A tengerek felszínformálása Az un. abrázió

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A KARSZTJELENSÉGEK.
Advertisements

V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
Természetismeret 6. A Föld
Indonézia, 2004 CUNAMI.
Vizek a mélyben és a felszínen
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
A szél felszínformáló munkája
A PARTOK FEJLŐDÉSE A Davis-i abráziós ciklus juvenilis maturus
A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció)
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
IV. TÉMAKÖR: A VÍZBUROK (HIDROSZFÉRA) Óceánok, tengerek A tengervíz mozgásai (tk. 127 – 136. oldal)
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A szél felszínformálása
Óceánok és tengerek.
A folyók földrajza.
STRANDOK KATTINTS 1.
Elképesztő csíkos jéghegyek.
Változó földfelszín.
A tengerszint változásai Az eusztázia
Ausztrália Hlavatý Dominik.
Geológiai folyamatok.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
Hidroszféra Vízburok.
Hidroszféra Vízburok.
A folyók, a tenger és a jég felszínformálása
Felszíni vizek: vízfolyások, tavak. Vízszennyezés
Hazai fátlan társulások II.
Pannon tenger A Kárpát-medence területén helyezkedett el.
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
7/B A Barlangok típusai.
Énekel: Luciano Pavarotti- ‘O Sole mio - Addio fiorito asil.
A tengervíz mozgásai.
Az árkos erózió vizsgálata a Teteves patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely-Kertész Ádám-Papp Sándor.
Folyók felszínformálása
Hazánk tavai
Kőzetek.
Felszínformáló erők.
3. fejezet Óceanográfiai kutató hajók Fenékmorfológia
BEVEZETÉS A KÖRNYEZETFÖLDTANBA / II.. A legutolsó jelentős „hirtelen” esemény: A Késő Dryas lehülés (az utolsó glaciális utáni felmelegedést.
7. fejezet Tengerparti folyamatok Link Link. Parti terminológia.
A Föld belső felépítése
Óceanogárfia Kérdések. 1.Óceanográfia fogalma és vizsgálati területe 2.Óceanográfia jellemzői az ókorban 3.Óceanográfia jellemzői a középkorban, felfedezések.
Felszínformálás Belső – Külső erők harca. Geomorfológia - felszínalaktan Belső erők Nehézségi (gravitációs) erő Termikus erő (a Föld belső hője) Mechanikai.
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
Viking hadjáratok Projektmunka
A tengervíz összetétele
A folyó élete.
Varázslatos tengerpartok
Mitől függ a vezetékek elektromos ellenállása?
Copacabane Strand mehr USA FELSŐ-TÓ APOSTOL-SZIGETEK JÉGBARLANGOK
ZADAR.
Ausztrália természetföldrajzi nevezetességei
Indonézia, 2004 CUNAMI.
Elképesztő csíkos jéghegyek.
Tutajozás a Dunajecen Készítette: Szabó Lilla
A szél felszínformálása
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
13. FOLYAMI ERÓZIÓ.
16. AZ EOLIKUS ERÓZIÓ.
Belső – Külső erők harca
34. A TAVAK.
Vízburok-hidroszféra
A tengerek felszínformálása
29. A TENGERVÍZ MOZGÁSAI ?.
15. A GLACIÁLIS ERÓZIÓ.
Európa földrajzi helyzete, határai
8. A LITOSZFÉRA DOMBORZATA.
17. AZ ABRÁZIÓ.
Középidő és Újidő.
TÁMOP / „Bakonyszentlászlói iskola fejlesztése”
Előadás másolata:

A tengerek felszínformálása Az un. abrázió A parti sávhoz kötődő felszínformálás

Mitől függ az abrázió? A part földtani felépítésétől (kemény-puha kőzetek, repedezett-tömör sziklák) A part tagoltságától (egyenes vagy öblök, szigetek tagolják) A part előtti víz mélysége!

Dover – Fehér sziklák

Whitehaven beach - Ausztrália

A tengervíz pusztító munkája mély vizű partokon A hullámverés a hullámok nekiütközése a magas és meredek partoknak. A hullámmarás a hullámzó víz által szállított törmelék koptató, csiszoló hatása. A hatás az apály és a dagály szint között alakul ki. (A tengerszint periodikus változása. 6 óránként emelkedés (dagály) és süllyedés (apály) váltja egymást

Apály-dagály zóna Mangrove vegetáció

A hullámverés és hullámmarás hatására a meredek partfalban hosszan elnyúló mélyedés, abráziós fülke alakul ki, amely folyamatosan mélyül, hátrál. A fülke hátrálásával a tenger felé lejtő abráziós terasz alakul ki.

Meredek partokon

Az abráziós fülke fölötti meredek fal az abráziós partfal (kliff), ami az abráziós fülke hátrálásával alátámasztás nélkül marad, így leomlik. Anyagából abráziós törmelék keletkezik, ami részben a teraszon, részben a terasz előtti abráziós lejtőn (törmeléklejtőn) halmozódik fel.

Ha a partfal különböző kőzetekből épül fel, a puhább kőzetek gyorsabban pusztulnak, gyorsabban hátrálnak, a keményebbek kevésbé pusztulnak. (szelektív denudáció) így kezdetben előreugró hegyfokok, félszigetek alakulnak ki belőlük, később, amikor a tenger minden oldalról ostromolja őket, abráziós tornyok, pillérek is kialakulhatnak

Tizenkét apostol sziklák – Dél-Ausztrália

A tengervíz építő munkája sekély vizű partokon A lapos, sekély vizű partokra kifutó hullámok jelentős mennyiségű törmeléket, hordalékot szállítanak a part felé.

A lapos partra kifutó hullámok energiája lecsökken, a hullámok átbuknak, összeomlanak, a szállított törmeléket lerakják. A lerakott hordalékból turzás keletkezik.

Ha ez közvetlenül a parton épül, akkor parti vagy szegélyturzás a neve, ha a parttól távolabb keletkezik, akkor lídónak hívják. A lídó és a part közötti sekély vízterület a lagúna.

Velence – Rialto híd