Kelet-Ázsia fejlődéstörténete dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Kelet-Ázsia fogalma Határai Mérete Részei Vitatható É- és Belső-Ázsia felé: Szibéria, Mongólia, ÉNy-Kína, Tibet Mérete 12 mó km2 (V8%) 1,6 Mrd fő (V23%)  VR1. Részei Túlnyomó része Kína: földrésznyi ország: 9,6 mó km2 (VR3.)  részben Belső-Ázsia is (Tibet, ujgur régió) Tajvan, Hongkong (NIC1) Korea (NIC1): közepes méretű ázsiai ország (É-D: 1127, Ny-K: 645, 222 ezer km2, 75 mió lakos) Japán 2

Kelet-Ázsia társadalmi – kulturális sajátosságai Mongoloid nagyrassz Nemzetiségek 4 államalkotó kelet-ázsiai nemzet: mongol, kínai, koreai és japán Egyéb nemzetek alárendelt helyzetben (pl. tibeti, ujgur) Kultúra Kínai kultúra hatásterülete (központban az evilági élet erkölcsi tanításai): buddhizmus, konfucianizmus, taoizmus  egymással összefonódva univerzizmus Japán: sintóizmus Kisebb-nagyobb helyi vallások Egyetlen nem nyugati kultúrrégió a világgazdaság fókuszai között Kelet-Ázsia: út a gazdasági hatalom felé – egyetlen nem Ny-i civilizáció alapjairól indulva Saját kultúrájának, hagyományainak megőrzése Évtizedek óta a világ kiemelkedően gyorsan fejlődő gazdaságai Történelmileg páratlanul rövid idő alatt 3

Többezer éves történelmi múlt Kína: 4000 éve folyamatos civilizáció Pleisztocén: előember Kr. e. 4000: „neolit forradalom” (Jangsao kultúra) – (földművelés: köles, rizs) Kínai nép bölcsője: Sárga-folyó medencéje Kr. e. III. évezred: osztálytársadalom Kr. e. II. évezred: Shang-dinasztia Korea: 3000 éves civilizáció Japán: 2000 éves civilizáció 4

Hagyományos berendezkedés Társadalom Parasztság: csekély termékfelesleg  önálló faluközösségek hálózata Központi hatalom: császári hivatalnokok (mandarinok)  állami feladat: öntözőrendszerek, árvízvédelmi gátak karbantartása Népesség szaporodása  földszűke  területi terjeszkedés korlátai  egyre kisebb parcellák Természeti csapások  mezőgazdaság hanyatlása Növekvő adóterhek, felkelések, éhínség,  népesség számának átmeneti csökkenése  központi hatalom széthullása  új császári dinasztia, de változatlan társadalmi szerkezet 5

Középkor Kína: mongol invázió: XIII. sz. Mandzsu betörés: XVII. sz. (1644–1911) Qing-dinasztia első százada: történelmi Kína utolsó virágkora XVIII. századtól: császárság általános válsága Teljes elzárkózás politikája (Európai hódítók térnyerésének megakadályozására) Kínai kultúra hatása: Japán, Korea, DK-Ázsia Selyemút: Közel-Kelet és Európa irányába Kiemelkedő műszaki teljesítmények már az ókor óta 6

Kelet-Ázsia a középkorban Termelőerők lassú fejlődése Ázsiai termelési mód, feudális viszonyok, naturálgazdálkodás, kézműipar XVIII. század: külső kapcsolatok megszakadtak Elszigetelt faluközösségekben Nem volt számottevő árucsere országokon belül sem Kína: külföldi (főleg brit) hajók: Kanton (teáért, selyemért ópiumot) Korea: külső hatások Kína felől (konfucianizmus és buddhizmus) Nyelvi és kulturális identitás megőrzése, XV. sz. óta 24 betűs koreai ábécé Japán: XVII. sz. első harmadáig: császárok (tenno) Kulturális és kereskedelmi kötődés Kelet-Ázsia térségeihez (főleg, Kína, de Korea elözönlése is) Főváros: Kyoto 7

Kína elzárkózása: imperialista hatalmak félgyarmata Ópiumháború NBr ellen: vereség (1840–1842) Függetlenség fokozatos elvesztése XIX. sz. 2. fele: megalázó szerződések Angol, francia, német, orosz, japán, amerikai Területi veszteségek Kikötők és folyami hajóutak megnyitása Koncessziós övezetek: külföldiek törvényei Kibontakozó tőkés termelési mód Szabad kereskedelem, külföldi áruk tönkretették a hagyományos kézműipart (kikötőkben: élelmiszer- és textilipari üzemek) Mezőgazdaság: gyarmatáruk (selyem, tea) termelése Polgári forradalom, császárság megdöntése (1911) 8

Korea elzárkózása: függetlenség és hídszerep Kína és Japán hódító törekvései elleni harcok Külső hatások Kína felől (konfucianizmus és buddhizmus), Nyelvi és kulturális identitás megőrzése XV. sz. óta 24 betűs koreai ábécé XVII. sz-tól: teljes elzárkózás politikája Li dinasztia 1910-ig 9

Japán elzárkózása: sógunátus katonai hatalma Hadsereg hatalma (vezére a sógun)  teljes elszigeteltség (Tokugawa sógun-dinasztia) Központosított, feudális alapokon Főváros: Edo (ma Tokió) XVIII. sz. vége: eu-iak sikertelen gazd-i kapcsolat felvétele XIX. sz. közepe USA sikeres kapcsolatfelvétel Angolok, franciák, hollandok, oroszok is követik 10

Japán: Meidzsi-reformok: polgári átalakulás, gyors felzárkózás 1868–1912: császári hatalom visszaállítása (Mutsuhito tenno) Meidzsi (=felvilágosult) korszak Hűbéri társadalmi hierarchia eltörlése Feudális földbirtok kisajátítása  felszabadult jobbágyok Lakosság szabad mozgásának engedélyezése  olcsó munkaerő a modernizálódó gazdaságban Egységes nemzeti piac Új közigazgatási rsz.: 46 prefektúra, belső vámok, forgalmi korlátozások eltörlése Első manufaktúrák Kezdetben leggazdagabb feudális családokban termelőeszközök felhalmozódása  monopolszervezetek kialakulása Állam szerepe Tőkés rend megszilárdítása Központi bank: nagyipar, közlekedés, hírközlés fejlesztése 11

Japán oktatás reformja Addig lakosság döntően analfabéta volt Kötelező elemi oktatás bevezetése (több fejlett országot is megelőztek) 1880-as évek: 6–13 éves fiúk 54%-a, lányok 19%-a iskolába járt 1900: 95% írástudó Képzettebb munkaerő  Ny-i technológiák átvétele 12

Gyors ipari fejlődés főleg a katonai erő fejlesztésére Területi hódítások 1870: Ryukyu-szk 1876: koreai kikötők megnyitása Japán számára 1890: Tajvan és Korea elfoglalása 1894–1895: japán–kínai háború  Kína lemondott a Korea feletti uralomról 1905: Korea japán protektorátus 1910: japán uralom Koreában Oroszok elleni győzelem  D-Szahalin, Kuril-szk I. vh. után: Mariana-, Marshall- és Karolina-szk Két világháború között: belháborúk Kínában 1931: japánok elfoglalták ÉK-Kínát (Mandzsúriát): szén, vasérc, nehézipar, katonai célokra 1937: Japán háborút indít egész Kína elfoglalására 1945-ig: megszállta az ország nagy részét 13

Japán befolyás erősödése Koreában, Kínában Japánok nehézipari üzemeket építettek az elfoglalt területeken Korea: hídszerep helyett hídfőállás Feudális jelleg helyett korszerűsítés Vasút, kikötők (rizs, fa), bányászat (szén, érc), vízerőmű 1930-as évek: kohászat, vegyipar 700 ezer japán telepes: közig., gazd. irányítása Konfliktusok az USA-val USA: stratégiailag fontos anyagok, eszközök szállításának leállítása 1941: Pearl Harbor  csendes-óceáni háború 1945: atombomba Hiroshimára és Nagasakira Japánok veresége, japán birodalom összeomlása Gazd-i potenciál megsemmisülése Külbirtokok elveszítése (1972: visszakapja USA-tól Ryukyu-szk-t, de Oroszo nem adja vissza Kuril-szk-t) 14

Polgárháborúk a bipoláris világban 1946–1949: újabb kínai polgárháború 1949: Kínai Kommunista Párt győzelme a nemzeti kínai kormány felett 1949: Kínai Népköztársaság kikiáltása 1945–1949: É- és D-Korea külön megszállása 1945: Kairói megállapodás: 38. sz. kör mentén 1950–1953: Koreai polgárháború É-Korea erőszakos egyesítés 2,5–3 mió áldozat, városok nagy része romba dőlt, ipari üzemek 2/3-a elpusztult 1953: fegyverszünet (Pamindzson: fegyvsz. biz.) 4 km-es demilitarizált övezet Hermetikusan elkülönülő két állam: nincs postaforgalom, telefon 15

Megváltozott világpolitikai viszonyok következménye Japánban Elvesztett háború  nemzeti vagyon ¼-e megsemmisült Mélypont, ország felemelkedésének alapjai Szorgalom Takarékosság Tudás (korábban felhalmozott humántőke) Néhány év alatt megfontolt gazdasági tervezéssel és a világpolitikai erőviszonyok megváltozásával legfontosabb ágazatokat újjáélesztette USA: nehézipar fejlesztését ellenőrzése alá vonta megszálló hatalomként USA: Kommunista Kínával konfliktus, majd 1950–1953 koreai háború  nélkülözhetetlen Japán szerepvállalása támaszpontként és ellátó bázisként  USA tőkeinjekciói az általa halálra ítélt Japán iparba Japán: kihasználta ezt  gazdaság tudatos, gyors talpra állítása és fejlesztése  eltérő időtartamú tervidőszakok, egymásra épülő célkitűzésekkel 16