Pránájáma A Pancsaprána modell Swami Satyadharma Saraswati Satyananda Yoga Academy Europe anyaga alapján az előadást készítette Selmeci József Csongor Pránájáma A Pancsaprána modell

A prána A pránikus test nádik hálózatából áll. Hagyományosan a testben lévő pránát öt elemi részre szokták osztani, melyeket együttesen „pancsa prána” (öt prána) néven ismerünk. Ezek a prána, apána, szamána, udána, vjána. Mindegyiknek az öt prána közül saját területe és funkciója van. Egymástól kölcsönösen függnek, és összekapcsolódnak. Valamennyien azonban az egy pránának a MAHAPRÁNÁNAK a részei Prána Ez nem az általános, mindenre kiterjedő prána, hanem a test egy meghatározott részéhez tartozik, a gégefő és a rekeszizom felső része közötti területen. A légzőszervekkel kapcsolatos, a beszélőszervekkel, a nyelőcsővel és garattal, valamint azokkal az izmokkal és idegekkel, melyek működtetik őket. A prána ellenőrzi és működteti a szívet és a tüdőt, a teljes mellkasi területet. Felfelé irányuló mozgása van. Belégzés, kilégzés, vérkeringés, nyelés.

Apána és a Szamána Apána A köldök és a perineum közötti területhez tartozik, energiával látja el a vastagbelet, a vesét, a végbélnyílást, a húgyhólyagot, a kiválasztó és a nemi szerveket. Az apána a felelős a széklet és a vizelet, a nemi szervek váladékainak, a gázoknak az eltávolításáért, szülésnél az újszülött kitolásáért. Lefelé irányuló mozgása van. Szamána A repülőbordák és a köldök közötti területen végzi munkáját, a két ellentétes erő között. Erre utal a neve is, „egyenlő, kiegyensúlyozott”. Működteti és irányítja az emésztőrendszert: a májat, a vékony beleket, a hasnyálmirigyet, a gyomrot, és az általuk termelt váladékokat. A tápanyagok asszimilációjáért is felelős. Gyors, oldalirányban mozgó energia.

Udána és a Vjána Udána A végtagokban és a fejben végzi munkáját. Ez az energia felelős az összes érzékszervért és cselekvő szervért. Ellenőrzi a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszert. Nélküle képtelenek lennénk gondolkodni vagy tudatára jutni a külső világnak. Mint egy, a kezekben, lábakban és a fejben spirálisan cirkuláló energia tapasztalható meg. A neve az „UD” felszállni szógyökből ered. Vjána Ez a vitális erő áthatja az egész testet, tartalékenergiaként működik. Segíti, koordinálja, és szabályozza az összes izommozgást és a többi pránát. Testünk egyenes tartása is a vjána működésének köszönhető.

Az öt prána

Az öt prána

Az Upa pránák és a Vájuk Upa pránák Upa pránából is öt van: nága = böfögés, csuklás, kúrma = pislogás a szem kinyitása, krikara = éhség, szomjúság, tüsszentés, köhögés dévadatta = alvás, ásítás dhanandzsaja = a test felbomlása a halál után Vájuk Minden pránát a vájuk irányítanak. Minden egyes váju egy pránával van összekapcsolva, és ugyanazt a nevet viseli. Például az apána váju az apána vitális energiát irányítja. A vájukat a légzésfolyamat hozza létre, és általuk lehetséges az, hogy a pránájáma befolyásolja a test vitális erőit.

Prána és az apána Sohase feledkezzünk meg arról, hogy a pránájáma valójában a fenti energiafajtákkal való munkát jelenti, végső célja pedig a prána és apána egyesítése és felemelése a szahaszrára csakráig. Ez a folyamat nem más, mint a kundaliní shakti felemelkedése. Az egyes energiaféleségek iránti érzékenységünk jól fejleszthető a különféle kéztartások segítségével (lásd a Mudrák és bandhák című fejezetet is):

Kézmudrák és a légzés 1. Üljünk bármilyen kényelmes meditációs helyzetbe, kezeinket helyezzük csin mudrában a térdekre, és csukjuk be szemeinket. Figyeljük néhány percig normál légzésünket, anélkül, hogy bármit is változtatnánk rajta. Mindkét orrjáratunkon át lélegezve kezdjük el a gyakorlást úgy, hogy leginkább a köldök alatti hasizmokat használjuk a levegő mozgatására. A mellkas teljesen mozdulatlan. A belégzés, antar kumbhaka, kilégzés aránya 1 : 1 : 1 legyen. Kényelmes légzésvisszatartás mellett a körök számát emelhetjük egészen 27-ig. Ezen a módon a köldök alatti területet stimuláljuk, ami az apána váju birodalma.

Kézmudrák és a légzés 2. Ezután helyezzük kezeinket csinmaja mudrába, és úgy folytassuk a pránájámát. A légzésszakaszok arányai és a körök száma egyezzen meg az előzővel. Most a felső hasizmok és a mellkas segítségével lélegezzünk. A pránikus energia ilyenkor a köldök és a torok közötti területre irányul, mely a prána és szamána váju birodalma. Ezután vegyük fel az adhi mudrát, miközben továbbra is az előző arányok szerint lélegzünk. Hüvelykujjunkat ne szorítsuk túl erősen. Ezen a módon a nyakba és a fejbe irányítjuk az energiát, ez az udána váju területe. A körök száma egyezzen meg az előzőekkel, maximum 27 legyen.

Kézmudrák és a légzés 3. Végül helyezzük kezeinket brahma mudrába, és a teljes jógalégzéssel is gyakoroljunk ugyanannyi kört. Ez a gyakorlat, amellett hogy fokozza az energiák iránti érzékenységünket, nagyon hatásosan vitalizálja egész szervezetünket. Ilyen feltételek között lehetővé válik a mély koncentráció, ami képessé teszi az embert arra, hogy elérje a meditáció magasrendű állapotát. A pránájáma tudománya című műben Szvámi Sivánanda azt írja: "Nagyon szoros kapcsolat van a légzés, az idegi folyamatok és a belső prána vagy másképpen vitális erők irányítása között. A prána fizikai síkon mozgássá és cselekedetté válik, mentális síkon gondolattá. A pránájáma az az eszköz, amelynek segítségével a jógi saját kicsiny testében megpróbálja felfedezni az egész kozmikus létet, és megpróbál tökéletességre jutni azáltal, hogy megszerzi a világmindenség erőit."