A világgazdaság fejlődésének szakaszai Szentes Tamás:Világgazdaságtan I.f.

Irodalom a következő órára 1. David Kotz: A jelenlegi pénzügyi és gazdasági krízis mint a kapitalizmus neoliberális formájának rendszerszintű krízise Néhány észrevétel a „Nemzetközi gazdaságtan” tananyagaként bevezetett Krugman, P.R. - Obstfeld, M. tankönyvről és a világgazdaságtan oktatásáról Honlapon: 1. kotz_szakaszolas_valsag 2. szentes_krugman

Világgazdaság A világgazdaság a nemzetgazdaságok szerves, önálló mozgástörvényekkel rendelkező egysége. Kialakulása időrendileg nem az önálló nemzetállamok kialakulása utánra tehető, hanem velük párhuzamos. A kapitalizmus (ki)fejlődésével párhuzamos

Merkantilizmus és korai gyarmatosítás korszaka 16-17. század merkantilizmus és korai gyarmatosítás időszaka (már a 15. sz. végétől) Amerika felfedezése, Afrika körülhajózása Változás a hagyományos távolsági kereskedelem útvonalában: Mediterrán tájakról áttevődik az Atlanti térségre Változás az áruszerkezetben: fűszerkereskedelem helyett a tömegfogyasztási cikkek és a nyersáruk kerültek előtérbe a kereskedelmi hajózásban Manufaktúrák fejlődésének beindulása, gyarmatok birtokba vétele, merkantilista kifosztása A korai gyarmatszerzés és a gyarmatok arany- és ezüstkincsekre orientált kifosztása Interkontinentális rabszolga-kereskedelem

A gyarmati típusú nemzetközi munkamegosztás kibontakozásának kora Ipari forradalom és a szabadversenyes nemzeti piacgazdaság virágkora a fejlett országokban Textilipari termékek Acélipar (gőzvasút, gőzhajózás) Világméretű munkamegosztás kezd kialakulni, döntően a gyarmatbirodalmakon belül (bipoláris kapcsolatok) Külkereskedelem meghatározója az árucsere-kereskedelem és a gyarmati erőszak Jó néhány nem gyarmatosított ország is a gyarmatokéhoz hasonló perifériás szerepet nyert (Latin-Amerika, KE) Egyes felszabadult gyarmatok (USA) az ipari országok csoportjába emelkedett

Monopolizáció és gyarmati tőkekivitel korszaka 19. sz. utolsó harmada – 20. sz. első harmada 3 lépcsője van: (a két dátum a lépcsők határai) 1914: I vh., az aranystandard-rendszer összeomlása (1880-tól működött) 1929 nagy gazdasági világválság kezdete (Keynes új gazdaságpolitikája az uralkodó a II. vh-ig), fontos politikai fordulópont, mert utána nyert teret a fasizmus A tőke koncentrációjának következtében kialakultak a monopóliumok (trösztök, kartellek, részvénytársaságok stb.) → relatív tőkefelesleg Meghatározóvá válik a tőkekivitel az árukivitellel szemben Új ipari nagyhatalmak jelentek meg. Európai dominancia megtört: USA, Japán, Németország Acélipar és más alapiparágak kifejlődése Technikai, technológiai fejlődés: Robbanómotorok és elektromos gépek, repülés, hadászati eszközök korszerűsítése

Breton-Woods-i rendszer és a gyarmati típusú munkamegosztás hanyatlása II. vh. vége – 1970-es évek eleje Nagy világpolitikai átrendeződéssel járt: dekolonizáció, új államok sokasága, szovjet blokk létrejötte Hidegháborús konfrontáció kialakulása Tudományos és technológiai forradalom, új iparágak (szintetikus alapanyagok, számítástechnika, elektronika), új technikák, minőségi fejlődés Megváltoztak a gazdasági vezető iparágak

Az elvetélt nemzetközi reformkísérletek, pénzügyi zavarok korszaka Olajárrobbanás, energiaválság, tudományos és technológiai forradalom: elektronikai és komputertechnológia továbbfejlődése, kommunikációs és információs technológia új eredményei, anyag- és energiatakarékos és környezetbarát technológiák A fejlett országokban a stagfláció leküzdését, a fellendülést és inflációcsökkentést célzó és protekcionista eszközöket igénybe vevő nemzeti gazdaságpolitika, a kevésbé fejlett országokban a strukturális igazodás politikája került előtérbe. Tovább folytatódott a transznacionalizálódás és a nemzetközi munkamegosztás átrendeződési folyamata, fokozódott a fejlődő országok csoportjának differenciálódása, felgyorsult és kiszélesedett az eladósodás folyamata.

’80-as évek elején nemzetközi adósságválság Sokoldalú kereskedelmi tárgyalások, új finanszírozási és adósságkezelési technikák bevezetése A monetáris bizonytalanság leküzdésére, a kulcsvaluták stabilizálására az „irányított lebegtetés” gyakorlata alakult ki, megoldatlanul hagyva az általános nemzetközi tartalékeszköz és a stabil árfolyamrendszer problémáját. A szovjet blokk országainak gazdasága a gazdasági visszaesése, egyensúlytalanságok

A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése A volt szocialista országok átalakulása és a globális problémák előtérbe kerülésének korszaka ’80-as évek vége, ’90-es évek eleje: a szovjet blokk szétesése -> hidegháború megszűnése Világgazdaság egysége és globális interdependenciája minden eddiginél egyértelműbben fejeződik ki. Lehetőség nyílik a globális problémák közös megoldására és a nemzetközi gazdasági rend átfogó reformja. (?) A transznacionális és multinacionális vállalatok hatalmának növekedése

ELMÉLETTÖRTÉNETI HÁTTÉR Szentes Tamás:Világgazdaságtan I. f.

Merkantilizmus ≈ 16-18. század első fele (korai gyarmatosítás időszaka) Alapelvek:gazdagság=pénz=arany Forrása a külkereskedelem A belföldi kereskedelem révén realizálható előnyök és hátrányok országon belül kiegyenlítődnek → az ország egésze csak az áruexport által gazdagodhat. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlen csere, mindig a gazdaságilag/politikailag erősebb ország érdekei érvényesülnek. 12

A XVI-XVIII. -ra jellemző elég heterogén irányzat A XVI-XVIII.-ra jellemző elég heterogén irányzat. Igazi hazája Franciaország XIV. Lajos feudális abszolutizmusa, ill. ahol, mint gazdaságpolitikaként érvényesült, bár Angliában is vannak jelentős képviselői, ráadásul ott mint gazdaságpolitika sikeresnek bizonyult… A tudományt amit művelnek Politikai gazdaságtannak nevezik (Montchretien 1613 vagy 1615), mivel szerintük a gazdasági folyamatokat az állam szabályozza Az árutermelés fejlődésével függ össze, már nemzetgazdasági kérdésekkel, a pénz- és áruforgalom kérdéseivel foglalkozik. A kereskedő tőke ideológiája (mercator= kereskedő). Művelőinek jelentős része maga is kereskedő.

Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém-készletek A export-teljesítmény növeléséhez szükséges a hazai ipar állami védelme és támogatása (→ protekcionizmus) Korai merkantilizmus: gazdagság = nemesfém-készletek gazdagság növekedése, ha X > IM a külkereskedelem erőteljes állami ellenőrzése; az exportbevételekből elsősorban az állami bürokrácia és a hadsereg finanszírozása minden egyes országgal szemben aktív külkereskedelmi mérleg 14

Fejlett merkantilizmus: a beáramló arany-mennyiség önmagában nem növeli a jólétet (Spanyolország példája) a saját termelési kapacitások növelése érdekében a manufaktúrák állami támogatása, új iparágak meghonosítása (→ polgárság megerősödése) utak, csatornák, kikötők stb. építése, kereskedelmi társaságok alapítása magas importvámok a külföldi iparcikkekre, a szükséges nyersanyagok exportjának tilalma; a teljes külkereskedelmi mérleg aktívuma a fontos Thomas Mun (1571-1641) Jean-Baptiste Colbert (1619-1683) 15

Bukásának okai Maga az abszolutizmus, az udvar és a bürokrácia eltartása (Franciaország) A mezőgazdaság kizsigerelése, nyomott gabonaárak az ipar érdekében, számos mesterséges korlátozás monopóliumok. A túlszabályozás az ipar és a kereskedelem esetében is, ill. állami gyámkodás. Law hitelmanipulációjának bukása Franciaországban radikális átmenet, szemben Angliával, ahol a mezőgazdaság is tőkés módon fejlődött. Ennek következtében a klasszikus gazdaságtan a merkantilizmus kritikájaként jött létre. Előzmény Boisguillebert, majd a fiziokraták.

Fiziokratizmus: a merkantilizmus (első) kritikája (A merkantilizmus erőltetett iparosítása a mezőgazdaság visszafejlesztésével járt) A jólét nem a beáramló arany-mennyiségtől, hanem a lakosság által elfogyasztott javak mennyiségétől függ. A fogyasztást pedig elsősorban a természet közreműködésével lehet növelni, ezért (az ipar helyett) a mezőgazdaságot kell fejleszteni. A mezőgazdaságon alapuló zárt (önellátó) gazdaság az „ideális”; exportra csak kényszerűségből, a hazai termeléssel nem helyettesíthető import ellentételezése érdekében van szükség. François Quesnay (1694-1774), Anne Robert Jacques Turgot (1727-1781) 17

A fiziokraták szemben a merkantilistákkal a gazdaságot önszabályozó rendszernek tekintették: a gazdaságban is, akár a természetben objektív törvények hatnak, amelyeket nem lehet voluntarista módon megszegni, mert spontán módon, hosszabb távon úgy is érvényesülnek= „a gazdaság természetes rendje”, a gazdasági szabadság eszméje, vagyis a szabad konkurencia követelése.

A gazdaság természetes rendje A politikai gazdaságtan legyen olyan, mint a természettudomány. Nem szabad a gazdasági ágak közötti helyes arányokat mesterségesen eltorzítani. Ha egyes ágazatokat elnyomnak, akkor azok nem tudnak vásárolni, így a többi ágazat sem tud értékesíteni. E mögött az a pozitív állítás húzódik meg, hogy a különböző ágazatok együtt fejlődnek, kölcsönösen piacot biztosítva egymás számára. (pozitív és negatív multiplikátor) Az áralakulás nem önkényes, hanem maguk gazdasági erők alakítják ki, ha nem sértjük meg a gazdasági szabadságot.

Nem a külkereskedelemre, hanem a belső piacra koncentráltak, a nemzeti munkamegosztás kifejlődésére. Tagadták általában, hogy a többlet a forgalomból származna és hangoztatták, hogy a külkereskedelem esetében sem jön létre többlet. Az aktív külkermérleg csak annyit jelent, hogy az ország több árut vitt ki, mint amennyit behozott. A nemzet tehát nem lett gazdagabb, mert a többletkivitel egyenértékű a többlet pénzzel, ami beáramlott.

Valójában a termelésre, koncentráltak és nem a forgalomra, ami egyrészt az jelentette, hogy a többletet is magából a termelésből származtatták, másrészt pedig azt, hogy a termékeket ( a használati értékek tömegét) tekintették az igazi gazdagságnak a pénzt nem tekintették különleges dolognak, csak a csere puszta közvetítőjének.

A pénz puszta csereeszköz Erre épül Hume mennyiségi pénzelmélete, amit Ricardo is átvesz, hogy a kereskedelmi mérlegek automatikusan kiegyenlítődnek ha sok arany áramlik az országba az árak emelkednek, ami viszont ösztönzi az importot és helyre áll a kereskedelmi mérleg egyensúlya. (Ennek egyik változata támasztja alá Ricardonal a komparatív előnyök elméletét)

A többlettermék magyarázata A többlet nem származhat a forgalomból, akkor csak a termelésből jöhet. A kérdést úgy tették fel, hogy hogyan lehetséges a termelési költségeket meghaladó ár? Ezt azonban csak a mezőgazdaság esetében tudták kimutatni. A termelési költség a felhasznált anyag, a munkabér és a tőkés jövedelme, ami szerintük szintén munkabér. Az utóbbi kettő feloldható fogyasztási cikkekre, elsősorban gabonára. Az input és az output naturálisan megegyezik. Mivel a mezőgazdaságban az anyagok is döntően gabonából állnak. A többlet naturálisan megragadható, mint többletgabona. Ez az ún. „tiszta termék”.

Csak a mezőgazdaság produktív A többi ágazat csak átalakítja a nyersanyagot. A manufaktúrában a munkás nem szaporítja az anyagot, csak megváltoztatja a formáját. Ezzel szemben a mezőgazdaságban a munkás által elfogyasztott anyag tömeg kisebb, mint amit megtermel. Ebből az következik, hogy a többi jövedelem, a kerekedőké, vagy a vállalkozóké az költség „A nemzet használatára szolgáló kézműves és iparcikkek csakis a költekezés tárgyát nem pedig a jövedelem forrását képezik…. Nem kell itt összetéveszteni a nemzet tiszta hozadékát, avagy jövedelmét a kereskedők a kézműves vállalkozók nyereségével, ez a nemzetet illetően a költségek sorába tehető.” (Quesnay)

Klasszikus angol politikai gazdaságtan 18. század második fele – 19. század utolsó harmada (a gyarmati típusú nk-i munkamegosztás, az ipari forradalom és a szabadversenyes kapitalizmus időszaka) Adam Smith (1723-1790), David Ricardo (1772-1823) munkaérték-elmélet „láthatatlan kéz” munkamegosztás „Laisser faire, laisser passer” → az állami beavatkozás a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban is inkább károkat okoz. → a jólét (= lakosság fogyasztásának) növeléséhez a protekcionizmus helyett szabadkereskedelmi politikára van szükség. A vámok csak akkor megengedhetőek, ha kompenzálják a belföldi adókat, vagy ha nemzetvédelmi célokat szolgálnak. 25

A munkaráfordítások különbözőségén alapuló nemzetközi munkamegosztás kölcsönösen előnyös minden résztvevő ország számára. Smith: abszolút előnyök elmélete Ricardo: komparatív előnyök elmélete A szabadkereskedelmi politika első kritikája: F. List (1789-1846) „növendék iparágak” elmélete: A szabadkereskedelem kizárólag a fejlett országok érdekeit szolgálja, a modernizáció kezdetén álló országokban a hazai (még versenyképtelen) iparágak védelemre, támogatásra szorulnak. 26

Marx (1818 - 1883) elmélete Munkaérték-elmélet továbbfejlesztése Értéktörvény és termelési ár, ennek világpiaci érvényesülése Mi az elsődleges, a nemzeti, vagy a nemzetközi?

Marx (1818 - 1883) elmélete A tőkés (kapitalista) nemzetgazdaság / világgazdaság kritikai elemzése → az egyensúlytalanságok és ellentmondások halmozódása rendszeresen visszatérő (ciklikus) válságokhoz vezet. A nemzetközi kereskedelem ösztönzi a fejlődést (a hasznokat viszont a tőkések kisajátítják), azonban egyenlőtlen csere, a „kizsákmányolók” és a „kizsákmányoltak” közötti kölcsönös függés (interdependencia) aszimmetrikus. Az ún. termelő („működő”) tőke nemzetközi áramlása okainak és következményeinek vizsgálata. 28

Neoklasszikus elmélet Kialakulása: 19. század utolsó harmada – I. világháború (a monopolizáció és a gyarmati tőkekivitel időszaka) Szabadkereskedelmi politika (állami beavatkozás csak „piaci kudarcok” esetén) A klasszikus egyensúlyi mechanizmus koncepciójának korrekciója és kiegészítése → Általános Egyensúlyelmélet A keresleti tényezők bevonása a nemzetközi munkamegosztás magyarázatába; a komparatív költség-előnyök további forrásainak azonosítása A komparatív előnyök újrafogalmazása A nemzetközi tényezőáramlás okainak és következményeinek elemzése A nemzetközi gazdaságtan forrása → továbbfejlődik 29

Keynes (1883-1946) elmélete A második világháború vége – 1970-es évek közepe (a Bretton Woods-i rendszer, a dekolonizáció és a “hidegháború” időszaka) John M. Keynes Az export a gazdasági növekedés egyik fontos tényezője („multiplikátor” hatású) Az államnak alapvetően a szabadkereskedelmi politikát kell folytatnia. A hazai termelés importtal történő felváltása azonban gazdasági visszaesést okozhat (kedvezőtlenül érintve a partnerországokat is), ami közvetett állami szabályozást tehet szükségessé. 30

Nem érvényesülnek a (neo)klasszikus elméletben feltételezett egyensúlyi mechanizmusok. A termelési költségek ciklikusan változnak  a komparatív előnyök/hátrányok nem határozhatók meg egyértelműen. A nemzetgazdasági egyensúlytalanságból következik a nemzetközi egyensúlytalanság is Szükség van a nemzetközi gazdaságpolitikai együttműködés intézményi kereteinek kialakítására ( Bretton-Woods-i rendszer) 31

Posztkeynesiánus reformista irányzat Balogh T. (1905-1985), G. Myrdal (1898-1987), R. Prebisch (1901-1986), H. Singer (1910-2006) Megkérdőjelezik a neoklasszikus nemzetközi gazdaságtan tételeit (pl. komparatív előnyök) A rendszer automatikus egyensúlya helyett a „kumulatív egyenlőtlenítődés irreverzibilis folyamatai” A világgazdasági egyenlőtlenségek visszafordíthatatlanok, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok hatására egyoldalú függési helyzetek alakulnak ki A partnerek egyenlőtlensége A külkereskedelem visszavetheti az elmaradott országok fejlődését (backwash effect – Myrdal) 32

A technológia- és tőke-importnak negatív hatásai is lehetnek. A nemzetközi tőkeáramlás nem feltétlenül a neoklasszikusok által feltételezett „természetes irányt” követi. „Perverz” tőkeáramlás: a tőkének a fejlett országok közötti, illetve a fejlődő országokból a fejlett országokba történő áramlása. 33

„Újbaloldali” és neomarxista irányzat A. Emmanuel (1911 - 2001), S. Amin (1931 - ), I. Wallerstein (1930- ) A fejlődő országok (a „harmadik világ”) elmaradottságának a világgazdaság tőkés rendszere az oka. A „nemzetközi kizsákmányolás” rendszere az „egyenlőtlen cserére” épül. A nemzetközi kereskedelem egyenlőtlenségeket okoz Ennek elsődleges oka a munkaerő nemzetközi immobilitása. Többségük szemben áll a hivatalos marxizmussal is 34

Neoliberális monetarista elmélet Az 1970-es évek közepe – (az állandósult egyensúlytalan-ságok és a globalizáció felgyorsulásának időszaka - stagfláció) Sikeres támadás a keynesi elmélet ellen F. Hayek (1899-1992), M. Friedman (1912-2006) A reálfolyamatokat a szabadpiaci mechanizmusokra kell bízni  fel kell számolni minden, a szabad verseny útjában álló akadályt, így a protekcionizmus eszközeit is (visszatérés a klasszikus-neoklasszikus alapelvekhez). 35

A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A pénzfolyamatok megfelelő szabályozásával (monetáris politikai eszközökkel) helyreállítható a nemzetközi gazdasági egyensúly (is). A fizetési mérleg monetarista elmélete. A jóléti állam diszfunkcióinak hangsúlyozása A nemzetközi terep megtisztítása a transznacionális tőke számára 36

Következő órára Ha-Joon Chang: Kicking Away the Ladder: The “Real” History of Free Trade Honlapon: chang_kicking_away