Következtetések a patrióta gazdaságpolitika eredményeiből a jövő teendőire 2018. február 27. Törökbálint dr. Vereczkey Zoltán

Dogma döntések korát éljük: a globalizmushoz fűződő viszony az integrációhoz fűződő viszony az államadósság értelmezése az állam rossz tulajdonos a nemzeti bankok szerepe a közösségi feladatok definiálása

Patrióta gazdaságpolitikát várunk el az új kormánytól! Export ösztönző! A hazai vásárlóerő növelése! Munkahely teremtő! A fekete gazdaság visszaszorítása! Magyar áru védelme! Magyar munkavállaló védelme! Európai Unió területén hatékonyabb magyar érdek érvényesítés! Piacvédelem: A közbeszerzéseket magyarországon a magyar vállalkozások nyerjék

A globalizmushoz fűződő viszony Válságadók bevezetése: az energiaszolgáltató szektor, a távközlési vállalkozások, a kereskedelmi láncok esetében bankadó bevezetése önálló adópolitika

A közösségi feladatok definiálása KÖZÜZEMI KÖLTSÉGEK ALAKULÁSÁNAK ÁLLAMI BEFOLYÁSOLÁSA Az állam és önkormányzat tulajdonosi pozíciójának helyreállítása Az állami árszabályozás érvényre juttatása Nonprofit jelleg biztosítása

MNB ….. MNB jegybanki alapkamat Infláció 2008 október 11,5% 9% 2015 0% körüli Gazdaságfejlesztési tevékenység - Növekedési hitelprogram

A Növekedési Hitelprogram hatásai

MNB hitelprogramok hatásai

MAGYARORSZÁG TREND TREND

De mi is folyik valójában a világban?

Globalizmus Integráció Regionalizmus Adósság csapda Migráció

1. - A globalitás erőszak formái A XX. század közepéig a közvetlen, vagy közvetett katonai kényszer nélkül nem lehetett a tőke kivitel feltételeit biztosítani. Az erőszak az óta egyre inkább „visszavonul” a rejtett szimbolikus terekbe. Három alapvető intézménye: Kényszerítő erőszak Fegyelmező erőszak Értelmező erőszak

1. - A globális kényszerítő hatalom A multinacionális vállalatok világméretű hálózata jelenti a kényszerítő hatalmi erőszakot. A kényszer itt már nem katonai erőszakra épül, hanem arra a fölényre, amit a techno-evolúciós vívmányok kisajátításában, illetve az új dimenziót jelentő méretekben van. A világ 20-30 legnagyobb cégének mérete a közepesnél nagyobb nemzet-gazdaságokéval vetekszik.

1. - A globális fegyelmező hatalom Hitelminősítők – önbeteljesítő jóslat IMF – gazdaságpolitikai irányítás átvétele Világbank – multinacionális érdekek szolgálata

1. - A globális értelmező hatalom A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”. Ennek feladata, hogy engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő „állatokká” alakítsa át a lokalitások népét. Az általa terjesztett értelmezési keretek és fogalom-készletek kijelölik a „politicaly correct” diskurzus-teret, és, aki kívül marad, az nevetség, vagy megbélyegzés tárgyává válik.

Az EU története 2002 12 tagállamban a nemzeti fizetőeszközöket felváltotta az euró, és azóta az eurózóna18 országra bővült, 2004  Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépett az unióba, 2007 Románia és Bulgária csatlakozása Aláírták a lisszaboni szerződést, amely a francia és holland választók szavazatain elbukott Európai Alkotmányt volt hivatott felváltani 2013 Horvátország csatlakozása 2016 Brexit Eurozona -legutóbb Szlovénia 2007-ben, Szlovákia 2009 január 1, Lettország, 2014. január1,

Az EU története 1951- 1995 Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia, Írország Egyesült Királyság , Görögország , Spanyolország , Portugália , Ausztria, Svédország, Finnország 1995 után 2004,j_Ciprus,  Csehország,  Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia, 2007 Románia, Bulgária, Horvátország

Az Európai Unió gazdasági alapfilozófiája: a személyek szabad áramlása (szabad munkavállalás és letelepedés) a tőke (vállalkozások szabad mozgása) az áruk (szabad kereskedelem) a szolgáltatások szabad áramlásának elve Az európai unió gazdasági alapfilozófiája: A személyek A tőke Áruk és a szolgáltatások Szabad áramlásának rendszere

Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei ÖSSZEFOGLALÓ CÉLOK E rendelet célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, hogy ezáltal támogassa az Európai Unió (EU) régióinak harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban. Az európai kohéziós politika arra törekszik, hogy csökkentse a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, felgyorsítsa a gazdasági átalakulás folyamatát, és megfelelően kezelje a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokat.

Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei KONVERGENCIA A korábbi 1. célkitűzéshez hasonló Konvergencia – célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban a növekedés és a foglalkoztatás feltételeinek javítása útján. Ez a célkitűzés a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat érinti. Cselekvési területei a fizikai és emberi tőke, az innováció, a tudásalapú társadalom, a változásokhoz való alkalmazkodóképesség, a környezet és a közigazgatás hatékonysága. A célkitűzés finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból történik.

Hazai költségek + Nyugat európai hasznok Uniós tagdíj Elmaradt vám bevételek EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok Kiáramló munkaerő képzési költségei

Amit nem számítottunk, de lehetne! : Kiáramló munkaerő Nyugat Európában az ottani gazdasági össztermék előállításában való hozzájárulása EU támogatásokban részesülő EU-15 tulajdonú vállalkozások értéknövekedése és közvetlen haszna Nyugat Európai nagyvállalatok magyarországi beruházásainak állami támogatása Bürokrácia eltérő költségei

2. Integráció - Egy főre jutó GDP US$ 2019.02.24. 23

2. Integráció - A népesség alakulása a világ fő régióiban 2019.02.24. 24

2. Integráció – Európai Unió Európa a világnépesség 8 százalékát, a globális termelés 25 százalékát adja, a világon kifizetett szociális juttatások 50 százalékát Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya 11000 milliárd euró, az éves adósságszolgálati teher 2000 milliárd euró, és az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi 400 milliárd eurót. Így az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011-ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működőtőke érkezett az országba. 2012-ben megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt.

3. Regionalizmus Eredetileg a globalizáció erősödésére született válaszként, alulról szerveződött Céljai szimpátiát keltőek Etnikai, ( flamand, vallon, katalán, baszk, Tirol) Gazdasági fejlettség (lemaradott) Regionalizáció -> a felülrő létrehozott és irányított -> nemzeti határokat akar átlépni Valójában a nemzet állam szuverenitását csökkenti a jog és hatáskörök régiókhoz történő „telepítésével”

Adósság csapda A G7 országoknak a nagy globális pénzügyi válságok utáni államadóssági ráta növekedése ( % ) 60 %

Áthozzák a problémáikat…

Marseille, a második legbeszéltebb nyelv a francia…

A kilátástalanság erőszakot szül

és a következmények…

Egy hétvége Svédországban 

19 évesen halt meg, a tettes egy a 17 éves migráns

Az eredményt hozó intézkedések folytatása: Az államadósság csökkentése Az energia szolgáltatás diverzifikálása Az állami és önkormányzati közszolgáltatások nonprofit jellegének fenntartása Az oktatás és szakképzés színvonalának emelése Hazai munkaerő védelme Hazai termelés ösztönzése és védelme Külkereskedelmi aktivitás fokozása A Nemzeti Bank (MNB) gazdasági fejlesztő szerepének fenntartása Az EU központosító szándékai ellenére az önálló adópolitika fenntartása A fejlesztési források hatékony felhasználása

A lokalitás lehetőségei: A gazdasági függőség csökkentése Az államadósság csökkentése Az energia szolgáltatás diverzifikálása Az állami feladatok definiálása és ellátása Külkereskedelmi aktivitás fokozása Hazai munkaerő védelme Hazai termelés ösztönzése és védelme A Nemzeti Bank (MNB) gazdasági fejlesztő szerepének fenntartása Az önálló adópolitika fenntartása A fejlesztési források hatékony felhasználása

Köszönöm a figyelmüket!