A pénz és a pénzforgalmazás FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor 2018.12.30.

A pénz fogalma (funkciói) és a pénz különböző formái: Elsődlegesen fizetési eszköz szerepét tölti be: ebben az esetben a pénz az az eszköz, amely a fizetés megtörténtekor cserél gazdát, s így csereeszközként vagy közvetítőeszközként szolgál. A pénz fogalmát használhatjuk fizetési egység értelmében is. A pénz harmadik funkciójának az értékmegőrzés felel meg, ugyanis lehetővé teszi azt, hogy tulajdonosának megtakarításai legyenek. Ebben az esetben a pénz a vagyontartás egyik formája.

A pénz formái: Az árupénz egy speciális árura alapozott pénzrendszer.  A modern világgazdaságban az árupénzt a papírpénz váltotta fel. Általános értelemben a bankjegyeket és az érméket készpénznek nevezzük. Napjaink világában a pénzforgalom jelentős része már nem készpénzben, hanem az ún. hitel- vagy bankszámlapénz formájában bonyolódik le.

Az infláció: Az infláció: az árak általános és tartós növekedése. Hátterében az áll, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége meghaladja azt a pénzmennyiséget, amely az áruk és szolgáltatások adásvételéhez és az esedékes fizetések teljesítéséhez szükséges.

Az inflációt kiváltó három fő tényező: Az áruk és szolgáltatások iránt hirtelen, rendkívül nagy mértékben megnő a kereslet, s ezzel a szűkös kínálat nem tud lépést tartani. Ez az ún. ,,kereslet által húzott infláció". Ez különösen a háború utáni időkben gyakori. A termelési és szolgáltatási ágazatokat érintő költségek általános emelkedése. Ez az ún. ,,költségnyomás okozta infláció". Speciális esete az ún. ,,deficitfinanszírozás". Deficites költségvetés esetén az állam a hiány mérséklésére túlzott mértékben bocsát ki pénzt. Rendszerint az inflációt kiváltó három tényező hatása elválaszthatatlan egymástól.

Az infláció mértéke az árszínvonal változásának mértékével határozható meg. Ezt az ún. árindex segítségével fejezhetjük ki. Árindex: olyan indexszám, amely megmutatja, hogyan változott a fogyasztói forgalomba kerülő legfontosabb áruk és szolgáltatások átlagos ára az egyik időszakról a másikra.

A devizapiac alapvető fogalmai: A különböző országok más és más bankjegyeket és érméket használnak. Vagyis az egyes országok pénzneme eltér egymástól. Valuta: valamely idegen ország törvényes fizetési eszköze, konkrét pénzneme. Így pl.: Magyarországon minden külföldi pénz valuta, de a forint csak külföldön lesz azzá. Deviza: nemzetközi elszámolásokra szolgáló fizetési eszköz, valutára szóló követelést vagy tartozást jelent. A deviza lehet bankszámlapénz, utazási csekk, utalvány, átutalás, hitellevél. Saját nemzeti valutánk konvertibilis, vagyis szabadon átváltható bármely másik valutára. Valutaárfolyam: az egyik nemzeti valutának a másik valutában mért ára, azaz a nemzeti valuták egymáshoz viszonyított értéke. Segítségével kifejezhető, hogy hány belföldi pénzegységet kell egy külföldi pénzegységért adni.

Az értékpapírok különböző formái: Olyan okiratok, amelyek tulajdonosai meghatározott pénzbeli követelésekkel léphetnek fel az értékpapírokat kibocsátó szervezetekkel, társaságokkal szemben.

Az értékpapírok fő csoportjai: Részvények: olyan értékpapírok, amelyeket a részvénytársaságok alapításakor, illetve azok alaptőkéjének megemelésekor bocsátanak ki. Részvénytársaság: olyan vállalkozási forma, amely valamely ipari és/vagy kereskedelmi tevékenység végzésére jött létre, és tőkéje a tagok által birtokolt részvényekben oszlik meg. A részvényesek egyben tulajdonosai is a vállalatnak, de a tulajdonosi joguk kizárólag részvényeik értékéig terjed. A részvényesek jogosultak a vállalat felosztásra kerülő nyereségének arányos részére.

Kötvények: olyan értékpapírok, amelyek lényegében adósságleveleknek felelnek meg. A kötvényeket kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett pénzösszeget kamattal együtt a kötvény tulajdonosának meghatározott időben visszafizeti. Állami értékpapírok: maga az állam vállal kötelezettséget az értékpapíron feltüntetett összeg kamatokkal együtt történő visszafizetésére.

A bankok szerepe a pénzforgalom alakulásában: A bank: olyan intézmény, amely a pénz és az értékpapírok forgalmát fogja össze. A bankok funkciói: Folyószámlát biztosítanak az ügyfeleknek. A folyószámlájáról mindenki tetszőleges átutalásokat végezhet. Devizaszolgáltatás. A bankok meghatározott kezelési költség felszámolása mellett a világ közel valamennyi valutájának vásárlását lehetővé teszik. Ügyfeleik részére hiteleket nyújthatnak. Hitel: pénzügyi kölcsön. A hitel után általában kamatot fizetnek. Kamat: a hitel ára. Pénzügyi tanácsadó szolgáltatást nyújtanak. Összefogják az értékpapírok forgalmát.

,,A piacok piaca": a tőzsde: Az egyetlen hely a piacgazdaságban, ahol a termékek árát kizárólag csak a kereslet és a kínálat viszonya határozza meg. Igen komoly szervezettség jellemzi: a tőzsdére kizárólag csak az áru-, illetve értékpapír-kereskedők, az ún. tőzsdetagok léphetnek be, az üzletkötésnek és magának az üzletmenetnek is szigorúan rögzített formái vannak.

A tőzsde típusai: Árutőzsde: rendszerint abból a célból hozták létre, hogy elsősorban a különböző mezőgazdasági termékek és termények számára stabil és rendezett piacot alakítsanak ki. A világ legnagyobb és egyben legforgalmasabb gabonatőzsdéje Chicagóban található. Értéktőzsde: olyan piac, ahol a forgalmazható értékpapírok (részvények, kötvények és állami értékpapírok) kereskedelme zajlik. Az értéktőzsde az értékpapír-kereskedők, az ún. brókerek szövetsége. Bróker: olyan tőzsdeügynök, aki a vevőket és az eladókat hozza össze egymással.

A hírek gazdasági életre gyakorolt hatása legjobban az értéktőzsdén forgalmazott részvények árának alakulásával, illetve magának az értéktőzsde forgalmának alakulásával mérhető. Hazánk bel- és gazdaságpolitikai eseményei is nyomon követhetők a Budapesti Értéktőzsde forgalmának alakulásában. A részvények árának alakulásából átlagindexeket számolnak. A Budapesti Értéktőzsde BUX-indexe a részvények árának átlagos alakulásából számolt indexmutató. A világ legnagyobb értéktőzsdéje, a New York-i Értéktőzsde. Világelső mind a tőzsdén jegyzett cégek számát, mind a tőzsdei forgalmat tekintve. A Tokiói Értéktőzsde a világ második legnagyobb értéktőzsdéje. A világ harmadik és egyben Európa legjelentősebb értéktőzsdéje a Londoni Értéktőzsde.