Jogutód nélküli megszűnések (végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés) számviteli feladatai

1. Jogutód nélküli megszűnési formák: Fizetőképesség szerint: Végelszámolás Felszámolás Ki indítja az eljárást: Társaság tulajdonosai kezdeményezik: végelszámolás Hitelezők kezdeményezik: felszámolás NAV, Cégbíróság kezdeményezi: kényszertörlés

Jogutód nélküli megszűnési formák: Végelszámolás befejezése: Jogutód nélküli megszűnés Tevékenység folytatását határozzák el Felszámolási eljárás alá kerül Kényszertörlési eljárás alá kerül Felszámolási eljárás befejezése: Egyezséggel, tevékenység folytatással Tartozásait kifizette, vitatott követelésekre, felszámoló díjára biztosítékot nyújt, nem szűnik meg

Jogutód nélküli megszűnési formák: Kényszertörlési eljárás befejezése: Egyszerűsített eljárással jogutód nélküli megszűnés Felszámolási eljárásba megy át

2. Végelszámolás számviteli feladatai Jogszabályok: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 72/2006. Korm. rendelet Számviteli törvény (Szvtv)

I.Végelszámolás megindításakor számviteli feladatok Végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal tevékenységet lezáró számviteli törvény szerinti beszámoló készítési kötelezettség az üzleti évről az azt alátámasztó leltár alapján = mérlegfordulónap Beszámoló részei: M, EK, Kiegészítő melléklet kell, üzleti jelentés nem kell Letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség ( ha van könyvvizsgáló, akkor könyvvizsgálói jelentéssel együtt) a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a mérlegelfogadó taggyűlési határozattal együtt a tevékenységet záró beszámolóra vonatkozóan.

Speciális záróleltár és zárómérleg készítési szabályok EVA, KATA tv szerinti könyvvezetésről a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal át kell térni a számviteli törvény hatálya alá. Kettős könyvvitelre való áttérési kötelezettség van, a nyitó mérleget könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. 2012. évi 147 tv. (Kisadózó tv) 29. § Az Szt. rendelkezéseit nem alkalmazó közkereseti társaság, betéti társaság és egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget az Szt. 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni. 202. évi 43. tv 20. § (4) bekezdés (EVA tv ) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó betéti társaság, közkereseti társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

Végelszámolás megindításakor számviteli feladatok Üzleti év = legutolsó letétbe helyezett, közzétett beszámoló mérlegforduló napot követő naptól a végelszámolás kezdő időpontját megelőző napig mint mérlegfordulónapig Beszámoló készítésért felelős: cég korábbi vezető tisztségviselője (100 e Ft-900 e Ft-ig mulasztási bírság)

Tevékenységet lezáró beszámoló készítéssel kapcsolatos feladatok Általános szabályok szerinti beszámolókészítési kötelezettség Fejlesztési tartalékot nem lehet képezni Késedelmi pótlékot a fel nem használt fejlesztési tartalékra be kell állítani a kötelezettségek közé Immateriális javak és tárgyi eszközök könyvszerinti és Tao szerint számított értékének a különbözete társasági adóalap korrekciós tétel lesz, ezen felül a Tao 16. § (1) bekezdés c) pont szabályai szerinti adólap korrekciós tételek figyelembevétele a társasági adókötelezettség megállapításánál

Speciális számviteli feladatok Megszűnésre való tekintettel értékvesztések, terven felüli értékcsökkenés elszámolásának mérlegelése Negatív saját tőke szerepe Behajthatatlan követelések, követelések minősítése Adózott eredmény felhasználásáról szóló taggyűlési határozat alapján még van osztalékfizetési lehetőség ( később már nincs)

II. Végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatok A végelszámolás időtartama szerint lehet: Egyszerűsített végelszámolási eljárás Kezdés és befejezés időpontja között nem lehet több mint 150 nap NAV felé kezdés, változás időpontjától számított 15 napon belül bejelentési kötelezettség, végelszámoló személyével együtt Cégközlönyben való közzétételt 8 napon belül kezdeményezni kell Csak BT-k, KKT-k, egyéni cégek esetében lehetséges

Végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatok Áttérési kötelezettség az általános szabályok alá Hitelezői igény vitatása esetén Peres eljárás indul a cég ellen, melyet valamelyik hitelező indított 150 nap letelt Előreláthatóvá válik, hogy nem lesz elegendő a 150 nap

Végelszámolás időszaka alatti számviteli feladatok A végelszámolás időtartama szerint lehet: Általános szabályok szerinti, nem egyszerűsített végelszámolás Bármelyik társaság, szervezet élhet vele. Ha a végelszámolás előre láthatóan hosszabb ideig tart, a társaság legfőbb szerve minősített többséggel meghozott határozatával a cég gazdasági tevékenységének ideiglenes és korlátozott folytatását rendelheti el, ha ezt az eset összes körülményeit tekintve az ésszerű gazdálkodás követelményei megkövetelik. A vagyon teljes körű értékesítése nem kötelező.

Speciális számviteli feladatok (végelszámoló felelőssége) Korrekciók: (75 napon belül ) eldől, végelszámolás vagy felszámolás követelés, kötelezettség felvétele hitelezői igények alapján, (nincs sorrend, nem felszámolás) lekötött tartalék képzési kötelezettség a vitatott hitelezői igényekre értékhelyesbítés, értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolása, ezen tételek helyesbítése

Korrigált nyitó mérlegkészítési kötelezettség 3 oszlopos, oszlopok tartalma: első oszlop: végelszámolási nyitómérleg adatai második oszlop: korrekciós tételek harmadik oszlop: első és második oszlop összege, korrigált nyitómérleg Eltérések együttes összegének kimutatása adózás előtti eredményként illetve adófizetési kötelezettség kimutatása kötelezettségként 75 napon belül taggyűlés elé való terjesztési kötelezettség

Végelszámolás időszaka alatti könyvvezetés Lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékkal szemben a vitatott hitelezői igények, a jövőbeni szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségek rendezésére Lekötött tartalékot az eredménytartalékból fel kell oldani amennyiben a vitatott hitelezői igények rendeződtek. Adó túlfizetések, adófolyószámla rendezése (önkormányzati is)

Végelszámolás időszaka alatti beszámoló készítési szabályok Üzleti évet záró (amennyiben a végelszámolási időszak meghaladja a tevékenységet záró beszámoló záró időpontjától számított egy évet, évenként kell készíteni) ( Sztv. 11.§ (’2) bekezdése szerint). Például: 2013. 04.01.-vel a taggyűlés elhatározza a társaság végelszámolását. A végelszámolás nem fejeződött be 12 hónapon belül, a mérlegfordulónap 2014.03.31. nap lesz, a beszámolót a 2013.04.01.-2014.03.31. időtartamra kell elkészíteni. Közbenső mérleg letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elektronikusan. Ha könyvvizsgálatra kötelezett, a közbenső mérleget is kell hitelesíteni.

Végelszámolás időszaka alatti beszámoló készítési szabályok A végelszámolás első üzleti évéről készült beszámoló mérlegének oszlopai korrekció esetén: Nyitómérleg adatai Korrigált nyitó mérleg adatai Üzleti év záró adatai

Végelszámolás időszaka alatti beszámoló készítési szabályok Az eredménykimutatás az előző év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza: A hitelezői igénybejelentések, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján keletkezett eltérések eredményre gyakorolt hatását, A tárgyévi tevékenységek bevételeit, költségeit, ráfordításait, Ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait)

III. Végelszámolás befejezésekor számviteli feladatok Határidők a végelszámolás befejezésekor: Mérlegfordulónap megállapítási kötelezettség, mely azonos a záró adóbevallások záró napjával (végelszámoló dönt) 3 éven belül be kell fejezni ( Ctv. 105, § (1) bekezdés) Végelszámoló által előterjesztendő, tulajdonosok által jóváhagyandó dokumentumok: Adóbevallások Számviteli törvény szerinti záró beszámoló Vagyonfelosztási javaslat Zárójelentés

Mely tételeket nem tartalmazhatja a záró beszámoló: Végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének számviteli specialitásai Mely tételeket nem tartalmazhatja a záró beszámoló: Időbeli elhatárolást nem tartalmazhat Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem tartalmazhat Céltartalék nem szerepelhet

Végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének számviteli specialitásai Mely tételeket tartalmazhat a záró beszámoló Kötelezettségeket piaci értéken. Eszközöket piaci értéken . A piaci érték és a könyvszerinti érték közötti különbözetet rendkívüli bevételként illetve rendkívüli ráfordításként kell elszámolni. A követelés illetve kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések illetve kötelezettségek között kell kimutatni. Jövőbeni követelések között: Várhatóan járó kamat Tulajdonossal szembeni levonásos adó és járulék követelések (vállalkozásból kivont jövedelem miatti SZJA, EHO) Tulajdonosok felé történő eszköz értékesítések miatti fizetendő ÁFA követelés.

Végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének számviteli specialitásai Mely tételeket tartalmazhat a záró beszámoló Végelszámoló díját és járulékait költségként és kötelezettségként Iratanyag őrzés költségeit költségként és kötelezettségként

Végelszámolást lezáró beszámoló elkészítésének számviteli specialitásai Ha nincs elég pénz a befejezéshez: Kölcsön nem lehet, vagy ha igen, el kell engedni Pótbefizetés Tagi kölcsön esetében a kötelezettség elengedés szabályai szerint kell eljárni, amennyiben a társaság nem tud a visszafizetésről gondoskodni. Társasági adóalapnál az elengedett kötelezettség nem lesz adóalap csökkentő tétel, ha magánszemély az elengedő, az illetékfizetési kötelezettséget a társaságnál elő kell írni. 30 napon belül NAV felé bejelentési kötelezettség! (14AVBA)

Eszközök piaci értékre történő helyezésének számviteli elszámolása Eszköz könyv szerinti értéke: 2 M Ft Eszköz piaci értéke: 3 M Ft Könyv szerinti érték és piaci érték közötti különbözet könyvelése: T 12,13,14 – K 98 1 M Ft Vagyonkiadáskor: T 35 – K 96 3 M Ft T 86 – K 12,13,14 3 M Ft Áfa könyvelése: T 35 – K 467 0,810 M Ft Tulajdonossal szembeni követelés és kötelezettség összevezetése: T 479 – K 35 3,810 M Ft

Záró beszámoló letétbe helyezési, közzétételi kötelezettsége Törlési kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a záró mérlegfordulónapot követő 60 napon belül a záró beszámolót letétbe kell helyezni, közzé kell tenni.( Könyvvizsgálati jelentés is kell, ha könyvvizsgálatra volt kötelezett). Záró napra vonatkozó adóbevallások beadási határideje 60 nap, kötelező az egyidejű benyújtás. Mikor lehet részleges selejtezést elszámolni ingatlannál?

Vagyonfelosztási javaslat készítése A főkönyvi nyilvántartásokat a zárás szabályai szerint zárni kell, a beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni. A vagyonfelosztási javaslatban elkülönítetten kell kimutatni: Cstv 4. § (3) bekezdés szerinti vagyoni eszközöket A kötelezettségek rendezésére szolgáló eszközöket Tulajdonosok részére kiadandó eszközöket

IV. Vagyon kiadásával kapcsolatos számviteli feladatok Vagyon kiadást a Cégbíróság törlésre irányuló végzésének jogerőre emelkedésekor lehet megkezdeni Bankszámla fenntartási kötelezettség NAV a záró beszámoló közzétételét követő 90 napon belül ad a Cégbíróságnak információt eljárásról, illetve nyilvántartott tartozásról Végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a könyvviteli nyilvántartások nem tartalmaznak értékadatokat

Vagyon kiadásával kapcsolatos számviteli feladatok Könyvviteli nyilvántartások megnyitása Vagyoni eszközök kiadását, kötelezettségek rendezését a számviteli törvény szerint bizonylatolni, könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell Határidő előtti vagyon kiadás kockázatai Végelszámolás akkor tekinthető befejezettnek, ha a könyvviteli nyilvántartások nem tartalmaznak értékadatokat

V. Végelszámolás megszűnik a végelszámolás befejezése nélkül: folytatja a tevékenységet A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontjával - mint mérleg-fordulónappal - köteles az üzleti évről számviteli beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni. Tagok által elfogadott beszámoló, könyvvizsgálói jelentéssel együtt a végelszámolás megszüntetésétől számított ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezési, közzétételi kötelezettség van. Tao 71-es nyomtatványon, letétbe helyezéssel egyidejűleg. Adóbevallások 30 nap.

Végelszámolás felszámolásba megy át A végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján megállapíthatja, hogy a cég vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő. Amennyiben a társaság tulajdonosai a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, a végelszámoló haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. (Cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról, végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 108. § (1) bekezdés).

Végelszámolás felszámolásba megy át Végelszámoló a felszámolás kezdetét megelőző nappal készít beszámolót, Tagoknak nem kell elfogadni, Könyvvizsgálói jelentés kell, ha kötelező volt, 30 napon belül letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség, Adóbevallások 30 nap

Kényszertörlési eljárás alá kerül Végelszámolást 3 éven belül nem fejezte be Végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre

Kényszertörlési eljárás alá kerül Végelszámoló a kényszertörlési eljárás elrendelését megelőző nappal beszámolót készít, ha kötelező a könyvvizsgálat a könyvvizsgálói jelentéssel együtt 30 napon belül letétbe helyezi és közzéteszi. Nem kell a jóváhagyó testületnek elfogadnia. Adóbevallások készítése 30 napon belül. 72/2006. Korm. rendelet (1)-(6) bekezdés tartalmazza a végelszámolás befejezése nélkül záródó végelszámolási eljárások szabályait (továbbműködés, felszámolás, kényszertörlés)

VI. Gazdasági társaság végelszámolása esetén elszámolás a megszűnt társaság tulajdonosánál Részesedés nyilvántartási érték kivezetése T 88 – K 17 részesedés könyv szerinti értéke Kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének elszámolása követelésként T 3 Egyéb követelések - K 98 Rendkívüli bevételek Kapott eszközök nyilvántartásba vétele a megszűnő társaság számlája alapján T 1/3 Eszközök – K 4 Egyéb röv.lej.köt. T 466 Átvállalt kötelezettségek nyilvántartásba vétele T 88 – K 4 Kötelezettségek Követelés kötelezettség összevezetése Rendkívüli bevétel rendkívüli ráfordítás összevezetése a kisebb összeggel ( Tao adóalap korrekciós tétel lesz)

3. Felszámolási eljárás Jogszabályok: Cstv. (Csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. Törvény) 225/2000. Korm. rendelet Számviteli törvény Adózás rendjéről szóló törvény

Felszámolási eljárás Fizetésképtelen cégekre vonatkozik Felszámolás időszaka alatt speciális, kormányrendelet szerinti számviteli szabályok Tao alól kikerül Jogosultakra vonatkozóan: 200 e Ft alatti követelés esetében nem lehet felszámolási eljárást kezdeményezni (Cstv.27.§(2b) bek.) 40 napos határidő a követelések bejelentésére (Cstv.28. § (2) bek. f.pont) Nyilvántartásba vételi díj fizetési kötelezettség Behajthatatlansági nyilatkozat kérésének lehetősége ( Cstv. 46. § (8) bekezdés) 180 napon túli hitelezői igény bejelentés jogvesztő hatályú (Cstv.37.§ (3) bekezdés)

I. Felszámolási eljárás megindításakor számviteli feladatok Határidők a felszámolás megindításakor Felszámolás kezdő időpontja = a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja Mérleg fordulónap= felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőző nap ( Cstv.31.§ (1)bekezdés a) pont szerint) Tevékenységet lezáró, számviteli törvény szerinti beszámoló készítési kötelezettség az üzleti évről az azt alátámasztó záróleltár alapján Közzététel, letétbe helyezés 30 napon belül (könyvvizsgálói jelentéssel ) – átadás felszámolónak, adóhatóságnak Adóbevallások készítése felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, 30 napon belül Felelős: cég korábbi vezető tisztségviselője

I. Felszámolási eljárás megindításakor számviteli feladatok Tevékenységet lezáró beszámoló részei, speciális számviteli szabályok: Kiegészítő melléklet kell, üzleti jelentés nem kell Céltartalék képzési kötelezettség a felszámolási költségekre ( Cstv.26. § (5) bekezdés) Értékhelyesbítést, értékelési tartalékot nem tartalmazhat Időbeli elhatárolást nem tartalmazhat (kivéve halasztott bevétel) Zárómérleg nem tartalmazhat mérleg szerinti eredményt, eredménytartalékba kell átvezetni. Könyvviteli zárlati kötelezettség van a mérlegfordulónapon.

Felszámolást megelőző üzleti évben elszámolható és el nem számolható tételek A Tao 16. § (1) bekezdés (1) bekezdés a) és c) pont szabályai szerinti adólap korrekciós tételek figyelembevétele a társasági adókötelezettség megállapításánál

II. Felszámolás időszaka alatti számviteli feladatok Felszámoló jogai a számlarenddel, számviteli politikával kapcsolatosan Lehet egyszeres, lehet kettős könyvvitel, lehet egyszeresről kettősre áttérni, felszámoló dönt. Számlarendet módosíthat a felszámoló, de csak írásban Zárómérleg készítés szempontjából egy üzleti évnek minősül a felszámolási időszak, függetlenül hosszától, közben közbenső mérlegek vannak

Nyitó mérleg készítési kötelezettség szabályai A felszámolásba be nem vonható vagyon értékét elkülönítetten kell kimutatni eszközoldalon Ha nem kötelezettségként szerepel a be nem vonható eszközök fedezete a forrásoldalon, saját tőke csökkenés terhére kötelezettségként elő kell írni

Nyitó mérleg elkészítése utáni rendező tételek Kötelezettségek, követelések állományának rendezését el kell végezni Felszámolási eredményt növelő, csökkentő tételek Ha nincs vállalkozási tevékenység, döntés alapján saját tőkében számolja el a felszámoló az eredményt érintő tételeket Folytat gazdasági tevékenységet: számviteli törvény szerinti eredményszámlákon könyvel

Felszámolási eredményt csökkentő tételek Nyitó mérlegben nem szereplő bejelentett, elfogadott kötelezettségek (hitelezői követelések) Nyilvántartásba vételi díj a hitelezőkkel szembeni kötelezettségként Olyan elismert követelések értéke, mely után a jogosult nem akar nyilvántartásba vételi díjat fizetni és kér 2000 Ft-ért behajthatatlansági nyilatkozatot Bejelentett és elfogadott kötelezettség közötti különbözet Nyitó mérlegben szerepelő, elismert, jogszerű, várhatóan behajthatatlan követelések Nyitó mérlegben szereplő immateriális javak, tárgyi eszközök, követelések, készletek stb. minősítése során terven felüli écs, értékvesztés elszámolás a megfelelő eszköz számlával szemben Nyitó mérlegben lévő követelések egyeztetése során megállapított különbözet

Felszámolási eredményt növelő tételek Bejelentett és elfogadott kötelezettség közötti különbözet Jogvesztetté vált kötelezettségek (180 napon túl vagy be nem jelentett követelések) Nyitó mérlegben szereplő immat. Javak. TE-k, követelések készletek stb. minősítése során indokolt esetben visszaírás, felértékelés eredményre gyakorolt pozitív hatása Nyitó mérlegben lévő követelések egyeztetése során megállapított különbözet, nyitó mérlegben nem lévő, de elismert jogszerű várhatóan behajtható követelések 0 értéken szerepelő eszközök piaci értéke, ha felhasználhatóak hitelezői igények kielégítésére Nyitó mérlegben lévő céltartalék kivezetése

Hitelezői követelések nyilvántartásba vételének számviteli elszámolása Szerepel a kötelezettségek között vagy sem Egyezik a hitelezői követelés és a kimutatott kötelezettség vagy sem A felszámolás alatt végez-e vállalkozási tevékenységet a „FA” alatt lévő cég vagy sem Bejelentették-e a követelést vagy sem 40 napon belül jelentették-e be a követelést 40 napon túl, de 180 napon belül jelentették be a követelést 180 napon túl jelentették be a követelést

Hitelezői követelések nyilvántartásba vételének számviteli elszámolása Kompenzálási szabályok vannak: hitelezői kötelezettséget csak bejelentett, elismert követeléssel lehet csökkenteni Egyezség esetén az elengedett kötelezettségeket a felszámolási eredmény javára kell elszámolni ideértve a kapott fejlesztési célú támogatások támogató részéről elengedett összegeit is.(98-as vagy Felszámolási eredmény számla)

Nyilvántartásba nem vett, illetve jogvesztetté vált követelések számviteli elszámolása „FA” alatt lévő cégben Felszámolási eredményt módosítja A hitelezőnél Bíróság előtt nem érvényesíthető behajthatatlan követelés T 86 – K 3

Felszámolás alatti lehetséges gazdasági események számviteli elszámolása Apportba adhatja a vagyoni eszközöket, a befektetés értékét a felszámolási eredményt növelő tételként, a kivezetett eszközök könyv szerinti értékét felszámolási eredményt csökkentő tételként elszámolva. Eszköz értékesítés elszámolása: értékesítés bevétele FE-t növel, könyv szerinti érték FE-t csökkent. Bérgarancia alapból kapott támogatást pénz nő kötelezettséggel szemben kell könyvelni, visszafizetéskor megszüntetni.

III. Közbenső felszámolási mérleg Kötelező: Ha megfelelő pénz folyt be Felszámolás kezdetétől 12 havonta Tartalék képzés a várható költségekre, vitatott hitelezői igényekre a pénzeszközök terhére Tartalma Vagyoni eszközök, kötelezettségek, saját tőke könyv szerinti értéken Kimutatás a bevételekről, költségekről (tv-ben megadott bontás szerint) Szöveges jelentés Hitelezőknek meg kell küldeni, részleges vagyonfelosztási javaslattal együtt

IV. Felszámolási zárómérleg 2 év elteltével elkészítése kötelező Eszközök kimutatása piaci értéken Eszközök forrásainak kimutatása könyvszerinti értéken Mérlegszerű felépítéssel, egyezőség biztosítása

Engedményezések, időbeli elhatárolások számviteli elszámolása A felszámolási zárómérlegben szereplő be nem hajtott követelések tekintetében a hitelezői követelések erejéig engedményezésnek van helye azzal, hogy az ilyen követelésre a PTK 6:201. §-a az irányadó. Számviteli elszámolás: főkönyvben illetve analitikában a jogosult megváltoztatása Időbeli elhatárolások számviteli elszámolása: Nem szerepelhet, követelés, kötelezettség lesz belőle

Felszámolási zárómérleg Vagyoni eszközök zárómérlegben való kimutatásának, csoportosításának specialitásai Piaci érték és könyv szerinti érték közötti különbözetet a felszámolási eredmény számlával szemben kell kimutatni Be nem hajtott követeléseket a várhatóan megtérülő összegben Felszámolásba be nem vonható eszközöket könyv szerinti értéken, a kapcsolódó forrás jellegű kötelezettségekkel egyezően kell kimutatni

Felszámolási zárómérleg Források zárómérlegben való kimutatásának, csoportosításának specialitásai Felszámolásba be nem vonható vagyont kötelezettségként Más kötelezettségeket könyv szerinti értéken Felosztható vagyon = zárómérleg szerinti eszközök – kötelezettségek – fel nem osztható vagyon különbözete ( lehet mínusz)

Felszámolási zárómérleg Felszámolási eljárás végén átadott eszközök számviteli elszámolása Értékesítés szabályai szerint, fordított ÁFA az adóalanyok közötti átadás esetén Eszközök kivezetésének számviteli elszámolása a felszámolási eredmény számlával szemben

Felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentés tartalma A szöveges jelentésnek tartalmaznia kell a tevékenységet lezáró mérleg és a közbenső mérleg eltéréseinek, valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes magyarázatát. Nyitó mérleghez viszonyított eltérések, változások és azok minősítése.

Befektető vállalkozás könyvelése, ha megszűnt részesedése fejében eszközöket vesz át Részesedés csökkenés számviteli elszámolási szabályai azonosak a végelszámolás esetén a tulajdonosnál könyvelendő tételekkel Tao szabály azonos a végelszámolásnál a jogutód nélküli megszűnési formára tekintettel ( gyakorlatban ez felszámolás esetén nem fordul elő)

V. Kimutatás a bevételek és a költségek alakulásáról A bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatás tartalmazza: a) a tevékenység folytatásával kapcsolatos árbevételeket és költségeket, b) a vagyontárgyak értékesítésével kapcsolatban a vagyontárgy ellenértékét és nyilvántartási értékét, c) a felszámolás időszaka alatt behajtott követelések összegét, d) a kiegyenlített felszámolási költségeket.

VI. Vagyonfelosztási javaslat Eszközök csoportosítása a vagyonfelosztási javaslatban Be nem vonható vagyon Olyan vagyoni eszközök melyek a tartozások kielégítésébe bevonhatóak Egyéb vagyoni eszközök Kielégítési sorrend szerinti kötelezettség kimutatás Tulajdonosoknak történő felosztással kapcsolatos számviteli és adózási szabályok Vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó SZJA 68.§ és EHO Tv. 14 % -os szabályai vonatkoznak a jogutód nélküli megszűnés esetén a magánszemély bevételének adóztatására. Ha a bevétel alacsonyabb, mint a kiadott eszköz piaci értéke, adóalap az eszköz piaci értéke

VII. Számviteli feladatok az egyszeres könyvvitelt vezető gazdálkodó szervezetnél A felszámolás megindításakor Átvezetési szabály: Mérlegszerinti eredményt eredménytartalékba Zárlati kötelezettség A felszámolás időszaka alatt Pénzmozgáshoz nem kapcsolódó részletező nyilvántartásba kell felvenni a bejelentett, elfogadott, nyitó mérlegben ki nem mutatott követeléseket, kötelezettségeket A felszámolási zárómérleg készítésekor Pénzbevételt nem jelentő bevételek és ráfordítások számlával szemben rendezendők a záró mérlegben kimutatott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetek

VIII. Felszámolási eljárás befejezése az adós megszűnése nélkül Felszámolási zárómérleg, bevételek és költségek kimutatása, záró adóbevallások beadása 30 napon belül Felszámolási zárómérleg letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség 30 napon belül Eszközök és kötelezettségek szerepeltetésének specialitásai a zárómérlegben, nyitó mérleg készítési kötelezettség szabályai: Vagyon tételeket úgy kell szerepeltetni, ahogy a felszámolási zárómérlegben szerepelnek (piaci érték) Kötelezettségeket könyv szerinti értéken Saját tőke: Be nem vonható, kötelezettségként kimutatott eszközöket vissza kell vezetni a saját tőke megfelelő elemébe Tulajdonosnak járó felosztható vagyon a számított különbözet összege Saját tőke különbözet kimutatása, Tao adóalapra gyakorolt hatása

IX. Egyszerűsített felszámolás Számviteli feladatai azonosak az általános eljárással A bíróság végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét a felszámoló részére kifizetésre kerülő díjnak az állam javára történő megtérítésére, továbbá a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére a hitelező által megfizetett illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.

4. Kényszertörlés Jogszabályok: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról Art Számviteli törvény

A kényszertörlési eljárás megindítását a cégbíróság végzésben rendeli el ha törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja; a cég a végelszámolását három éven belül nem fejezte be; a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha jogutód nélküli megszűnést előidéző ok következett be, de a végelszámolásnak nincs helye.

Kényszertörlés mérleg fordulónapjai A kényszertörlésről szóló jogerős cégbírósági végzés Cégközlönyben közzé tételre kerül Kényszertörlési eljárás kezdő időpontja = közzététel időpontja Kezdő Mérlegfordulónap = közzétételt megelőző nap Cégjegyzékből való törlés jogerőre emelkedésének időpontja = Záró mérlegfordulónap

Tevékenységet lezáró beszámoló készítés szabályai 30 napon belül el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót Ismeretlen székhelyű, nem található, vezető tisztségviselő, tulajdonos nélküli eljárások esetén nem készül beszámoló Törlő határozat jogerőre emelkedését követően lezáró beszámolót kell készíteni Cégközlönyben való közzététel eredményes, felszámolásba megy át: felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal kényszertörlési eljárást lezáró beszámoló készítési kötelezettség 30 napon belül

A beszámoló részei Mérleg Eredménykimutatás Kiegészítő Melléklet Üzleti jelentés nem kell

A beszámoló letétbe és közzé tétele Nem kell a tulajdonosokkal jóváhagyatni Letétbe és közzé kell tenni 30 napon belül Cégközlönyben való közzétett felhívás eredménytelen: adatok hiányában sem tevékenységet lezáró sem lezáró beszámoló nem készül

A kényszertörlési időszak üzleti évére vonatkozó szabályok Kezdő időponttól a cégjegyzékből való törlés jogerőre emelkedéséig tart az üzleti év.

Felelősségi szabályok Amennyiben kényszertörlési eljárással a céget törölték Cégtörvény 118/A. 118/B és 118/C § Tag korlátolt felelősségével való visszaélése: Többségi tulajdonos 3 éven belül volt többségi tulajdonos Korlátozott felelősségükkel visszaéltek azok a tagok, akik - tartósan hátrányos üzletpolitikát folytattak, - a cég vagyonával sajátjukként rendelkeztek, - továbbá azok, akik olyan határozatot hoztak, amelyről tudták vagy az általában elvárható gondosság mellett tudhatták volna, hogy az a cég törvényes működésével nyilvánvalóan ellentétes. - részesedések átruházásakor rosszhiszeműek voltak

Felelősségi szabályok Vezető tisztségviselő, 3 éven belüli vezető tisztségviselő felelősségének megállapítása: - fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően nem a hitelezői érdekek figyelembevételével látták el feladataikat - hitelezői követelések kielégítése meghiúsult, a cég vagyona csökkent. Saját vagyonával fele az okozott kár erejéig.

Felelősségi szabályok számviteli feladatokhoz kapcsolódóan Amennyiben a vezető tisztségviselő a kényszertörlési eljárást megelőzően Nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének Nem teljesítette a tevékenységet lezáró beszámoló készítési, irat és vagyonátadási kötelezettségének Hitelezői érdekek sérelmét kell vélelmezni.

Kényszertörlési eljárás lefolytatásának főbb szabályai 1./ Vagyona nincs, követelés nem érkezett, törli és eltiltja az egyedüli vagy a többségi tulajdonost és a vezető tisztségviselőt 2./ Vagyona van, a vagyon várhatóan fedezi a felszámolási költségeket, vagy munkavállalója van, vagy fedezetelvonás miatt nincs vagyona :egyeztet, adatot kér földhivataltól, banktól, járműnyilvántartótól stb és felszámolást rendel el. 3./ Vagyon nem fedezi a felszámolási költségeket: törli és eltiltja az egyedüli vagy a többségi tulajdonost és a vezető tisztségviselőt