Külön engedély 57/2010 (V.7.) FVM rendelet Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály dr. Ilenčík Erika hatósági állatorvos

Élelmiszer-kereskedelem jogi háttere 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 210/2009 (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 57/2010 (V.7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 3. § (1) A (3) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján engedélyköteles kereskedelmi tevékenység kivételével az, aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.

2. § ..kereskedelmi hatóságként 210/2009 (IX.29.) Korm. Rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 2. § ..kereskedelmi hatóságként a) - mozgó bolt, csomagküldő, automatából vagy üzleten kívüli történő kereskedelem esetén és közlekedési eszközökön folytatott értékesítés esetén a kereskedő székhelye szerinti település jegyzőjét jelöli ki, b) üzlet esetén a kereskedelmi tevékenység helye szerinti település jegyzőt jelöli ki.

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 3.§ (3) Külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.

57/2010 (V.7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről 12. § (1) A 2. mellékletben felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatala kizárólag a járási hivatal külön engedélyével történhet. (Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Osztály) A külön engedély iránti kérelem a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet szerint a megyei kormányhivatalhoz kerül benyújtásra, azt mozgóbolt, csomagküldő kereskedelem, automatából történő értékesítés, valamint az üzleten kívüli kereskedelem útján történő forgalomba hozatal esetén az élelmiszer-vállalkozó székhelye szerinti, egyéb esetben pedig a tevékenység végzésének helye szerinti járási hivatalhoz kell benyújtani.

210/2009 (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 3.§ (1) Ha meghatározott termékkel kapcsolatos bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység bejelentése, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtása esetén az illetékes kereskedelmi hatóság eljárása során a Kertv. 3. § (3) bekezdése szerinti külön hatóság engedélye szükséges, és az ügyfél - a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenységre vonatkozó bejelentésének, illetve az üzlet működési engedélye iránti kérelmének benyújtásával egyidejűleg - a külön engedély iránti kérelmét a kereskedelmi hatósághoz nyújtja be, a kereskedelmi hatóság kapcsolódó hatósági eljárás keretében jár el a külön engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban.

210/2009 (IX.29.) Korm. rendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről (3) Az ügyfél - a külön engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg - a külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál is teljesítheti a kereskedelmi tevékenység bejelentését és a bejelentésért fizetendő illeték megfizetését. A külön engedély kiadására hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság a bejelentést - a Szolgtv. 23. §-a szerinti intézkedések megtétele érdekében - haladéktalanul továbbítja az egyes kereskedelmi formák szerint meghatározott kereskedelmi hatóságnak.

Élelmiszerek, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához rendelet alapján külön engedély szükséges - Friss hús Olyan hús, amelyen nem végeztek más tartósítási folyamatot, mint hűtés, fagyasztás vagy gyorsfagyasztás, beleértve a vákuumcsomagolt vagy a szabályozott nyomás alatt csomagolt húst. - Friss halászati termék, az élő hal kivételével „Friss halászati termékek”: egész vagy előkészített, feldolgozatlan halászati termékek, beleértve a vákuumban vagy módosított nyomás alatt csomagolt termékeket, amelyeken a hűtésen kívül semmilyen további, tartósítást célzó műveletet nem végeztek. - Nyerstej, valamint a hűtést igénylő tej és tejtermék „Tejtermékek”: feldolgozott termékek, amelyek a nyerstej feldolgozásából vagy az ilyen feldolgozott termékek további feldolgozásából származnak.

Élelmiszerek, amelyek kiskereskedelmi forgalomba hozatalához rendelet alapján külön engedély szükséges - Meleg, hideg étel, vendéglátó-ipari termék (az italok kivételével) - olyan étel, cukrászati-, hidegkonyhai készítmény, amelyet elsősorban az előállítás helyén, vagy egyéb jogszabályban megadott korlátok szerint kiskereskedelmi létesítményen keresztül értékesítenek a végső fogyasztónak; - Hűtést igénylő cukrászati készítmények, amelyek forgalomba hozatala az előállítás helyén, illetve házhoz szállítással történik, a végső fogyasztó részére - Békacomb, élő kagyló, élő tüskésbőrű, tengeri csiga.

Engedélyezési eljárás a felsorolt élelmiszerek kiskereskedelmi forgalomba hozatalát az élelmiszer-vállalkozó kérelmére a járási hivatal engedélyezi engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 3. mellékletében meghatározott adatokat és dokumentumokat is. a járási hivatal a külön engedély iránti kérelem alapján helyszíni szemlét tart. Amennyiben a helyszíni szemle alapján megállapítható, hogy az élelmiszer kiskereskedelmi forgalomba hozatala nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, az élelmiszer-vállalkozónak lehetősége van az általa vállalt határidőn belül a hiányosságok pótlására.  az élelmiszer-vállalkozó az engedély megadását követően az adatokban bekövetkezett változást haladéktalanul köteles bejelenteni az illetékes járási hivatalnak.  a külön engedély visszavonásig hatályos.

Külön engedély iránti kérelemhez csatolt dokumentáció a) közmű nyilatkozatokat, b) technológiai leírást és elrendezési rajzot, c) anyagmozgatási és személyforgalmi és göngyölegtárolási tervet, d) az áruszállítás tervezett módját, e) tervezett alkalmazotti létszámot, f) szakképesítéshez kötött tevékenység esetén az előírt képesítés igazolását, g) tisztítási, mosogatási, takarítási utasítást, h) melléktermék és a hulladék-kezelési és ártalmatlanítási tervet, i) az ivóvíz megfelelőségét tanúsító, 30 napnál nem régebbi vízvizsgálati eredményt, j) vendéglátó létesítmény esetében nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a létesítményben szándékoznak-e előkészítetlen lőtt vadat feldolgozni.

Jogkövetkezmények emberek egészségét károsító, vagy A megyei kormányhivatal köteles az engedélyt visszavonni emberek egészségét károsító, vagy emberi megbetegedést okozó, vagy az emberi egészséget veszélyeztető, és 60 napon belül nem kijavítható vagy nem pótolható élelmiszerbiztonsági, illetve -higiéniai hiányosságok esetén hatóság által megállapított határidőn belül az engedély felfüggesztésére okot adó hiány nem kerül kijavításra vagy pótlásra.

57/2010 (V.7.) FVM Ezen rendeletet a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. 2010. VI.01-től A forgalmazási tevékenységet jogszerűen folytató forgalmazót e tevékenység vonatkozásában úgy kell tekinteni, mint aki a bejelentési kötelezettségének eleget tett.

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól Kötelező elektronikus ügyintézés a) az ügyfélként eljáró aa) gazdálkodó szervezet, ab) állam, ac) önkormányzat, ad) költségvetési szerv, ae) ügyész af) jegyző, ag) köztestület, ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint b) az ügyfél jogi képviselője

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól Az eljárás folyamán ideértve az eljárás minden szakaszát az ügyfélnek vagy képviselőjének és az eljárásban részt vevőkkel a hatósággal a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania és a hatóság is valamennyi iratát elektronikusan kézbesíti a részükre. Az elektronikus úton kapcsolatot tartónak a kérelmét, nyilatkozatát, beadványát elektronikus úton, az elektronikus, hitelesített levelezéshez, ügy indításhoz használható e-Papír (www.magyarorszag.hu) alkalmazásával kell benyújtani. Egyéni vállalkozónak az Ügyfélkapun , cégeknek a Cégkapun keresztül kell lefolytatni az elekronikus ügyintézés.

bevezetése kiskereskedelemben és annak felülvizsgálata. HACCP bevezetése kiskereskedelemben és annak felülvizsgálata.

Élelmiszerjog célja (178/2002/EK rendelet) Fogyasztók számára biztonságos és egészséges élelmiszer biztosítása az élelmiszerlánc egész szakaszában. Vállalkozó kötelezettségei Az élelmiszer- és takarmányipari vállalkozók termelő, feldolgozó és forgalmazó tevékenységének minden szakaszában gondoskodnak arról, hogy az élelmiszerek vagy takarmányok megfeleljenek a tevékenységükre vonatkozó élelmiszerjog követelményeinek, és ellenőrzik e követelmények teljesülését.

Az élelmiszer-biztonság több tényező eredménye 852/2004/EK rendelet az élelmiszerhigiéniáról jogszabályoknak meg kell állapítaniuk a minimális követelményeket az élelmiszer-ipari vállalkozóknak a HACCP elvein alapuló élelmiszer-biztonsági programokat és eljárásokat kell kialakítaniuk és működtetniük,  hatósági ellenőrzéseket kell bevezetni, hogy ellenőrizzék, az élelmiszer-ipari vállalkozók teljesítik-e a követelményeket.

HACCP rendszer A jogi szabályozás soha nem lehet olyan részletes, hogy a kereskedelmi folyamatok minden részletére kiterjedjen. Annak érdekében, hogy minden reálisan lehetséges veszélyforrás felderítésre kerüljön, saját belső az egység tevékenységére szabott élelmiszerbiztonsági rendszert kell kialakítani és fenntartani (HACCP) A HACCP rendszer célja, hogy a fogyasztók részére értékesített élelmiszer ne okozzon egészségi ártalmat.

Mit jelent a „veszély” fogalma? A veszély minden egészséget veszélyeztető anyag jelenlétét jelenti az élelmiszerben Biológiai jellegű veszélyek (baktériumok, vírusok, bélférgek petéi, egyéb egysejtű élőlények, élősködők) Kémiai veszélyek (ártalmas vegyi anyagok – fertőtlenítő, takarító szerek…) Fizikai veszélyek (élelmiszerbe bekerülő anyagok, melyek a fogyasztónál sérülést okozhatnak-szilánk, vagy undort idézhetnek elő- rovar maradványai)

Hogyan kerülnek az élelmiszerbe biológiai veszélyes anyagok 1. A beszállított nyersanyag tartalmazhat mikrobákat: a nyers csirke felszínén salmonella és campylobacter baktériumok fordulhatnak elő, egyéb nyers húsok is tartalmazhatnak kórokozókat, a tojás héján pedig többféle egyéb baktérium is megtapadhat, a nyers zöldség felülete talajban előforduló spórás baktériumokat tartalmazhat, salátafélék, bogyós gyümölcsök, kagylók időnként élelmiszerrel terjedő vírusokat tartalmazhatnak.

Hogyan kerülnek élelmiszereinkbe biológiai veszélyes anyagok 2. Az élelmiszerek értékesítésük során utószennyeződés útján a mikrobákkal szennyezett nyers élelmiszerről, a dolgozó szennyezett kezéről, orrüregéből, torkából, bőr felszínéről, beteg vagy kórokozó-hordozó személy váladékaiból, székletéből (szennyezett keze közvetítésével) a mikróbákkal szennyezett eszközről, - vágódeszkáról, berendezésről, gépekről talajról, levegőből, rovarok, rágcsálók, madarak közvetítésével, egyéb forrásokból.

Hogyan lehet a biológiai veszélyeket megelőzni az előírt hőmérséklet betartásával, hűtőlánc biztosításával a külső szennyeződés elkerülésével (zártan történő tárolás, védelem a környezetből és a tisztítatlan áruktól származó szennyeződéstől). utasítás szerinti takarítás, fertőtlenítés (fertőtlenítő szerek, savak, lúgok alkalmazásával, koncentráció és behatási idő betartása mellet)

Tevékenység során történő szennyeződés megelőzése a közvetlen fogyasztásra kész termékek elkülönített tárolása a nyersanyagoktól, főleg a nyers húsoktól és tisztítatlan zöldségektől (szakosítás szabályainak betartása), vágó-, fogóeszközök, deszkák, tárolóedények elkülönített használata megjelölésük a fogyasztásra kész és a nyers, tisztítatlan élelmiszerekhez, kifogástalan személyi tisztaság és egészségi állapot, gyakori alapos kézmosás, különösen a különböző tevékenységek végzése között.

A kereskedelmi egységekben az élelmiszer mérgezés és fertőzések leggyakoribb okai nem megfelelő áru beszerzése (szennyezett élelmiszer) az áru szállítás közben történő felmelegedése, szennyeződése, nem megfelelő hőmérsékleten történő árutárolás, a termékek túl hosszú ideig történő tárolása, a fogyasztásra kész termékek (felvágott, kész saláta, hidegkonyhai termék, sütemény, stb.) utólagos elszennyezése, a mikrobákat tartalmazó „szennyezett” nyersanyagok (pl. nyers hús, tisztítatlan zöldség), eszközök, edények vagy a dolgozók keze által, nem megfelelő személyi higiénia, ill. beteg dolgozó alkalmazása

HACCP rendszer kialakításának lépései kiskereskedelmi egységekben végig kell gondolni az árubeszerzés, tárolás, értékesítés teljes folyamatát a folyamat minden egyes lépését végig kell gondolni olyan szempontból, hogy milyen egészséget veszélyeztető anyagok (veszélyek) kerülhetnek be a tevékenységi lépésnél az élelmiszerekbe veszély esetén át kell gondolni, milyen intézkedések jöhetnek szóba a veszély megelőzésére a kritikus pontok megválasztása

Jellegzetes kritikus pontok a kereskedelemben hűtött tárolás (raktározás) hűtést igénylő, csomagolatlan, közvetlen fogyasztásra szánt termékek értékesítése (hőmérséklet ellenőrzése) Egyes egységeknél ennél több kritikus pont is megállapításra kerülhet, más esetekben (például csak hűtést nem igénylő csomagolt élelmiszer árusítása esetén) kiderülhet, hogy nincs kritikus pont.

Az élelmiszer forgalmazáshoz kapcsolódó egyébb szabályozás takarítás, fertőtlenítés, mosogatás, rovar- és rágcsálóirtás, vegyi anyag tárolás és felhasználás, személyi higiénia, hulladékgyűjtés és –kezelés oktatás (68/2007 (VII.26.) FVM-EÜM-SZMM) nyomonkövetés (178/2002/EK 18.cikk, 3/2010 (VII.5.) VM rendelet

Dokumentálás, adminisztráció a kritikus ponton történő ellenőrzéseket, és azok megfelelőségét a folyamatos, illetve időszakos higiéniai ellenőrzések (napi takarítás) , a munkahelyek és az eszközök tisztaságának ellenőrzését, hulladék kezelését a műszaki jellemzők megtartásának ellenőrzését (hőmérők) a fenti ellenőrzések során tapasztalt higiéniai és műszaki hiányosságokat, valamint az azok megszűntetésére irányuló intézkedéseket a felelősök és határidők feltüntetésével jegyzőkönyvbe foglalva, melyet két évig meg kell őrizni.

A rendszer felülvizsgálata A HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert mindig újra át kell gondolni – felül kell vizsgálni: ha a folyamatban, az egység működésében változás történik, jelenlegi szabályozás szerint felülvizsgálata kétévente mindenképpen kötelező. Általában külső cég végzi.

Mit jelent a HACCP rendszer felülvizsgálata? 1. Részletes tárgyi-, épületgépészeti-, technológiai-, higiéniai állapotfelmérés: Általános, tárgyi és személyi feltételek meglétének vizsgálata. Árubeszerzési (szállítók kiválasztása, árurendelés, beszállítás) tevékenység áttekintése. Az áruátvétel (áruk átvétele, hűtött áru hőmérsékletének ellenőrzése, raktárba szállítás) A raktározás (raktározás szobahőmérsékleten, hűtve tárolás, fagyasztva tárolás) fő szabályainak a vizsgálata. Takarítási, hulladékkezelési tevékenység ellenőrzése.

Mit jelent a HACCP rendszer felülvizsgálata? 2. A CCP szabályozás áttekintéséte és vizsgálata  Az egyes műveleti lépések, veszélyek, határértékek meghatározását, felügyeletét, helyesbítő tevékenységek kidolgozását és dokumentálását. Az elfogadott szabályozás kivitelezhetőségének a vizsgálata A naponta elvégzett mérések, vizsgálatok hatékonyságának az ellenőrzése Azoknak a tipikus hibáknak a feltárását, amelyből a felülvizsgálatot végző hatóság ill. felügyelet megállapíthatja, hogy a HACCP rendszer nem lett az egységre adaptálva, illetve aktualizálva.

Mit jelent a HACCP rendszer felülvizsgálata? 3. A HACCP kézikönyv és a naponta végzett dokumentáció összefüggéseinek az elemzését: A HACCP adatlapok nevesítve vannak-e, ill. a szabályozási dokumentumban meghatározott adatlapokat használják-e? Mit, hol és miért történik a dokumentálás, Lehet-e optimalizálni a napi adminisztrációt A túlzott, vagy párhuzamos dokumentáció felmérését

Mit jelent a HACCP rendszer felülvizsgálata? 4. Az intézkedési terv elkészítését: A feltárt hiányosságok, feladatok, határidők összefoglalása következik. A szükséges teendők a vállalkozó számára vállalható ütemtervben.

Hogyan kell felkészülni a hatósági ellenőrzésre az egységben történő értékesítési folyamat részletes, lépésenkénti leírása (folyamatábra), az egyes lépéseknél szóba jöhető veszélyforrások, veszélyek elemzése, a kritikusnak ítélt lépések, pontok felsorolása, a kritikus pontokon szükséges és lehetséges ellenőrzések és intézkedések, dokumentálás, adminisztráció, az előírt higiéniai oktatások igazolása (dolgozók kikérdezése) a kritikus pontokon történő ellenőrzéshez szükséges eszközök, műszerek, felszerelés használatának bemutatása, és igazolása, hogy az ellenőrzések megtörténnek, műszerek kalibrálása, hitelesítése

ÚTMUTATÓ A KISKERESKEDELMI ÉLELMISZER-FORGALMAZÁS JÓ HIGIÉNIAI GYAKORLATÁHOZ Készítette az Országos Kereskedelmi Szövetség a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai irányításával Budapest 2017 Végső fázisban van Higiéniai Munkacsoportnak kell elfogadni Célja, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak az élelmiszerek biztonságos és higiénikus forgalmazására vonatkozó európai uniós és nemzeti jogszabályi követelmények teljesítéséhez Elkészítésére a 852/2004/EK rendelet alapján került sor

Dolgozók oktatása 68/2007 (VII.26.) FVM-EÜM-SZMM Valamennyi élelmiszer-vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy az élelmiszerekkel foglalkozó dolgozók higiéniai szempontból felügyelet alatt álljanak és rendszeresen megfelelő tájékoztatásban, oktatásban részesüljenek. Az élelmiszer-ipari vállalkozó köteles a munkába állást követő egy hónapon belül a munkavállalót a munkakörének megfelelően az élelmiszer-előállításra és -forgalmazásra vonatkozóan megfelelő oktatásban részesíteni. Az oktatásnak tartalmaznia kell a helyes higiéniai gyakorlattal, illetve a nemzeti útmutatókkal és az adott élelmiszer-ipari vállalkozásra vonatkozó minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos ismeretanyagot.

Dolgozók oktatása 68/2007 (VII.26.) FVM-EÜM-SZMM Az oktatás megtartásáról, annak módjáról, dokumentálásáról, az oktatás hatékonyságának ellenőrzéséről az élelmiszer-ipari vállalkozó gondoskodik. Amennyiben az élelmiszer-ellenőrző hatóság vizsgálatai során úgy ítéli meg, hogy a dolgozók nem rendelkeznek a területet érintő kielégítő ismeretekkel, előírja az újbóli oktatás szükségességét, amelyet egy hónapon belül teljesíteni kell. Az ellenőrző hatóság ellenőrizheti a megismételt oktatás eredményességét. A nem megfelelő oktatásból származó minden felelősség az élelmiszer-ipari vállalkozót terheli.

Nyomon követhetőség 178/2002/EK az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről 3/2010 (VII.5.) VM rendelet az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségről

A termék azonosítását az alábbi adatok együtt biztosítják: Nyomon követhetőség A termék azonosítását az alábbi adatok együtt biztosítják: termék pontos megnevezése, beazonosítható módon termék gyártójának vagy forgalmazójának neve termék tételazonosítója (LOT szám , minőség megőrzési idő) termék közvetlen szállítóinak azonosítását a szállítmányt kísérő dokumentumok (számla vagy szállítólevél) teszik lehetővé amennyiben a szállító beazonosíthatóságát biztosító dokumentumokat a logisztikai központban tárolják, biztosítani kell egy eljárást az áru és a logisztikai központban tárolt dokumentumok összekapcsolására.

Nyomon követhetőség A termék származását illetve közvetlen szállítóinak azonosítását biztosító dokumentumoknak az alábbi információkat kell minimálisan tartalmazni termék neve (beazonosítható módon) termék szállítójának megnevezése és címe termék tételazonosítóra vonatkozó adat (minőség megőrzési idő ha nap, hó, év jelöli, más esetben LOT szám) a szállítás időpontja

Belső nyomon követhetőség biztosítása Amennyiben a kereskedelmi egységben a csomagolási egység megbontásra kerül kereskedelmi célból, úgy az egység felelőssége a csomagolatlan termék nyomon követésének biztosítása (pl.: belső nyomon követési lap vagy eredeti címke megőrzése stb.) mely során a kereskedelmi egység köteles minimálisan az alábbi adatokat dokumentálni: csomagolási egység megbontásának ideje, termék neve , fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési ideje

. Köszönöm a figyelmet!