Cholnoky Jenő életútja Farkas Bertalan Péter Földrajz BSc 2008. október

Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza gyakorlat Bradák Balázs 2008-2009-1 Hétfő, 8.15-9.45

Ki volt Cholnoky Jenő? 20. század elejének egyik legkiemelkedőbb földrajzosa Kutató, utazó, tanár, ismeretterjesztő és szakmai lapok szerkesztője, a földrajzi pedagógia megújítója, nemzetközi konferenciák sztárja, az MTA rendes tagja… A MFT elnöke (leghosszabb ideig)

Kezdetek Született: 1870. 07. 23., Veszprém Elemi és gimnázium: 1880-1888, Veszprém „Csintalan, kissé könnyelmű fiú voltam, de jeles tanuló” 11 éves korában már „könyveket” ír földrajzi témában „később sokkal nagyobb, pompásan illusztrált könyveket írtam” Meteorológiai állomást épített 17 évesen Földrajztanár akart lenni, de apja a Műegyetemre íratta be „mert a tanárok mind szegények…” 1892: mérnökdoktori diploma 24 évesen került Lóczy mellé a PPTE-re 1903: a földrajz doktora Cholnoky szülőháza Veszprémben

Utazásai 1896-98: Kína-Mandzsúria 1900: Erdély, Székelyföld gyalog! „Megtanultam egy keveset a nyelvből is, [de] a nyelvekhez, semmi hajlandóságom nincs, mert nincs benne logika” 1900: Erdély, Székelyföld gyalog! „30 éven át nem voltam fekvő beteg. Ezt a szép gyermekkoromnak köszönhetem, hogy nem mulatozásokkal, hanem […] kirándulásokkal […] töltöttem az időt.” 1901: Finn-és Oroszország 1906: Havasalföld, Moldova, Dobrudzsa 1907: Dél-Olaszország Ausztria, Svájc, Dél-és Közép-Európa számos vidéke

Kínai útjának eredményei 6000 km gyalogtúra 19 hónap alatt Vizsgálati területei: Folyók természetes és felszínformáló munkája Hegységek szerkezete Kínai-alföld: mederváltozás, deltavidék, löszképződés 1897. júl.: franciáknak vizsgált bérbe bányákat 1897. aug.: Mandzsúriában lávamezőket vizsgált 1898-ban hazatértekor adjunktussá avatták Nobel-díj! – „a stockholmi akadémia engem Nobel-díjra ajánlott s csak nacionalista érzelmeim miatt nem kaptam meg a díjat is, de az elismerés megvan.”

Tanári pályája 1894: tanársegéd Lóczy mellett 1903: a földrajz doktora 1905-1919: kolozsvári egyetem földrajzi tsz.vezetője 1921-1940: PPTE Földrajzi Intézet vezetője: mindenféle földrajzi stúdiumot oktatott

Módszertani munkája Hangsúlyok: összefüggések, genetika, tér-és időbeli változások, fejlődés; egységes földrajzot oktatott - utolsóként Terepi bemutatások, bel-és külföldi tanulmányutak a hallgatóival „A földrajztanításról” (1908) – középiskolai módszertan Több száz telt házas előadás az Urániában MFT oszlopos tagjai a tanárok! „Rémes tárgy ma a földrajz a középiskolában. […] A lehető leglélekölőbb, legunalmasabb tárggyá tették a legszebb tárgyat, borzalmas fenyítő eszközévé a gyermeknek.”

Szakmai tevékenysége Kínai út (ld. előbb) Éghajlat-kutatások, meteorológia Nyári európai monszun leírása Glaciális folyamatok vizsgálata (1908 - Genf) Spitzbergák fagyás-olvadás okozta formái Folyóterasz-kutatások Trianoni béketárgyalások szakértője Balaton-kutatás: vízszintlengés, turzások, lagúnák, Tihany, fenéklerakódások Alföld-kutatás: földrajzi, zoológiai, meteorológiai, geológiai eredmények Teraszképződés folyamata

Folyótani eredmények: teraszképződés, szakaszjelleg-elmélet Szélformák kutatása: „defláció” kimutatása Maradékgerincek, szélbarázdák, barkán, dűne formák felismerése, leírása Karsztos formák kutatása: Dolinák, poljék leírása, cseppkőképződés első tudományos magyarázata Lejtős tömegmozgások vizsgálata, felszínalaktani jelentőségük felismerése

Társadalomföldrajzi kutatások: A Föld és élete c. tanulmánygyűjtemény Saját tapasztalatoktól a domborzatfejlődés társadalmi hatásaiig.

Szakirodalmi munkássága 741 tudományos publikáció (53 könyv!) A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményeiről A földfelszín formáinak ismerete Föld és Élete (+sorozatai) 146 tanulmány Földrajzi Közlemények, Barlangtani Közlemények, Földgömb, Turán +szépirodalmi folyóiratokba is írogatott.

Társadalmi tevékenysége MFT tagja, főtitkára, alelnöke, majd elnöke (31 évig!!!) Magyarhoni Földtani Társaság másodtitkára Magyar Barlangkutató Társulat elnöke (1926-1944) Magyar Turista Egyesület, Természetvédelmi Tanács elnöke Földrajzi Közlemények (1904-től), Földrajzi Közlöny szerkesztője (Lóczyval) Földrajztanár, módszertan-kutató, több külföldi földrajzi társaság tiszteletbeli tagja…

„Életcélomnak tekintettem, hogy a földrajzot, mint tudományt méltó helyére állítsam, és a közvéleményben mint a legszebb, legértékesebb tudományt megismertessem.”

Felhasznált forrás Földrajzi Közlemények 1996. 120/1. Kubassek János (szerk.): Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete. Magyar Földrajzi Múzeum, Érd, 2002.

121255 1 Farkas Bertalan Péter | ELTE-TTK Földrajz BSc | 2008