Magyarország – falvak (községek) városok

Falvak A falu fogalma korábban egybeesett a mezőgazdasággal. Itt nem vált el egymástól a lakóhely és a munkahely A városok fejlődésével a, a közeli falvakból az emberek a városok ipari üzemeiben vállaltak munkát - ingázóként, b, a faluban is alakultak ipari munkahelyek – gépház, javító üzem..... A falvakat sújtja leginkább az elvándorlás Összegezve: megváltozott a foglalkozási szerkezet

Falvak csoportosítása Szerepük szerint - Hagyományos falu – mg.-i népesség, elöregedő, minimális szolgáltatás - Átalakult falu – mg.-i üzemek, részleges infrastruktúra (a falvak kb. 1/3-a) - Városias falu – kiépített infrastruktúra, sok ingázó, nem mg.-i népesség - Városjelölt falu – kisebb vonzáskörzet, kp.-i jelleg, jó ellátás

Népességszám szerint - törpefalvak (1000 fő alatt) D, Ny-Dunántúl, BAZ megye - kisfalvak (1000-2000 fő) Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg - közepes falvak (2000-5000 fő) Mezőföld, Duna-völgy, É-i középhgys. - nagyfalvak (5000 fő felett) Bp körül, Alföldön

1000 főnél kisebb lélekszámú falvak

Alaprajz szerint - Sorfalu (egyutcás falu) - Halmazfalu – a település központjából (templom, kocsma…) sugarasan futó utak - Szabályos falu – tervezett szerkezet pl. földosztás után, betelepítésekkor

Egyutcás, sorfalu Az átmenő út mentén sorakozó házak és a telkeik Bővülhet keresztutcás vagy párhuzamos utcássá is. Gyakori hegyvidéken, folyóvölgyekben

Többutcás szalagtelkes falu

Márkó

Halmazfalvak leggyakrabban un Halmazfalvak leggyakrabban un. sugaras halmazfalvak Az utak a falu központjában fekvő térhez futnak, a település kör alakú Hajdúság, Nyírség, Jászság falvai

Szabályos, sakktáblaszerű alaprajzú falvak - XVIII-XIX Szabályos, sakktáblaszerű alaprajzú falvak - XVIII-XIX. században török uralom utáni betelepítések – D-Alföld, DK-Dunántúl - 1945 utáni földosztás (parcellázás) után mérnöki tervek alapján kialakított falvak - Bp. agglomerációjában a régi falu mellett kialakított szabályos településrész Csorvás

Szórványtelepülések Külterületi népesség – közigazgatási határon belül, de zárt beépítettségen kívül Népesség nagy része mg.-i foglalkozású, de ide tartoznak pl. a majorok, üdülők, erdészházak, vasúti őrházak, ipari üzemek telepei… is Sajátos életmód, elöregedő népesség, családi farmokká alakul (?),turizmus Tanyák típusai: Nyirsegi tanyabokor 12 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

Városok Városok jellemzői a, jellemzően az ipari és a szolgáltatói szektorban foglalkoztatott lakosság b, sokrétű funkció – oktatás, egészségügy, kereskedelem… c, vonzaskörzet, melynek igényeit szolgáltatásaival kielégíti d, nagy népsűrűség, sűrű beépítettség Urbanizáció: Városodás– a városi népesség számának növekedése Városiasodás – városi funkciók kiépülése

Városaink rang szerinti tagolódása A városszerkezet hierarchikus - főváros – Budapest Az ország politikai, gazdasági, kultúrális tudományos, idegenforgalmi kp.-ja Az egyetlen nemzetközileg is jelentős nagyváros - regionális központok – kb. 200e fő Miskolc, Debrecen, Győr, Szeged, Pécs Megyeszékhelyek, egyetemvárosok, szolgáltatásaik több megyére kiterjednek. (A trianoni határok miatt több ilyen város a szomszédos országokhoz került. Pozsony, Kassa, Nagyvárad...) 14 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

- megyeközpontok – 50-150e fő Szolnok, Tatabánya Az adott megyére kiterjedő közigazgatási, részben gazdasági, oktatási... kp. - középvárosok – 30-50e fő Nem megyeszékhelyek pl. Sopron, Hódmezővásárhely, Dunaújváros, Nagykanizsa - kisvárosok – 30 e fő alatt Kőszeg, Kisújszállás Kisebb vonzáskörzet

Agglomerációk kialakulása Nagyvárosok körül létrejövő települési ls népességtömörülések Kp.: -Regionális központok -Ipari területek körül pl. Komárom-Esztergom, -Idegenforgalomhoz igazodó Balaton körül…

Városok funkciói 1. Királyi várak, püspöki székhelyek – a városfejlődés kiinduló állomásai Esztergom, Győr, Buda, Székesfehérvár, Veszprém, Vác, Pécs, Eger, Kalocsa Egyházmegyék 18 © 2005 Nokia V1-Filename.ppt / yyyy-mm-dd / Initials

2. Folyami átkelőhelyek - kedvező helyzet Baja, Esztergom, Szolnok, Csongrád, Szeged 3. Vásárvárosok -a sík-, és hegyvidék találkozásánál az árutermelés kialakulásával jelentek meg Gyöngyös, Pápa, Eger, Sátoraljaújhely, Miskolc, Székesfehérvár -Ausztriával kialakuló kereskedelem: Sopron, Szombathely, Kőszeg Baja

4. Vasúti csomópontok - Szolnok, Hatvan, Nagykanizsa, Békéscsaba, Dombóvár

5.Bányavárosok Miskolc, Ózd, Tatabánya, Salgótarján 6. Iparvárosok + az ország iparosítása érdekében kiépített „új, szocialista ipari” városok Komló, Oroszlány, Dunaújváros, Kazincbarcika, Tiszaújváros Foglalkozási szerkezet egyoldalúan ipari, így a gazdasági visszaesésre nagyon érzékenyek

7. Mezőváros – jellegzetes magyar város típus nagy népességű alfoldi települések, falusias jelleg, csekély infrastruktúra Hódmezővásárhely, Makó, Kecskemét, Mezőtúr, Karcag, Egy részük iparosodott és városiasodott

8. Idegenforgalmi jelentőségű városok – Balatonfüred, Siófok, Hajdúszoboszló 9. Iskolavárosok – Sárospatak, Pápa, Debrecen Ritkán egy funkciós városok