Németország: közép-európai gazdasági óriás, politikai törpe (?)

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A gazdasági fejlettség mutatói
Advertisements

A nemzetközi üzleti élet etikája
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Urbanizáció a fejlődő országokban
A VILÁGGAZDASÁG VEZETŐ HATALMA
AZ ÚJONNAN IPAROSODÓ FEJLŐDŐ ORSZÁGOK
KÍNA ÉS INDIA.
A sokezer éves birodalom kihívásai az új évezredben Kína népességének jövője a növekedés és a környezeti tudatosság tükrében május 11.
Nyugat-Európa kapujában
Észak Dél ellen.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Földünk a második világháború után
Észak Korea Dél Korea 조선민주주의인민공화국 대한 민국.
Írta: Kalauz Boglárka Lilla 7/a osztályos tanuló
Készítette: Farkas Dominik
Ausztrália ipara.
Mi történik az euróval? Dr. Mellár Tamás, egyetemi tanár.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
Magyarország a globális világgazdaságban
Európa és Magyarország helyzete az ipari forradalom évszázadában I.
Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon
Németország II..
Németország Kozmer Mario 8.a.
Menni vagy maradni – mit tanácsol a modern közgazdaságtan? Varga Attila PTE KTK KRTI Teret adó miliő? Pécs, november 25.
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Ausztrália.
NÉMETORSZÁG Bundesrepublik Deutschland
Szlovákia Regionális különbségei
Oroszország.
KERESZTREJTVÉNY: Jelenleg 27 tagállama van, május 1-től hazánk is a tagországok közé tartozik - két szó – második szó 2. betű A „ Tenger.
Nemzeti Európa-politikák Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás.
Trendek és folyamatok az indiai gazdaságban a statisztikák tükrében Székely-Doby András, PhD. tudományos főmunkatárs, MTA Világgazdasági Kutatóintézet.
A NAGY GAZDASÁGI VÁLSÁG
Közép-Európa társadalom-földrajzi vonásai
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
A kommunizmus bukása.
Németország: közép-európai gazdasági óriás, politikai törpe (?)
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
A HIDEGHÁBORÚ VÉGE.
Első vállalati tapasztalatok az EU felvétel után
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Németország.
Németország II..
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
Európai Uniós ismeretek
Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI
Körzetei és az övezetes mezőgazdasága
Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
Németország: közép-európai gazdasági óriás, politikai törpe (?)
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Topográfiai gyakorlatok Közép - Európa
Németország: közép-európai gazdasági óriás, politikai törpe (?)
Készítette: Koleszár Gábor
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Ausztrália ipara A társadalmi termék közel 70%-át a szolgáltatások biztosítják, ebben dolgozik a lakosság 72%-a.
Előadás másolata:

Németország: közép-európai gazdasági óriás, politikai törpe (?) dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

Németország társadalmi–gazdasági fejlődése: megosztottság és egység 2

Történelem – a német megosztottság ill. egység II. világháború Győztes nagyhatalmak megszállják: négy megszállási övezet, Berlin négy szektor 1949. szeptember 20.: NSZK magalakulása (Trizóna) 1949. október 7.: NDK megalakulása Berlin kettéosztása NSZK fővárosa: Bonn Nyugat-Berlin + Kelet-Berlin: NDK fővárosa, Berlini Fal A „megosztott” Németország 3 A Berlini Fal

NSZK gazdaságföldrajza NSZK – „gazdasági csoda” (GNP évi 12%-os növekedése 1965-ig) Term.-i kincsekben gazdagabb, ipari kapacitás java Külföldi segélyek, kölcsönök Kedvező munkaerőhelyzet Elhalasztott kereslet Jelentős beruházások a gazdaságba, ip. szerkezeti átalakítása Kevés összeg fegyverkezésre Világpiaci versenyképesség Később: növekedési tempó normális pályára állt 4

NDK gazdaságföldrajza Ipari kapacitások 1/3-a jutott, nehezen kibontakozó ipar Gazdaságszerkezeti aránytalanságok Kevesebb ásványkincs SZU-nak jóvátétel Csökkenő munkaerő, humántőke Mégis: KGST vezető ipari országa Olcsó nyersanyag (SZU) „Belnémet” kereskedelem DE szocialista tervgazdálkodás 1990-es évek: gazdaság válsága 5

Az NDK bukása Eltérő fejlődési pályák (NATO–Varsói szerződés, EGK–KGST) 1980-as évek: enyhülés, de 1989: nem számított erre senki Szocialista politikai rendszerek megbuknak Kelet-német turisták NSZK követségein DDR Pol-i Irodája lemondott (szabad elköltözés, fal leomlása) 6

A német egység, 1990. Akik veszthettek a német egyesülésen NDK vezetői, SZU (pozíciót vesztett), F, GB (megszállói jogok) USA: nem volt ellenérdekelt Párizs, Elnöki Palota: kifelé egyetértés, befelé félelem 1990: szabad választások NDK-ban (kereszténydemokraták  gyors egyesítés) 1990. okt. 3.: Németország újraegyesítése (Berlin lett az új főváros) Jogilag NDK csatlakozik NSZK-hoz (EK-hoz, NATO-hoz is) NSZK: hatalmas ország Európa közepén, önkorlátozások Társadalmi, gazdasági szempontból mind a mai napig megosztott az ország 7

Népességföldrajz 82,5 mó fő, sűrűn lakott (231) XX. sz. eleje: 55 mó fő Term. szaporodás magas volt (csúcs: 1938; 68,5 mó fő) II. vh után: 60 mó fő, gyors növekedés, fő oka: Lengyelo, SZU: 7–8 mó fő áttelepült, K-Köz-Eu-ból 3–4 mó NDK: fogyó lakosság – 2,6 mó NSZK-ba menekült (1961-ig), többségében férfi (így 1000 férfira 1170 nő (1960)) NSZK: növekvő népesség Öregedő korszerkezet 8

Vendégmunkások 1960-as évek: vendégmunkások tömeges beáramlása NSZK – gyors gazdasági fejlődés, NDK – munkaerőhiány miatt Jelenleg majd 9% külföldi (7,3 mó) Német állampolgárság (törvényi szabályozás) Nagyvárosokban: leromlott negyedekben, elkülönülve; legnagyobb arányban: törökök – beilleszkedés nehézkes Aussiedler (kb. 3,2 mó) Törökök, jugoszláv utódállamok, Olaszo., Görögo., Spanyolo., Lengyelo., Ausztria, Portugália 9

Munkanélküliség Magas: Feszültség: németek – vendégmunkások D: 10,5% Ny: 9% K:: 18% Feszültség: németek – vendégmunkások „Idegeneket” érő attrocitások Szélsőjobboldali mozgalmak 10

Népesség földrajzi koncentrációja Népsűrűség 231 fő/km2 Belső vándorlás erősíti a különbséget ÉRV, Ruhr-v., Rajna Szászország Városok Metropolisz: Berlin, Hamburg, München Rajna-Ruhr városhalmaz 11

Fejlettségi különbségek GDP/fő (BIP pro kopf) (D = 100%) Kategóriák 125 felett 100–125 75–100 50–75 50 alatt 1992 2001 12

Regionális politika Fő célja: az új tartományok felzárkóztatása Évente: 140–180 Mrd márka transzfer EU támogatások (Obj. 1) Első szakaszban: leépítés (üzemek, bányák bezárása), nyugatnémet cégek térhódítása Második szakaszban: infrastruktúra fejlesztése, modern gazdasági ágazatok felvirágoztatása 5 mó lakás modernizálása, új bevásárlóközpontok, székházak, üzemek építése, vasútvonalak és autópályák modernizálása 1999: a kormány és a parlament Berlinbe költözik 13

Történelem – a német megosztottság ill. egység GDP/fő (BIP pro kopf): 1992–2001 D = 100% NDK tartományok lassú felzárkózása elindult Egy főre jutó éves nettó jövedelmek (járások) 1998 14

Az EU gazdasági motorja: az egyesített Németország 15

Németország gazdasági súlya Világ 3. gazdasági nagyhatalma (USA, Jap) Vezető helyen a világkereskedelemben EU25 népesség EU25 gazdaság 16

Németország gazdasági fejlettsége az Európai Unióban 17

A mai német gazdaság jellemzői Termelés nagyfokú koncentrációja Tőke nagyfokú koncentrációja (multik) Nagy export Területi koncentráció (ÉRV, BW, B; Ruhr) 18

Energiagazdaság 19

Szerény szénhidrogénkészletek, jelentős import 20

Kőszén Visszaszorulóban De a világ 4. legnagyobb kőszén „fogyasztója” (USA, Kína, India) 21

Feketekőszén Jelentősen visszaesett (1990:76, 2004:26): Ruhr-vidék, Saar-vidék Import (PL, Dél-afrikai Köztársaság, Ko, Ausztrália) (VR14) 22

Barnakőszén, lignit Visszaesett, de így is VR1, V20%-a, Eiffel-hg.,Alsó-Lausitz, Halle-Lipcse 1990:356, 2001:175 mó t Külszíni fejtés 23

Villamosáram-termelés 24

Ipar Termelés, tőke nagyfokú koncentrációja, óriáscégek Európa legnagyobb cégei (forgalom alapján) – számos német (10/30 db) Daimler-Chrysler (2.) Volkswagen (5.) Siemens (6.) RWE (12.) BMW (13.) EON (14.) Thyssen-Krupp (15.) BASF (20.) Bayer (27.) Audi (30.) Siemens – gyártás és forgalmazás 25

Magas az ipari foglalkoztatottak aránya 26

Vaskohászat, acélgyártás Import vasérc 1990 óta stagnáló előállítás, vas (30 mó t), acél (45 mó t): ER2 (VR5) Exportcikk, minőségi acél Ruhr-vidék: 50%, Saar-vidék (feketekőszénre) Nyugati-Harz (egykori vasércbányák) Lübeck, Bréma (tengerpart) Thyssen-Krupp (ER15) 27

Acélgyártó vállalatok, kapacitások kihasználtsága Legnagyobb német acélgyártó vállalatok Acélgyártó kapacitások kihasználtsága 28

Gépgyártás Vezető ágazat, ipari term. és export értékének 40%-a Autóipar VR2. legnagyobb (5,3 mó) előállító és exportáló Cégek: Daimler-Chrysler (ER2), Volkswagen (ER5), BMW (ER13), Audi (ER30) Wolfsburg (VW), Rüsselsheim (Opel-GM), Stuttgart, Mannheim (DC, Mercedes), Köln (Ford), München (BMW) Motorkerékpár, teherautó, autóbusz 29

Elektrotechnika-elektronika Területileg szórt, ip. term. és exp. 1/8-a Fő: Siemens (München kp.), Bosch (Stuttgart kp.), Grundig 30

Vegyipar Kiemelt ágazat; ipari termelés, kivitel 1/8-a Vegyipari nagyhatalom (USA, Japán után), világ elsőszámú vegyipari exportőre BASF, Bayer, Hoechst, AGFA … Öt vegyipari góc: Középső-Rajna–Ruhr-vidék (Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Gelsenkirchen, Leverkusen (Bayer), Köln …) Frankfurt am Main és környéke Ludwigshafen (BASF) Lipcse, Halle térsége Alsó-Lausitz kikötők, Berlin 31

A német nemzeti Európa-politika KAP kiadásainak csökkentése (helyette inkább regionális politika arányának növelése) Erős valuta (euró) Frankfurt: Európai Központi Bank székhelye Keleti bővítés támogatása Kiv. TR.: szocialisták igen, kereszténydemokraták nem Az Európai Parlament súlyának növelése Régiók Európája gondolat / föderalizmus Német szabványok megjelenése a szabályozásban Pacifizmus Egyre erőteljesebb német szerepvállalás a világpolitikában (új generáció) 32