Németh Antal Az ember tragédiája.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON „A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”
Advertisements

KLEBELSBERG KUNO Miniszter: Kultuszminisztersége
Művelődés, műveltség és egzisztencia 50 éves képzés jubileumi konferencia ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar november 25. péntek
Egy tartalmas, szép ívű művészi pálya dokumentumaiból
Vörösmarty Mihály élete
KULTÚRPOLITIKA ÉS KÖZOKTATÁSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT.
Fekete István január 25. – június 23..
2011. évi Közgyűlés Jutalmazás, kitüntetés Sallai Gyula, elnök május 25.
Belügyi Tudományos Tanács Velünk Élő Tudomány Dr. Dános Valér.
Készítette: Sümegi Dániel
Kommunikáció az egyetemen
2. Ismerkedés a Damjanich Múzeummal
Robert Capa KÉSZÍTETTE: TALLÉR FRUZSI „ Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel. ”
Klebelsberg Kunó Született: Magyarpécska, november 13. Elhunyt: Budapest,1932. október 12.
CSONGOR ÉS TÜNDE Sík Ferenc rendezése alapján A NEMZETI SZÍNHÁZ ● A● A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos.
Németh Antal Németh Antal rendezésében Tanulmányai ( ) KölnPárizs Bécs Berlin Irodalmi+művészettörténeti tanulmányok budapesti + berlini egyetem.
Szerző : Vörösmarty Mihály Mű címe: Csongor és Tünde Előadás helye: Budapest Nemzeti Színház Bemutató dátuma : 1941 Rendező: Németh Antal CsongorésTünde.
Multimédia – Multikulti Kovács „Katáng” Ferenc Tanár Úr iChat-en keresztül Oslóból!
G team. Vörösmarty Mihály :  Született: Nyék, december 1.  Armális nemesi család  Székesfehérvári Gimnázium  1816 pesti piarista gimnázium 
Paulay Ede Tokaj, márc. 2 - Budapest, márc. 12.
Ősbemutató Paulay Ede rendezése. Paulay Ede színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, igazgató, fordító március 12-én született Tokajban
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében A Nemzeti Színházban.
Paulay Ede (1836. márci márc. 12) Vörösmarty Mihály a Csongor és Tünde első színházi előadása Paulay Ede nevéhez fűződik, ez a nagy jelentőségű.
Csongor és Tünde Paulay Ede rendezésében. A NEMZETI SZÍNHÁZ története 1835-ben kezdték el építeni, 1837-ben kezdte el működését 1840-ig Pesti Magyar Színház.
SÍK FERENC CSONGOR ÉS TÜNDE Készítette: Szentivánéj Társulata Árkos Borbála Csiki Kata Mohácsi Orsolya Anna Rozgonyi Anna.
Vörösmarty Mihály : Csongor és Tünde. Inspirációk Gergei (Gyergyai) Albert XVI. századi széphistóriája – a História egy Árgirus nevű királyfiról és egy.
Arany János.
Készítette: Latabár Kálmán csoport
Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde
Paulay Ede: Csongor és Tünde
Gróf Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, Arad vármegye, november 13. – Budapest, október 12.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus,
Csongor és Tünde Németh Antal rendezésében
Csongor és Tünde Dr. Németh Antal ( ) rendezésében
Sík Ferenc rendezésében
Csongor és tünde Sík Ferenc.
Csongor és Tünde Rendezte: Paulay Ede 1879.
/Paulay Ede rendezésében/
Paulay Ede élete és munkássága
Szabó Kira, Sándor Zsuzsanna, Magyar Fanni, Brenner Ági
Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede Csongor és Tünde Ősbemutató
A színházkészítő.
Kvíz Híres magyar írókról.
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Paulay Ede rendezésében
Műfaja: drámai költemény
Ember tragédiája Paulay ede.
Gyenes László mint Lucifer
AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Paulay Ede.
Az ember tragédiája színdarab
Bemutató: Budapest; Nemzeti Színház, szeptember 21.
Katona József Érettségi tételminta.
Nemzeti Színház szeptember 21.
Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében (1937)
„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen.”
Ősbemutató Paulay Ede rendezésében
Az ember tragédiája Németh Antal rendezésében
Az ember tragédiája Rendezte: Paulay Ede.
Paulay Ede rendezése, Az ember tragédiájának első színpadra vitele
1883. Szeptember 21-én mutatták be először
Madách Imre: Az ember tragédiája
Az ember tragédiája Bemutatta a Nemzeti Színház szeptember 21-én Paulay Ede rendezésében.
Rendezte: Dr. Németh Antal
Az ember tragédiája Paulay Ede rendezésében
Az ember tragédiája a színpadon
Iglódi István rendezése
Színpadon Az ember tragédiája
~Paulay Ede rendezésében~
PAULAY EDE RENDEZÉSÉBEN
IGAZGATÓI PÁLYÁZAT Nemzeti Színház Készítette: Dr. Németh Antal 1940
Előadás másolata:

Németh Antal Az ember tragédiája

Dr. Németh Antal Madách Imre Ember tragédiája rendezője 1903. május 19. – 1968. október 28. Dr. Németh Antal rendező, egyetemi tanár, színházigazgató, színháztörténeti író. Első felesége Peéry Piri színésznő volt. Második felesége Monori Kornélia volt.

Életpályája: Irodalmi és művészettörténeti egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen. Országos Kamara Színház rendező-fordítója és a Színpadművészeti Stúdió alapító tagja lett. Tormay Cécile Napkelet című folyóiratának volt a szerkesztője.  Nemzeti Színház igazgatója volt. Az ember tragédiája (1937, 1939, 1942)

Szereplők főszereplők: Abonyi Géza Tasnádi Ilona Uray Tivadar (kísérőzene: Farkas Ferenc)

Rendezésének helyszíne és a körülményei 1937. Hamburg, Frankfurt am Main, 1943, Bern: Az ember tragédiája először 1956-ban rendezett a kaposvári Csiky Gergely Színházban  A kultuszminisztérium ösztöndíjával Münchenben, Kölnben és Párizsban tanulmányozta a korszerű rendezést. jún. 1-én a Nemzeti Színház ig.-ja lett.  Friss műsorpolitikával, a magánszínházakból átszerződtetett művészek közreműködésével újrarendezett darabokat

Németh Antal: A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 111. Madách Imre: Az ember tragédiája (1937, 1939, 1942) Filmjei: Madách (1944) Madách: Egy ember tragédiája (1949)

1934-ben részt vett az Olasz Tudományos Akadémia világkongresszusán 1935-ben a Magyar Rádió drámai osztályának vezetője és a Debreceni Egyetem magántanára lett. 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1944-ben Országos Magyar Királyi Színházvezető- és Rendezőképző Akadémiát indított. 1945–1956 között nem rendezhetett 1950-től a Népművelési Intézetben a bábjáték elméletével és történetével foglalkozott.  1956-tól színházban is dolgozott. 1956–1957 között a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője volt.

1957–1959 között a kecskeméti Katona József Színházban rendezett. 1959–1965 között a Pécsi Nemzeti Színházban dolgozott rendezőként. 1965-től az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Osztályán dolgozott Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak is. Sírja a Farkasréti temetőben található