A forró övezet

Az északi és a déli szélesség 30o-a között helyezkedik el. A hőmérséklet az egész területen egyforma Az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20 °C-ot. Az évi hőingadozás kicsi; a napi hőingadozás értékét sehol sem éri el. Éghajlatát az itt keletkező és a Nap 90 fokos delelési magasságának vándorlását követő passzát szélrendszer irányítja. Mivel a passzát szélrendszer leszálló és fölszálló ágának tartózkodási ideje az Egyenlítőtől távolodva fokozatosan változik, a szélrendszer az övezet övekre tagolódását is meghatározza. 11/23/2018

Az övezetet a csapadékeloszlás alapján oszthatjuk fel részekre: Egyenlítői öv: minden nap esik az eső Átmeneti öv (és monszun vidék): nyáron esik az eső Térítő öv: akár évekig sem esik az eső 11/23/2018

Egyenlítői (ekvatoriális) öv Éghajlata: Az évi középhőmérséklet 25-27 °C Az évi hőingadozás kicsi (2-3 °C) a napi hőingadozás sem nagy (8-12 °C). Az állandó forróság miatt itt keletkezik a passzát szélrendszer fölszálló ága. Az erős besugárzás következtében a hőmérséklet már délelőtt meghaladja a 25 °C-ot, s a gyorsan fölszálló levegőben megkezdődik a gomolyfelhők kialakulása, amelyekből kora délután szinte minden nap heves hőzivatarok hullnak. Az évi csapadék mennyisége 2000- 3000 mm A magas hőmérséklet és a bő csapadék miatt a levegő páratartalma állandóan magas. 11/23/2018

Az egyenlítői öv éghajlati diagramja Colombo (Srí Lanka) 11/23/2018

Növényzete, állatvilága A magas hőmérséklet és a bő csapadék, örökzöld egyenlítői esőerdők felső, középső és alsó lombkoronaszint Az esőerdő fafajainak jelentős része pálmaféle, pálmalevelű nyitvatermő és pillangós virágú. A hármas lombkoronaszint miatt az aljnövényzetnek alig jut fény, a cserje- és gyepszint a lombkoronába költözött, ahol mint fánlakó vagy kúszónövény (lián) él. Gyakoriak az élősködő, korhadéklakó fajok is. Az egyenlítői őserdők állatvilágát főemlősök, papagájfélék, kígyók, gyíkok, hangyák, termeszek és nagytermetű ízeltlábú fajok jellemzik. Döntő részük a lombkoronában él. . 11/23/2018

11/23/2018

Vízrajza: A heves esőzések - >sűrű, folyói bővizűek, vízjárásuk egyenletes. (Amazonas, Kongó) 11/23/2018

Talaja: A meleg és a nedvesség a kőzetpusztulási folyamatok közül a mállásnak kedvez. Gyakori a csuszamlás A mállástermékek talajjá alakulása gyors. Az egyenlítői öv jellemző talaja a vörösföld, a latoszol Fémhidroxidok adják a talaj téglavörös színét. A magas hőmérséklet és páratartalom miatt a szerves anyagok korhadása során képződő humusz gyorsan tovább bomlik és kilúgozódik, így a talaj tápanyagtartalma csekély. 11/23/2018

11/23/2018

Az átmeneti öv Éghajlat: Az Egyenlítő környéki vagy átmeneti öv időjárását a passzát szélrendszer leszálló és fölszálló ága váltakozva irányítja, két évszakot alakítva ki. Az esős évszak (nyár) az egyenlítői öv időjárásához hasonló: a napi hőingadozás kicsi, a levegő páratartalma magas. Időtartama az esőerdőktől távolodva 9-10 hónapról 2-3 hónapra rövidül, az évi csapadék mennyisége pedig 1500 mm-ről 300 mm Évi középhőmérséklet: 23-27 C0 Évi közepes hőingás: 3-10 C0 A száraz évszak (tél) a térítői (sivatagi) öv sajátosságait mutatja; forró, sugárzó nappalokra derűs, hűvös éjszakák következnek. A napi hőingadozás nagy, a levegő páratartalma alacsony. A száraz évszak hossza a térítőkhöz közeledve 2-3 hónapról 9-10 hónapra nő. 11/23/2018

Az átmeneti öv éghajlati diagramja Kayes (Mali) 11/23/2018

Növényzete, állatvilága Természetes növénytakarója a szavanna. A szavannák a forró övezet ligetes mezőségei. Nedves szavanna: 3-5 hónapos szárasság, Magas füvek, facsoportok, zárt erdők Száraz szavanna: 6-7 hónapos szárasság Fű, bokor, bozót, majomkenyérfa Tüskés szavanna: 8-10 hónapos szárazság Alacsony füvek, tüskés bozótok, akáciák Az Etióp-magasföld szavannáiról származik a kávécserje, Dél-Amerikából a földimogyoró; afrikai akáciák adják az arab-gumit (gumiarábikum). 11/23/2018

Erdős szavanna: Serengeti Nemzeti Park (Afrika) 11/23/2018

11/23/2018

Vízrajza: A folyók vízjárása ingadozó, az esős évszak áradásokat, a száraz évszak alacsony vízállást okoz. Az öv északi és déli szegélyén időszakos folyók is előfordulnak. (Niger) 11/23/2018

Talaja Felszíni formái: A csapadék csökkenése miatt csökken a talaj kilúgozódása és nő a humusztartalma, így a rozsdavörös színből egyre sötétebb színű vörösföld alakul ki. Ilyen a szavannai vörösföld, sötét szavannatalaj Felszíni formái: A száraz évszakban a nagy napi hőingadozás miatt a kőzetek aprózódással pusztulnak, hatékony felszínformáló erő a szél. A kőzettörmeléket az esős évszak csapadéka leöblíti, a folyók elszállítják. Az aprózódást mállás váltja föl. A mállás és az aprózódás, a víz és a szél felszínalakító tevékenységének következtében a hegyek méhkas, kúp vagy harang alakúvá formálódnak. 11/23/2018

11/23/2018

Térítő öv Éghajlat Az északi és déli szélesség 20. és 30. foka között, a szárazföldek belsejében, egész évben a passzát szélrendszer leszálló ága uralkodik. A forró, száraz nappalokat derült, hideg éjszakák váltják föl, az erős kisugárzás miatt fagyhat is. A napi hőingadozás nagy (25-30 °C). Évi csapadékmennyiség: 100-200 mm A szárazságot néhol hideg tengeráramlások (Atacama–, Namib-sivatag) vagy a tengertől elzáró hegységek is fokozzák (Mojave–, Gila-sivatag, Kalahári). A levegő páratartalma egész évben alacsony. 11/23/2018

Növényzet, állatvilág A nagy szárazság miatt a térítőkörök környékén összefüggő növénytakaró nem alakulhatott ki. 11/23/2018

Vízrajz Az időszakos folyók (vádi, aszó) ágyát durva törmelék, az időszakos tavak medrét sós agyag tölti meg. 11/23/2018

Talaj Sivatagokban csak fejletlen szerkezetű sivatagi váztalajok képződnek A és B szint nem jöhet létre. Az időszakos vizek mellékét sós, agyagos talajok borítják. Felszíni formák A hőingadozás okozta aprózódás a hegyek lábát durva szikla- és kavics sivatagokkal takarja be. A fő felszínformáló erő a szél. Pusztítási területét széltépte tanúhegyek, szélvájta medencék, szélmarta sziklatornyok jelzik. A törmeléket tovaszállítva, majd lerakva vándorbuckákból és vándordűnékből álló homoksivatagokat épít 11/23/2018

Szahara 11/23/2018

11/23/2018

Forró (trópusi) monszun Ott alakultak ki, ahol a forró övezetben nagy kiterjedésű szárazföld óceánnal határos. Területük nem összefüggő, helyenként a forró övezet átmeneti és térítői övébe ékelődik. A nyári és a téli monszun szerint váltakozik az esős és a száraz évszak. A nyári monszun bő csapadékot szállít, de a domborzat erősen befolyásolja ennek megoszlását. A trópusi monszun legjellegzetesebben a Hindusztáni-félszigeten jelenik meg. A forró monszun vidékek a szárazföldek keleti oldalán foglalnak helyet. 11/23/2018

A „tél” száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. Éghajlata: A „tél” száraz, napsütéses. A napi hőingadozás ilyenkor nagyobb. A nyári esős évszakot rövid, forró „tavasz” előzi meg, amely a szárazföldet erősen fölmelegítve a nyári monszun megindulását okozza. A nyár itt is fülledt, csapadékos. Az évi csapadék 1000-2000 mm. A hirtelen bekövetkező monszunváltozások pusztító hurrikánokkal, tájfunokkal, orkánokkal járnak. 11/23/2018

A térítő öv éghajlati diagramja Asszuán (Egyiptom) 11/23/2018

Növényzet, állatvilág A bőséges csapadék miatt a természetes növénytakaró a monszunerdő, amely a legnagyobb területet Délkelet-Ázsiában foglalja el. lepkeorchidea 11/23/2018

11/23/2018

A trópusi monszun éghajlati diagramja Rangoon 11/23/2018

Vízrajz A télen alacsony vízállású folyókon a nyári monszun hatalmas áradásokat támaszt 11/23/2018

Talaj Felszíni formák: A monszunerdők alatt a bővebb csapadék hatására erősen kilúgozott, tápanyagszegény laterit talaj képződik. Sárgásvörös színét szintén vas- és alumínium-hidroxidok adják. Felszíni formák: Mivel a kőzetpusztulást és a felszínalakulást az aprózódás és a szél (tél, tavasz), a mállás és a víz (nyár) fölváltva irányítja, méhkas és kúp alakú hegyformák jönnek létre. 11/23/2018

11/23/2018