Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Események formális leírása, műveletek
Advertisements

2. előadás.
A pedagógiai kutatás módszertana
I. előadás.
FEJEZETEK A MATEMATIKÁBÓL
a terület meghatározása
Petrovics Petra Doktorandusz
Gazdaságelemzési és Statisztikai Tanszék
Adattípusok, adatsorok jellegadó értékei
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
A megoldás főbb lépései:
Mérési pontosság (hőmérő)
Közlekedésstatisztika
Statisztika II. VI. Dr. Szalka Éva, Ph.D..
Adatfeldolgozás.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. IX.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Idősorok elemzése.
4. előadás.
5. előadás.
3. előadás.
3. előadás.
A középérték mérőszámai
SPSS leíró statisztika és kereszttábla elemzés (1-2. fejezet)
Microsoft Excel Függvények VI..
Alapfogalmak Alapsokaság, valamilyen véletlen tömegjelenség.
Matematikai alapok és valószínűségszámítás
Nominális adat Módusz vagy sűrűsödési középpont Jele: Mo
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Statisztika.
Készítette: Horváth Zoltán (2012)
Kvantitatív módszerek
Leíró statisztika III..
Valószínűségszámítás
EREDMÉNYEK, ADATOK FELDOLGOZÁSA
Statisztikai módszerek a pedagógiai kutatásban
Alapsokaság (populáció)
Adatleírás.
Dr Gunther Tibor PhD II/2.
I. előadás.
Statisztikai alapfogalmak
Az augusztusi hónap és ennek hőmérsékleti adatai Következtetéseim.
Viszonyszámok A viszonyszám két egymással logikai kapcsolatban álló statisztikai adat hányadosa V= A/B V: a viszonyszám A:a viszonyítás alapját képező.
Számtani és mértani közép
Középértékek – helyzeti középértékek
Valószínűségszámítás II.
Átlag, medián.
A gyakorisági sorok grafikus ábrázolása
4. előadás.
A számítógépes elemzés alapjai
Konzultáció – Leíró statisztika október 22. Gazdaságstatisztika.
Számtani sorozat Számtani sorozatnak nevezzük azokat a sorozatokat, amelyekben ( a második elemtől kezdve ) bármelyik tag és az azt megelőző tag különbsége.
A számítógépes elemzés alapjai
Leíró statisztika gyakorló feladatok október 15.
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Szóródási mérőszámok, alakmutatók, helyzetmutatók
Kvantitatív módszerek MBA és Számvitel mesterszak
I. Előadás bgk. uni-obuda
Haladó Pénzügyek Vezetés szervezés MSC I. évfolyam I
Adatfeldolgozási ismeretek műszeres analitikus technikusok számára
Adatsorok típusai, jellegadó értékei
5. előadás.
A leíró statisztikák alapelemei
Adatfeldolgozási ismeretek környezetvédelmi-mérés technikusok számára
Rangsoroláson és pontozáson alapuló komplex mutatók
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
4. előadás.
Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára
Mérési skálák, adatsorok típusai
Előadás másolata:

Mérések adatfeldolgozási gyakorlata vegyész technikusok számára Középértékek, box plot http://tp1957.atw.hu/m_a_gy_2.ppt 2017. 09. 25.

Tartalom Bevezetés az adatelemzés-, ábrázolásba Hagyományos módszerek Mérési adatok fogalma Adatrögzítés, táblázatkészítés Mért és számított adatok oszlopok, sorok Adattípusok A mérési eredmények értékelésének módszerei Átlag, hiba, szórás Mérési adatok statisztikai értékelése

Középérték fogalmak Adathalmazok egyik fontos jellemzője valamilyen fajta középérték. A statisztikai középérték mutatók: medián módusz számtani közép harmonikus közép mértani közép négyzetes közép logaritmikus közép hatványközepek

Medián A medián egy sorba rendezett n elemű adatsor esetében a középső elemet jelenti. Ha az n elemszám páratlan, akkor egyetlen középső elem van, míg ha az n páros, akkor a mediánt a két középső elem számtani átlagaként számítjuk. Ennek megfelelően egy sorba rendezett n elemű adatsor estében a Medián definíciója a következőképpen adható meg. Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Medi%C3%A1n

Módusz A módusz egy sorozat (pl. párhuzamos leolvasások, fogyások) leggyakrabban előforduló eleme. Egy üzemben 24 órán keresztül feljegyezték az óránkénti gépleállások számát. A következő értékeket kapták: Óránkénti leállások száma 1 2 3 4 5 6 Előfordulás gyakorisága 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 6 Két módusz! (1 és 2) Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3dusz Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3dusz

Számtani közép A számtani közép (A) vagy aritmetikai középérték elemű adatsor esetében a középső elemet jelenti. n darab szám átlaga, azaz a számok összegének n-ed része: A hétköznapi életben ezt simán átlagnak nevezzük. Ezt használtuk pl. a fogyás átlagok számítására. Erősen hatnak rá a „kilógó” adatok (pl. véletlenül eggyel több nullát írunk, 120 helyett 1200-at). Ezért van, hogy a többitől erősen eltérő értéket az átlagolásból kihagyjuk. Számítsa ki a számtani közepet: 12,0; 12,3; 12,1; 122! Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1mtani_k%C3%B6z%C3%A9p

Harmonikus közép A harmonikus közép (H) harmonikus közepe a számok reciprokaiból számított számtani közép reciproka. n darab szám harmonikus közepe: Több szám harmonikus közepe inkább a kisebb számok felé húz; ezzel a nagy számok hatása csökken, a kis számoké megnő. A harmonikus közepet a fizikában többek között átlag- sebesség kiszámítására használhatjuk, ha az adott sebes- ségekkel ugyanannyi utakat tettünk meg. Ell.: s = 20 km v1 = 5 km/h v1 = 2 km/h vátlag = ? Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Harmonikus_k%C3%B6z%C3%A9p

Mértani közép Két nemnegatív szám mértani (geometriai) középarányosa (G vagy M) egyenlő a két szám szorzatának négyzet- gyökével: n darab nemnegatív szám mértani közepe a számok szorzatának n-edik gyöke: Exponenciális változások átlagának számítására használ-ható, pl. szaporodás, növekedés (ár, infláció, kamat). Tegyük fel, hogy egy almafa az első évben 100, az azt követő években rendre 180, 210 és 300 almát terem. Számítsuk ki az éves átlagos növekedést számtani és mértani átlaggal is! (Számtani átlaggal: 46,5 % mértanival 44,2 %. Ez a jó!) Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9rtani_k%C3%B6z%C3%A9p

Négyzetes közép n darab szám négyzetes közepe a számok négyzeteiből számolt számtani közép négyzetgyöke: Elektromos mennyiségek, hullámok esetén sokoldalúan használható. A későbbiekben a függvényillesztésnél (legkisebb négyze- tek módszere) találkozunk majd vele. Számítsa ki a négyzetes közepet: 12,0; 12,3; 12,1; 122! Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9gyzetes_k%C3%B6z%C3%A9p

Logaritmikus közép Két pozitív szám (a≠b) logaritmikus közepe: Értéke a számtani és mértani közép között található. A hőcserélő számításának alapját képező logaritmikus közepes hőmérséklet-különbséget a hőcserélő két végpontjára előzetesen megállapított nagyobb (ΔtN) és kisebb (ΔtK) hőmérséklet-különbségből számítják ki: Számítsa ki a logaritmikus közepet: 12; 70! Forrás: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/vegyipar/muszaki-ismeretek/a-hocserelok-mertekado-homersekletkulonbsege/az-atlagos-homersekletkulonbseg

Box plot A terjedelem, az interkvartilis terjedelem, a medián, a legkisebb és a legnagyobb érték ábrázolása. Az interkvartilis terjedelmet egy doboz mutatja, ebben van behúzva a medián, a legnagyobb és legkisebb értékek pedig egy-egy talpként vannak ábrázolva. A doboz elhelyezkedése a teljes terjedelemhez képest, illetve a medián helyzete a dobozon belül szemléletes képet ad az eloszlásról. terjedelem legkisebb érték Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0010_2A_21_Nemeth_Renata-Simon_David_Tarsadalomstatisztika_magyar_es_angol_nyelven/ch06s03.html legnagyobb érték első negyed harmadik negyed medián Kép: https://dr282zn36sxxg.cloudfront.net/datastreams/f-d%3A0aa004fd8840e42e1f7b68e5688f867a2c8e00281be5fdd4986f3ead%2BIMAGE%2BIMAGE.1

Box plot feladat Készítsen box plot ábrát a következő adatokból! 63 57 69 53 79 68 51 61 72 71 65 67 64 58 52 66 70 86 84 59

Box plot Kép: http://embed.wistia.com/deliveries/bdc37abd6d6d46336f1bda2944222fc8a6999b87.jpg