Munkaerő-piaci ismeretek kurzus

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tökéletes verseny Közgazdaságtan 10. hét.
Advertisements

Kereslet rugalmassága
EXTERNÁLIÁK.
A VÁSÁRLÁSI FOLYAMAT ÉS A PIAC
Előadás 1 MAKROÖKONÓMIA Előadás 1.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
Birkás György Makroökonómia 1. előadás Birkás György
Beruházások elemzése Beruházás: tárgyi eszközök létesítésre, a tárgyi eszköz állomány bővítésére irányuló műszaki – gazdasági tevékenység. Jellemzői: Nagy.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Agrárgazdaságtan II. Előadás
A piac Szakiskola.
A piaci alapfogalmak - Piac, kereslet, kínálat, ár - A kereslet
Fogalma, összefüggések
Makroökonómia 3.előadás.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 3. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
Intézményi közgazdaságtan2006/2007. tanév, 1. félév 6. előadás 1 DátumTémakör szeptember 11.Bevezetés – a kurzus programjának és követelményeinek ismertetése.
A kurzus programja Dátum Témakör december Piaci elégtelenségek
Bevezetés a közgazdaságtanba2006/2007. tanév, 1. félév 2. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A ppt fájlokat a GTK honlapján…
Bevezetés a közgazdaságtanba I.2006/2007. tanév, 1. félév 9. előadás 1 A kurzus programja DátumTémakör szeptember Bevezetés. A közgazdaságtan alapfogalmai.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
BEVEZETÉS A KÖZGAZDASÁGTANBA II.
A kurzus programja Dátum Témakör ELŐVIZSGA szeptember 15.
A kurzus programja Dátum Témakör november 17.
A kurzus programja Dátum Témakör november 10.
Bevezetés a munkaerőpiac makro- és mikroökonómiájába
1.előadás A makroökonómia tudománya. A makroökonómia mutatói.
Piaci kereslet és kínálat
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Marketing KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Elméleti közgazdaságtan
Közgazdasági elméletek története
Gyakorló feladatok Mikroökonómia.
Munkaerőpiaci számítások szeminárium
Egy termék piaci kereslete azt fejezi ki, hogy a vásárlók összessége
Költségek, költségfüggvények
Költségminimalizálás, profitmaximalizálás
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
Előadó: Kelemen Katalin
Kereslet, kínálat, ármechanizmus, fogyasztói-, és termelői többlet
Kereslet-rugalmassági számítások
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
Mikroökonómia gyakorlat
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Maximális nyereség Ha a függvények valamilyen gazdasági jelenséget írnak le, vizsgálatukkal megoldható az ügyvitel optimizációja.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Monopolisztikus verseny, Oligopólium
Piac, rugalmasság, egyensúly, adók hatása
KÖZGAZDASÁGTAN: Mikro- és makroökonómia BMEGT30A001
Kormányzati szektor a vegyes gazdaságokban
A piac és a piacgazdaság
A munkaerőpiac áttekintése
Munkaerő-piaci ismeretek kurzus
A munkaerő-kereslet.
A kereslet.
Környezetgazdaságtan 3. előadás Mikroökonómiai problémák
Munkagazdaságtan kurzus DE GTK
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Munkagazdaságtani feladatok
A munkaerő-keresleti rugalmasságok
Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése
A munkaerő-kereslet.
A munkaerő-kereslet.
Előadás másolata:

Munkaerő-piaci ismeretek kurzus Bevezető előadás Munkaerő-piaci ismeretek kurzus

A munkaerő mint különleges jószág Csak bérelni lehet (kivéve rabszolgaság) Nem választható el a munkavégzőtől A bérlés áron kívüli feltételei (nem pénzügyi tényezők) sokszor fontosabbak az árnál Különleges intézményi környezet A munka(erő) cseréje: munkaszerződés

Amikor a munkaerőt nem csak bérlik… Jelenleg mindenhol illegális (kivételek néha akadnak, mint pl. az ISIS). Mauritánia volt az utolsó állam, ahol lehetett büntetlenül rabszolgát tartani (2007-ig, bár magát a rabszolgaságot már 1981-ben eltörölték). Az ILO legfrissebb adatai szerint 2016-ban 40.3 millióan éltek modern rabszolgaságban (ebből a kényszerített munka 24,9 millió, kényszerházasság pedig 15,4 millió). 4 millió az állami szektorban, 16 millió a magánszektorban (háztartási munka, építőipar, mezőgazdaság), 4,8 millió a kényszerített szexuális kizsákmányolás. 4-ből egy gyerek. A nők a szexuálisan kizsákmányoltak 99%-át, a többinek 58%-át teszik ki. Forrás: http://www.ilo.org/wcmsp5/groups/public/---dgreports/---dcomm/documents/publication/wcms_575479.pdf

Munkaszerződés Tartalma: javadalmazás, munkafeltételek, állásbiztonság stb. Jellemzően a munkaidőt (és az utasítások követését), nem az outputot javadalmazza (kivéve a darabbért). Fontos tehát a lojalitás és megbízhatóság.

Munkaszerződés és munkamegosztás A munka cseréje vezet a munkamegosztáshoz Vállalaton belül és makroszinten is Belső és külső munkapiac: eltérő intézmények

A munkagazdaságtan A közgazdaságtan azon területe, mely a munkaerőpiac működését és kimeneteleit, valamint szereplőinek magatartását vizsgálja: A munkaerőpiaci szereplők viselkedése a bérek, az árak, a profit és a munkaviszony nem pénzügyi vonatkozásainak hatására. Személytelen és az emberek nagy csoportjaira (reprezentatív szereplőkre) érvényes jelenségekkel foglalkozik. A neoklasszikus paradigma alapfeltevéseit használva: szűkösség, racionalitás, maximalizálás.

Pozitív gazdaságtan Magatartáselmélet: hozamok és költségek hatásai az egyéni viselkedésre Modellek használata Feltételezések helyességének megítélése Komplexitás: mit jelent a viselkedés megértése?

Normatív gazdaságtan Ha a piac lehetővé teszi a kölcsönösen előnyös, önkéntes szerződéseket: Pareto hatékonyság Vannak olyan tranzakciók is, amin valaki veszít (pl. újraelosztás állami kényszerrel). Piaci kudarcok okai: Tudatlanság Ügyletakadályok Ártorzulás Piac hiánya

Kormányzati politika Normatív gazdaságtan vs. „art of economics” Közjavak Tőkepiac tökéletlenségei Piachelyettesítő intézmények Újraelosztás: értékek kérdése Igazságosság vs. hatékonyság

Néhány közgazdaságtani ismeret átismétlése

Kereslet és kínálat, vagyis a piac egyszerű grafikus elemzése „Marshall-kereszt” Függőleges tengely: ár Vízszintes tengely: mennyiség A kereslet: mekkora mennyiséget hajlandóak a vásárlók megvásárolni adott ár mellett (negatív meredekségű) A kínálat: mekkora mennyiséget hajlandóak a vállalatok termelni és eladni adott ár mellett (pozitív meredekségű)

Kereslet és kínálat, vagyis a piac egyszerű grafikus elemzése A metszéspont: egyensúly. Itt éppen megegyezik a kereslet a kínálattal (nincs kielégítetlen kereslet és minden termelt áru elkel. Az egyensúlyt az egyensúlyi árral és az egyensúlyi mennyiséggel jellemezzük. Ha nincs egyensúly, a mennyiséget a „rövidebb oldal szabálya” határozza meg. Ekkor holtteher-veszteség lép fel.

Többletek Fogyasztói többlet: annak különbsége, amit adott mennyiségért a vevő hajlandó lenne fizetni (számára ennyit ér) és amennyiért a piacon megkapja (piaci ár). Termelői többlet: az előző fordítottja. Az egyensúlyi pontban ezek éppen nullák, ami azt jelenti, hogy a legutolsó eladott/megvett terméken senkinek nem volt többlete, de a korábbi árucserék esetében (általában) mindkét félnek van valamekkora többlete.

A nyereség és a termelési tényezők ∏ = bevétel – költség Bevétel = P∙Q, ahol Q a termelt és értékesített mennyiség, P pedig annak az ára Költség: a termelési tényezők és azok árának szorzatainak összege. Ha csak tőke és munka van jelen, akkor = R∙K + W∙L ahol R a tőke ára (kamat), K a tőke Q megtermeléséhez szükséges mennyisége, W a munka ára (bér), L a munka megtermeléséhez szükséges mennyisége.

A termelési függvény Azt adja meg, hogy a termelési tényezők hogyan hozzák létre a szükséges árumennyiséget. Tipikus formája ha csak tőke és munka van jelen: Q = f(K, L)

Vagyis… A termelési tényezők kereslete származékos: azért keressük őket, mert nélkülük nem állítható elő Q, de mivel kiadást is jelentenek, csak olyan mennyiségben keressük őket, hogy a ∏ maximális legyen. Ha több termelési tényező is jelen van, akkor ezek általában legalább részben átválthatóak, ezért áruk és átválthatóságuk függvényében határozódik meg a keresletük adott árupiaci kereslet mellett.

Határtermék Ha egy termelési tényezőt 1 egységgel megnövelünk, akkor hány egységgel növekszik meg (a termelési függvény alapján) a termelt mennyiség. Jele: MP (marginal product) Határtermék-bevétel: a határtermék által létrehozott bevételnövekedés. Az MP és a megtermelt termék árának szorzata (P ∙ MP). Jele: MRP (Marginal Revenue Product)

Kereslet saját árrugalmassága Hány százalékkal keresnek az emberek többet egy termékből, ha annak ára 1%-kal megnő? (kereslet százalékos változása)/(ár százalékos változása) Normál javaknál negatív (azaz, ha valami drágul, kevésbé veszik). Kereslet kereszt árrugalmassága Hány százalékkal keresnek az emberek többet egy ‘A’ termékből, ha ‘B’ termék ára 1%-kal megnő? (‘A’ keresletének százalékos változása)/(‘B’ árának százalékos változása)

Köszönöm a figyelmet!