A nemzetiségek parlamenti képviselete, országgyűlési választások 2014

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (a továbbiakban: Vjt.) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) az országgyűlési képviselők választása kampány-költségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény A központi névjegyzék valamint egyéb választási nyilvántartások vezetéséről szóló 17/2013 (VII. 17.) KIM rendelet 1. A jogszabályi háttér:

Országgyűlési képviselők száma: 199   egyfordulós választás országos listán: 93 fő egyéni választó-kerületben: 106 fő

Választójoggal az a nemzetiségi választópolgár rendelkezik az országgyűlési képviselő választáson aki(nek): - nagykorú, - belátási képessége nem korlátozott vagy kizárt, - nem tölti büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését, - a közügyektől nem eltiltott, - nem tölti szabadságvesztés-büntetését, - megjelölte nemzetiségét, - nyilatkozott, melyben megvallotta az adott nemzetiséghez tartozását,

A választás feltételezett időpontja: 2014. május 25. Ez esetben: 2014 A választás feltételezett időpontja: 2014. május 25. Ez esetben: 2014. január 1-től 2014. május 11-ig (vasárnap) a választópolgár kérheti felvételét nemzetiségi választópolgárként a névjegyzékbe. Csak akkor szavazhat az országos önkormányzat listájára, ha a névjegyzékbe felvették. 2014. május 22-ig a választási névjegyzékből való törlésre a választópolgár kérelmére kerülhet sor. A névjegyzékbe vételi kérelmet 2014. január 1-jétől a helyi választási irodánál személyesen vagy postai úton illetve a www.valasztas.hu, a Nemzeti Választási Iroda honlapján keresztül lehet benyújtani. Listaállítás (ajánlások összegyűjtése): 2014. április 7. és 22. között

A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár egy egyéni választókerületi jelöltre és nemzetiségének listájára szavazhat (ennek hiányában egy pártlistára ). A nemzetiségi választópolgárnak tehát választania kell. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat által állított listára kíván szavazni, a pártok által állított listákra nem szavazhat. A választópolgárok egy szavazatot adnak le az egyéni választókerületi jelöltekre, egy szavazatot pedig a nemzetiségi listára (vagy országos pártlistára)

Egyéni választókerületi választás: (Vjt. 5-6. §-ai) Egyéni választókerületi jelölt az lehet aki, legalább ötszáz választópolgár ajánlását megszerezte. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (Egyéni választókerületben a nemzetiségi közösségek kedvezményt nem kapnak.)

Országos listás választás: (Vjt. 7-10. §) A nemzetiségi listát az országos nemzetiségi önkormányzat állítja. Közös (tehát két vagy több országos önkormányzat által állított) nemzetiségi lista állítására lehetőség nincs. A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán a névjegyzékben az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt. A nemzetiségi listán legalább három jelöltnek kell szerepelnie. Nemzetiségi lista állítása esetén a választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókörben, illetve a külképviseleten szavaz. (Ve. 257. §, 259. §) Levélben szavazás nincs!

Eredmény megállapítása: (A kedvezményes mandátum) A mandátumszerzésre jogosult párt listás szavazatainak számához hozzá kell adni az adott párt töredékszavazatait Töredékszavazat: a) a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat, valamint b) a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám (a továbbiakban: pártlistára jutó szavazatok száma), A pártlistákra jutó szavazatok számát össze kell adni (összes pártlistás szavazat), Az összes pártlistás szavazatot és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat össze kell adni (összes országos listás szavazat), Az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta, Ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiségi lista kap egy kedvezményes mandátumot; Egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat; az országos listán megszerezhető mandátumok számát csökkenteni kell a kiosztott kedvezményes mandátumok számával.

TEHÁT: országos listákra leadott összes szavazat + a mandátumot nem szerzett egyéni jelöltre leadott szavazat + a mandátumot szerzett jelölt szavazatai – a második helyezett szavazatai + 1 / 93 _ 4 = kedvezményes kvóta Ezek a szavazatok a 2010-es választás alapadataival számolva, és figyelembe véve a győztest a második helyezett feletti szavazatszámmal kompenzáló megoldást, már közel 7-8 milliós szavazat nagyságrendet jelentenek. Ez tehát az a szavazat-mennyiség, amelynek kilencvenharmad részének egynegyed része az elérendő cél a nemzetiségi listák számára. Ez nagyságrendileg 19.000-24.000 szavazat. EBBŐL KÖVETKEZIK: a német nemzetiségi névjegyzékbe min. ennyi választópolgárnak kell kérnie a felvételét

Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat által állított lista elérte a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavaztok legalább 5 %-át (2010-ben az 5 %-os küszöb eléréséhez 256 626 szavazat volt szükséges) a kedvezményes kvóta felett akár további mandátumot, vagy mandátumokat is szerezhet a nemzetiségi lista, de ez csupán elvi lehetőség.

A nemzetiségi listát állító, de azon mandátumot nem szerző nemzetiséget nemzetiségi szószóló képviseli az Országgyűlésben. Amennyiben az országos önkormányzat által állított lista elindult a választásokon, a nemzetiségi listára leadott szavazatok számától függetlenül – a lista mandátumszerzésének hiányában – a nemzetiségi listán első helyen szereplő jelölt a törvény erejénél fogva nemzetiségi szószóló lesz.

Kampányfinanszírozás Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok együttesen a központi költségvetésből az országgyűlési képviselők általános választásán megszerezhető összes mandátum és ötmillió forintnak szorzata 30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosultak. (Tehát az összes nemzetiségi önkormányzat mindösszesen és legfeljebb 298.500.000,- Ft állami támogatást kaphat a kampányra.)

A 298.500.000,- Ft támogatást a Nemzeti Választási Bizottság osztja el a listát állító nemzetiségi önkormányzatok között az alábbiak szerint: a) A nemzetiségi választópolgárként a központi névjegyzékben névjegyzékbe vett választópolgárok számát össze kell adni (a továbbiakban : összes nemzetiségi választópolgár) b) A 298.500.000,- Ft összeg kétharmadát el kell osztani az összes nemzetiségi választópolgár számával. Az így kapott hányados egész része az egy nemzetiségi választópolgárra jutó támogatás összege (a továbbiakban: kvóta).

c) A nemzetiségi választópolgárként névjegyzékbe vett választópolgárok számát az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatonként meg kell szorozni a kvótával. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás elsődleges összege. d) 298.500.000,- Ft összeg egyharmadát egyenlő arányban kell felosztani az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás másodlagos összege. e) Ha az eljárás során fel nem használt összeg marad, azt az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok között egyenlő arányban kell felosztani. Az így kapott összeg az országos nemzetiségre jutó támogatás harmadlagos összege.

Gyakorlati példán bemutatva a számítás: 100 Gyakorlati példán bemutatva a számítás: 100.000 névjegyzékbe felvételt kérő választópolgárral számolva kvóta összege 1.990,- Ft/nemzetiségi választó. (298.500.000:3) x 2 : 100.000 = 1.990 Ha a német névjegyzékbe 50.000 kérik a felvételüket, akkor a ránk jutó elsődleges összeg 99.500.000,- Ft. Az MNOÖ-re jutó másodlagos összeg 7.653.846,- Ft. A kampányra kapható összeg összesen: 107.153.846,- Ft. Ez esetben, hogy a teljes összeg felhasználható legyen 22 jelöltnek kell a listán lennie.

A megválasztott nemzetiségi képviselő az Országgyűlésben A nemzetiségi képviselők nem alakíthatnak képviselőcsoportot, ezért: nem vehetnek részt a Házbizottság munkájában, nem vehetnek részt az állandó bizottságok munkájában (az Ogyt. 14. §-ából következően az Országgyűlés országgyűlési bizottságként állandó bizottságokat és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz létre. Ebből is az következik, hogy a két bizottság típus között különbséget tesz a jogalkotó. Nem vehet részt vizsgálóbizottság munkájában (paritásos alapon – kormánypárt és ellenzék – jön létre.) (Ogytv. 24. § (5) bekezdése) Interpellációs joga korlátozott (Házelnök döntése alapján interpellálhat (Ogytv. 42. §) A képviselői tevékenységgel kapcsolatos működési költségek, hivatali apparátus, tanácsadók száma, ellátása, mértéke, lényegesen kevesebb, képviselőcsoport hiányában.

Nemzetiségeket képviselő bizottság az Országgyűlésben A nemzetiségeket képviselő bizottság a nemzetiségeket érintően az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező és a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve. A nemzetiségeket képviselő bizottság állást foglal a Kormánynak a nemzetiségek helyzetéről készített beszámolójáról, valamint az alapvető jogok biztosának éves beszámolójáról. A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló).

A szószóló a nemzetiségi listáról megválasztott országgyűlési képviselő hiányában a listán szereplő személyek közül egy fő az adott nemzetiség szószólója lesz. az Országgyűlés ülésén felszólalhat, ha a Házbizottság megítélése szerint a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. az Országgyűlés ülésein szavazati joggal nem rendelkezik. A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyben. (interpellációs joga nincs) A szószólót mentelmi jog illeti meg.

Köszönöm a figyelmet!