A XIX. SZÁZADI OROSZ IRODALOM BEVEZETÉS A XIX. SZÁZADI OROSZ IRODALOM TÖRTÉNETÉBE I–II. ALAPOZÓ ISMERETEK AZ OROSZ–SZLÁV ÉS AZ OROSZ–MAGYAR IRODALMI KAPCSOLATOK KÖRÉBŐL Alkotó szerkesztő KROÓ KATALIN

• Bagi Ibolya, Fried István (Szegedi Tudományegyetem) Konzultációs Bizottság: • Bagi Ibolya, Fried István (Szegedi Tudományegyetem) • Cs. Jónás Erzsébet (Nyíregyházi Főiskola) • Hajnády Zoltán (Debreceni Egyetem) Lektor: Dukkon Ágnes • Hetesi István (Pécsi Tudományegyetem) • Jankovics Mária (Berzsenyi Dániel Főiskola) A kötet szerzői: A kötet fordítói: • Cs. Jónás Erzsébet (Nyíregyházi Főiskola) • Filippov Szergej • Fried István (Szegedi Tudományegyetem) • Kocsis Géza • Hajnády Zoltán (Debreceni Egyetem) • Molnár Angelika • Heé Veronika (ELTE) • Sisák Gábor • Hetesi István (Pécsi Tudományegyetem) • Szabó Tünde • Horváth Géza (Pannon Egyetem) • Trombitás Judit • Király Gyula (ELTE) • Kiss Szemán Róbert (ELTE) Kondor-Szilágyi Mária (ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola) • Kovács Árpád (ELTE) • Kroó Katalin (ELTE) • Lukács István (ELTE) Technikai szerkesztők: • Molnár Angelika (ELTE) Janurik Szabolcs, Vetula Béla • Nagy István (ELTE) • Péter Mihály (ELTE) Solti Gergely, Szekeres Adrienn (ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola) • Szilágyi Zsófia (Pannon Egyetem), Téren Gyöngyi (ELTE) • Zöldhelyi Zsuzsa (ELTE)

A XIX. századi orosz irodalom történetéből TARTALOMJEGYZÉK I. kötet A XIX. századi orosz irodalom történetéből SZ. PUSKIN Kovács Árpád: Puskin írásmódja Péter Mihály: Jevgenyij Anyegin: A két levél Kroó Katalin: A Jevgenyij Anyegin elbeszélőjének poétikai vonásai (A sorról sorra olvasás értelmezési tapasztalatai) Jurij Lotman: A valóság költészete (Szabó Tünde fordítása) Wolf Schmid: Próza és költészet Néhai Ivan Petrovics Belkin elbeszéléseiben (Trombitás Judit fordítása) * A Puskin-recepció történetéből F. M. Dosztojevszkij: Néhány magyarázó szó az alábbiakban következő Puskin-beszéd kapcsán (Szabó Tünde fordítása) F. M. Dosztojevszkij: Puskin (vázlat). Elhangzott az Orosz Irodalom Kedvelőinek Társasága június 8-i ülésén (Sisák Gábor fordítása)

A Gogol-recepció történetéből Ny. V. GOGOL Kovács Árpád: A szómű Gogol prózájában * A Gogol-recepció történetéből Andrej Belij: Gogol mestersége (Filippov Szergej fordítása) M. Ju. LERMONTOV Szilágyi Zsófia: Lermontov művészi világa Jurij Lotman: Lermontov költői deklarációja. A zsurnaliszta, az olvasó és az író (Kocsis Géza fordítása) I. A. GONCSAROV Molnár Angelika: A nevelődési regénytől a művészregényig. Ivan Goncsarov: Hétköznapi történet, Oblomov, Szakadék A Goncsarov-recepció történetéről Ivan Goncsarov: Jobb későn, mint soha (Kritikai jegyzetek) (Molnár Angelika fordítása)

I. SZ. TURGENYEV Hetesi István: Turgenyev elbeszélései. A „felesleges ember”-től az „orosz européer”-ig Zöldhelyi Zsuzsa: I. Sz. Turgenyev „sejtelmes” elbeszélései Kroó Katalin: Turgenyev regénypoétikájának néhány sajátosságáról FÜGGELÉK: Kondor-Szilágyi Mária: A termékenység gondolat-köre Turgenyev A küszöbön című regényében Zöldhelyi Zsuzsa: Turgenyev: Senilia – „prózai költemények” ciklusa

A XIX. századi orosz irodalom történetéből II. Kötet A XIX. századi orosz irodalom történetéből F. M. DOSZTOJEVSZKIJ Kroó Katalin: Dosztojevszkij és az irodalmi hagyomány. Puskin, Gogol, Nyekraszov és a „naturális” ábrázolás FÜGGELÉK (1): Szekeres Adrienn: Ny. A. Nyekraszov Dosztojevszkij művészetében FÜGGELÉK (2): Solti Gergely: Puskin „Szegény lovagja” Dosztojevszkij A félkegyelmű című regényében Kovács Árpád: Személyesség és szövegköziség A Karamazov testvérek című regényben Peeter Torop: A hősök átalakulása F. Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényében (Kocsis Géza fordítása) Kroó Katalin: Raszkolnyikov gyilkosságának szemantikai minősítéséről a Bűn és bűnhődésben * A Dosztojevszkij-recepció történetéből Horváth Géza: Dosztojevszkij polifonikus regénye (Mihail Bahtyin:Dosztojevszkij poétikájának problémái)

Téren Gyöngyi: L. Ny. Tolsztoj munkássága a folklór tükrében Király Gyula: Tolsztoj művészi gondolkodása és regényeinek narratív felépítése. Tolsztoj és Dosztojevszkij, Tolsztoj és Shakespeare Téren Gyöngyi: L. Ny. Tolsztoj munkássága a folklór tükrében Fried István: Kísérlet az idős(ödő) Tolsztoj novelláinak értelmezésére * A Tolsztoj-recepció történetéből F. M. Dosztojevszkij: Újabb elkülönülés. Az Anna Karenina nyolcadik része (Sisák Gábor fordítása) F. M. Dosztojevszkij: Az Anna Karenina mint különleges jelentőségű tény (Sisák Gábor fordítása) A. P. CSEHOV Hajnády Zoltán: A kert mint archetipikus toposz Csehovnál Cs. Jónás Erzsébet: A színpadi nyelv pragmatikája a Csehov-drámákban Wolf Schmid: Ivan Velikopolszkij látszólagos eszmélése. Csehov: A diák (Részlet A problematikus esemény Csehov prózájában című írásból) (Szabó Tünde fordítása) A XIX. századi orosz irodalom recepciójának a történetéből Nagy István: A klasszikus orosz irodalom XX. századi olvasatban

szláv kultúrák, magyar irodalom A XIX. századi orosz irodalom befogadásának két kontextusa: szláv kultúrák, magyar irodalom Fried István: A szláv–magyar irodalmikulturális kapcsolatok (különös tekintettel az orosz–magyar viszonylatokra) Lukács István: Az orosz irodalom XIX. századi horvát recepciója Heé Veronika: Az orosz kultúra és irodalom cseh recepciója a XIX. Században Kiss Szemán Róbert: „Északi fények”. Az orosz fenomén a szlovák gondolkodásban és irodalombanKroó Katalin: Egy lengyel Dosztojevszkij-olvasat. A Karamazov testvérek szöveginspirációja Jerzy Andrzejewski Sötéség borítja a földet című regényében * Zöldhelyi Zsuzsa: Az orosz irodalom magyar fogadtatása a XIX. Században Hetesi István: Turgenyev és Gozsdu Cs. Jónás Erzsébet: Alakzatok Csehov-drámák magyar fordításaiban