Tájfajták jelentősége a XXI. században Fülöp Tihamér – biológus/ falugazdász –Szatmárnémeti

Fogalmak tisztázása "tájfajta", "helyi fajta","régi fajta" Tájfajtának nevezzük azt az archaikustípusú fajtát ami egy tágabb tájegységre jellemző Helyi fajta a tájfajta szinonimája lehet, de egy szűkebb földrajzi egységre jellemző Régi fajta megnevezés nem teljesen azonos a tájfajtával, mert a régi fajta a nemesítési módszerek hatására átmenetet képezhet a tájfajta (mint alapanyag) és a modern fajta között

Fogalmak tisztázása Modern fajta jelenleg a kereskedelemben forgalomban levő fajták többsége egyöntetű homogén főként égövekre szelektáltak korszerű nemesítési eljárásokkal állítják elő (pl.: keresztezés, hibridizáció, GMO stb.) elismerésük törvényben szabályozott

Fogalmak tisztázása Modern fajta jelenlegi iparszerű növénytermesztés igényeihez lettek kialakítva kevésbé alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra a növényekről gyűjtött mag újra nem vethető(hibrid, rossz csírázóképesség, eltérő hozam, időbeni leromlás)

Mit nevezünk tájfajtának tájfajtának nevezzük azt az ősi típusú fajtát, mely a modern fajtáktól eltérő a mai fogalmakkal inkább fajtakeverékként értelmezhető az adott táj biotikus és abiotikus tényezőihez alkalmazkodtak

Mit nevezünk tájfajtának az adott helyen stabilitásra törekednek egy adott tájegységben elterjedtek a helyi emberek ismerik és kötődnek hozzájuk alkalmasak vegyszermentes önellátó gazdálkodásra

Mit nevezünk tájfajtának részben a természetes kiválasztódás, részben a népi szelekció eredményeként jöttek létre a szelekciónak és a spontán mutációknak köszönhetően az egyes kórokozókkal szembeni toleranciával vagy rezisztenciával rendelkeznek minden évben újra vethetők( alacsonyabb de megbízható hozam)

Tájfajták fontossága a múltban őseink évszázadokon keresztül nagy becsben tartották és gondosan válogatták ezeket a több hasznú fajtákat nem a „piacos külső’’, hanem a jóízű, egészséges stabil termés volt a cél a külalak rovására szelektáltak ellenálló és bőtermő fajtákat gyönyörködtette őket a változatosság(CÚCZ,2013)

Tájfajták szerepe a modernfajták létrejöttében XIX századtól a modern fajták kialakításának alapanyagául szolgál jelenlegi kereskedelemben forgalmazott magvak helyi/régi/tájfajtákból jött létre(MO 50%) folyamatosan alapanyag ként szolgálnak( pl. ICARDA Szíria fajta)

Jelenlegi növénytermesztés helyzete a földön jelenleg kb.(ENSZ-FAO) 7000 ehető növényfaj 30 növényfaj közélelmezés globálisan 3 növényfaj adja a 60%-át(kukorica,búza,rizs )

Jelenlegi növénytermesztés helyzete folyamatos emberiség növekedés milliárd várható természetes élőhelyek csökkenése az eltartó kapacitás növelésének érdekében Biodiverzitás szűkülése (emberiség számára fontos fajok elvesztése) mennyiségi növekedésért folytatott versenyben lemarad minden, ami nem illeszthető be a jól programozható ipari technológiába

Jelenlegi növénytermesztés helyzete fő szempontok a betakaríthatóság, szállíthatóság, tárolhatóság, feldolgozhatóság, homogenitás (szín, forma és méret) jelenlegi megtermelt növények élelmiszerminőségének rendszeréből hiányzik az íz, az illat, az esztétikum és ezek harmóniája a felhalmozódott vegyszerek megszabott értékhez kötöttek

Válaszút előtt a növénytermesztés Több alternatíva a jövőre nézve 1. folytatjuk az eddigi üzemszerű növénytermesztést = élelmezési katasztrófa 2.Precíziós növénytermesztés magas technológia segítségével (sci-fi) = részben fenntartható de magas költségű 3.Ökológiai gazdálkodás = a legjárhatóbb út

Pretty, J. (2006). Agroecological approaches to agricultural development.

Tájfajták a jelenben és a jövőben Kiválóak az ökológiai termesztésre  magas genetikai diverzitás: - gyors adaptációs képesség - magas ellenálló képesség  magas esztétikai, bel-tartalmi és kulináris érték

Tájfajták a jelenben és a jövőben az adott tájhoz és művelési formához való alkalmazkodás extenzív termelésre kiváló egyedei szabadon termékenyülhetnek egymással (szabadelvirágzású fajták) gazda saját maga tarthatja fenn a fajtáit (pozitív szelekció)

Tájfajták termesztésének előnyei Egészséges élelem(vegyszermentes, magas beltartalmi értékek) Szabad vetőmag( újra fogható) Anyagi függetlenség( vetőmag, vegyszerek) Egészséges környezet(mikró és makró) Alacsony ökológiai lábnyom Természetbarát Egészség! Anyagi jólét( egyre nagyobb a piaci igény)!! Közösségi újraformáló erő!

Köszönöm a figyelmet Szamoskóródi Kert