13 aradi vértanú

Lázár Vilmos Magyar nemesi családból származott. 1847-től a vasúttársaság főpénztárosa lett. Az 1848-as események hatására belépett a hadseregbe. 1849-ben Perczel Mór hadtestében teljesített szolgálatot. A szabadságharc leverése után „kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. Az utolsó szó jogán ezt mondta: „ Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá, az apostolok lelke, És bitófák tövében kell forradalmárrá érni, A magyar lelkeknek.” Őt végezték ki először

Schweidel József A Császári seregben hadapródként kezdte, később egészen a kapitányságig vitte. Habár német származású volt, de szívében magyarabb mint sok más magyar. 1848 október 28-án az Országos Honvédelmi Bizottmány tábornokká avatta. Világosnál tette le a fegyvert. Kötél általi halálra ítélték. Az utolsó szó jogán ezt mondta: ” A mai világ, a sátán világa, Ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el, Ezt az átkozott, meghasonlott világot.”

Aulich Lajos Részt vett a Lipcsei csatában, hol kitűnő helytállásáért hadnaggyá léptették elő. 1835-ben főszázados, 1844-ben őrnagy lett.  ’49 október 5-én délután a kivégzése előtti napon meglátogatta a lelkész. Aulich szivarral kínálta volna, de látta, hogy már csak egy szivarja maradt és ezt mondta: „Sajnálom, de ezzel nem kínálom meg, kell a holnapi útra” Az utolsó szó jogán, a bitófa alatt állva ezt mondta: „ Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, Megértik ezt a szolgálatot.”

Vécsey Károly 1845-ben a 2. huszárezred őrnagya lett. A szabadságharc után az udvar elégtételt kívánt venni mindazokért a sérelmekért, melyeket 1848 tavasza óta a magyaroktól, illetve a magyar szabadságharc következtében el kellett szenvednie. Vécsey1849 januárjában, a verbászi tiszti gyűlésen tanúsított magatartásának volt betudható, hogy utolsónak végezték ki, végig kellett néznie társai halálát. 1849. szeptember 21-én a hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Vécsey, mivel utolsóként végezték ki és már nem volt kitől elbúcsúznia, odalépett az előtte kivégzett Damjanich János kihűlőben lévő testéhez és megcsókolta kezét. A bitó alatt állva ezt mondta: „ Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Nagy-Sándor József Nagyváradon született, egy vagyontalan nemesi család gyermekeként. A 2. huszárezredben szolgált majd 1847-ben mint kapitány nyugdíjaztatta magát. 1848-ban a nádor nemzetőr-őrnaggyá nevezte ki. A déli harctéren szolgált itt lett százados majd ezredes. A tavaszi hadjárat alatt részt vett a szolnoki, az isaszegi, a váci, a nagysallói, a komáromi csatákban. A világosi fegyverletétel után orosz fogságba került. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. A kivégzést irányító őrnek ennyit mondott: " Hodie mihi, cras tibi!" (Ma nekem, holnap neked.) Hatodikként végezték ki.

Damjanich János Damjanich 1804-ben született honvéd vezérőrnagy. 1848 áprilisától már főszázados a 61. gyalogezredben Temesváron, itt azonban összeveszik felettesével, Haynau altábornaggyal, aki a magyarokat és Kossuthot szidalmazta, ezért Itáliába vezénylik egy gránátos század parancsnokaként. Hamarosan azonban ismét visszatér és június 20-ától már őrnagy. Kiváló parancsnok volt, katonái rajongva szerették, zászlóalja – a „fehértollasok” – a szabadságharc egyik leghősiesebb egysége lett. 1849. Július 11-étől az aradi vár főfelügyelője lett, július 27-étől várparancsnok. Augusztus 17-én a cári csapatok előtt kegyelemre tette le a fegyvert. Őt végezték ki tizenkettediknek. Az utolsó szó jogán ezt mondta: „Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” 2018.12.31.

Poeltenberg Ernö 1849-ben Görgey ezredessé léptette elő. Egy szót sem beszélt magyarul. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Ő volt az első akit kivégeztek. Bátran lépett a bitófa alá, előtte megcsókolta bajtársait, és az őt vigasztaló papot. Utolsó mondata: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni.”

Török Ignác Török Ignác honvéd vezérőrnagy, hadimérnök, az aradi vértanúk egyike. Kisbirtokos nemesi családból származott. 1849-ben a Komáromi vár parancsnoka lett, január 28-án tábornokká nevezték ki. Aradon hatodokként végezték ki. Kötél által halt…

Knézich Károly „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat!”-  Knezich Károly utolsó mondata kivégzése előtt. Horvát határőr családban született 1808-ban. A galíciai lengyel felkelés leverésének tapasztalatai mély ellenszenvet ébresztettek benne a birodalmi politika iránt. 1848-ban belépett a honvédseregbe. A szolnoki csata után lesz ezredes. Kivégzése előtt levelet írt, mindvégig imádkozott…  

Leiningen-Westerburg Károly „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” – Gróf Leiningen-Westerburg Károly utolsó mondata kivégzése előtt. 1848 őszén jelentkezik honvédnek, vezérkari százados lesz a bánáti hadtestben. Miután számos rokona tiszt volt a császári seregben, és Haynauhoz hasonlóan hesseni születésű volt, gyanakvó, bizalmatlan légkör fogadja. 1849 júniusában kapja meg a tábornoki kinevezést. A hadbíróság kötél általi halálra ítélte. Megvesztegette az őröket, így ő volt az egyetlen, akit az elítéltek közül honvédtábornoki egyenruhában vezettek a bitófa alá. A hóhér a kétméteres Gróf Leiningen-Westerburg Károllyal hosszan kínlódott, mire fel tudta akasztani.

Láhner György „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.” – Láhner György utolsó mondata kivégzésekor. 1796. október 6-án született a Turóc megyei Necpálon, egy elmagyarosodott, német származású polgári családban. 1848. október 12-től alezredesi, november 28-tól ezredesi rangban szolgált. Kötél általi halálra ítélték; saját születésnapján lépett a bitófa alá. Érdekesség: Kivégzése előtt Láhner György fuvolán játszotta Donizetti Lammermoori Luciájának egy részletét.

Dessewffy Arisztid „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” – Gróf Dessewffy Arisztid utolsó mondata kivégzése előtt.  Az Abaúj megyei Csákányban született 1802-ben, egy ősi nemesi család sarjaként. 1819-től 1839-ig az 5. Radetzky huszárezredben szolgált. A szabadságharc kitörésekor a sárosi nemzetőrség őrnagya, 1848. november 26-tól honvéd alezredes. A hadbíróság halálra ítélte, de nem kötél általi halálra, hanem főbe lőtték. A golyó általi halálra "kegyelmezett" Kisst, Schweidelt, Dessewffyt és Lázárt a vár északi sáncában lőtték hajnalban agyon.

Kiss Ernö „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.”- Kiss Ernő utolsó mondata kivégzése előtt. Temesváron született 1799-ben, egy dúsgazdag örmény család sarjaként. Az ő nevéhez fűződik a honvédsereg első komoly sikere. 1848. október 12-én honvéd tábornokká léptették elő, s átvette a bánsági hadtest parancsnokságát. Kiss Ernő elutasította, hogy bekössék a szemét. Nem tudtak végezni vele azonnal, háromból csak egy lövés érte, az is a vállán. Végül közvetlen közelről lőtték agyon, a három rosszul célzó bakát pedig utóbb lecsukták. fgh

+1 Batthyány Lajos Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke. Elítélése után Batthyányt Pestre szállították, hogy a kegyelmezés joga a császártól Haynauhoz kerüljön, és ő október 3-án jóváhagyta a halálos ítéletet, elrendelte Batthyány felakasztását. Az utolsó, engedélyezett látogatáson felesége egy parányi tőrt csempészett be neki. Ezzel súlyos sérüléseket ejtett a nyakán, de életben maradt. Sebei miatt az ítéletet kénytelenek voltak golyó általira halálra módosítani. Ennek megfelelősen október 6-án kivégezték…

…13… … bátor ember… … hős katona… … igaz magyar… …hősiesen, tábornokként fogadták a sorsukat… …igazságtalanul kivégzett 13 magyar…