A szakirodalom áttekintése, elemzése Kun András István DE-GTK

Szakirodalom – szakirodalmak Gyakori helyesírási hiba: a szakirodalom nem 1 db forrás, tehát a források ≠ szakirodalmak. Szakirodalom: adott szakma, tudományterület vagy problémakör irodalma. Azaz a „szakirodalmak” használata csak akkor helyes, ha több terület irodalmaira utal. Forrás: 1 db adott mű vagy dokumentum

Ciklikus (‘végtelenített’) kutatási modell Induktív Deduktív Adatelemzés Empirikus adatok Koncepció, elmélet Kérdések Hol a helye az irodalmazásnak?

Az irodalom-feldolgozás funkciói Tudásbázis megszerzése Elméleti alapozás a kutatáshoz Segít azonosítani a kutatási problémát: Mit ismerünk és nem ismerünk már Hol járulhatunk hozzá magunk a tudomány vagy szakma ismereteihez (fehér foltok) Megfelelő kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazása (abdukció) Segít megtalálni a megfelelő módszertant Formális hipotézisek, kutatási technikák, mintavétel… Segít kontextusba helyezni az eredményeinket

Az irodalomkutatási paradoxon A tudás megszerzése miatt olvasunk, de Csak az tudja mit olvasson el (és hogyan értelmezze azt, amit elolvasott), aki már rendelkezik a megfelelő tudással Feloldása: iteratív, az ‚egyszerűbbtől’ a ‚nehezebb’ felé tartó kutatási folyamat

Az irodalomkutatás folyamata a gyakorlatban (Saunders et al. 2016)

Segítség az irodalom-kereséshez Mire kereshetünk? Címek Szerzők Kulcsszavak JEL-kódok Már fellelt irodalom hivatkozásjegyzékei Bibliográfiák Adatbázisok (folyóirat, könyv, kiadatlan művek, szerzők (ssrn.com), intézmények) Kutatói közösségi oldalak (pl. academia.edu, researchgate.net) Vegyes adatbázisok: Google scholar, mtmt.hu Könyvtári polcok, könyvtárosok Témavezető, kollégák, sorstársak

Az irodalomelemzés típusai Integráló: kritizál, szintetizál,a téma új kereteit alakítja ki és új perspektívákat tár fel Történeti Teoretikus Módszertani Egyéb szisztematikus

Irodalomelemzési célok Deduktív Induktív

Fontos a kritikus megközelítés. De hogy teremtsük ezt meg? A forrás célja (Szél)jegyzetelés: „dialógus” Összefoglalás, tömörítés Összevetés, kontrasztba állítás

Hogyan segít fejleszteni módszertanunkat? Melyek az elfogadott módszerek Milyen problémák merülhetnek fel, és azt mások hogyan oldották meg (vagy épp: mit nem tudtak mások sem megoldani) Ezért nagyon lényeges empirikus irodalom-összefoglalót is tenni a dolgozatunkba.

„Tudásbázis” Kontextusba helyezi a kutatómunkát és az eredményeket is Kötelező fejezet (diplomamunkák, disszertációk… esetében) A konklúzióban ezért össze is kell vetni saját eredményeinket az irodalommal: mit tudtunk hozzátenni?

Idegen tollak A plagizálás bűn: Mások eredményeit sajátunkként feltüntetni Nem tüntetni fel a forrást Nem csak szó szerinti átvétellel lehet plagizálni Etikai vétség Mások eredményeire építeni viszont erény, DE jelezni kell azok forrását. A forrás jelzése akkor történik meg, ha korrekt és követhető. Megfelelően hivatkozva illusztrálhatjuk mások szavaival saját mondandónkat. De: nem állhat a sajátunk HELYETT. Vagyis be kell vezetni, értelmezni kell stb.

Az irodalomelemzés 5 lépésben Létező szakirodalmi források feltárása a kutatási területen (gyűjtés); A kiválasztott irodalom áttekintése/átolvasása; Elméleti keret felállítása az olvasmányok alapján; Koncepcionális keret felállítása (fogalmak, definíciók, a szintetizálás célja(i) és módszere(i)); Az irodalomelemzés megírása.

A jó irodalom-összefoglaló Általános képtől a konkrét kutatási kérdések felé A fő témák, irányvonalak, ötletek tömör összefoglalása Összefoglalni, összevetni, kontrasztba állítani a főbb szerzők kutatásait A saját kutatásunk felé szűkíteni a kört Részletesen bemutatni,hogy mire jutott eddig (a mi szempontunkból) az irodalom Mi lehet tehát a mi hozzájárulásunk? Vezessük is rá az olvasót, hogy hol találja meg ezt a hozzájárulást a művünkben

Legfontosabb forrás-típusok Könyvek: Szótárak, enciklopédiák, kézikönyvek Monográfiák Folyóiratok és periodikák: Lektorált (vak, dupla stb.) vagy nem lektorált (vagy csak szerző által lektorált) Impakt faktor Szürke irodalom Diplomamunkák, disszertációk Kutatási jelentések, műhelytanulmányok Vállalati dokumentumok egyéb Statisztikai adatbázisok „Bulvárirodalom” és más kétes források: magazinok, honlapok, blogok, kormányzati/politikai kiadványok stb. Mindaz, aminek a célja nem a tudományos vagy szakmai igényű közlés, hanem pl. alap eladása, választók befolyásolása stb.

Forrás-e „az internet”? Nem. Az, hogy „forrása az internet”, nem elegendő egy tudományos munkában. Az interneten elért forrásokat is ugyanúgy kell hivatkozni, mint bármi mást, csak pluszban (!) fel kell tüntetni az internetes elérési helyet, és az elérés idejét is: Szerző, szerkesztő vagy felelős szervezet Közzététel éve Cím Kiadó, kiadásért felelős szervezet, kiadás helye VAGY folyóirat neve, évfolyama, száma, tól-ig oldalszám VAGY gyűjteményes kötet adatai, tól-ig oldalszám Pontos URL vagy doi Pontos letöltési dátum (ha kérik,akkor idő is)

A források kategóriái az kutatástól való „távolságuk” alapján (Saunders et al.)

Könyvek Elérhetőség Könyvtárak Könyvesboltok (online is, katalógusok is) Bibliográfiák, hivatkozásjegyzékek (!) Internet: segítenek a JEL-kódok, kulcsszavak, boolean keresés, filetype, Googel Books, Google Scholar stb. Előnyök: valószínűbb a relevancia és az átfogó jelleg, biztosabb az átlagos minőség Hátrányok: nem friss, drága (megvenni), nehezebben elérhető, nem ellenőrizhető könnyen a minőség Felhasználás: kiindulás, áttekintés

Tankönyvek, egyetemi jegyzetek mint szakirodalmi források Kiindulási alapnak nagyon jók, de ne ez alkossa irodalomkutatásunk törzsét (vajon miért?) Nem mindegy a szintje (alacsonyabb szintűektől tartózkodjunk). A saját képzés kötelező jegyzeteit a bírálók nem fogják önálló kutatómunkaként értékelni. Ha nem lektorált, ne hivatkozzuk (akkor se, ha abból vizsgázunk). Ezek színvonala is heterogén. Érdemes a következőket értékelni: Írójának elismertsége (cikkek, pozíció…) Kiadó, kiadás ideje Hol használják kötelező irodalomként (tematikákra rákeresni) Milyen forrásokra épít Mennyire igényes a tudományos a stílusa (hivatkozások, konkrté adatok használata)

Folyóiratok, periodikák Előnyök: up-to-date (ez nagyon függ a folyóirattól és fordítottan arányos a minőségbiztosítás színvonalával), témaspecifikus Hátrányok: több alapismeretet igényel Felhasználás: célzott kutatáshoz elérhetőség: Könyvtárak Elektronikus adatbázisok (!) pl. Jstor, EBSCO, Econpapers, Matarka, NBER, lib.unideb.hu… Internet: mint a könyvek esetében

Bizalom egy folyóiratban: szempontok (önmagában egyik sem abszolút) Nincs rajta predátor-listákon Nagyobb kiadónál jelent meg (pl. Elsevier, Oxford, Taylor & Francis, Sage stb.) (Kétszeresen vakon) lektorált (peer reviewed) Jó egyetemekről van a szerkesztőség (editorial board) Jó egyetemekről publikálnak bele (!) Más, jó folyóiratok is hivatkozzák Régóta működik Jó helyeken referált Van elismert impact factor-a

Példa folyóiratokra sportközgazdászoknak Journal of Sports Economics http://journals.sagepub.com/home/jse IF: 0.760 • Player, coach and management/ownership compensation and player-management relations • Sport participation and societal impacts and determinants • Corporate governance of international associations, leagues and clubs • Industrial organization, on and off-field competition, and regulation • Local public finance and economic impact • Sports related gambling Journal of Sport Management https://journals.humankinetics.com/journal/jsm IF: 1.247 a number of areas as they relate to the management, governance, and consumption of sport European Sport Management Quarterly, IF: 1.78, http://www.tandfonline.com/toc/resm20/current, International Journal of Sport Finance, http://fitpublishing.com/journals/ijsf Sport Marketing Quarterly, http://fitpublishing.com/journals/smq Journal of Sport and Social Issues, IF 1.04, http://journals.sagepub.com/home/jss Sport, Business and Management: An International Journal, http://www.emeraldinsight.com/journal/sbm Sport Management Review, IF: 2.13, https://www.journals.elsevier.com/sport-management-review/

Szóba jöhetnek a magyar folyóiratok közül például… Közgazdasági Szemle. Példák: Vörös Tünde (2017): Költség-haszon elemzési keretrendszer sportberuházások társadalmi-gazdasági értékeléséhez. LXIV. évf., április (394—420. o.). Ács Pongrác — Hécz Roland — Paár Dávid — Stocker Miklós (2011): A fittség (m)értéke (A fizikai inaktivitás nemzetgazdasági terhei Magyarországon). LVIII. évf., július-augusztus (689—708. o.). Vezetéstudomány. Pl.: Havran, Zsolt (2016): A játékosvásárlás és az eredményesség kapcsolata a hivatásos labdarúgásban. 47 (6). pp. 30-40. Szabó Ágnes (2011): Milyen értéket teremt a szabadidő sport és mi a kapcsolata a versenyképességgel? 42 (1. kül). pp. 24-37.

Veszély! Áltudományos folyóiratok léteznek elismert kiadóknál is (példák) Az angol pseudojournal kifejezés az áltudománnyal foglalkozó folyóiratokon kívül azokat is takarja, melyek bár tudományos cikkeket közölnek, de nem működnek valódi folyóiratként. Vannak egyszerűen nagyon rossz tudományos folyóiratok is, ezek nem tartoznak a pseudojournal kifejezés alá. „Orvosi” példák: Journal of Acupuncture & Meridian Studies Chinese Medicine https://link.springer.com/journal/13020 Asztrológia: Correlation http://www.correlationjournal.com/ Illetve, nem áltudományos folyóiratokba (főleg a gyengébbekbe) is kerülhetnek be áltudományos cikkek.

Szürke irodalom A konvencionális eszközökkel nehezen megtalálható irodalomra utalt először, amely ugyanakkor hiteles, hasznos és FRISS. A kutatói gyakorlatban azonban a nem publikált, de megbízható irodalmat jelöli. Műhelytanulmányok (Working papers) Tézisek, diplomamunkák Szabadalmak Vállalati dokumentumok Egyes információk magazinokból, szakmai és egyéb újságokból is ide tartozhatnak, az hitelességüktől függ Stb.

A bulvárirodalom és más kétes források A „kétesség” annak függvénye, hogy mire használjuk. Nem használható, ha olyasmit akarunk vele alátámasztani, amiben nem hiteles. Használható, ha olyasmit, amiben az. Pl. politikai kiadványban szereplő gazdasági elemzés nem hivatkozható akkor, ha ezzel a levezetéssel akarjuk egy kijelentésünket alátámasztani, de akkor igen, ha éppen a politikai kiadványok hitelességét vizsgáló tanulmányt írunk.

Tudománymetria (scientometrics) A tudomány, a technológia és az innováció mérésével foglalkozó módszertan, diszciplína. Vizsgálati egysége a „szöveg”, a „tudományos teljesítmény”. Döntően kvantitatív. Fő vizsgálati területei: Tudományos hatás (impact) mérése, hivatkozások rendszerének megértése, tudományos területek feltérképezése, indikátorok készítése a tudomány döntéshozói és menedzserei számára.

Példa a tudományterületek folyóiratainak „feltérképezésére” Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

A scientometria viszonya más, tudományt vizsgáló diszciplínákhoz Forrás: Leydesdorff & Milojević (2015): Scientometrics

Rokon tudományterületek Bibliometria Információtudomány Tudománypolitika Tudományszociológia Tudományfilozófia

Egy magyar büszkeség… A Scientometria folyóirat alapítója, tiszteletbeli örökös főszerkesztője (editor-in-chief) Braun Tibor. Jelenleg is magyar a szerkesztője (editor), András Schubert és az ügyvezető-szerkesztője (managing editor), Kocsor Tibor. A folyóiratot jelenleg a Springer és az MTA közösen adja ki.

„Publish or Perish” Publikációs kényszer Nem elég a teljesítmény, meg is kell osztani Nem elég megosztani, azt úgy kell tenni, hogy mérhető legyen és „minél többet érjen”. Ha bárki tervezne akármilyen (!) kutatói pályát, meg kell ragadni minden publikálási lehetőséget (OTDK, konferenciák, cikkek…).

Publikációs tevékenység mérése Mérhető: Publikációk számával Szerkezetével: Hova történik a publikálás: kiadott vs. kiadatlan (speciális státusz a working paper és az absztrakt) referált-e (kereshető adatbázisban vagy referáló folyóiratban megtalálható) lektorált-e monográfia/könyvfejezet/folyóiratcikk/konferencia-kiadvány/stb. ezek rangja hazai vagy külföldi magyar vagy idegen nyelvű Tudományos/oktatási/ismeretterjesztő/üzleti Mikor (régi vs. új, fokozatszerzés előtt vs. után…) Betöltött szereppel: egy vs. több szerző, hányadik szerző stb. Hatásával (impact)

A publikációs hatás mérése Citációk száma Szerkezete: Független/társszerzős/ön~ Hol jelent meg (pl. IF) Fajlagos citációs mutatók (Hirsch index, eigenfactor stb.) Hatás tartóssága (immediacy index, cited half-life, többéves IF összehasonlítások) Minden scientometriai mérőszámot számos kritika ér, de ezek együttes használata mégis segíthet a minőség közelítő kimutatásában.

Az impact factor hatás-tényező: adott publikáció hatását számszerűsíti többféle is van (!), a legelfogadottabb az Institute for Scientific Information (ISI) (WOS, Thomson Reuters) által közölt, melyet 1975 óta évente számítanak a Journal Citation Reports-ban indexált folyóiratokra (az indexálásért fizetnek a folyóiratok). folyóirat szintű: folyóiratokra számítják egy adott évre (ez alapját adja a folyóiratok egyféle éves rangsorának) és nem cikkekre, nem szerzőkre, utóbbiakra alkalmazni (a szerzőket is minősítheti az összes így elért impact (összeadják azon folyóiratok adott évre vonatkozó impact factor-ait, amelyekben írásaik megjelentek, minden egyes írásukra nézve; ekkor szerző-szintű mérőszámot kapunk), félrevezető tudományterületenként van csak értelme összehasonlítani (a természet és a társadalomtudományok számára eleve külön számítják)

A Journal Impact Factor (JIF, WOS) kiszámítása X. évi impact factor = A / B. A = hányszor hivatkozták az adott folyóirat összes közleményét (X-1) és (X-2) években. B = az össze hivatkozható közlemény az adott folyóiratban (X-1) és (X-2) években. Nem számítanak hivatkozható közleménynek pl. a szerkesztői levelek. Az X évi IF mindig (X+1.) évben jelenik meg, és az (X.) évben jellemzi a folyóiratot.

SCImago Journal Rank (SJR, Scopus, Elsevier) Nagyjából megfelel a WoS rangsornak szabadon hozzáférhető és használható (http://www.scimagojr.com) Jelenleg ezt használja az MTMT is Ha adott folyóiratok több szakterületen is közöl, akkor több rangja is lesz. Gyakran a rangsor negyedeibe (Q1-Q4) tartozást is jelölik (az MTMT is)

Hirsch index vagy h-index legalább „h” számú idézetet kapott publikációk száma h: azon publikáció sorszáma (a publikációk csökkenő száma szerint), amelynek idézői legalább annyian vannak, mint az adott sorszám Szerző-szintű A baloldali kép forrás a Wikipedia

ABCD kategóriák Adott tudományos közösség (pl. MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, Australian Business Deans Council stb.) készíti, és saját megítélésük alapján különböző minősítési osztályokba sorolják a folyóiratokat. Ezeket egyszerűen folyóirat listáknak nevezik.

Társszerzők Számos okból lehetnek társzerzőink: lehetnek a tényleges kutatócsoport tagjai, jelentősen segíthetnek szakmailag, hozzáférést nyújthatnak adatokhoz, erőforrásokhoz (pénz, nyelvtudás, felszerelés stb.), hozzájárulhatnak a megjelenéshez a „nevükkel”, de akár erejüknél fogva „élősködhetnek” is a tényleges szerzőkön. Feltüntethetjük a társzerzőket: Betöltött szerepük szerint: pl. természettudományokban, orvosoknál gyakori Névsorrendben (pl. közgazdaságtanban gyakori) A tudományos teljesítmény mérésénél figyelembe vehetik, hogy egyéni vagy társzerzős volt egy munka, illetve utóbbi esetben a sorrend által jelölt szerepeket. Ennek módja változó (közgáz vagy matek területen pl. az ábécé sorrend az uralkodó).

A folyóiratba történő publikálás általános menete Cikk megírása Folyóirat kiválasztása (terület, nehézség, nyelv, presztízs, ár, gyorsaság, kapcsolat stb.). Gyakran van „open access lehetőség, ami általában pénzes vagy feláras. A színes megjelenés is általában plusz költség a szerző részére Beküldés (általában online vagy e-mail) A szerkesztő az első akadály (illik-e a folyóiratba, gyors átnézés) Ha lát benne fantáziát kiadhatja bíráló(k)nak (ld. később) A bírálók véleményét is mérlegelve végül a szerkesztő dönt a megjelenésről Ha ez pozitív, jön a nyelvi és formai véglegesítés. Tartalmi és formai változtatások végig kérhetőek a szerzőtől, illetve a szerző is tehet kisebb módosításokat e pont előtt, de ezután nem. A megjelenés sokszor előbb előzetes fórumon történik (pl. online a kiadó „latest articles” vagy hasonló szekciójában), csak később kerül be adott számba. A nem „open access” megjelenés esetében vagy csak a kiadó teheti közzé a cikket, vagy bizonyos formában erre lehetőséget ad a szerzőnek (pl. saját weboldal, intézményi repozitórium). Utóbbi lehetőségek köthetőek ún. embargós időhöz. A szerző joga sokszor csak az, hogy a szerzőség az övé.

Példa szerkesztői visszautasításra, „out of scope” miatt I regret to inform you that have now desk reviewed your paper but unfortunately feel it is unsuitable for publication in Culture and Organization. I know that this will be disappointing news so let me summarize my reasons. The first issue here is that your research mobilizes a set of ontological, epistemological and methodological assumptions which are at odds with the ethos of our journal. We specialize in critical, qualitative research which investigates the intersections between culture and organization. We do not publish work which takes a positivistic approach, is deductive and/ or uses quantitative instruments and statistical analyses. Second, your paper focuses on students, and as such is better placed in an higher education studies journal. Third, there are no references in the manuscript to previous C&O papers. While we have no hard and fast rule about appropriate numbers of citations in this regard, the absence of any at all is usually a signal that the paper isn't suitable for the journal. Sadly that is the case here. I hope you find these comments helpful. You are of course now free to submit the paper elsewhere should you choose to do so. Thank you for considering Culture and Organization. I hope the outcome of this specific submission will not discourage you from the submission of future manuscripts.

Lektorálás (reviewing, refereing) Szerkesztői, bírálói (kutatótársak általi) és nyelvi/forma (nem tartalmi). A szerkesztői (editorial review) lektorálás lehet kizárólagos, illetve felülbírálhatja a bírálóit. Bírálói (peer review) lehet: Nyílt” (open review): senki nem anonim Egyszeresen vak (single blind): a lektor anonim Kétszeresen vak (double blind): a szerző és a lektor is anonim A lektor javasolhatja a benyújtott cikk: Módosítás nélküli közlését Kisebb vagy nagyobb módosításokkal való közlését Újra benyújtását Végleges elutasítását A lektorokat általában a tudományterület, különösen az adott folyóiratban publikálók közül toborozzák. A lektorok véleménye eltérhet (ha többen is vannak), illetve lehet, hogy nincs igazuk. A szerzőé a felelősség, hogy mit fogad meg!

„Open access” (OA) mozgalom Alapgondolata, hogy a folyóiratokat mindenki számára (online) elérhetővé teszik. A költségek ekkor nem jönnek vissza a folyóirat-eladásból, tehát sokszor (de nem mindig) azt a szerzőkre terhelik. Általában létezik nem open access folyóiratoknál is olyan lehetőség, hogy egy-egy cikket a szerzők megfinanszírozhatnak, és akkor az nyíltan elérhető lesz. Fokozatai lehetnek: gold, green OA

Predátor folyóiratok Olyan folyóiratok, melyek a publikációs nyomást kihasználva pénzért alacsony vagy nulla minőségű, esetenként fantom folyóiratokba fogadnak be publikációkat. Egységes definíciójuk nincs, így sok folyóirat csupán „predátor-gyanús”. Nem csak folyóiratokat, de kiadókat is nyilvántarthatnak predátorként. Az MTMT nyilvántartásában is jelzi, mit tekint predátornak. Ld.: http://beallslist.weebly.com/

Kutatók bárki általi ellenőrizhetősége (példák) www.mtmt.hu www.doktori.hu (csak doktori iskolák tagjai) egyetemek, kutatói szervezetek oldalai: kutatói CV-k kereshető adatbázisok (pl. https://tudoster.idea.unideb.hu/) kutatói közösségi oldalak: http://www.researchgate.net https://www.academia.edu/ https://scholar.google.hu/ https://www.growkudos.com/

Néhány kezdő tipp… Elektronikus lelőhelyek (csak példák, a könyvtár honlapján megtalálható a hozzáférhető adatbázisok aktuális listája): www.matarka.hu www.jstor.org search.epnet.com (EBSCO database) www.sciencedirect.com http://www.nber.org/ http://econpapers.repec.org/ Egyetemi honlapok Könyvtári honlapok A könyvtár… Tematikák

Néhány statisztikai adatbázis www.ksh.hu http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/search_database https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/

Köszönöm a figyelmet!