Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE Az új európai kohéziós politika November 22. Kaposvár PhD hallgató SZIE Enyedi György Regionális.
Advertisements

A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-Ázsiában
A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
Jeney László A város–vidék kettősség mint felértékelődő térszerkezeti elem az ezredforduló Európájában Új elemek a vidékfejlesztésben A Magyar Regionális.
Térszerkezeti sajátosságok Közép-Kelet-Európában
Dr. Jeney László A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos.
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Kovács Álmos, szakállamtitkár Pénzügyminisztérium
A DKMT Eurorégió megyeszékhelyeinek társadalmi-gazdasági elemzése Dr. Borzán Anita 1 – Dr. Szigeti Cecília 2 1 főiskolai docens - 2 egyetemi adjunktus.
Az oktatás, az egészségügyi, valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők Április 6. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató.
Felmérés a versenyképességről a Textil/Ruházati-, és Bőriparban az új Tagállamokban valamint Bulgáriában és Romániában. TERMELÉS KISKERESKEDELMI ELADÁSOK.
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei Európa regionális földrajza Regionális és környezeti gazdaságtan (MSc) 2015/2016, II.
Önkormányzati Egészségügyi Napok
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Oszlopdiagram dr. Jeney László egyetemi adjunktus
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Európa fogalma, határai, ismérvei
A nagyvárosok, mint az európai térszerkezet kitüntetett pontjai
A területi polarizáltság mérése: Duál mutató
Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
A területi koncentráció elemzése
Európa regionális földrajza
Egyéb grafikus ábrázolási módszerek: grafikon és radardiagram
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Európa regionális földrajza
Térbeli gazdasági folyamatok tényezőkre bontása
Az európai nagyvárosok népesedés szerinti típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Európa regionális földrajzi tagolódása, főbb térszerkezeti elemei
A regionális fejlettség és fejlődés egyenlőtlenségei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A területi polarizáltság mérése: Duál mutató
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Regionális elemzések módszerei
Adatsorok típusai, jellegadó értékei
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A szórás típusú egyenlőtlenségi mutatók
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Területi eloszlások összevetése: Hoover index
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
A világ földrajzi tagolódása, a világgazdaság elméleti kérdései
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
Területi egyenlőtlenségek grafikus ábrázolása: Lorenz-görbe
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A területi koncentráció mérése: Hirschman–Herfindahl index
Régiófogalmak, régióformáló folyamatok
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Mérési skálák, adatsorok típusai
Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek
A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben
Friedrich Ebert Stiftung Szociális párbeszéd és ipar 4.0 konferencia
A területi koncentráció mérése és a kitüntetett helyzetek
Előadás másolata:

Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európa regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014

Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2014, nagyvárosi átlag = 100%) A legfejlettebb nagyvárosok Ny-Németországban vannak, kiemelkedik a Kék Banán vonala Kelet-Közép-Eu: nagyvárosi átlag 75%-a alatt Hasonló az EU teljes területéhez Centrum – periféria Nyugat–kelet Folyó áron mért GDP/fő (€) Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés 3

A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban (1995–2014, GDP alapján)

Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995–2014, 1995 = 100%) A GDP/fő növekedése alapján fordított képet kapunk, mint a GDP/fő esetében Az egymás közelében fekvő nagyvárosok hasonlóan növekednek Leggyorsabban K-Köz-Eu Leglassabban német–osztrák nagyvárosok Tömbök: Periféria (K) Periféria (É,Ny,D) Centrum (Ny) Centrum (K) 5 Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

Jellemző tömb, nagytérség A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek GDP/fő növekedés, 1995–2014 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok Nagyon gyors (2,5 felett) K-i Periféria CZ, HU, LT, LV, RO Átlag feletti (1,5–2,5) D-i Periféria ES, GR, IT, PT ÉNy-i és É-i Periféria FI, SE, UK Átlag alatti (1,25–1,5) Ny-i Centrum BE, FR, NL Nagyon lassú (1,25 alatt) K-i Centrum AT, DE 6

A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995–2004) közötti összefüggés Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek β (béta) konvergencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 7

A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995–2004 Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül σ (szigma) konvergencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 8

A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése Nagyvárosok megoszlása (db): Ny/K: 34/25 É/D: 36/23 C/P: 25/34 R/Ú: 48/11 N/K: 19/40 Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés 9

A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995–2004 A legerősebb dualitás a régi és az új tagállamok között van Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 10

A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995–2004) A nagyváros-hálózaton belüli egyenlőtlensé-gekben a legnagyobb szerepet a centrum–periféria kettősség játssza Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 11

A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995–2004 A nagyvárosok fejlettségével leginkább azzal függ össze, hogy az ezredforduló előtt csatlakozott–e Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 12

Konklúzió Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás Legerősebb törésvonal a „vasfüggöny” vonala maradt (centrum-periféria kevésbé meghatározó) 13