belüli TPV központok alkalmasak arra, hogy egy-egy központ kijelölt előfizetői között alközponti szolgáltatások működjenek. Az így felkínált speciális szolgáltatáscsoportot a Bell System CENTREX szolgáltatásnak nevezte el (USA: 1964, ESS1 típusú központ). Napjainkban az európai központ-gyártók, más nevet használnak erre a szolgáltatás-csoportra: Ericsson — Business Group Service (BGS) Siemens — GeoCentrex A szolgáltatás-csoport tehát a PSTN egy helyi központján belül működik, és a központ kijelölt előfizetői állomásai (az azokból képzett csoportok) egy-egy virtuális alközpont mellékállomásaiként működtethetők. A „valódi” alközponthoz hasonlóan a virtuális alközpont szolgáltatásai is alapszolgáltatások, illetve többletszolgáltatások lehetnek.

Virtuális magánhálózatok (VPN) Az alközponti emuláció helyi központokban való megvalósítása, vagyis a CENTREX szolgáltatás mellett felmerült a nyilvános távközlési piacon a magánhálózati emuláció igénye is, ennek azonban már nem egy-egy központon belül, hanem a teljes hálózatra kiterjedően kell működnie. A magánhálózati emuláció megvalósulása a PSTN-beli kapcsolt bérelt vonalak alkalmazására és az SS7 rendszer (utólag kifejlesztett) emulációs célú működésére épül. Az így megvalósuló szolgáltatás-csoportot virtuális magánhálózatnak (Virtual Private Network = VPN) nevezik, amelyben az egymástól távoli helyeken csatlakozó, kijelölt PSTN-használók nemcsak egyetlen helyi központban (ld. Centrex szolgáltatás), hanem a teljes PSTN-en belül vehetnek igénybe alközponti szolgáltatásokat ugyanúgy, mintha egy magánhálózat használói lennének. PSTN-ben megvalósított VPN távközlési célú szolgáltatást jelent. Létezik az interneten át, IP protokollal megvalósuló VPN is, amely jelenleg informatikai célú, titkosítható szolgáltatásként működik, de VoIP protokoll alkalmazásával távközlési célokra is alkalmas lehet.