F ILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA Kereszténység a kultúrák válságában – Dr. Németh Norbert Ember-értelmezések a filozófiai gondolkodás történetében. Az ember egy apátlan - anyátlan társadalomban

Míg az ANTROPOLÓGIA résztudományként az ember rész-aspektusait kutatja, addig a FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA az emberrel a maga egész mivoltában foglalkozik.

A Z ANTROPOLÓGIA JELENTÉSTARTALMA „antroposz” (αντροπος) = ember „logosz” (λογος) = beszéd, szó több tudományterülethez kapcsolható: 1. Biológia / pszichológia, 2. Kulturális antropológia – prehistorikus népek, 3. Antropogenezis (származástan – XIX. sz.), 4. Vallás, 5. Filozófia – az ember helye és rendeletetése a világban, az emberi létezés értelmének kutatása

A FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA EREDETE ontológia = emberi létezés forrása, oka, lényege ismeretelmélet, kritika = emberi ismeretek forrása etika = emberi cselekedetek társadalom- és politikafilozófia = emberi és közösségi formák vallásfilozófia = hívő ember léte, rendeltetése történelemfilozófia = történetiséggel rendelkező ember A filozófiai gondolkodás alanya és célja: az ember.

A FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA KEZDETE A filozófiai diszciplína születése a XVIII - XIX. század fordulóján. Virágkora XX. század. Kiváltó okai: 1. Felvilágosodás, 2. Igény arra, hogy tudományos vizsgálódás tárgyává tegyük az ember lényegét, 3. Szaktudományok virágzásának a következménye, 4. Pozitivizmus, 5. Egzisztencializmus, 6. Nyugat-európai civilizáció fejlődésébe vetett hit megingása 7. A két világháború sokkoló hatása: emberi bűn, rosszra való hajlam okai.

A FILOZÓFIAI ANTROPOLÓGIA EREDETE ÉS KEZDETE eredete : az embernek „metafizikailag nincs rögzítetett helyzete” – ember nyitott lény, helye a világban nem meghatározott. → emberképek kezdete a filozófiai diszciplína születése XVIII./XIX. század fordulója – monográfiák, tanulmányok (Kant, Herder, Darwin, Marx, Schopenhauer Nietzsche, Scheler, Gehlen, 1. mítosz és a vallás kijelentéseinek mellőzése 2. irodalom és a művészet ember ideáljainak lebontása

A Z EMBER Nyelvi léte, Szabad léte, Halál-felé-tartó-léte, „halálos” léte, Társadalmi léte, Személyes léte, Időbeli léte, Történelmi léte, Világban való léte, Nemi léte, Transzcendens léte ( transcendere = átlép, meghalad, túllép).

A Z EMBER SZERETHETŐ ÉS SZERETNI KÉPES – ennek a szeretetnek a fajtái: EROSZ : Az erosz azt fejezi ki: „ szeretlek, mert szükségem van rád ”. Egyszerűbben: „szeretlek, hogy szeress”, „ szeretlek, mert kapni akarok tőled ”. FILIA : A filia azt fejezi ki: „ szeretlek, mert társam vagy ”. Ez a baráti szeretet, ami kölcsönösségen alapul. „ Szeretlek, mert szeretsz. ” AGAPE : Az agapé azt mondja: „ szeretlek, mert szeretlek! ” Nem függ a körülményektől. Belülről fakadó, elkötelezett szeretet. Nem függ a szeretett személy viszont-szeretetétől, viselkedésétől, hálájától.

L ÉNYEGES KÜLÖNBSÉGEK : A szeretkezés nek csak techniká ja van, a szerelemnek pszichológiája, de a szeretetnek se technikája, se pszichológiája nincsen: a szeretetnek teológiája van.

KI / MI AZ EMBER? 1. MAI PROBLMÁK AZ EMBER FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉVEL Az EMBER fogalmának átírásai, átértelmezései 2. AZ EMBER ISTEN DÖNTÉSÉBŐL VAN Az ember TEREMTMÉNY Az ember FIZIKAI és LELKI lény Az ember FEJLŐDÉSRE KÉPES Az ember életének célja: ISTEN

S TATUS Q UAESTIONIS Az ember tudatosan élő – lény! Aki képes szeretni és megismerni magát és környezetét, Akinek célja, jövőképe és jövője van. Gorkij : „Az ember több annál, hogy csak jóllakjék!”

E MBERKÉPEK antik zsidó – keresztény (bibliai) idealista romantikus Realista Az emberképek a filozófiai antropológia, mint diszciplína előzményei, ideáltípusok, vagyis azt mutatják, hogy az adott korszak hogyan gondolkodik az emberről.

A NTIK ( GÖRÖG ) EMBERKÉP I. Az antik polisz polgárának képe önmagáról 1. a szabadság alapja a törvény 2. nomosz (tv.) : jog és kötelesség 3. a racionalitás nem a történelmi hagyomány 4. szabadság és rend dialektikája 5. politeizmus 6. Testkultusz görög tudomány és filozófia emberképe (Szókratész, Platón, Arisztotelész) 1. logosz + ethosz = kiváló ember 2. vita contempletiva / a bölcs az igazságot keresi 3. igazság alapja nem a történelem, nem a hagyomány, hanem a logikus gondolkodás 4. egyén és a kozmosz viszonya arché, legfőbb jó ideája, első mozdulatlan mozgató ↔ ösztönök, akarat, vágyak

A NTIK ( GÖRÖG ) EMBERKÉP II. nem rendelkezik történelem értelmezéssel – mítoszok, narratív elbeszélések = történelemfilozófia hiánya, akaratszabadság hiánya, nevelés fontossága : racionális és erkölcsös lényt nevelni, hétköznapi élet fontossága, egyén boldogságának alapja : a közösségi lét és az igazság megismerése, a közösségnek való megfelelés, önismeret fontossága.

BIBLIAI EMBERKÉP I. Isten – ember viszonyából értelmezhető 1. Isten kép: abszolút tekintély, vele szemben az ember az alávetettség pozíciójában 2. emberkép: esendő, véges, bűnös 3. történetiség / Szent Ágoston: Vallomások 4. bűn radikális értelmezése – eredeti bűn – megváltás lehetősége

BIBLIAI EMBERKÉP II. A bibliai ember lényege: akarat (nem a racionális műveltség eszméje) a jó és rossz cselekedetek kiváltója. jóság = Isten iránti engedelmesség rossz = elfordulás Istentől más típusú erények: jog, igazságosság, engedelmesség, könyörületesség, alázat, szeretet erények alapja: isteni tekintély és a történelmi hagyomány szabadság = bűntől való megszabadulás

Alapproblémák az Isten és ember viszonyából következően: hit és tudás viszonya akarat szabadsága közösség = kiválasztódás v. univerzalizmus engedelmesség

A Z IDEALIZMUS EMBERKÉPE 1. Szellem primátusa : elméleti ész és gyakorlati ész: önálló alappal bír, lelkiismeretben van az erényesség és a kötelesség – kategorikus imperatívusz, 2. Nevelés fontossága, 3. Esztétikum, 4. Szabadság és rend dialektikája (Goethe, Lessing, Schelling).

R OMANTIKA EMBERKÉPE XIX. század első fele - elsősorban a német költészet és filozófia együttes szerepvállalása Hegel – Hölderlin- Schelling 1. irracionalitás, titokzatosság 2. zseni kultusza 3. historizmus 4. történelem menete: irracionális erők kibontakozása és az egységes világtörténet megkérdőjelezése

R EALIZMUS EMBERKÉPE XIX. század / francia regényirodalom 1. „olyan szellemi magatartás, amely az érzékekkel felfogható és szerkezetében az ész által megismerhető valóságot tekinti vizsgálódás alapjának” 2. hétköznapiság 3. ész mellett ösztönök (naturalista) 4. az ember a természet terméke, fiziológiai sajátosságának egyik része a szellem 5. történelmi relativizmus, válságtudat, hanyatlás, az európai civilizáció bírálata 6. alapja a szociológiának, közgazdaságtannak és társadalomelméletnek 7. természeti törvényszerűségek, kauzalitás

XIX. SZÁZADI ANTROPOLÓGIA VÁLTOZATAI Karl Marx : homo faber Darwin : az ember a biológiai fejlődés csúcspontja, de az emberben rejlő ösztönök, agresszió az „állati” jellemvonás Nietzsche : az ember meghatározatlan állat Schopenhauer : önfenntartás ösztöne, öntudatlan életakarat Kierkegaard: döntés szabadság, vallási stádium

A Z EMBER HELYE A KOZMOSZBAN Cél : újradefiniálni az ember lényegét, meghatározni metafizikailag különleges helyzetét.