Hivatkozások a szakdolgozatokban 2018.

1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról § (1) Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat. 12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni.

A szabad felhasználás esetei Szabad felhasználás: nem kell engedélyt kérni a szerzőtől és a kiadótól. 34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. A szerzői jog megsértésének következményei vannak! Büntetőjogi felelősség, kártérítés

Plágium A szerzői jog megsértése. Más szerző szellemi termékének felhasználása a forrás és a szerző megnevezése nélkül. Más szellemi termékének sajátunkként való feltüntetése. Akkor is plágium, ha nem szándékos!

A plagizálás következményei Eltiltás az államvizsgától

Idézés Más szerző gondolatainak leírása a szakdolgozatunkban. Szó szerinti: egy szöveg szó szerinti megismétlése Tartalmi (parafrázis): egy szövegnek a saját szavainkkal megfogalmazott átvétele, megismétlése

Formai követelmények Az idézett szöveget egyértelműen jelezni kell. Egyértelműen megállapíthatónak kell lennie az idézett (szó szerinti vagy tartalmi) részletnek, el kell különülnie a saját szövegtől. A szó szerinti idézetet idézőjelek közé kell tenni.

Szó szerinti idézet Pontosan idézzük a szerzőt: egy – vagy néhány – teljes mondatot veszünk át az idézett műből nem lehet hosszú idézőjelbe kell tenni és a forrást pontosan jelölni

Tartalmi idézet (parafrázis) saját szavainkkal fogalmazzuk meg az idézett szerző gondolatait nem szabad idézőjelbe tenni, de jelölni kell a forrást az idézetnek el kell különülnie a saját szövegünktől

Miért idézünk? A téma szakirodalmának megismerése: elolvassuk, hogy mit írtak a szakdolgozat témájáról eddig, összevetjük mások gondolatait, megállapításait a sajátunkkal, saját gondolataink, megállapításaink alátámasztása, mások gondolatainak, megállapításának vitatása

Hivatkozás Az idézet forrásának és szerzőjének pontos megjelölése szakdolgozatunkban az idézet után. szövegközi hivatkozás hivatkozásjegyzék a szakdolgozat végén

Alapvető követelmények Megalapozottság: az idézet beleillik a szakdolgozat gondolatmenetébe Beazonosíthatóság: a hivatkozásban megadott adatok alapján az idézett mű egyértelműen azonosítható Szöveghűség: szó szerinti idézetet csak betűhűen írhatunk le Változatlan tartalom: tartalmi idézés esetén az idézett szerző gondolatait kell megfogalmaznunk saját szavainkkal

Szövegközi hivatkozás Dokumentumtípustól független forma: szerzős művet a szerző nevével és a megjelenés évével szerző nélküli művet a mű címével és a megjelenés évével szerkesztett művet a szerkesztő nevével és a megjelenés évével cím nélküli internetforrást a forrás tulajdonosának nevével és a megjelenés évével hivatkozzuk

A TF-en jelenleg nincs elfogadott hivatkozási stílus. Egységesség A TF-en jelenleg nincs elfogadott hivatkozási stílus. A hivatkozások a szakdolgozaton belül végig formailag egységesek legyenek! A hivatkozás adatelemei a szakdolgozaton belül ugyanabban a sorrendben szerepeljenek! A központozás a hivatkozásokban a szakdolgozaton belül végig azonos legyen!

A hivatkozás speciális esete Kereszthivatkozás/közvetett hivatkozás: Hivatkozás olyan idézetre, amit nem az eredeti műből vettünk, hanem egy általunk olvasott másik műben idézték. Pl. eredeti nyelvű idézet anyanyelvi forrásból Csak nagyon ritkán használható, ha az eredeti forrást nem tudjuk előkeríteni. Cél: keressük meg az eredeti művet! Mindig föl kell tüntetni az eredeti forrás adatait és az idéző mű adatait is.

Speciális eset: a kereszthivatkozás Szövegközi hivatkozásban az eredeti műre is hivatkozni kell!

Vagy külön hivatkozási tételben a két mű. A hivatkozásjegyzékben mind a két mű összes adatát fel kell tüntetni! Kluckhohn, C., Murray, H. A. Schneider, D. M. (1953) Personality in nature, society and culture. New York, Knopf. Idézi: Allport, G. W. (1980) A személyiség alakulása. Gondolat kiadó. Vagy külön hivatkozási tételben a két mű.

Fontos tudnivalók A szövegközi hivatkozást kerek zárójelben (….) kell leírni! A szövegközi hivatkozást a szakdolgozat végén található hivatkozásjegyzékben kell feloldani (részletesen leírni). Minden szövegközi hivatkozásnak szerepelnie kell a hivatkozásjegyzékben! A hivatkozásjegyzék minden tételének szerepelnie kell a szakdolgozat szövegében is szövegközi hivatkozásként!

A szövegközi hivatkozás formái A TF korábbi tudományos folyóirata, a Kalokagathia hivatkozási stílusa. Egy szerző egy műve: (Haag, 2002). Két szerző által írt mű: a szerzők neve közt és (Sanders és Graham, 1995) Több szerző esetén: a nevek között vessző, az utolsó szerző neve előtt és (Salvara, Bognár és Biró, 2002)

A szövegközi hivatkozás formái 3 vagy több szerző esetén: az első szerző neve után a mtsai rövidítés szerepel (Lathrop és mtsai, 2001) Egy szerzőnek azonos évben publikált több műve: az egyes évszámok után írt betűkkel különböztetjük meg az idézett műveket (Bognár, 2002a) később (Bognár, 2002b).

A szövegközi hivatkozás formái Hivatkozás egy zárójelen belül több szerző munkáira: az egyes tételeket pontos vessző (;) választja el és a nevek alfabetikus sorrendben követik egymást (Frenkl, 2003; Gergely, 2004; Keresztes, Pluhár és Pikó, 2003) A szerzők neve minden esetben dőlt betűvel szerepel!

Szövegközi hivatkozás formái: szó szerinti hivatkozás Mindig meg kell adni az az idézet oldalszámát az idézett műben! (Kay, 2004. 43.)

Szövegközi hivatkozás feloldása a hivatkozásjegyzékben Szöveg közben: (Dubecz, 2009) A szakdolgozat végén a hivatkozásjegyzékben: Dubecz József (2009): Általános edzéselmélet és módszertan. Rectus Kft. Budapest.

Hivatkozási tétel a hivatkozásjegyzékben Dokumentumtípustól függő forma. Az adatelemek köre és forrása ettől függ. Besorolás betűrendben: szerző neve mű címe internetforrás tulajdonosának neve szerint.

Dokumentumtípusok könyv, könyvfejezet, folyóiratcikk (internetes folyóirat), internetforrás (nagyon szigorú keretek között), doktori értekezés

Speciális dokumentumtípusok Könyvként hivatkozunk konferencia kötetre, lexikonra, enciklopédiára, doktori értekezésre. Könyvfejezetként hivatkozunk konferenciakötetben megjelent konferencia előadásra, lexikon és enciklopédia szócikkére.

Hivatkozás könyvre a hivatkozásjegyzékben Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben: az összes szerző nevét a kiadás évét a könyv címét a kiadó nevét a kiadás helyét (városnév)

Adatelemek forrása http://www.mek.oszk.hu/14300/14342/14342.pdf 1. Címoldal 2. címoldal verzója 3. borító Szerző Cím Év, kiadó és kiadás helye

Például Földesiné Szabó Gyöngyi , Gál Andrea és Dóczi Tamás (2010): Sportszociológia. Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest.

Hivatkozás könyvfejezetre a hivatkozásjegyzékben Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben: a fejezet összes szerzőjének nevét a kötetben megjelent sorrendben a kiadás évét a fejezet vagy tanulmány címét, ahogyan a kötetben szerepel a kötet szerkesztőjének nevét (szerkesztőinek neveit), ahogy a kötetben szerepel(nek) a kötet pontos címét a kiadó nevét a kiadás helyét (városnév) a fejezet vagy tanulmány első és utolsó oldalának oldalszámát

Például Gál Andrea (2005): Sociological Aspects of Mediated Women’s Sport. In: Földesi, Gyöngyi Szabó és Gál, Andrea (ed.): New Social Conditions in Sport. MSTT, Budapest. 94-115.

Hivatkozás folyóiratcikkre a hivatkozásjegyzékben Szükséges adatok, melyeket fel kell tüntetni a tételben: az összes szerző nevét a folyóiratban megjelent sorrendben a megjelenés évszámát, amikor a cikk megjelent a cikk címét, ahogyan a folyóiratban szerepel a folyóirat pontos címét annak a folyóiratfüzetnek az évfolyamát, amiben a cikk megjelent annak a folyóiratfüzetnek a számát, amiben a cikk megjelent a cikk első és utolsó oldalának oldalszámát

Adatelemek forrása Külső borító, impresszum adatok, cikk.

Például Szőts Gábor, Sós Csaba, Petrekanits Máté és Frenkl Róbert (1997): A három makrociklusos felkészülési rendszer nyomon követése orális glukóz tolerancia teszt és spiroergometria segítségével junior korú úszókon. Testnevelés- és sporttudomány, 28. 1, 8-15.

Hivatkozás interneten/adatbázisban talált folyóiratcikkre Ha az internen vagy adatbázisban találunk folyóiratot, melyen feltüntették a megjelenítési adatokat, akkor azt úgy írjuk le, mintha valóban a kezünkben lett volna a folyóirat. Feltüntetjük a megjelenési adatokat is. odaírjuk mögé az URL-t is: Pl.: http://mstt.hu/wp-content/uploads/MSSZ_201404.pdf Ha van DOI száma, azt is feltüntetjük. Az utolsó megtekintés időpontjának szerepelnie kell.

Hivatkozás internetforrásra Teljes internetcímre nem szokás hivatkozni. Interneten talált elektronikus dokumentumra (pl. pdf dokumentum) lehet hivatkozni, ha a szakdolgozat témájába vág, megbízható forrásban találtuk, szakanyag vagy tudományos mű. Wikipédiát nem ajánlott felhasználni!

Szerző nevét feltüntető internetforrás Ugyanúgy hivatkozunk rá, mint egy nyomtatott műre: Pincési László (2007): Sportolók kontra edző, viták, érvek, büntetések: Vita az edzővel: Janicsnak bejött, Husztinak nem. http://www.origo.hu/sport/20071026-sportolo-kontra-edzo-vitak-ervek-buntetesek.html?pIdx=4 Utolsó megtekintés: 2015. december 02. Megjelenési adatként az internetcímet tüntetjük föl.

Szerző nélküli internetforrás Ugyanúgy hivatkozunk rá, mint egy nyomtatott műre: Diszkoszvetés. http://www.magyar.sport.hu/sport/jateksz abalyok/j_diszkoszvetes.htm Utolsó megtekintés ideje: 2015. december 02.

Feltüntetjük, hogy pdf dokumentumról van szó Hivatkozás pdf fájlra Csak megbízható forrásban lévő pdf fájlra hivatkozzunk! Ugyanúgy hivatkozunk, mint a nyomtatott műre: Vágó Béla és mtsai: Edzői magatartás és szülői hozzáállás a sikeres atléták felnevelése és menedzselése érdekében. [PDF dokumentum] http://www.masz.hu/images/stories/SzakmaiIrasok/2012/jan_12/edzi%20magatarts%20s%20szli%20hozzlls.pdf Utolsó megtekintés ideje: 2015. december 02. Feltüntetjük, hogy pdf dokumentumról van szó

Hivatkozás szakdolgozatra Idézni nem szokás. A szakirodalom felderítésében hasznos: a korábbi szakdolgozat irodalomjegyzéke felsorolhatja a témánkban megjelent legfontosabb műveket. Ezeket nem kell katalógusból kikeresni, a hivatkozáshoz szükséges adatokat innen is meríthetjük. Hivatkozni csak akkor szabad egy műre, ha elolvastuk és idéztük! Nem szabad bemásolni az irodalomjegyzékbe elolvasás nélkül! A szakdolgozat témájában megjelent további műveket is keresnünk kell. Új fontos publikációk születhettek a témában!

Szerzői nevekkel kapcsolatos speciális esetek Prof., dr., br., stb. hivatkozáskor elhagyandó! Nem kell a szerző teljes nevét kiírni, elegendő az utónév első betűje: Szabó A Külföldi szerzők esetén a fordított névsorrend miatt (általában az utónév áll elöl, a vezetéknév utána következik), az utónevet mindig vesszővel elválasztva hátravetjük Pl.: John Smith Smith, John

Szerkesztett művek Ha egy könyvnek szerkesztője van, azt a neve mellett zárójelben a mű nyelvén tüntetjük fel. Kiss Tamás (szerk.) Smith, John (ed.)

Hiányzó kiadó és/vagy kiadási hely Vannak olyan kiadványok, melyeken nem szerepel a kiadó neve vagy a kiadás helye. Keressük meg külső forrásból, pl. könyvtári katalógus. Ha sehol sem található: [k. n.] = kiadó nélkül [h. n.] = hely nélkül [é. n.] = év nélkül

Hivatkozásjegyzék helye a szakdolgozatban A hivatkozásjegyzék a szakdolgozat végén van. Besorolás: A hivatkozási tételeket betűrendben soroljuk fel. Ugyanannak a szerzőnek a publikációit évszám szerinti sorrendben kell felsorolni. Több szerző nevét a további szerzők nevének betűrendje szerint rendezzük.

Hivatkozásjegyzék, felhasznált irodalom, bibliográfia Csak azokat a dokumentumokat tartalmazza, amelyekre hivatkozás történt a szerző művében. Felhasznált irodalom/Irodalomjegyzék : Csak azokat a dokumentumokat tartalmazza, amelyeket a szerző a mű elkészítése során elolvasott (függetlenül attól, hogy hivatkozott-e rájuk.) Bibliográfia: Minden olyan dokumentumot tartalmaz, amelyet a szerző fontosnak tart a mű témájában (függetlenül attól, hogy elolvasta-e.)

Hivatkozásjegyzék Szakdolgozatban elegendő hivatkozásjegyzéket készíteni. csak azok a tételek szerepelhetnek, amelyeket idéztünk a szakdolgozatban minden szövegközi hivatkozásnak szerepelnie kell a hivatkozásjegyzékben is az idézett mű összes szerzőjének nevét ki kell írni

Illusztrációk Ha képet, ábrát, grafikont, táblázatot illesztünk be a szakdolgozatba, ugyanúgy hivatkozni kell rá, mint a művekre. A dolgozat írása közben készítsünk képaláírást, hiszen ez alapján tudjuk elvégezni a hivatkozást. Ajánlott a kép alá helyezni a szöveget. (Word-ben az ábrajegyzék beszúrása során rá kell kattintani a „Beállítások”-ra és ott kiválasztani a megfelelő stílust.) Pl.: 3. ábra: A helyből távolugrás összesített eredményei. Tóth János, ifj., Tóth János és Hamar Pál (2012): Iskolai testnevelésben és tanórán kívüli labdarúgó foglalkozásokon részt vevő 9-10 éves tanulók teljesítményének elemzése. Magyar Sporttudományi Szemle, 13. 49, 41-45.

Plágiumellenőrzés Minden szakdolgozatot fel kell tölteni a TF Digitális könyvtárba. A könyvtár honlapján külön menüpontban szerepelnek a tudnivalók. A szakdolgozatokat plágiumellenőrzésre küldjük. Az eredményt a témavezető tanár kapja meg. Plagizálás esetén nem lehet államvizsgázni.

Köszönöm a figyelmet!