Magyarország települései

Település: Egy embercsoport lakóhelyeinek és munkahelyeinek (üzemek, megművelt földek, intézmények) térbeli együttese Az ellátott szerepkörtől függően -város -falu, község -szórványtelepülés 3154 település (2014) 346 város 23 megyejogúváros + Budapest

Településhálózat A településeket az emberi, gazdasági, közlekedési és közigazgatási kapcsolatok településhálózatba fogják össze. Egymással hierarchikus viszonyban vannak – alá-, fölé- vagy mellérendeltségi viszonyban A nagyobb, több feladatot ellátó településeknek vonzáskörzete alakul ki.

A településhálózat történeti fejlődése (kieg.) 1. A török hódoltság előtt hazánkat sűrű, aprófalvas településhálózat jellemezte. A Dunántúlon és az észak-magyarországi területen kisebb, az Alföldön nagyobb falvakkal (jól védhető, árvízmentes helyek, folyóvölgyek…) Kiegészítették a római alapítású települések (Buda, Pécs, Esztergom, Győr, Szombathely...) 2. A török dúlás következtében a hódoltság falvainak többsége megsemmisült, a lakók városokba vagy nagyobb falvakba menekültek. 3. A török kiűzése után az - Alföldön mezővárosi-tanyás településrendszer alakult ki. A mezővárosok lakóinak otthona és földje között nagy volt a távolság, a tulajdonosok, amikor a földjeiken dolgoztak, kiköltöztek. Így alakultak ki a tanyák. - Máshol az eredeti állapot jobban fennmaradt. 4 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

4. A 19. században az iparosodás és a vasútépítés a városodás meggyorsulását okozta. A, az iparosodás következtében megnőtt az új munkahelyek száma. B, a rossz körülmények között élő falusiak a városba költözéstől várták a jobb életkörülményeket. 5. A II. világháború után felerősödött a városiasodás is. A városok jelentik a településhálózat gerincét, vonzáskörzeteik lefedik az ország területét. 6. A települések növekedése összefüggő településövezetet, agglomerációt hoz létre (Budapest).

A városi lakosság: 70% - európai középmezőnyben Városi rang elnyerése: lélekszám, infrastruktúra (a település lakóit és különféle tevékenységüket kiszolgáló műszaki létesítmények), a környéket ellátó szolgáltatás + valamilyen kiemelkedő funkció vagy idegenforgalmi szerep (Zalakaros, Visegrád)

Napjainkban a települések között a legnagyobb Budapest, amelynek 525 km2-es területén 1,7 millióan élnek, A legkisebb a kiterjedést tekintve az 1 km2 alatti Pest megyei Remeteszőlős, A népességet tekintve pedig a Zala megyei Iborfi a, 8 lakossal. A népesség koncentrációja jelentős, a városokban él a népesség héttizede (a fővárosban kéttizede). A legnagyobb városok és környékük között a társadalmi-gazdasági funkciók településegyütteseket hoznak létre Pl.: A budapesti agglomeráció és a balatoni agglomerálódó térség. A 2014. évben további 21 agglomeráció, településegyüttes határolható le még Magyarországon.

2014. január 1-jén az ország településeinek harmada 500 főnél kisebb aprófalu volt, ugyanakkor ezekben az ország népességének mindössze 3%-a élt. Itt csak a legalapvetőbb ellátás elérhető. Ugyan nem önálló települések, de speciális lakóhelyek a tanyák, szórványtelepülések. A települések külterületein az ország lakosságának 3%-a lakik ,arányuk főleg az alföldi megyékben magas. Bács-Kiskunban megközelítette a hányaduk a 13%-ot, a megyében található Móricgát lakosainak kétharmada él külterületen, ami a legmagasabb érték az országban.

Közigazgatás Főváros 19 önkormányzati megye Megyeszékhelyek És/vagy megyejogú városok Városok Községek (Régiók) 9 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

Érd

Régió neve Terület (km²) Népesség Népsűrűség (fő/km²) Megyék Megyei jogú városok Észak-Magyarország 13 428 1 209 142 90 Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád Miskolc, Eger, Salgótarján Észak-Alföld 17 749 1 492 502 84 Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza Dél-Alföld 18 339 1 318 214 71 Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Kecskemét, Békéscsaba, Szeged, Hódmezővásárhely Közép-Magyarország 6 919 2 951 436 426 Pest, Budapest főváros Érd Közép-Dunántúl 11 237 1 098 654 97 Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém, Dunaújváros Nyugat-Dunántúl 11 209  996 390 88 Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa Dél-Dunántúl 14 169 947 986 66 Baranya, Somogy, Tolna Pécs, Kaposvár, Szekszárd