A szakképzési hozzájárulás elszámolásának szabályai Készítette: Balogh Csaba NAV SzSzBM AVIG

A szakképzési hozzájárulás A szakképzési hozzájárulás (SZHJ), a szakképzés finanszírozásának különösen jelentős forrása (az 1970-es évek óta), mely gyakorlatilag a gazdálkodó szervezetek által fizetett egyfajta szakképzési adó, melynek segítségével az állam finanszírozhatja a szakképzést, amely az egyik legfontosabb ágazat lehet az ország jövőbeli versenyképességének növelésében.

Kapcsolódó törvények, rendeletek A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.); A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. Rendelet (Nr.); A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.); Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) és 150/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet (OKJ); A 2017/2018. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről szóló 317/2016. (X.25) Korm. rendelet; A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet. Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II.26.) OM rendelet; A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nft.); A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet; A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és 2013. évi LXXVII. törvény;(Fktv.); A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013.(VI.18.) NGM rendelet; A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható egyes szakképzési és felnőttképzési célú támogatások részletes szabályairól szóló 16/2016. (V.27.) NGM rendelet; A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből egyedi döntéssel nyújtható egyes képzési és tanműhely-fejlesztési támogatások részletes szabályairól szóló 3/2015. (II.13.) NGM rendelet;

Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek A belföldi székhelyű gazdasági társaság, szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, közjegyzői iroda, a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, egyéni cég, a szakképzésről szóló törvény 43. § (2) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott, tanulószerződés alapján gyakorlati képzést folytató egyéb szervezet, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy a szakképzési hozzájárulást az 5. § a) pont ab) alpontja szerint teljesíti, a választás bejelentését követő hónap első napjától, Kötelezett továbbá a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

A kötelezettség teljesítése átalányadózóként Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében az Szht. alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti. Az átalányadózó egyéni vállalkozók a szakképzési hozzájárulás tekintetében kötelezettséget nem teljesítenek, még abban az esetben sem, ha egyébként alkalmazottakat foglalkoztatnak. Ez azonban azt is jelenti, hogy gyakorlati képzés szervezése esetén nem számolhatnak el kötelezettség csökkentő tételt és esetükben a visszaigénylés lehetősége sem jöhet szóba.

A kötelezettség teljesítése KIVA, KATA alanyként A kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A KATA megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kötelezettség teljesítése EVA alanyként Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét. Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles. Fontos! Ha a társas vállalkozás tagjának személyes közreműködését munkaszerződés alapozza meg, a társas vállalkozásnak a tagjával összefüggésben is teljesítenie kell a szakképzési hozzájárulást.

A kötelezettség teljesítése EVA alanyként A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka ( 4 140 Ft/hó). Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb 4 140 Ft/hó összeggel. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó EVA bevallásában bevallja. Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az EVA megfizetésére előírt határidőig fizeti meg.

A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés Nem köteles szakképzési hozzájárulásra: a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezet, az Eü. tv. 3. § f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után, az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját, valamint a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Tao tv. 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális hozzájárulási adó alapja után, az Szt. szerinti egyéb szervezet a szociális hozzájárulási adóalapja után.

Szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke Az Szhj. alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Szociális hozzájárulási adóalap (szht. 3. § b) pont): eat. 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. § (1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap (szja köteles jövedelem), valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap (legalább a minimálbér 112,5%-a). a tanulószerződésben foglalt díjazás nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját! (mivel az eat.455.§(1) c) és (2) e) pontjaiban szabályozott) Szakképzési hozzájárulás mértéke: a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 %-a.

Szakképzési hozzájárulási alapjának korrekciói A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya a pályakezdő munkavállalók után az Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerint, a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után az Eat. 462/D. § (3) bekezdése szerint, vagy a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében, a d) pont szerinti esetben a foglalkoztatás első három évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít.

Szakképzési hozzájárulási alapjának korrekciói Részmunkaidős foglalkoztatott esetén - kivéve a c) és d) pont szerinti esetet - legfeljebb 100 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. Az előbbiek alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt. A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan 6 csökkentett része vehető figyelembe. Az előzőek alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése A hozzájárulási kötelezettség teljesíthető: NAV által vezetett számlára történő befizetéssel, kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével, illetve saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával (új feltételek!)

(a 2018. évi alapnormatíva: 480.000 Ft/fő/év **) Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése gyakorlati képzéssel A szakképzési hozzájárulási kötelezettség gyakorlati képzéssel történő teljesítésénél az Szt. hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző iskolában vagy szakképzési megállapodás alapján költségvetési hozzájárulással nem állami fenntartású szakképző iskolában együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés keretében kerülnek megszervezésre, illetve a Nft.-ben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak, valamint duális képzés keretében, hallgatói munkaszerződés alapján szervezett szakmai gyakorlat megszervezése esetén lehetséges csökkentő tétel figyelembevétele normatív alapon. (a 2018. évi alapnormatíva: 480.000 Ft/fő/év **) **2016. évi XC. törvény 64.§ (4) bekezdése, módosította a 2017. évi LXXXVI. törvény 8.§-sa, hatályos 2017.06.29-től!

Gyakorlati képzés tanulószerződéssel Az alapcsökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva (480 000 Ft) összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, az Szt. alapján indított a) nappali rendszerű iskolai oktatás és a nappali oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az Nr. 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata, b) esti oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az Nr. 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 60%-a, c) levelező oktatás munkarendje szerint folyó felnőttoktatás esetében az Nr. 2. vagy 3. mellékletben meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzatának 20%-a. Amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem áll fenn, akkor tanulónként az alapcsökkentő tétel éves összege a fentiek szerint számított havi (éves összeg/12) alapcsökkentő tételek összege. A tanulószerződés alapján gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett további három jogcímen számolhat el kötelezettség csökkentő tételt.

Kiegészítő csökkentő tételek Ezzel a tétellel az a hozzájárulásra kötelezett számolhat, amely kizárólag a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházást hajt végre. A kiegészítő kötelezettség csökkentő tétel a beruházás aktiválásának évében számolható el. beruházási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente a tanulószerződéses tanulók éves létszáma átlagának (havi tanulószerződéses tanulólétszámok számtani átlaga) és az alapnormatíva összege 1-10 főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett: alapnormatíva 38 %-ának (182 400 Ft/tanuló/év) 11-50 főt foglalkoztató hozzájárulásra kötelezett : alapnormatíva 18 %-ának (86 400 Ft/tanuló/év) 50 főnél többet foglalkoztató hj-ra kötelezett : alapnormatíva 9 %-ának (43 200 Ft/tanuló/év) szorzata. Az ezen a címen elszámolt csökkentő tétel összege nem haladhatja meg a beruházás - a beruházáshoz nyújtott állami támogatás esetén a támogatás összegével csökkentett - összköltségének a mértékét, és évente legfeljebb 15 millió forint összegben vehető figyelembe. A beruházási kiegészítő csökkentő tétel a havi előleg bevallása során nem érvényesíthető. A csökkentő tétel érvényesítésére kizárólag az éves elszámoló bevallás keretében van mód.

Kiegészítő csökkentő tételek az oktatói kiegészítő csökkentő tétel, amely a kis- és középvállalkozásoknál a gyakorlati képzést végző oktatók bérköltségének fedezetéhez nyújt normatív alapú hozzájárulást. Az oktatói kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva 21 %-a (100 800 Ft/tanuló/év ; 8 400 Ft/hó)

Kiegészítő csökkentő tételek a tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel, amely - az Szt-ben meghatározott - kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben, a 9. évfolyamon tanműhelyben oktatott tanulószerződéses tanulók gyakorlati képzéséhez vehető majd igénybe. A tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel mértéke évente és tanulónként az alapnormatíva 25 %-a (120 000 Ft/9. évf. tanuló/év; 10 000 Ft/hó)

Gyakorlati képzés együttműködési megállapodással az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani: 480 000/130 = 3 692 Ft/tanuló/nap (2018.) A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél az alapcsökkentő tétel havi összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata alapján kell megállapítani. A kötelezettség csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi.

Hallgatói munkaszerződés alapján folyó gyakorlati képzés A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a duális képzés képzési ideje alatt külső gyakorlóhelyen; a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Az államilag finanszírozott gyakorlatigényes alapképzési szak és a duális képzés keretében folytatott gyakorlati képzés esetén: A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 100-zal, 480 000/100 = 4 800 Ft/hallgató/nap duális képzés esetén szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 75-tel, 480 000/75 = 6 400 Ft/hallgató/nap a műszaki, informatika, agrár és természettudomány képzési területen 56-tal 480 000/56 = 8 571 Ft/hallgató/nap történő elosztásával kell kiszámítani.

Saját munkavállaló képzése A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi, valamint egyes - a közúti közlekedéssel összefüggő - hatósági képzéseknek a saját munkavállalók képzésére vonatkozó költségek elszámolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott költségeivel. Saját munkavállaló képzése esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre számított alapcsökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig. A költségelszámolás feltételei: a hozzájárulásra kötelezett az év 1-6. és 9-12. hónapjában legalább - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított - 30 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez a tárgyévet követő év január 12. napjáig teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

Visszaigénylés Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a bruttó kötelezettségét részben vagy egészben a tanulószerződéses tanulók vagy duális képzés keretében megszervezett gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, és az alapcsökkentő valamint kiegészítő csökkentő tételek összege meghaladja a bruttó kötelezettsége mértékét, kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó teljes összeget az állami adóhatóságtól visszaigényelheti. Nem kis- és középvállalkozásnak minősülő hozzájárulásra kötelezett esetén a bruttó kötelezettség mértékét meghaladó összeg, de legfeljebb a tanulószerződés, duális képzés alapján számított alapcsökkentő tétel igényelhető vissza.

Előleg fizetés és az éves elszámolás határideje, formája Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé bevallani (1808-as bevallásban) és megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni a tárgyhót követő hónap 12. napjáig A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni. A bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségnek az Szht. által nem szabályozott kérdéseiben és a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nulla értékű bevallás is szükséges, amely kiváltható bevallást helyettesítő nyilatkozattal.

Bevallás

Az SZHJ. adószámlára való könyvelése Tekintettel arra, hogy a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában év közben előleget kell vallani (alapesetben 1-11. hónapokra vonatkozóan), év végén pedig az éves kötelezettség és az előlegek összegének különbözetével kell elszámolni (12. hónapra vonatkozó bevallásban), az adószámlára történő felkönyvelése során az állami adó- és vámhatóság egy speciális szabályt alkalmaz. Ugyanezek a speciális szabályok érvényesek az év közben, valamely soron kívüliségi ok miatti elszámolást követően benyújtott előleget tartalmazó (pótló) alapbevallásokra vagy önellenőrzésekre is. A releváns szempont, hogy az adószámla kötelezettség oldalára felkönyvelt előlegek és előleg önellenőrzések összege, valamint az előlegek és az éves kötelezettség különbözeteként felkönyvelt összeg összesített összege megegyezzen az adózó éves kötelezettségének összegével (amely a 2-es kódú elszámoló alapbevallásban vagy az önellenőrzési láncban az utolsó önellenőrzéses bevallásban közölt adat, azaz a 01-02-es lap 43. sor. c) oszlop adata).

Az önrevízió könyvelése Amennyiben az adott időszak elszámoló bevallással még nem került lezárásra, akkor az előleg önellenőrzés könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik. Amennyiben az adott elszámolási időszak az elszámoló bevallás benyújtásával lezárásra került, akkor a lezárt időszakra vonatkozó előleg önellenőrzés könyvelése során az állami adó- és vámhatóságnak alkalmazni kell egy speciális szabályt annak érdekében, hogy adózó adószámláján ne jelenjen meg duplán a kötelezettség növekedés vagy a kötelezettség csökkenés. A lezárt időszakot érintő előleg önellenőrzéskor nem történik meg újra az elszámolás különbözetének kiszámítása, így az elszámoló bevallásból felkönyvelt különbözet (éves kötelezettség – előlegek) nem változik. Az elszámoló bevallás benyújtását követően benyújtott előleg önellenőrzésének könyvelése első lépésben az önellenőrzésre vonatkozó általános szabályok szerint történik meg. Második lépésként egy technikai rendezésre kerül sor, melynek során az adószámlán könyvelésre került egy, az előleg önellenőrzéses bevallásban vallott különbözet összegével megegyező, de ellenkező előjelű rendező tétel az elszámolás esedékességére. Ez a technikai rendezés biztosítja azt, hogy az adószámla kötelezettség oldalán az éves kötelezettség összege – amennyiben az nem változott – ne módosuljon. Amennyiben az éves kötelezettség összege (is) módosult, akkor az elszámoló bevallásra önellenőrzést kell benyújtani. Az elszámolás önellenőrzésének könyvelése az önellenőrzés általános szabályai szerint történik.   Ugyanezen elvek érvényesülnek abban az esetben is, amennyiben a szakképzési hozzájárulás előlegét tartalmazó bevallás késve, az elszámoló bevallást követően kerül benyújtásra.

Az önellenőrzés speciális szabályai Önellenőrzés benyújtása esetén, amennyiben az a szakképzési hozzájárulás összegét is érinti, a ’08A-01-02-es lapon a következő kódok alkalmazhatóak: 3-as kód – NY jelű nyilatkozat, vagy üres ’08A-01-02-es lappal rendelkező korábbi bevallás(ok) utáni elszámolás. A 3-as kódot abban az esetben kell használni, ha NY jelű nyilatkozat, vagy üres ’08A-01-02-es lap után az adott időszakra elsőként szakképzési hozzájárulást tartalmazó bevallása elszámoló bevallás (soronkívüliségi ok jelölése, vagy 12.31-i bevallási időszak záró dátum esetén). A 3-as kóddal benyújtott önellenőrzést követő további önellenőrzéseket 2-es (elszámolás) kóddal kell benyújtani. 4-es kód – korábbi előleg bevallás „törlése”, A 4-es kódot akkor kell használni, ha az adózó nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak és a korábbi előleg bevallását kívánja törölni. Ebben az esetben a ’08A-03-01-es önellenőrzési lapon a kötelezettség különbözetet kell kitölteni és a ’08A-01-02-es lapon kizárólag a „Bevallás benyújtásának oka” kódkockában szerepelhet adat (4-es kód). 5-ös kód – korábbi elszámoló bevallás „törlése”. Az 5-ös kódot akkor kell használni, ha az adózó nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak és a korábbi elszámoló bevallását kívánja törölni. Ebben az esetben a ’08A-03-01-es önellenőrzési lapon a kötelezettség különbözetet kell kitölteni és a ’08A-01-02-es lapon kizárólag a „Bevallás benyújtásának oka” kódkockában szerepelhet adat (5-ös kód). Amennyiben az adózó ezt a kódot alkalmazza, akkor az elszámolással érintett időszakokra vonatkozó előlegeket a 4-es kód feltüntetésével törölni kell! A 3-as, a 4-es és az 5-ös kód csak önellenőrzés estén használható! Az önellenőrzés speciális szabályai

Az adózó nem kötelezettje a szakképzési hozzájárulásnak, mégis nulla adat feltüntetésével benyújtja a 1808-A-01-02 lapot, akkor a bevallás olyan hibával fog rendelkezni, amelyet csak ügyintéző segítségével lehet kijavítani, másrészt ebben az esetben a program várni fog egy elszámoló bevallást ettől a kötelezettől, aki vagy amely nem is alanya a szakképzési hozzájárulásnak. Nem kell tehát bevallást benyújtania a szakképzési hozzájárulás tekintetében az átalányadózó egyéni vállalkozónak, a kisadózó egyéni vállalkozónak, ha nincs foglalkoztatottja, az eva adózó egyéni vállalkozónak, a társasháznak, a szociális szövetkezetnek. abban az esetben, ha az Szja-törvény szerinti egyéni vállalkozó a 1858. számú bevallásában nyilatkozik arról, hogy nincs szakképzési hozzájárulás kötelezettsége, akkor a 1808 számú bevallás 1608A-01-02 lapját elszámoló bevallásként nem kell majd benyújtania. Az elszámoló bevallásban nem jól számítják ki az éves összeget (akkor akad meg, ha az összeg kevesebb, mint az első 11 hónap összege) Csak a különbözetet írják be az elszámoló bevallásba, nem az éves összeget. Egy adatot akarnak módosítani a 08-as bevallásban, de az önrevízió során nem töltik ki a 01-02-es lapot, így olyan, mintha az szakképzési hozzájárulás kötelezettséget le akarnák nullázni. Év közbeni előleg bevallást kívánnak módosítani az elszámoló bevallás benyújtása után. Viszont csak a havi előleg bevallást önellenőrzik, az elszámolót nem, így azonban a kötelezettség nem változik. Leggyakoribb hibák

Köszönöm a figyelmet!