A szakképesítés megszerzésének lehetősége

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
Advertisements

TÁMOP / TÁMOP / A kompetencia alapú oktatás megvalósítása Mosonmagyaróváron A pályázati kiírás forrását az Európai.
Ifi István ügyosztályvezető november 2 4. Esélyegyenlőség a fővárosi TISZK-ekben.
2013. évi LXXVII. tv. főbb rendelkezései
Tisztelt Látogatóink! Szeretnénk rövid tájékoztatást adni az általános iskolában megvalósuló új tanulásszervezési eljárásokról és azok tartalmáról a TÁMOP.
A Leonardo kísérleti projekt célja: Az AIFSZ (illetve az ISCED szintnek megfelelő) képzések európai és hazai felmérése, elemzése Egy konkrét AIFSZ képzés.
„Ezt egy életen át kell játszani”
Dobbantó program. Kik vesznek benne részt? Országosan 15 iskola Tervezett: 22.
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
ÚJ DIMENZIÓK A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSBEN Dr. Sediviné Balassa Ildikó: A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SZERKEZETI, TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE A LEONARDO KÍSÉRLETI.
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser, dékán Kutatás-fejlesztés az EKF-en a kompetencia alapú tanárképzés támogatására A HEFOP projekt VII. Nevelésügyi.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
1. Tájékoztató az Oktatási Minisztérium HEF OP pályázati kiírásairól február 24.
TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Felnőttképzési Intézet tevékenységéről.
Bonyhádi Oktatási Nevelési Intézmény
Szakképzési szakemberek kompetenciáinak meghatározása
Sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelése Együtt egy-másért! TÁMOP-3.4.2/09/ október 28.
A gyakorlatvezető mentor
FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI NAPOK
REFORMÉRTÉKŰ LÉPÉSEK A SZAKKÉPZÉS TERÉN MAGYAR SZAKKÉPZÉSI TÁRSASÁG május 30.
Hátrányos helyzetűek reintegrációja.
A kerettantervek fejlesztése
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 1 A KOMPETENCIA ALAPÚ PEDAGÓGUSKÉPZÉS ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK (HEFOP PROJEKT) EREDMÉNYEI.
A képzett szakemberekért Fejlesztés és szolgáltatás a szakképzésben. Budapest augusztus 27.
A szakképzés jelene és jövője 7. Nevelésügyi Kongresszus augusztus 27. Dr. Szenes György főtitkár.
Együttműködés a HUMÁN TISZK és a Mérei Intézet között SÁRIK ZOLTÁN.
TÁMOP /1-2F „Mércénk az ember” Oktatásfejlesztési munkacsoport.
ÚMFT TÁMOP / „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” Juhászné Víg Éva programvezető május 26.
Dr. Fodor Imréné Pécsi Regionális Képző Központ igazgatója
Társadalmi Megújulás Operatív Program Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4/08/2. – A kompetencia.
A TÁMOP-2.2.3/07/2-2F projekt megvalósítása Nógrád megyében
A szakképzés tartalmi szabályozása - Moduláris, kompetencialapú szakképzés -
Mérés-értékelés alprojekt Liptákné Czakó Ildikó 2009.december 14.
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
ÚJ TUDÁS – MŰVELTSÉG MINDENKINEK A digitális írástudás elterjesztése Az idegennyelv-tanulás ösztönzése Az integrált természetismeret-oktatás bevezetése.
Pedagógiai szakmai szolgáltatás
KÖZOKTATÁS, SZAKKÉPZÉS, A MUNKA VILÁGA MSZT HÁROMSZÉKI Tagozata Sepsiszentgyörgy szeptember 29. Dr. Szenes György elnök.
A szakképzés helyzete Magyarországon
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Bonyhádi Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola
A Békéscsabai Központi Szakképző Iskolai tapasztalatok a vasútgépészeti szakmák képzésében április 29.
Pedagógusképzést segítő hálózatok fejlesztése a Dél-Dunántúlon Pécsi Tudományegyetem TAMOP 4.1.2B.2-13/ projektje Pécs, november 25. Janovics.
A szakképzés és felnőttképzés struktúrájának átalakítása a TÁMOP /2-2F projekt Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Fejlesztési.
A HEFOP PÁLYÁZAT EREDMÉNYEI A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN.
A második esély program - kutatás és fejlesztés Singer Péter Országos Közoktatási Intézet Iskolafejlesztési és Integrációs Központ június 17.
ÚJ ELEMEK A KÖZPONTI PROGRAMOKBAN Modláné Görgényi Ildikó főigazgató-helyettes május 17.
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
1. Európai uniós pályázati lehetőségek az oktatás területén március 25.
Tájékoztató fórum Szakiskolai fejlesztési program C komponens iskolái számára KOMPONENS C Miskolc május 5. Nagy Zoltán komponensvezető
Hátrányos helyzetűek reintegrációja KOMPONENS C. A szakiskolák helyzetének alapvető problémái I. a gazdaság igényei korlátozottan jutnak érvényre és a.
SZAKISKOLAI FEJLESZTÉSI PROGRAM „A” komponens Schottner Péterné komponensvezető
A köznevelési intézményi rendszer változása, Szakképzési Centrum és Kamara együttműködése a kamarai garanciavállalás sikeres megvalósításáért Kalmár Andrea.
A szakiskolások továbbtanulási esélyei Kecskemét, Dr Liskó Ilona OFI
Alternativitás a szakképzésben Budapest október 14.
Vörös-Gubicza Zsanett oktatási és képzési igazgató Magyar Kereskedelmi és Iparkamara október 10.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege:
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV
Szakiskolai fejlesztési program
Az NSZFI szerepe a szakképzés megújításában
Varró István Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium
főosztályvezető-helyettes
Regionális konferencia
Önfejlesztés és horizontális tanulás
Szakiskolai Fejlesztési Program I
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
Háromszéki szakoktatás jövője
Szakiskolai fejlesztési program
Előadás másolata:

A szakképesítés megszerzésének lehetősége C KOMPONENS A szakképesítés megszerzésének lehetősége

Középfokon tanulók %-os aránya Arányok eltolódása: Szakközépiskola és gimnázium növekedése Szakiskolák számának csökkenése közel felére Speciális szakiskolák számának növekedése Szakiskolai tanuló:225 356 fő Szakiskolai tanuló:130 545 fő

Bukási arányok a 9-10. évfolyamokon NSZI 573 intézményt érintő reprezentatív vizsgálata alapján: 9. évfolyamon félévkor 43,8% tanév végén 25,5%  10. évfolyamon Félévkor 35% tanév végén 17,7% 10 évfolyamon csak azért csökken az arány mert a lemorzsolódás miatt csökken a legnehezebben tanulók aránya

Tantárgyi bukások megoszlása Magyar 18,9% ill. 20,3% Matematika 33,9% ill. 31,7% Történelem 20,1% ill. 18,8% Szakmai elők. 12,3% ill. 14,0%  

Kudarcok okai A tanulók véleménye alapján: -     Általános iskolában semmit sem tanultak. -     A tananyag nagy része unalmas. -     A tananyag túl elméleti. -     Nem gyakorlatiasak és érdekesek a tanórák. -     A tanárok egy része csak diktál, elutasító, keveset magyaráz. -     Elégtelen osztályzattal fegyelmeznek.  

Lemorzsolódás A 96 utáni jelentős csökkenés jelentős része a létszám csökkenésének tudható be.

Gyakorlati képzőhelyek száma a szakképzésben 1990/91-1997/98   90/91 91/92 92/93 93/94 94/95 95/96 96/97 97/98 97/98-as adat a 90/91-es százalékos arányában Iskolákban 17885 22827 28375 32269 35085 36962 37170 36779 205,6 Vállalatoknál 52338 46710 40607 35237 32349 29045 26807 25685 49,1 Összesen 70223 69537 68982 67506 67434 66007 63977 62464 89,0

Szakmunkástanulók száma képzőhelyek és gazdasági szektorok szerinti lebontásban 1999/2000-ben

A „C” komponens célkitűzései Hatékonyan elősegítse a szakiskolákban tanuló hátrányos helyzetű, tanköteles kort betöltött, alapiskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok bennmaradását és visszakerülését a képzésbe. Ezáltal jussanak szakképesítéshez, és jelentősen javuljanak foglalkoztatási esélyeik.

VÉGREHAJTÁS, AKTIVITÁSOK Szakképzés megkezdésével kapcsolatos kompetenciarendszer kialakítása (felkészülés + útmutató + kb. 18 bemeneti kompetenciakör kialakítása) Projektmódszerrel támogatott egy éves programok létrehozása (felkészülés + útmutató + kb. 18 program elkészítése) Tanártovábbképzés, eszközfejlesztés

TÉNYLEGES LEHETŐSÉGET ADNI! A SZAKKÉPZÉS BEFEJEZÉSI FELTÉTELEINEK MEGFELELŐ BEMENETI KOMPETENCIÁK MEGÁLLAPÍTÁSA BEMENET SZINTEZÉSE, PONTOS PEREMFELTÉTEL MEGHATÁROZÁSA ELEMZÉS ALAPJÁN A FIATAL VÁLASZTHASSON!!! Az alapiskolai képzés és a szakképzés jelenlegi elemzés nélküli összekötése nem indokolt. A kimenet rendezett – a bemenet nem. A szakképzés megkezdésével kapcsolatban a tényleges, szükséges és elégséges feltételeket kell támasztani. Ha nem teszem lehetővé a szakképesítés megszerzését – biztos, ill. majdnem biztos, hogy lecsúszik. A szakképzés megszerzését követően életesély – érés – külső és később keletkező BELSŐ igények és elvárások, melyek teljesítéséhez a feltételek adottak lesznek. Többféle lehetőség – VÁLASZTÁSI IS!!!

A SZAKKÉPZÉSRE FELKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM MIT – AZT, AMI A SZAKKÉPESÍTÉS MEGSZERZÉSÉHEZ KELL HOGYAN – PROJEKTMÓDSZERREL SZAKÍT A FRONTÁLIS TANÍTÁSI MÓDSZERREL EGYÉNI HALADÁST TESZ LEHETŐVÉ A FIATAL BÁRMIKOR BEKAPCSOLÓDHAT (LEMORZSOLÓDÁS VISSZASZORÍTÁSA) SIKER EGY ÉVES PROGRAM – 1,5 ÉVES HATÁS

Oktatási törvény 27.§ (8.D.) „Ha a tanuló az e bekezdésben meghatározottak szerint nem szerezhet vagy nem kíván alapfokú iskolai végzettséget szerezni, a felzárkóztató oktatásban egy évig (tíz hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyam keretében a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket (kompetenciát) szerzi meg, és a szakképzési évfolyamon a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott elméleti és gyakorlati tudáselemek (kompetencia) meglétéhez kötött szakképesítés megszerzésére készülhet fel.” Az oktatási rendszer felkészültsége Testi, megoldott, illetve részben megoldott, régóta felkészült pedagógus gárdával Szociális – új kihívás a pedagógusok számára új jelenség szakiskola belső szerkezetének megváltozása a szakmunkásképző iskola és a szakiskola közötti összehasonlítás, létszám, pedagógusok osztályon belüli segítettsége. nincs húzóerő, csak egymás visszatartása, nincs kitől kérdezni. Új helyzet, a pedagógusok erre nincsenek felkészítve. A szakiskolában dolgozó pedagógusok állandó kudarcként élik meg munkájukat.

IDŐTÉNYEZŐK OKJ bemeneti szint: 2003 - 2004 Projektmódszerrel támogatott egy éves programok létrehozása: 2004 - 2005 Felkészülés, kísérleti fázis: 2005 - 2006 A „termékek” bevezetése: 2006. 09. 01.

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK I. A szakiskolák megújulása A szakképzésre történő felkészítő évfolyam bevezetésével kapcsolatos törvényi előírások biztosítása Iskolai vezetés felkészítése („D” komponensben) A szakképzés megkezdéséhez bemeneti kompetencia-rendszer kialakítása

VÁRHATÓ EREDMÉNYEK II. A projektmódszer elterjesztése Tanártovábbképzés, felkészítés A tanárok felkészítése a módszer alkalmazására A szakképzésre felkészítő évfolyam programjainak kialakítása Technikai támogatás a programok végrehajtására A programok kipróbálása és módosítása

2003/2004 tanév feladatai I. Kutatás, anyaggyűjtés és jelentés készítése a szakképzés megkezdésének bemeneti kompetencia rendszereiről. Kutatás, anyaggyűjtés és jelentés készítése a projektmódszerrel támogatott szakképzésre történő felkészítő évfolyam, hátrányos helyzet kezelése témákban.

2003/2004 tanév feladatai II. Szakértői csoport - pedagógusok és a munka világának képviselői bevonásával - elkészíti az útmutatókat és megvalósítási terveket a kidolgozó csoportok számára A kidolgozó csoportok szervezése és felkészítése bemeneti kompetencia-rendszerek témában A szakmai és vizsgakövetelményekhez illeszkedően a bemeneti követelmények kompetencia alapú kialakítása

2003/2004 tanév feladatai III. Az útmutató kidolgozásában résztvevő szakértők és pedagógusok 2 csoportjának tanulmányútja Angliában, a bemeneti kompetencia-rendszerekkel kapcsolatban Pedagógusok módszertani továbbképzése Módszertani oktatási anyag (CD) fejlesztése Szakértői műhelymunkák, tájékoztató fórumok szervezése

A „C” komponens rövid távú hatásai Létrejön és alkalmazhatóvá válik a hátrányos helyzetű és tanulási nehézséggel küzdő szakiskolai tanulók részére írt egy éves, szakképzésre felkészítő program. Kifejlesztésre kerül és mindenki számára hozzáférhető az egy éves programhoz létrehozott tananyag csomag.

A „C” komponens rövid távú hatásai II. A programban résztvevő szakiskolákban a pedagógusok egy része módszertanilag és pedagógiailag képzetté válik a hátrányos helyzetű és tanulási nehézséggel küzdő tanulókkal való foglalkozásra. Az OKJ bemeneti feltételei módosulnak, melynek rövidtávon nem csak az iskolai rendszerű szakképzésre, hanem a munkaerőpiaci képzésekre is hatása lehet.

A „C” komponens hosszú távú hatásai Folyamatosan nő a szakiskolát megkezdő fiatalok száma. Csökken a lemorzsolódás. Nő a szakképzésbe visszakerülők száma. Csökken a szakképzéssel nem rendelkezők száma.

A „C” komponens hosszú távú hatásai II. Az egy éves program használata kiterjed a programban nem résztvevő iskolák körére. Az ehhez a programhoz kapcsolódó pedagógiai-módszertani tudás széles körben terjed a szakiskolai pedagógusok körében és a pedagógusképzésben.