A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A városok fejlődése és szerkezete
Advertisements

A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
A modern város fejlődési szakaszai
A városhierarchia vizsgálati módszerei
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
Települések A városok.
Urbanizáció a fejlődő országokban
Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális.
Dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos.
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Európa városi történelme
Az európai városverseny
Taxi arculatok Európai nagyvárosok. Szabályozás LONDON Guidelines for Advertising on licensed London Taxis and Signs on licensed London Private Hire Vehicles.
Az Európai Unió bővülése Vincze János, 12. osztály Fazekas Mihály Gimnázium Debrecen >
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE.
Regionális gazdaságtan 7.
A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök alapszak (BSc) 2014/2015,
A modern városfejlődés későbbi szakaszai Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2015/2016, II.
Az urbanizáció története Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ dr.
A nemzetközi migráció globalizálódása
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A modern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Legújabb szakaszok: a reurbanizáció és a posztszuburbanizáció
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
dr. Jeney László egyetemi adjunktus
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Az urbanizáció (urbs, urbis)
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Egyéb grafikus ábrázolási módszerek: grafikon és radardiagram
Az urbanizáció földrajzi különbségei
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Topográfiai gyakorlatok Közép - Európa
Topográfiai gyakorlatok Európa
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
A tradicionális urbanizáció története: az antik és a feudális város
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Chicagói Iskola városökológiai modelljei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A városfogalom földrajzi, időbeni és tudományterületenkénti eltérései
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A modern és a posztmodern városfejlődés szakaszai
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A posztmodern városfejlődés későbbi szakaszai
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában
A posztmodern városfejlődés szakaszai
A Chicagoi Iskola városökológiai modelljei
Előadás másolata:

A városfejlődési szakaszok szerinti nagyvárostípusok Európában dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Társadalomföldrajz III. Szociológia alapszak, regionális és településfejlesztés specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Cedric Price várostipológiai modellcsoportjai Premodern (tradicionális) – ókor, középkor: lágytojás modell Város egyértelmű határokkal rendelkezett (városfal) Modern – ipari forradalom: tükörtojás modell Város szétterült Funkciók körkörösen vagy szektorálisan fogták körül a középkori városcentrumot Posztmodern: rántotta modell Szuburbia: egyszerű alvóvárosokból városrégió alközpontjai Központi szerepköröket töltenek be (pl. egyetem, turisztikai események, látnivalók) Gödöllő a 2011-es magyar EU elnökség: fontos nemzetközi találkozók otthona 2

Három jellegzetes történelmi várostípus Európában tradicionális város antik város ókori Róma: ER1, VR1, első milliós város fejlett városi civilizáció utána hanyatlás: népvándorlás, kora középkor feudális város középkori Konstantinápoly: ER1 – részben eu-i, VR1 kisebb városok, elmaradott városi civilizáció utána: feudalizmus válsága, agrárkrízis, háború, pestis modern város agglomerálódás ipari forradalomtól, London: ER1, VR1, első 8 milliós nagyvárosok tömeges megjelenése ma ER1.: Moszkva szuburbanizáció USA 1910-es évektől, Nagy-Britannia: 1940-es évek posztmodern város dezurbanizáció USA 1970-es évektől, Európa 1980-as évektől reurbanizáció Európa (London) 1980-as évektől posztszuburbanizáció Fejlett világ napjainkban 3

Városi agglomerációk népességszámának változása Agglomerálódás Elővárosi övezet 4

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés! Csökkenés Növekedés Csökkenés! 2. Szuburbanizáció 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 5. Posztszuburbanizáció Növekedés belső átendeződéssel 5

Városnövekedési szakaszok tanulságai Egyre kevesebb tömegeket mozgat meg Agglomerálódás: sokmillió, reurbanizáció: néhány ezer, posztszuburnaizáció: nincs jelentős mozgás Vezető, mértékadó kontinens Befelé tartó mozgások szakaszai (agglomerálódás, reurbanizáció): először Európában Kifelé tartó mozgások szakaszai (szub-, és dezurbanizáció): először Észak-Amerikában Folyamat dinamikája: Először agglomerálódás Utána szuburbanizáció Utána dez-, re és posztszuburbanizáció is lehet Városokban egyszerre több is lehet párhuzamosan Be lehet kategorizálni városokat, melyik a mértékadó (eredő vektor) (Sokszor helytelenül országokat is bekategorizálnak) 6

Fogalmak, információs és módszertani kérdések Kutatási kérdések Egységesek-e az európai nagyvárosok népesedési pályáik tekintetében? Milyen karakteres növekedési típusok rajzolódnak ki? Vannak-e térségspecifikus jegyek a növekedésben? Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: csak EU (nem egész Európa) Vizsgált időszak: XX. század közepétől (ekkortól ágaznak el a növekedési pályák) jelenkorig Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 7

Felhasznált nagyvárosi népességadatok forrása Város történeti népességszáma (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején): Populstat honlapja Tagállamok hivatalos statisztikái (nem saját becsült adatok) Ha időközben kibővítették a nagyvárosok határát: mai területükre vonatkozó adatok a múltban is Város jelenkori (2007-es) becsült/továbbszámított népességszám: World Gazetteer (megszűnt) vagy City Population honlapja 8

A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970–1990-es évek: fogyó népesség 2000 után: újra növekedés 9

1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken 10 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1960–1970 A fogyás kiterjed Ny-Köz-Eu-ra is (Hollandia, Németország, Ausztria) 11 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Fro-ra É-Olo-ra, É-Eu-ra Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok 12 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnöv-ben Tőkés Eu: csökkenés (kiv. É-Eu: országon belül É–D-i migráció) Szoc. Eu: növ. (kiv. Bp): korlátozottabb mobilitás, motorizáció, autópályák hiánya 13 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

1990–2000 Alapvetően megfordul a kép K-Köz-Eu csökken: szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Eu-ban néhol újra növekedés (főleg London): reurbanizáió + vendégmunkások 14 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

2000 után Fejlett Eu: alig van csökkenés K-Köz-Eu: alig van növekedés 15 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások

A nagyvárosok népesedésük alapján elkülönülő klaszterei elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 16

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 17

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer alapján saját számítások 18

Vizsgálatok megújítása Vizsgált térség: immár egész Európa az Urálig (EU helyett) Vizsgált időszak kierjesztése: 2015-ig (2007 helyett) Vizsgálatba bevont nagyvárosok száma ugyanolyan módszerrel 59-ről 99-re nőtt 19

A nagyvárosok 1950–2015 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei   klaszter elemszám Nagyvárosok 1 42 Astrakhan, Bucharest, Cracow, Dnipropetrovsʿk, Donetsk, Dublin, Homjelʿ, Izhevsk, Kazan, Kharkiv, Kiev, Krasnodar, Lʿviv, Málaga, Moscow, Mykolayiv, Nizhniy Novgorod, Odesa, Orenburg, Palermo, Penza, Perm, Poznań, Rīga, Rostov-na-Donu, Saint Petersburg, Samara, Saratov, Sevilla, Sofia, Tula, Ulyanovsk, Valencia, Vilnius, Volgograd, Voronezh, Warsaw, Wrocław, Yaroslavl, Zagreb, Zaporizhzhya, Zaragoza 2 15 Amsterdam, Berlin, Birmingham, Dresden, Glasgow, Leeds, Leipzig, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, s-Gravenhage, Sheffield, Vienna 3 31 Athens, Barcelona, Bremen, Brussels, Budapest, Cologne, Copenhagen, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Genoa, Göteborg, Hamburg, Hanover, Helsinki, Lisbon, Łódź, Madrid, Marseille, Milan, Munich, Naples, Oslo, Paris, Prague, Rome, Stockholm, Stuttgart, Turin 4 6 Chişinău, Kryvyy Rih, Lipetsk, Minsk, Ryazan, Ufa 5–6–7 1–1–1 Belgrade + Tolyatti + Naberezhnyye Chelny     20 Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 21

A klaszterek földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 22

A klaszterek és súlypontjaik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 23

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) Az európai nagyvárosok átlagos távolsága klasztereik geometriai középpontjaitól cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 24

cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) A nagyvárosok a népességszám-változások 5 dimenziós terében mért távolsága a legközelebbi szomszédjuktól klaszterenként cos D = sin jA sin jB + cos jA cos jB cos (lB-lA) 25

A klaszterek térségspecifikusságának mérése GIS-támogatással Forrás: népszámlálások és City Population (2015) alapján saját számítások 26