Dr. Fi István Közlekedéstervezés 8. előadás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Ajánlások.
Advertisements

38. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló
Stacionárius és instacionárius áramlás
I. előadás.
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Városi közforgalmú közlekedés tervezése 1 Hálózat
INTEGRÁLT ÖSSZKÖZLEKEDÉSI MODELL
Idegenforgalmi statisztika
Vizsgálati módszerek Közlekedési zaj mérésének alapelvei - közút
Közúti és Vasúti járművek tanszék. Célja:az adott járműpark üzemképes állapotának biztosítása. A karbantartás folyamatait gyakran az üzemeltetést is kiszolgáló.
Dr. Szalka Éva, Ph.D.1 Statisztika II. VII.. Dr. Szalka Éva, Ph.D.2 Mintavétel Mintavétel célja: következtetést levonni a –sokaságra vonatkozóan Mintavétel.
A városi tömegközlekedés III.
Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszék Közlekedési Üzemtan I
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Közforgalmú közlekedés szervezése 1.
Településmarketing Értékaudit.
Közút-vasút keresztezések biztosítási módjainak összehasonlítása
Előadó: Prof. Dr. Besenyei Lajos
Utazási igények becslése a közösségi közlekedésben
III. előadás.
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
Adatfolyam modellezés az SSADM-ben
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
Nominális adat Módusz vagy sűrűsödési középpont Jele: Mo
III. A termelés és értékesítés alakulásának elemzése
ELKÉPZELÉSEK ÉS VALÓSÁG a évi forgalmi adatfelvételek tükrében Albert Gábor tagozatvezető-helyettes március 12. Közlekedésszervezési és Hálózatfejlesztési.
Gyorsforgalmú utak folyópálya-szakaszai
Csomóponti elemek I.:.
7. gyakorlat.
Forgalomszámláló állomások átalakítása tengelyterhelés mérővé
EasyWay ITS Hungary workshop tervezett programja Házigazdai üdvözlés – Kovács Ákos MK vezérigazgató EasyWay áttekintés – dr. Lindenbach Ágnes ITS Hungary.
TÁRNOK – SZÉKESFEHÉRVÁR vasúti vonalszakasz kivitelezési munkálatai Kápolnásnyék - Gárdony vonalszakasz jobb és bal vágány átépítése.
86. sz. főút Szombathely - Vát szakasz ( – km szelvények között) kivitelezési munkálatai Lakossági fórum október 09.
Gyakorlati alkalmazás
Matematika feladatlap a 8. évfolyamosok számára
Útépítési munkálatok és új forgalmi rend (a Kőrösi út, Kisfaludy, Bacsó B., Vasút, Csontos J. utcákban)
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai
I. előadás.
Dunaújváros2014. szeptember 15. Projekt eredményeinek disszeminációja – 9. fejlesztési elem ÁROP- 1.A „Szervezetfejlesztés a konvergencia régióban.
4. 1. Definíciók Közlekedés: Közlekedési rendszer:
hatásterület lehatárolása az IMMI 2011 szoftver segítségével
Forgalom-szimuláció eltérő közegekben Max Gyula BMGE-AAIT 2008.
Közúti és Vasúti Járművek Tanszék. A ciklusidők meghatározása az elhasználódás folyamata alapján Az elhasználódás folyamata alapján kialakított ciklusrendhez.
Munkakörelemés és –tervezés röviden
PPKE ITK 2004/05 tanév IV. évfolyam Őszi félév Távközlő rendszerek forgalmi elemzése Tájékoztatás GY. - 7.
PPKE ITK 2005/06 tanév 7. szemeszter Őszi félév Távközlő rendszerek forgalmi elemzése Tájékoztatás GY. - 8.
Gyorsulás, lassulás. Fékút, féktávolság, reakció idő alatt megtett út
Szakmai továbbképzés Közlekedési Tagozat     sávos problémakör a hazai gyorsforgalmi utakon és autópályákon        
A vasúti közlekedés felmérési eredményei (Május–július, 2013) EMAH Öko-mobilitás elősegítése az osztrák-magyar határtérségben VIRÁG Álmos, projektvezető.
ELŐVÁROSI ÚTSZAKASZOK KÖZÚTI BIZTONSÁGI AUDITJA, VALAMINT FELÜLVIZSGÁLATA Tóthné Temesi Kinga Közúti biztonsági auditori alapképzés MMK
A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér jövőbeni első számú megközelítési módja: a vasút Budai Zoltán NIF Zrt., projektvezető
2. előadás Gyakorisági sorok
ADR 2017.
Úthálózat fejlesztés, úthierarchia, úttípusok
Gyalogos és kerékpáros közlekedés
Busexpo A közforgalmú közlekedés hazai trendjei
Klasszikus szabályozás elmélet
Körforgalmú csomópontok fejlődése, kialakításuk
Különböző csomópont-típusok
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az utazási igények megismerése
Nemparaméteres próbák
I. Előadás bgk. uni-obuda
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-3 Tájékoztatás a Kísérő Intézkedések részprogram Adatszolgáltatási folyamatairól Hajléktalanokért.
2. előadás Gyakorisági sorok, Grafikus ábrázolás
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 7. előadás.
Dr. Fi István Közlekedéstervezés 5. előadás.
Mérési skálák, adatsorok típusai
Közlekedési ismeretek
Előadás másolata:

Dr. Fi István Közlekedéstervezés 8. előadás

A közúti forgalom A forgalmi tervezés munkája a forgalmi adatok isme-rete nélkül nem végezhető el. A tervezéshez szükséges adatok beszerzése történhet a tervezési terület háló-zatának keresztmetszetein áthaladó forgalom felvéte-lével, azaz keresztmetszeti felvételekkel, vagy a terve-zési terület forgalmának és az oda belépő, illetve az onnan kilépő forgalmak úti céljainak felvételével, azaz célforgalmi felvétellel.

A közúti forgalom felvételi módjai A keresztmetszeti számlálás céljai lehetnek: egy-egy útkeresztmetszetet terhelő forgalom nagyságá-nak megismerése; az útszakaszt (amelyet a keresztmetszet reprezentál) terhelő forgalom időbeli ingadozásának meghatározása; a forgalom összetételének megállapítása; egyidejűleg végrehajtott célforgalmi számlálás ellen-őrzése.

A közúti forgalom felvételi módjai A keresztmetszeti forgalomfelvétel végrehajtása tör-ténhet kézi módszerrel. Ebben az esetben a számláló egy felvételi nyomtatványt tölt ki egyszerű vonal-kázással. A következő ábrán látható nyomtatvány lé-nyege, hogy a számlálást irányonként, a főbb jármű-fajtákat megkülönböztetve és az áthaladási időpon-tokat 5-15 perces intervallumokba rendezve egyszerű vonalkázással kell végezni. A számlálás végrehajtható automatikus forgalom-számláló detektorokkal is, amelyek esetében két, egymás mögött 1 m-re elhelyezett detektor a járművek hosszát is méri, amely hosszadatokból lehet a jármű-típusokra következtetni.

Keresztmetszeti forgalomfelvételi lap

A közúti forgalom felvételi módjai A forgalomfelvétel másik módja a célforgalmi felvétel, amelynél a számlálás arra irányul, hogy egy adott körzeten v. csomóponton belül kialakuló forgalomnak hol van a kezdő- és hol van a végpontja. A célforgalmi felvétel céljai: egy csomóponton belül a csomóponti ágak között fellépő forgalomnagyságok megismerése, a forgalmak össze-tételének meghatározása a csomóponti szabályozás meg-tervezéséhez; egy nagyobb körzeten belül jelentkező forgalmak kelet-kezési helyeinek és úti céljainak a megállapítása, vala-mint a körzet és a többi körzet közötti forgalmak kelet-kezési helyeinek és úti céljainak megállapítása.

A közúti forgalom felvételi módjai A felvétel módja csomópontok esetében megfigyelés-sel, videotechnikával történik. Ezek alkalmazásának feltétele a terület áttekinthetősége. Nagy, kiterjedt területek esetében a járművek rendszámainak rögzíté-se (pl. diktafonra, videóra stb.) is egy lehetséges felvételi mód a megfigyelési pontokon. Ez a módszer igen időigényes feldolgozással jár, ezért használata csak rövidebb számlálásoknál célszerű. A rendszámfelíráshoz hasonló eljárás a járművek különböző színű v. számú cédulákkal való megjelölése a területre való belépéskor, ill. ezek összegyűjtése a körzet elhagyásakor.

A közúti forgalom felvételi módjai A megfigyeléses ill. megjelöléses módszereknél több információ gyűjthető össze a kikérdezéses vagy interjú módszerekkel. Ez lehetséges az úton, illetve a lakáson vagy a munkahelyen, szóban vagy írásban. Az úton való kikérdezés esetében, amelyhez rendőri segítség szükséges, csak korlátozott számú információt lehet gyűjteni (indulás helye, úti célja, az utazás rendszeres-sége, jellege) és a forgalom jelentős zavarásával jár. Ez mérsékelhető kézbe adott kérdőívek használatával, amelyet a kikérdezett otthon tölt ki és postán továbbít. Ennek hátránya, hogy a kiadott lapoknak csak egy ré-sze érkezik vissza.

A közúti forgalom felvételi módjai A lakáson vagy a munkahelyen készített interjú meg-felelő előkészítettség és a kikérdezés céljának pontos elmondása esetén a legsikeresebb. Ekkor lehet a leg-több kérdést feltenni és a legpontosabb információkat megkapni.

A jelenlegi forgalmak megállapítása Az útkeresztmetszetek forgalma A forgalom évről-évre folyamatosan változó, növekvő mennyiség. A jelenlegi forgalmak az alapjai a jövőben várható tervezési forgalomnak, amelyekre a forgalmi létesítményeinket méretezzük.  A forgalmi mennyiségek közül a legfontosabbak az "évi átlagos napi forgalom" (ÁNF) és a "mértékadó óraforgalom" (MOF). Az előbbi egy vizsgált útsza-kasz teljes évi járműszámának és az év 365 napjának a hányadosa [j/nap], az utóbbi az útszakasz csúcsóra forgalma [j/h], vagyis az a legnagyobb óraforgalom, amely évenként legalább 50 órán át előfordul (lásd a következő ábrát).

Forgalomtartóssági görbe az M3 autópályán, 1994-ben (ÁNF: 21248 j/nap)

Az útkeresztmetszetek forgalma Az ÁNF előrebecsült értékét a közút által a jövőben elfoglalt szélességi méreteknek, az MOF előrebecsült értékeit a csomópontok forgalmi sávjainak, a folyópálya szakaszok irányonkénti forgalmi sávjai számának meghatározásánál használjuk. A jelenlegi ÁNF, MOF értékek ugyanezen méretek ellenőrzésére alkalmasak. Az ÁNF és MOF értékek természetszerűleg függenek egymástól.   MOF = w· ÁNF ahol w a csúcsóra tényező, amelynek nagysága a forga-lom jellegétől függ. A forgalom jellege a gazdasági for-galom dominanciájától a hétvégi forgalom túlsúlyáig változik és eszerint változik a csúcsóra tényező értéke is. A gyakorlatban használt kategóriákat w = 10 %-tól w = 21 %-ig a következő táblázat foglalja össze.

Csúcsóratényezők a gyakorlatban használt forgalmi kategóriák függvényében

Az útkeresztmetszetek forgalma A forgalom különböző járműveket tartalmaz, amelyek részaránya a forgalmi körülményeket jelentősen befo-lyásolja. A különböző területek forgalmainak össze-hasonlítására, a hálózattervezés megkönnyítésére ter-jedt el a különböző fajta járművek személygépkocsi-egységre történő átszámítási gyakorlata. Itt a nehéz járműveket — a forgalomra gyakorolt oszlopképző ha-tásuk miatt — nagyobb átszámítási szorzóval veszik fi-gyelembe. A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott szorzó-tényezők értékeit kül- és belterület esetében a követ-kező táblázat mutatja be.

Az 1995-ben alkalmazott egységjárműszorzók értéke

Az útkeresztmetszetek forgalma A forgalomnak egységjárműre történő átszámítása megfelelő óvatossággal kezelendő, hiszen pl. nagy forgalom esetén, vízszintes úton lényegesen kisebb akadályoztatást okoznak a nehéz járművek, mint kis-forgalmú dombvidéki utakon. Hasonló a helyzet a nagy forgalmú belterületi és a kisforgalmú külterületi csomópontok esetében is. A helyes megoldás az, ha a személygépkocsi-egység mellett [E/h, E/nap] a jármű-egységeket is megadjuk [J/h, J/nap] a fő járműfajták számának közlésével.

Az útkeresztmetszetek forgalma A keresztmetszeti forgalmak meghatározásához meg-bízható alapot adnak az 1927 óta rendszeressé vált for-galomszámlálások, amelyek eredményei évente kia-dásra kerülnek. A keresztmetszeti számlálások lényege, hogy nagyszámú mellékállomáson mintavételszerűen, az egész évre elosztva, 5 különböző alkalommal haj-tanak végre 6-18 óra közötti számlálást, amelyek érté-keiből (gx) számtani átlagszámítással és a forgalom tör-vényszerűségeit hordozó napszak- (ax), napi- (bi), és havi- (ci) tényezővel szorozva kapható meg az évi átlagos napi forgalom legmegbízhatóbb értéke p=0,95 valószínűségi szinten, 90 % pontossággal (lásd a következő lapon a képletet):

Az útkeresztmetszetek forgalma ahol: n - a számlált napok száma; gx - az x órás számlálás alatt megfigyelt forgalom; ax - a napszaktényező, valamely meghatározott napszak-ban számlált forgalom viszonya a 24 órás forgalom-hoz; bi - a napi tényező, a hét egyes napjaihoz tartozó szor-zószám, amely a napi forgalmat a heti átlagértékre redukálja; ci - a havi tényező, amely az év egyes hónapjaihoz tar-tozó szorzószám, a heti átlagforgalomnak évi átlag-forgalommá történő átalakításához.

Az útkeresztmetszetek forgalma A tényezők meghatározása un. törvényszerűségi állo-másokon történik (96 db ilyen állomás van). A forgalom jellegének megállapítása két, az alábbi ará-nyokat vizsgáló tényező ( és Bv) segítségével lehet-séges, ahol:  = a júliusi és augusztusi hétköznapok átlagos személygépkocsi-forgalma az áprilisi és májusi hétköznapok átlagos személygépkocsi-forgalma   Bv = a júliusi és augusztusi vasárnapok átlagos személygépkocsi-forgalma a júliusi és augusztusi hétköznapok átlagos személygépkocsi-forgalma A tényezőkhöz tartozó forgalomjellegeket a következő táblázat közli.

A különböző  és Bv tényezőkhöz tartozó forgalomjellegek

A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása Az elsősorban települési területeken, az úthálózat-fej-lesztést, tömegközlekedés-fejlesztést megalapozó for-galomszámlálások az alábbi négy csoportba sorolható utazási adatok feltárását célozzák: a) azok az utazások, amelyeknél a kezdőállomás az adott területen belül, a célállomás az adott területen kívül van; b) azok az utazások, amelyeknek a kezdő- és a célállomása is az adott területen belül van; c) azok az utazások, amelyeknek a kezdőállomása az adott területen kívül, a célállomása az adott területen belül van; d) azok az utazások, amelyeknek sem a kezdő-, sem a célállomása nincs az adott területen belül, de átmennek a területen.

A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása Ezeknek az utazásoknak a részleteit többféleképpen vizsgálhatjuk. Az 'a' és a 'b' típusú utazásokat általában háztartások kikérdezésével, míg a 'c' és a 'd' típusúakat a célterület határa mentén végzett, a kezdő- és célállomásra vonatkozó kikérdezéssel mérjük fel. Az otthon az utazások keletkezésének fő forrása, ezzel a típusú felméréssel a lakott területeken keletkezett utazások jelentős része vizsgálható. A kikérdezésnél általában egy kérdőívet hagyunk ott a címzettnél, hogy később töltse ki.

A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása Szükségtelen minden háztartásban érdeklődni az uta-zási szokások részletei felől, elegendő megfelelő min-tavételi eljárást alkalmazni. A szükséges minta nagysá-ga az érintett népesség számától függ. A nemzetközi gyakorlatban használt mintanagyságokat a következő táblázat közli. A mintanagyságon túlmenően az is fontos, hogy a né-pesség jellemző csoportjait kérdezzük meg, akik termé-szetszerűleg a háztartások tagjai, de különböző utazási szokáscsoportokhoz tartoznak: járművezetők, közfor-galmú közlekedési eszközök használói, iskolai tanulók stb.

A lakosszám függvényében változó forgalomfelvételi mintanagyság

A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása A mintanagyság számítása speciális ismeretek után az alábbi képlet alapján lehetséges. ahol N - a háztartások száma a célterületen belül; E - a szükséges pontosság háztartások számában kifejezve; P - a vizsgált tulajdonsággal rendelkező háztartások aránya.

A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása Például egy háztartás-kikérdezéses felmérés során a célterületen lévő háztartások számát közelítőleg 35500-ra becsüljük. Feltételezzük, hogy a felmérés idején 20 háztartásonként legfeljebb 1 rendelkezik a vizsgált jel-lemzőkkel. Számítsuk ki a szükséges mintanagyságot, ha a kívánt pontosság a háztartások 2 %-a. A fenti egyenlet alapján:

A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása Óvatosan kell bánni a független mintavétellel. Ha nem teljesen kitöltött kérdőívet kapunk vissza, vagy lehe-tetlen kézbesíteni a kérdőívet, akkor ezeket ki kell ven-ni a mintából, és nem kézbesíthető a szomszédnak. Figyelembe veendő tehát a körzet összes utazásához a: mintavételi tényező = ahol A - a terület összes háztartása; B - a mintavételre kiválasztott háztartások száma; C - nem elérhető vagy megszűnt háztartások; D - az együttműködést visszautasító háztartások.

A jövőbeni forgalom megállapítása Útszakaszok (állami közutak) forgalmainak előre-becslése A forgalom előrebecslés az úttervezés igen fontos mű-velete, amely az egzakt eredmények helyett becsült, várható eredményeket produkál. Az előrebecslés egyik módszere a forgalomfejlődési szorzószámok alkalmazása, amelyekkel egy adott évre vonatkozó számlálási adatokból lehet útkategóriánként, az országos közúthálózaton, távlati forgalmat megha-tározni. A főutakra vonatkozó viszonyszámok láthatóak a következő táblázatban.

Forgalomfejlődési viszonyszámok

A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma A külterületi autópályák: K.I.A kategóriája 120 km/h és K.I.B kategóriája 100 km/h tervezési sebesség előírásokat tartalmaz. Külterületi autópálya (K.I.) funkciója, hogy a forgalmi szolgáltatási színvonal, a forgalombiztonság, a komfortosság (személyek és járművek ellátása) és a menetidő tekintetében a nagy távolsági forgalmakat a legmagasabb minőség-gel elégítse ki.

A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma Az autópályáknak meg kell felelni az alábbi főbb jellemzőknek: - Sík úton legalább 60 km/h sebességgel haladni képes gépjármű-veken kívül más járművek forgalma tiltott; - forgalmi irányonként legalább 2 forgalmi sávval rendelkezik; - a forgalmi irányokat kiépített középső elválasztó sáv választja el, vagy a forgalmi irányok részére elkülönített pálya épül; - a menetirány szerinti jobb oldalon leálló sáv van (a különleges helyek — pl. gyorsítósáv — kivételével); - minden keresztezése külön szintű (vasút, közút, stb.) és a for-galmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sáv szolgál; - az út-menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nincs; - a környező területektől kerítés, vagy más fizikai akadály választ-ja el; - gépjárművek és utasok ellátása, tájékoztatása, az igények mérté-kének megfelelő szinten, megoldott.

A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma A külterületi autóút (K.II.) funkciója az, hogy egyrészt megoldja a közepes távolsági forgalmak — amelyek nagy távlatban sem igényelnek autópályát — leveze-tését, másrészt a jelentősebb forgalmi irányokból az autópályára a forgalom ráhordását magasabb minőség-ben elégítse ki, mint az egyéb külterületi közutak.

A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma Az autóútnak meg kell felelni a következő főbb jellem-zőknek: - sík úton legalább 60 km/h sebességgel haladni képes gépjár-műveken kívül más járművek forgalma tiltott; - szintbeli vasúti kereszteződése nincs; - csomópontjai külön szintűek; - a forgalmi irányokat kiépített középső elválasztó sáv választja el; - az útmenti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nincs; - a műszaki- vagy egészségi okokból leálló gépjárművek részé-re, az erre a célra tervezett helyen, leállási lehetőség van (bur-kolt leállósáv, leálló öböl vagy erre a célra kialakított padka); - a lakott területeken vagy azok közelében vezetett szakaszain a környező területektől kerítés, vagy más fizikai akadály vá-lasztja el.

A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma Az autópályák és autóutak folyópályájának forgalmi méretezését az alábbi táblázatban foglalt megengedett forgalomnagyságok figyelembevételével kell végrehaj-tani. Megengedett forgalomnagyságok (autópályák, autóutak)

A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma A külterületi közutak közé tartozik: a külterületi I., II. rendű főút (K.III.), a külterületi összekötő út (K.IV.) és a külterületi kiszolgáló út (K.V.) A főút azokon a területeken, ahol az autópálya-, vagy autóút-hálózat vonalai még nem épültek ki, a távolsági forgalom lebonyolítását szolgálja (országrészek, régiók forgalmának továbbvezetése). Ahol a távolsági forgal-mi szerepét átvette az autópálya, autóút, ott nagyobb-részt országrészek, régiók forgalmának gyűjtő- és elosztó szerepét látja el. A főúton a lassú jármű forgalom — kivételektől eltekintve — tilos.

A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma Az út-menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nem lehet. Újonnan tervezett, vagy korszerűsített szakaszokon vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nincs. Csomópontjai a forgalmi igényeknek megfelelően építendők ki, de szintbeli csomópontjain a balra kanyarodó járművek részére külön forgalmi sáv kialakítása szükséges.

A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma Az összekötő út a régión belül a gyűjtő-, elosztó-, településeket összekötő-,és bekötőút szerepét láthatja el. Települések és más közlekedési ágak külterületi állomásait (autóbusz pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompállomás, repülőtér, stb.) köti össze.

A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma A külterületi kiszolgáló út a terület rendezési terveiben önkormányzati határozattal kijelölt és közforgalomnak megnyitott út, amely a területi önkormányzat külterü-letén döntően a termelés (mezőgazdaság, erdőgazdaság, külterületeken települt ipar) szállítási feladatait látja el. A külterületi közutak folyópályájának forgalmi mére-tezését a következő táblázatba foglalt megengedett for-galomnagyságok és az ezt követő táblázatba foglalt csökkentő tényezők figyelembevételével kell végre-hajtani. A tervezésnél alkalmazott csökkentő tényezők abból erednek, hogy gazdasági okokból kisebb jelentőségű utaknál egyes műszaki elemek nem, vagy kevésbé kielégítő megoldással kerülnek előírásra.

Megengedett forgalomnagyságok Csökkentő tényezők a külterületi közutakon

A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma Az új közutak vonalvezetését nagytávra kell tervezni. Tervezési időtávra és megfelelő szolgáltatási színvo-nalra kell tervezni a forgalmi sávok számát, a különleges ( többlet ) forgalmi sávok indokoltságát, a 2 x 1 forgalmi sávos utakon a forgalmi sávok alap-szélességének csökkentését. A külterületi kiszolgáló utakat forgalmi méretezés nél-kül lehet tervezni.

VÉGE a 8. előadásnak