Dr. Fi István Közlekedéstervezés 3. előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
38. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló
Advertisements

Méretezés.
CSATORNAMÉRETEZÉS Egy adott vízhozam (Q) szállításához szükséges keresztszelvény meghatározása a cél, műszaki és gazdaságossági szempontok figyelembevételével,
19. modul A kör és részei.
a sebesség mértékegysége
Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Síkmértani szerkesztések
A szabályozott szakasz statikus tulajdonsága
Szimmetrikus 3f mennyiségek ábrázolása hatékonyan
Egyenletes körmozgás.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
A SZABÁLYOZOTT JELLEMZŐ MINŐSÉGI MUTATÓI
Metszeti ábrázolás.
Vízelvezetés. Megoldások, tervezendő műtárgyak. Részletrajzok.
A feladatokat az április 28-i Repeta-matek adásában fogjuk megoldani
2006. április 21. Melyik az aznégyjegyű szám, melyre Telefonos feladat.
Mérnöki alapismeretek II. 2011/2012, őszi félév Levelező tagozat
Hegyesszögek szögfüggvényei
Homorú tükör.
A hasonlóság alkalmazása
Ívmérték, forgásszögek
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Ülepítés A folyadéktól eltérő sűrűségű szilárd, vagy folyadékcseppek a gravitáció hatására leülepednek, vagy a felszínre úsznak. Az ülepedési sebesség:
Mérnöki Fizika II. 3. előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Mérnöki Fizika II előadás
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
TÖMEGPONT DINAMIKÁJA KÖRMOZGÁS NEWTON TÖRVÉNYEK ENERGIAVISZONYOK
Aranymetszés.
Szabály ötszög tízszög szerkesztése
Dr. Balogh Péter Gazdaságelemzési és Statisztika Tanszék DE-AMTC-GVK
Összefoglalás Dinamika.
LÉPCSŐ LÉPCSŐ SZERKESZTÉS.
Háromszög nevezetes vonalai, körei
11. évfolyam Rezgések és hullámok
16. Modul Egybevágóságok.
Összegek, területek, térfogatok
Számtani és mértani közép
Geometriai számítások
KISVÍZFOLYÁSOK ÖKOLÓGIAI MEDERRENDEZÉSE
FÜGGŐLEGESEN REZGETETT INGA
Egyenes vonalú mozgások
A derivált alkalmazása
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez.
Veszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan TanszékVeszprémi EgyetemGépészeti alapismeretekGéptan Tanszék Hajtások.
Érintőnégyszögek
Emelt sebesség Alapok Rétlaki Győző TEB Központ.
Szakmai továbbképzés Közlekedési Tagozat     sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon        
Függvénykapcsolatok szerepe a feladatmegoldások során Radnóti Katalin ELTE TTK.
Alapvető raszteres algoritmusok, szakasz rajzolása, DDA, MidPoint algoritmus.
Közlekedéskinematika folyt és kitűzés
Stacionárius és instacionárius áramlás
TRIGONOMETRIA.
Készítette: Horváth Zoltán
Körforgalmú csomópontok fejlődése, kialakításuk
Áramlástani alapok évfolyam
Stacionárius és instacionárius áramlás
Árnyékszerkesztés alapjai
11. évfolyam Rezgések és hullámok
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 2. előadás.
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
ELEMI GEOMETRIAI ISMERETEK
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 7. előadás.
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 5. előadás.
a sebesség mértékegysége
Szögfüggvények és alkalmazásai Készítette: Hosszú Ildikó Nincs Készen.
19. modul A kör és részei.
Előadás másolata:

Dr. Fi István Közlekedéstervezés 3. előadás

A vonalvezetés tervezésének néhány kérdése Az út vonalvezetésének olyannak kell lenni, hogy dinamikai szempontból biztonságos legyen, a vonal térbeli hatása (látványa optikai szempontból) kedvező legyen. A vonalvezetés (az út elhelyezkedése a térben) két ösz-szetevőre bontható fel, melyekkel külön-külön kell fog-lalkozni: a vízszintes vonalvezetésre, amely a helyszínrajzon kerül ábrázolásra, ennek elemei: az egyenes, az átmeneti ív és a körív, a magassági vonalvezetésre, amely a hossz-szelvényben kerül ábrázolásra és elemei: az emelkedők, a lejtők (esések) és a köztük lévő, felülről nézve domború és ho-morú körív alakú lekerekítések.

A vonalvezetés tervezésének néhány kérdése Az úttervek része még a keresztszelvény, amely az útnak a tengelyre merőleges metszete és amely alapján készül a burkolatszélek vonalvezetésének hossz-szel-vénye, amely a hossz-szelvényben kerül ábrázolásra.

A vízszintes vonalvezetés elemei Az egyenes az egyenesek a vonal legértékesebb elemei, ezeken lehetséges az előzés és ezekre kell tervezni a csomó-pontokat, hátrányos tulajdonságuk, hogy esztétikailag tekintve a vonalvezetés merev elemei és éjszakai közlekedés esetén a fényszórók vakító hatása veszélyes lehet. Az egyenesek hossza [m-ben] ne haladja meg a 20·vt km/h értéket (ahol vt a tervezési sebesség).

A vízszintes vonalvezetés elemei A körív Az előzőek szerint az alkalmazható legkisebb körív Rmin m sugara:   ahol f2  0,1

A vízszintes vonalvezetés elemei A körív Az előző összefüggésből a tervezési sebességre az aláb-bi értéksor adódik:   vt km/h Rmin m 120 750 100 500 80 300 70 200 60 150 50 100 40 60 30 30

A vízszintes vonalvezetés elemei A körív Az Rmin érték csak indokolt esetben alkalmazható. Tö-rekedni kell nagyobb sugarú ívek alkalmazására. Az egymás után következő ívek sugara nagyon ne tér-jen el egymástól. R1/R2  1/3 Azonos irányú ívek (lásd az ábrát) közötti rövid egye-nesek kerülendők (min. 500 m).

A vízszintes vonalvezetés elemei A (klotoid) átmeneti ív Az átmeneti ív L m hosszának megválasztása az aláb-bi szempontok szerint történik: a dinamikai okok miatt szükséges legrövidebb Lmin m átmeneti ív az előzőek szerint: m (a k = 0,5 m/sec3 érték figyelembevételével); a túlemelés kifuttatás az átmeneti ívben elhelyezhető le-gyen,   

A vízszintes vonalvezetés elemei A (klotoid) átmeneti ív az észrevehetőségi határ az alábbi reláció alsó küszöb-értéke: m az ehhez tartozó p [m] paraméter:

A vízszintes vonalvezetés elemei A (klotoid) átmeneti ív A vonatkozó előírások szerint az alkalmazható leg-kisebb paraméter (pmin [m]) a vt km/h tervezési sebes-ség függvényében például:   vt km/h pmin m 100 175 80 130 70 85 60 64 Nem kell átmeneti ívet alkalmazni például, ha vt km/h és R m  100 3000 80 1500 60 1000

A vízszintes vonalvezetés elemei Az átmeneti íves körív Szimmetrikus (a körívhez két oldalról csatlakozó átme-neti ívek paramétere azonos) átmeneti íves körív az alábbi ábrán látható. Törekedni kell a szimmetrikus átmeneti íves körív alkalmazására.

A vízszintes vonalvezetés elemei Az átmeneti íves körív Csak klotoidból álló ív akkor keletkezik, ha  = 0o, vagyis  = 2·. A kis irányetérésű ívek (o  6o) lehetőség szerint kerülendők. Ha alkalmazásuk elkerülhetetlen, akkor az Ih m ívhossz legyen: Ih = R  arc   500 m

A vízszintes vonalvezetés elemei Az átmeneti íves körív Az összetett ívek lehetnek: inflexiósan csatlakozó ellenívek (lásd az alábbi ábrát). Ebben az esetben megengedhető, hogy l  0,03 (p1 + p2) m legyen; szükséges azonban, hogy a két csatlakozó át-meneti ív paramétere közötti eltérés a 2-szeresnél kisebb legyen;

A vízszintes vonalvezetés elemei Az átmeneti íves körív Az összetett ívek lehetnek: kosárívek (lásd az alábbi ábrát), alkalmazhatóságuk fel-tétele, hogy a kisebb R2 m sugár 250 m-nél nagyobb le-gyen és R1/R2 < 2

A magassági vonalvezetés A vonatkozó előírások szerint a megengedett emax [%] legnagyobb emelkedők a vt km/h tervezési sebesség függvényében az alábbiak: vt km/h emax [%] 100 4,5 80 6 60 8 Az emax [%] csak kivételesen alkalmazható, törekedni kell enyhébb emelkedők alkalmazására.

A magassági vonalvezetés Hegyvidéki terepen, ívekben, ha a vízszintes ív sugara R < 100 m, akkor emax [%]-ot 25 %-kal csökkenteni kell. A legkisebb emelkedés emin [%] 0,7 %-nál nagyobb kell, hogy legyen vízelvezetési okok miatt (e - er = 0,2 feltétel mellett). Mellékutakon emax 15 % is lehet.

A magassági vonalvezetés 3 %-nál meredekebb emelkedők esetén a kapaszkodó-sáv szükségességét meg kell vizsgálni. Létesítésének feltétele: menetdinamikai szempontból az érkezési sebesség 70 km/h, az emelkedő hossza min. 300 m, a kritikus sebesség (300 m hosszú emelkedőnél a jel-lemző nehéz tehergépjármű sebessége) 50 km/h alá csökken, forgalmi szempontból a MOF  megfelelő forgalom-nagyság. Kapaszkodósáv kialakítására példa (az előbb ismer-tetettől eltérő adatokkal) a következő ábrán látható.

Példa kapaszkodósáv kialakítására

A magassági vonalvezetés Lekerekítések számítása a hossz-szelvényben A minimális sugarú lekerekítő ív meghatározásánál az alábbi 3 szempontból kell kiindulni: az előrelátás, az esztétika és az utazáskényelem.

Lekerekítések számítása a hossz-szelvényben Előrelátás szempontja Domború lekerekítésnél egy feltétel az alábbi ábrán látható. (Az Ue [m] előzési látótávolságra kell d [m] magasságot előrelátni.) Ue = 6·vt [m]; d = 1,0 [m] („parabolaképletből”), ebből m]

Lekerekítések számítása a hossz-szelvényben Előrelátás szempontja Domború lekerekítésnél egy másik feltétel az alábbi ábrán látható (az U m megállási látótávolságra kell d m magasságról előrelátni). („parabolaképlet”-ből)

Lekerekítések számítása a hossz-szelvényben Előrelátás szempontja Homorú lekerekítésnél a feltétel az, hogy a gépkocsi fényszórója az U m megállási látótávolságra meg-világítsa előre a pályát (lásd az ábrát). A z = x2/(2·R) „parabo-laképlet”-nek megfele-lően felírható, hogy: (h értéke  0,5 m), ahol h a fényszórómagasság és  a fényszóró fénycsó-vájának a nyílásszöge.

Lekerekítések számítása a hossz-szelvényben Esztétikai szempont A feltétel az, hogy a lekerekítő ív T m tangenshossza egyenlő legyen a vt km/h tervezési sebességgel (lásd az ábrát). Az ábrából: Ebből:

Lekerekítések számítása a hossz-szelvényben Utazáskényelmi – dinamikai szempontok A feltétel az, hogy a lekerekítő ívben haladva az av m/s2 függőleges irányú gyorsulás ne haladjon meg egy kényelmi szempontból megengedett értéket. Fel-használásra kerül itt az av = 0,5 m/s2 érték és az ismert összefüggés. A v helyére a vt tervezési sebességet írva, ebből:

A látótávolság ellenőrzése A látótávolság ellenőrzésének elve a következő ábrán látható. A lényege az, hogy a helyszínrajz és a hossz-szelvény alapján (figyelembe véve a gépkocsivezető szemmagasságát) meg kell szerkeszteni a vizsgált keresztszelvényben az l látóvonal D töréspontját. (A jármű vezetőjének a k pontból U m távolságra kell előrelátni!).

A látótávolság ellenőrzése A hossz-szelvényben a Hk a tengely magasságának és a rendszerint 1,20 m-es szemmagasságnak az összegét jelenti. A Hv a tengely magassága a hossz-szelvényben a v pontban.

A térbeli vonalvezetés Az út tengelye egy térben elhelyezkedő vonal. Ábrá-zolása a helyszínrajzon és hossz-szelvényben történik. A kívánatos hatások (biztonság, esztétika) elérése cél-jából a helyszínrajzot és hossz-szelvényt együtt (össze-hangoltan) kell tervezni. A legfontosabb szabályok: vízszintes és függőleges ívek a vonal azonos szakaszain egybe essenek, a helyszínrajzi egyenesbe domború hossz-szelvény lekerekítés nem eshet (ha igen, akkor az út „eltűnik” a vezető elől), homorú hossz-szelvény lekerekítés eshet helyszínrajzi egye-nesbe, de sugara nagy legyen. A belterületi közutaknál a felsoroltaktól el lehet tekin-teni. A térbeli vonalvezetés ellenőrzése perspektív kép szer-kesztésével oldható meg.

Az útmenti fásítás A szakszerűen végzett, előre megtervezett útmenti fásítás eredménye nem csak esztétikai élményt nyújt, de növeli a forgalombiztonságot is. Hóvédő erdősávokat hófúvásos helyekre telepítenek. A kétoldali sorfásítás megfelelő, ha a fasorok a pályától megfelelő távolságra kerülnek. A ligetszerű fásítás nagyon szép lehet (a vonalvezetéssel együtt tervezendő).      A helyszínrajzi ívek külső oldalán elhelyezett fák az út-kanyar veszélyességére hívják fel a figyelmet. Nagy bevágások rézsűire cserjék, facsoportok telepí-tésének eredménye nagyon kellemes látványt nyújthat. Pihenő-parkolóhelyek esetében a fásításra mindig gon-dolni kell.    

VÉGE a 3. előadásnak