A gyerekek és fiatalok jogainak és jóllétének elősegítése, támogatása és erősítése Európában Budapest, 2017 április 4. Dr. Herczog Mária Család, gyermek, ifjúság Egyesület Eurochild

Előadás áttekintése Gyermekjogi, gyermekjólléti feladatok az Eurochild tevékenységében: Gyerekszegénység elleni küzdelem Befektetés a gyerekekbe Gyermekjólét és gyermekvédelem A gyermekjogok előtérbe helyezése minden európai szakpolitikában

Eurochild Az Eurochild- ról www.eurochild.org Európai hálózat a gyerekekért Azért dolgozuknk, hogy a gyemeki jogok és a gyerekek jólléte a szakpolitikák homlokterében legyenek Több mint 150 tagzervezet hálózata Európa 35 országában A szakpolitikák befolyásálára törekszünk, belső kapacitások erősítésével, kölcsönös tanulás elősegítésével és az ígéretes gyakorlatok, kutatások, képzések cseréjével. Minden munkánk alapja az ENSZ Gyermekjogi Ehyezménye www.eurochild.org

Vízió, küldetés és értékek Mi a víziónk? Egy olyan társadalom, ahol a gyerekek saját jogukon örömteli, egészséges és magabiztos, megbecsült emberként nőnek fel Mi a küldetésünk? A Eurochild erősíti és terjeszti a gyerekek jogát a jólléthez és a gyermeki jogok gyakorlásához Mik az alapértékeink? Integritás Jó kormányzás, irányítás Partneri kapcsolat és aktív részvétel

Prioritásaink A gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyerekek jóllétének biztosítása A közpénzek jobb elköltése a gyerekebe történő befektetéseken keresztül (is) A gyermekjólét és gyermekvédelem rendszereinek megerősítése A gyermeki jogok központi kérdéssé tétele az EUs szakpolitikákban Eurochild’s activities revolve around four main working priorities Tackling child poverty & promoting child well-being: which is the main focus of today’s presentation. Strengthening child protection systems, particularly by supporting transition from institutional to community-based care: this priority relates to Eurochild’s work on deinstitutionalisation (difficult word, let’s call it “DI”), in particular OD campaign Investing in children through better public spending: Eurochild advocates for institutions at all levels, the European Union, MS, local authorities, to invest in children. For examples we have plan to advocate for the next EU budget, the so called Multiannual Financial Framework (MFF), to start in 2018, to include: Child budgeting: tools to track how much is being spent on children Resource allocation: resources need to be specifically allocated to tackling child poverty & investing in de-institutionalisation Mainstreaming children’s rights in EU policies: Eurochild joins forces with other networks to promote children’s rights in other policy areas, such as migration & asylum policies. Cross-cutting priority: membership engagement & child and youth participation in Eurochild’s work.

A gyermekszegénység az EU-ban A gyermekszegénységnek nincs általánosan elfogadott meghatározása, a relatív szegénység azt jelenti, hogy egy gyerek olyan háztartásban nő fel, ahol a bevételek nem érik el az adott országban az átlagos jövedelem 50%-át jelentik (OECD) A gyerekszegénység sokdimenziós: összefügg a gyerekek részvételének lehetőségeivel a gazdasági, szociális és kultúrális élet területein – így pl. a koragyermekkori ellátásokban, programokban A 2008-as gazdasági krízis egyik hatása, hogy kb. A gyerekek 27,7%-a, mintegy 27 millió gyerek él szegénységben az Európai Únió országaiban, minden 4. gyerek. Ez az arány Magyarországon, Sanyolországban és Olaszországban ennél is magasabb – a szeglnységgel való veszélyeztettség 40, 32,30% Despite the fact that one of the most common definition of child poverty, is the one developed by OECD, which is mainly based on income. According to such definition “A child is deemed to be living in relative poverty if he or she is growing up in a household where disposable income is less than 50% of the median disposable household income for the country concerned”.   Poverty in general, and child poverty in particular, however, are complex phenomena, and, while money plays an important role, more factors have to be taken into consideration. This is why there is no universally accepted definition of poverty, and there is no universally accepted method to measure child poverty. It goes beyond not having enough money, it is about not living in decent housing or having access to good quality education or healthcare. The lack of income, paired with poor access to facilities and services means that child poverty is abut not being able to participate in everyday activities. Children living in poverty are often excluded and marginalised from activities that are the norm for other children. Their access to their fundamental rights may be restricted, and they may experience discrimination and stigmatisation, and their voices may not be heard. Lastly, while absolute poverty exists, and that’s when children lack basic necessities, such as food, heating, housing, access to water, and struggle to survive, child poverty is a relative concept: it is when children’s way of life is so much worse than the general standard of living in the country or region in which they live, that they struggle to live a normal life and participate in ordinary activities. This means that the situation can vary from country to country, depending on the standard of living enjoyed by the majority. While there is more extreme poverty in other parts of the world, for example in Africa, where there are more children dying from hunger, bad health and violence, there are still many children in Europe that experience poverty. Of the 100 million people under the age of 18 in the EU, 27 million are at risk of poverty or social exclusion – this is more than one child in every four. Risk higher for lone parent and large families Some children at very high risk: Roma children, children from migrant/ethnic minority background, children with disability, children in institutional care, homeless children. Although the situation varies from MS to MS, the poverty rate for children is higher than that for any other age group. In 2015, the risk for children (0-17) stood at 26.9% - notably higher than the risk for working age individuals (age 18-64, at 24.7%) or elderly (age 65+, at 17.4%). The vulnerability of children is largely driven by the labour market status of their parents, especially when combined with limited access to social services and low income support. Furthermore, between 2008 and 2014, Europe has witnessed a rise in the number of severely deprived children. The five main factors affecting child poverty are: the composition of the household in which a child lives, the parents' labour market situation, the mother’s own working status, the parents' educational level and their country of birth. Alongside these factors, two drivers have played a growing part in the rise of child poverty in the EU since the onset of the 'Great Recession': a cyclical one – the economic crisis – and a structural one – the phenomenon of inherited poverty.

EU ajánlások a gyerekekbe történő befektetés érdekében Integrált strtaégiák a gyerekszegénység és társadalmi kirekesztettség ellen a jövedelmi szempontokon túl. Munkaerőpiaci integrációs stratégiák (kereső szülők) egyensúlyban a szülői gondozási, nevelési feladatokkal – kiemelten a koragyaermekkori – ECEC - és iskolán kívüli, utáni programok Három pillérű szempontrendszer: A megfelelő erőforrásokhoz való hozzáférés a családok és gyerekek számára A magas színvonalú, megfizethető (szükség szerint ingyenes) szolgáltatásokhoz való hozzáférés Gyerekek joga az aktív részvételhez – (szülők aktivitása is) Kézikönyv a Gyerekekbe történő befektetés koalíció munkája: esettanulmányok a családok és szülők támogatásának jó gyakorlatairól

Erősítsük a gyerekjóléti, gyermekvédelmi rendszert Az EU-ban, legkevesebb 500.000 gyerek nő fel gyermekotthonokban és legalább ugyanennyi nevelőszülőknél, távolabbi rokonoknál, nem tudjuk a pontos számokat(Children in Alternative Care, Eurochild, 2010). Az okok sokrétűek – szegénység, elhanyagolás, bántalmazás, betegség, fogyatékosság, elhagyás, családi krízisek, menekült, migráns státusz stb. A megelőző, korai beavatkozást, kapuőri funkciót jelentő szolgáltatások meghatározó jelentőségűek, pl. - várandósgpndozás, örömteli szülés. szülői, nevelési, gondozási szerepek erősítése, rgészségügyi, szociális, koragyermekkori (ECEC) szolgáltatások elérhetősége és jó minősége meghatározó A helyi, univerzális és célzott, speciális ellátások, a családok támogatása a legjobb megelőzés

A gyermekjogok előtérbe helyezése 2015-ben, kb. 1,2 millió ember, köztük 400 ezer gyerek – sokan kíséret nélkül, egyedül - kért bebocsátást menekültként az Európai Únió területére. Sokuknak nincs esélye egészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatások igénybevételére A kisebbségekhez tartozó gyerekek gyakran szenvednek el megkülönböztetést, kirekesztést és így súlyos hátrányokat, fejlődési lemaradást, alacsony önértékelést – részvételük a koragyermekkori ellátásban alacsony arányú, vagy sok esetben problémákkal terhelt (pl. magyarországi kötelező óvodáztatás 3 éves kortól) A fogyatékossággal élő gyerekek, illetve a fogyatékos szülőkkel élő gyerekek ugyancsak gyakran kiszolgáltatottak a diszkriminációnak, kirekesztésnek – integárlt, inklúzív nevelésük a koragyermekkori ellátásban és iskolában nem teljeskörű és sokféle kihívással jár

A koragyermekkpri szolgáltatások sokféle formája Időhatárok – 0-3, 3-iskoláskor, iskola előkészítő év, 0-iskoláskor, sima átmenet (smooth transition) Formák: baba-mama klubok, játszócsoportok, bölcsőde, óvoda, integrált koragyermekkpri ellátások, Biztos Kezdet Minőség: a szakemberek, munkatársak felkészültsége, attitűdje, értékrendje, támogatottsága (anyagi, erkölcsi, szakmai) – gyerek- gondozó arány!, szülők részvétele, nyitottság, Rugalmasság: nyitvatartás, érkezés-távozás, aktivitás, szülők jelenléte Befogadás: speciális szükségletű gyerekek inklúziója, segítése

Eurochild Köszönöm a figyelmet! Follow us on Twitter! @Eurochild_org www.Eurochild.org