Hunyadi János

Előzmények: A török megjelenése Magyarország határainál 1375-ben először Nagy Lajos ütközött meg a törökkel a magyar királyok közül Vazallus államok: Havasalföld, Moldva, Szerbia, Bosznia Zsigmond: 1396. Nikápoly – vereség a szultántól egy európai lovagsereg élén

Zsigmond hadügyi reformjai Telekkatonaság Ütközőállamok (Havasalföld, Szerbia, Bosznia) Végvárrendszer kiépítése (kettős vonal, kulcs: Nándorfehérvár /ma: Belgrád/) Kulcsfigura: Ozorai Pipo (balra: képe és névadó vára,a Tolna megyei Ozora várkastélya ma)

Uralkodók Zsigmond után 1. Habsburg Albert (1437-39) Zsigmond leányát veszi feleségül Egy török elleni hadjárat előkészületei közben járványban meghal Özvegye a Szent Koronával együtt Bécsbe menekül, ahol megkoronáztatja csecsemőkorú fiát, Lászlót

Uralkodók Zsigmond után 2. A bárók azonban nem fogadják el Lászlót, olyan uralkodót akartak, aki a török ellen ténylegesen fel tud lépni I. Jagelló Ulászló (1440-1444.) Ismét lengyel-magyar perszonálunió jött létre

Hunyadi János származása, ifjúkora Apja, a havasalföldi származású Vajk Zsigmondtól kapta szolgálataiért Hunyad várát  a család neve Jánost Zsigmond udvarába fogadja  huszita harcmodor, itáliai zsoldos hadviselés megismerése Házassága Szilágyi Erzsébettel (módos középnemes család)

A felemelkedés útján Egyre magasabb méltóságok elnyerése szörényi bán, erdélyi vajda, temesi ispán nándorfehérvári kapitány Egyre növekvő birtokállomány

Az első hadjáratok 1442: először vereség az Erdélyt fosztogató Mezid bégtől, de visszavág, utána pedig a Jalomica folyónál (Havasalföld) legyőzi a reguláris török sereget (Eu-ban először) 1443: hosszú hadjárat: több győztes ütközet, de a török Balkánról való kiűzése nem sikerül, csak részsiker (okok: tél, a szultáni főerők át tudtak kelni Kis-Ázsiából) béke: Szerbiát kiüríti a török, visszaadja Szendrő és Galambóc várát  erősödik a végvárrendszer

A várnai hadjárat (1444.) A pápa segítséggel biztatása miatti indulás (itáliai hajóhad ígérete) Szembekerülés a szultáni fősereggel (kb. kétszeres létszámfölényben a török) Ulászló meggondolatlan támadása a janicsárok ellen  halála  a csata elveszett

Hunyadi, a kormányzó Ulászló halála után zűrzavar Királynak elvileg elfogadják V. Lászlót (Albert fia), de még kiskorú, az osztrák Frigyes gyámsága alatt  ideiglenes államfőként Hunyadi kormányzó lesz 1448. Rigómezei csata: Az albán törökellenes erőkkel (vezetőjük: Szkander bég = Kasztrióta György) való kapcsolatfelvétel sikertelen Kétnapos küzdelem az ismét kb. kétszeres fölényben levő szultáni sereggel  vereség

A nándorfehérvári csata előzményei Rigómező után Hunyadi lemond a kormányzóságról A rendek nagykorúnak ismerik el V. Lászlót, aki átveszi a kormányzást (1452-1457.) 1453: Bizáncot elfoglalja a török, és fővárosává teszi (Isztambul)

A nándorfehérvári csata 1456. II. Mehmed (Mohamed) 60-70 ezer fő Több száz ágyú 200 hajó Hunyadi János Vár: Szilágyi Mihály (5 ezer fő) Hunyadi: 12 ezer fő Kapisztrán János: 25-30 ezer keresztes (tkp. „népfelkelő”)

A nándorfehérvári csata 1456. A szultán körülzáratja a várat, hajózárral kiegészítve, majd ágyúztatni kezdi (07. eleje) Hunyadi szétzúzza a hajózárat, bejut a várba, a keresztesek a Száva túlpartján Döntőnek szánt török roham visszaverése (07. 20.) (Dugovics Titusz) Hunyadi kihasználja a keresztesek támadása miatti zűrzavart, kitör, és az ágyúikat a török ellen fordítja (07. 22.) A török elmenekül (kb. fele seregét elveszíti)

A csata után Hunyadi pestisben meghal, Gyulafehérvárott temetik el Kapisztrán János is életét veszti, később szentté avatják (emléknapja okt. 23.) A pápa által elrendelt, eredetileg a Magyarországért imára szólító déli harangszó máig a győzelem emlékét idézi A török ezután 70 évig nem kísérli meg Mo. elfoglalását Hunyadi emlékét szobrok és mondák őrzik az emlékezetben