1. Mit értünk fonódó vágányok alatt? A közúti vasúti pálya speciális kialakítása, ahol a vágánytengely távolság kisebb, mint a nyomtávolság. Forgalmi szempontból az ilyen pálya egyvágányú pályának minősül. A közúti vasúti pálya speciális kialakítása, ahol a vágánytengely távolság nagyobb, mint a nyomtávolság. Forgalmi szempontból az ilyen pálya egyvágányú pályának minősül. A közúti vasúti pálya speciális kialakítása, ahol a vágánytengely távolság azonos a nyomtávolsággal. Forgalmi szempontból az ilyen pálya egyvágányú pályának minősül.

2. Mit értünk járműmegfutamodás alatt? Azt a folyamatot, amikor a feszültség alá helyezett vasúti jármű a munkavállalók szándéka szerint elmozdul. Olyan eseményt, amikor a leállított vasúti jármű a munkavállalók szándékán kívül elmozdul. Olyan eseményt, amelynek során a mozgásképtelennek minősülő vasúti jármű a munkavállalók szándékán kívül elmozdul.

3. Mit értünk megcsúszási pályaszakasz alatt? A jármű által bejárható vágányutat megelőző, a vágányút kezdőpontja előtt szabadon tartandó pályaszakasz az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt túlfutás esetére a jármű vészfékezéssel történő megálláshoz. A jármű által bejárható vágányutat követő, a vágányút végpontjától szabadon tartandó pályaszakasz az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt túlfutás esetére a jármű üzemi fékezéssel történő megálláshoz. A jármű által bejárható vágányutat követő, a vágányút végpontjától szabadon tartandó pályaszakasz az esetlegesen bekövetkező, nem kívánt túlfutás esetére a jármű vészfékezéssel történő megálláshoz.

4. Mit értünk oldalvédelem alatt? A vágányútnak továbbhaladást tiltó főjelzővel, illetve mechanikus csúcssínrögzítéssel, folyamatos végállás-ellenőrzéssel rendelkező, lezárt védőállású váltóval történő védelme. A vágányútnak továbbhaladást engedélyező főjelzővel, illetve mechanikus csúcssínrögzítéssel, folyamatos végállás-ellenőrzéssel rendelkező, lezárt alapállású váltóval történő védelme. A megcsúszási pályaszakasznak továbbhaladást tiltó főjelzővel, illetve mechanikus csúcssínrögzítéssel, folyamatos végállás-ellenőrzéssel rendelkező, lezárt védőállású váltóval történő védelme.

5. Mit értünk a pilóta fogalma alatt? Olyan személy, aki adott útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkezik, a járművezető nyelvét beszéli, a jármű elindítására és a távműködtetésű ajtók bezárására ki van képezve, és vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. Olyan személy, aki adott útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkezik, a járművezető nyelvét beszéli, a jármű megállítására ki van képezve, és vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik. Olyan személy, aki adott útvonalra kiterjedő hatályú tanúsítvánnyal rendelkezik, legalább az angol és a német nyelvet beszéli, a jármű megállítására és a motoros működésű váltók hajtókarral történő átállítására ki van képezve, és vezetés közben a járművezető mellett tartózkodik.

6. Mit értünk a ráfutási szakasz fogalma alatt? A kitérő keresztezési részét követő, foglaltság érzékelővel ellátott biztonsági távolság, amelynek végétől a jármű már a biztonsági határjelzőn túl tartózkodik. A váltó csúcsa előtt az a foglaltság érzékelővel ellátott biztonsági távolság, amelynek elejétől a jármű a váltó csúcsát legalább annak feles állásba kerülése után éri el. A váltó csúcsa előtt az a foglaltság érzékelővel ellátott biztonsági távolság, amelynek elejétől a jármű a váltó csúcsát annak teljes átállása után éri el.

7. Hol helyezkedik el a ráfutási szakasz? A váltó csúcssínjei előtt. A váltó gyöke és a kitérő keresztezési része között. A kitérő közbenső részében.

8. Mit értünk a váltóhasítás fogalma alatt? A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló, nem hasítható váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái átállítják. A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják. A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a csúccsal szemben közlekedő jármű részére feles állású váltó egyik csúcssínjét a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják.

9. Mit értünk a váltófelvágás fogalma alatt? A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló, nem hasítható váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái átállítják. A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a gyök felől közlekedő jármű részére helytelenül álló váltót a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják. A váltóra való ráhaladásnak az a módja, amikor a csúccsal szemben közlekedő jármű részére feles állású váltó egyik csúcssínjét a jármű kerekeinek nyomkarimái a váltó szerkezete által megengedett módon átállítják.

10. Mit értünk a váltó védőállása fogalom alatt? A nem hasítható váltónak az az állása, amely a jármű váltófelvágásra történő kényszerítésével megakadályozza a másik vágányon lévő jármű veszélyeztetését. A váltónak a kitérő irányú állása, amely a jármű csonka vágányra történő terelésével megakadályozza egy másik vágányon lévő jármű veszélyeztetését. A váltónak az az állása, amely a jármű veszélytelen irányba terelésével megakadályozza a másik vágányon lévő jármű veszélyeztetését.

11. Hogyan kell a jelzőket elhelyezni? A jelzőket közvetlenül a vágány mellett, azon vágány menetirány szerinti jobb vagy bal oldalán kell elhelyezni, amelyikre érvényesek, de helyi viszonyok figyelembevételével elhelyezhetők a vágánytengelyben vagy a vágány felett is. A jelzőket a vágány mellett, azon vágány menetirány szerinti jobb oldalán kell elhelyezni, amelyikre érvényesek, de helyi viszonyok figyelembevételével elhelyezhetők a vágány menetirány szerinti bal oldalán vagy a vágány felett is, illetve ott, ahol funkciójukból adódóan szükséges. A jelzőket közvetlenül a vágány mellett, azon vágány menetirány szerinti bal oldalán kell elhelyezni, amelyikre érvényesek, de helyi viszonyok figyelembevételével elhelyezhetők a vágány menetirány szerinti jobb oldalán vagy a vágány felett is, illetve ott, ahol funkciójukból adódóan szükséges.

12. Mi a jelentése az alábbi jelzőnek? A jelző előtt meg kell állni. A jelző mellett fokozott óvatossággal, legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad elhaladni. A jelző mellett fokozott óvatossággal, legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni.

13. Mi a teendő az alábbi jelzéskép észlelésekor? A jelző előtt meg kell megállni, és az egyidejű, eltérő értelmű jelzésekre vonatkozó előírások szerint kell eljárni. A jelző előtt nem kell megállni, mellette az Utasítás 11.13. pontjában szabályozott módon kell elhaladni. A jelző előtt meg kell állni, mellette az Utasítás 11.13. pontjában szabályozott módon kell elhaladni.

14. Mi a jelentése az alábbi jelzésképnek? Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszon azonos irányba legalább két jármű közlekedik. Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy a két- vagy többvágányú végállomáson egy vágány biztosan foglalt. Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszon ellenirányból jármű közlekedik.

15. Mi a jelentése az alábbi jelzésképnek? Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakasz kezdeténél elhelyezett főjelző előtt ellenirányban jármű van. Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakasz kezdeténél elhelyezett főjelzőn „Tilos a továbbhaladás!” jelzés van. Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszon ellenirányból közlekedő jármű az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszra engedély nélkül haladt be.

16. Mi a jelentése az alábbi jelzésképnek? Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakasz kezdeténél elhelyezett főjelző előtt ellenirányban jármű van. Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakasz kezdeténél elhelyezett főjelzőn „Tilos a továbbhaladás!” jelzés van. Arról tájékoztatja a járművezetőt, hogy az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszon ellenirányból közlekedő jármű az egyvágányú (fonódó) pályaszakaszra engedély nélkül haladt be.

17. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Kézi váltóállítást kell alkalmazni az időszakosan érvénytelenített főjelzőket követő váltóknál a táblán megjelölt időtartamon kívül, ha valamelyik lámpájuk világít. Kézi váltóállítást kell alkalmazni abban az esetben, ha a váltóhoz tartozó, a járművezető által távvezérléssel történő váltóállítás helyére figyelmeztető jelzőn érvénytelenítő jelzést helyeztek el, mert ilyen esetben a váltóállító berendezés kikapcsolt állapotban van. Kézi váltóállítást kell alkalmazni abban az esetben, ha a váltóhoz csak egy váltójelző tartozik.

18. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Kézi váltóállítást kell alkalmazni a váltójelző irányfényeinek és a váltóval szerkezeti függésben álló háromfogalmú főjelző egyidejű zavara esetén. Kézi váltóállítást kell alkalmazni a csak váltójelzővel ellátott váltónál, ha a váltójelzőben a váltó elektromosan reteszelt állapotát jelző kör alakú sárga fény nem világít. Kézi váltóállítást kell alkalmazni a csak váltójelzővel ellátott váltónál, ha a váltójelzőben a váltó irányfényének egyik fénye nem világít.

19. Mi a jelentése az alábbi jelzésképnek? A járműnek – ha a forgalmi körülmények mást nem indokolnak – akkor célszerű elindulnia a megállóhelyről, amikor a jelző világít, hogy a következő főjelzőhöz annak szabad jelzésére érkezzen. A jármű forgalmától függő üzemmódban működő jelzőberendezés a jármű bejelentkezését fogadta. Az állítástárolós rendszerű váltóállító berendezés fogadta a jármű bejelentkezését, és addig világít, ameddig újabb váltóállítási parancs fogadására a berendezés nem képes.

20. Mi a jelentése az alábbi jelzőnek? A járműnek – ha a forgalmi körülmények mást nem indokolnak – akkor célszerű elindulnia a megállóhelyről, amikor a jelző világít, hogy a következő holdfényjelzőhöz annak szabad jelzésére érkezzen. A jármű forgalmától függő üzemmódban működő jelzőberendezés a jármű bejelentkezését fogadta. Az állítástárolós rendszerű váltóállító berendezés fogadta a jármű bejelentkezését, és addig világít, ameddig újabb váltóállítási parancs fogadására a berendezés nem képes.

21. Válassza ki az alábbiak közül a helyes állítást! Amíg az állítástárolás időzítő jelző világít, addig a berendezés nem fogad újabb váltóállítási parancsot annak érdekében, hogy a több áramszedővel, vagy több távvezérelt váltóállítási móddal rendelkező jármű nem kívánt tárolási igényeit megakadályozza. Amíg az állítástárolás időzítő jelző világít, addig a berendezés csak egy újabb váltóállítási parancsot fogad. Amíg az állítástárolás időzítő jelző világít, addig a berendezés nem fogad újabb váltóállítási parancsot annak érdekében, hogy a közúti-vasúti kétéltű jármű, illetve a villamosvágányon közlekedő trolibuszok nem kívánt tárolási igényeit megakadályozza.

22. Mi a jelentése az alábbi jelzőnek? A következő pályaszakaszon a villamosvágányon autóbusz-, trolibusz forgalomra kell számítani. A pályát keresztező közúton közlekedő járművek részére elhelyezett, a közúti fedezőjelző ellenőrző jelzőjével kényszerkapcsolatban lévő, két lámpából álló fényjelző készülék (közúti fedezőjelző) a továbbhaladás tilalmát jelzi. A nyitott kocsiszíni kapun az áramszedő folyamatos áthaladásának akadálya nincs.

23. Mi a teendője, ha a megállóhely jelzőtábla alatt az ábrán látható kiegészítő táblát látja? A megállóhelyen kötelező a megállás. A megállóhely jelzőtábla mellett legfeljebb 20 km/h sebességgel át lehet haladni. A megállóhelyen sebességcsökkentés nélkül át lehet haladni.

24. Meg kell-e jelölni Mechanikus csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel felszerelt váltó jelzőtáblával a biztosított vágányutas biztosítási körzetben lévő, mechanikus csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel felszerelt váltókat? Igen. Nem. Csak azokat, amelyeken a jármű gyök felől közlekedik.

25. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? A táblát követő váltón a párhuzamos, egyidejű, egymást nem metsző vagy nem érintő menetek a nyilak által jelzett irányokból megengedettek. A jelzőtáblát követő, a Tiltott egyidejű menet vége tábláig tartó pályaszakaszon az ellenkező irányú vágányon haladó vagy álló jármű mellett elhaladni tilos. A megjelölt pályaszakaszon a járműnek behaladási elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben. A jelzőtáblát követő, a Tiltott egyidejű menet vége tábláig tartó pályaszakaszon az ellenkező irányú vágányon haladó vagy álló jármű mellett elhaladni tilos. A megjelölt pályaszakaszon a járműnek behaladási elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére.

26. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? A táblát követő váltón a párhuzamos, egyidejű, egymást nem metsző vagy nem érintő menetek a nyilak által jelzett irányokból megengedettek. A jelzőtáblát követő, a Tiltott egyidejű menet vége tábláig tartó pályaszakaszon az ellenkező irányú vágányon haladó vagy álló jármű mellett elhaladni tilos. A megjelölt pályaszakaszon a járműnek behaladási elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben. A jelzőtáblát követő, a Tiltott egyidejű menet vége tábláig tartó pályaszakaszon az ellenkező irányú vágányon haladó vagy álló jármű mellett elhaladni tilos. A megjelölt pályaszakaszon a járműnek behaladási elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére.

27. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? Pályahiba esetén a jármű elejének a jelzőtábla síkja mellett történő elhaladásától – a pályaszakaszra elrendelt egyéb sebességtől függetlenül – alkalmazható legnagyobb sebesség értékét (km/h) jelzi. A jármű sebessége csak akkor növelhető a pályaszakaszra érvényes engedélyezett sebességre, ha a jármű teljes hosszban elhaladt a tábla síkjában. Az alkalmazható legnagyobb sebesség értékét (km/h) jelzi abban az esetben, ha a pályaszakaszra nincs alacsonyabb értékű engedélyezett legnagyobb sebesség elrendelve. A jármű sebessége csak akkor növelhető a pályaszakaszra érvényes engedélyezett sebességre, ha a jármű munkavezetékkel érintkező áramszedője (áramszedői) elhaladt (elhaladtak) a tábla síkjában lévő munkavezeték szakasz, munkavezetékre szerelt alkatrész, villamos vagy trolibusz munkavezeték kereszteződés alatt. A pályahiba hosszát jelenti, hogy ez a hiba 10 m hosszúságú. A jármű sebessége csak akkor növelhető a pályaszakaszra érvényes engedélyezett sebességre, ha a jármű munkavezetékkel érintkező áramszedője (áramszedői) elhaladt (elhaladtak) a tábla síkjában.

28. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? Pályahiba esetén a jármű elejének a jelzőtábla síkja mellett történő elhaladásától – a pályaszakaszra elrendelt egyéb sebességtől függetlenül – alkalmazható legnagyobb sebesség értékét (km/h) jelzi. A jármű sebessége csak akkor növelhető a pályaszakaszra érvényes engedélyezett sebességre, ha a jármű teljes hosszban elhaladt a tábla síkjában. Az alkalmazható legnagyobb sebesség értékét (km/h) jelzi abban az esetben, ha a pályaszakaszra nincs alacsonyabb értékű engedélyezett legnagyobb sebesség elrendelve. A jármű sebessége csak akkor növelhető a pályaszakaszra érvényes engedélyezett sebességre, ha a jármű munkavezetékkel érintkező áramszedője (áramszedői) elhaladt (elhaladtak) a tábla síkjában lévő munkavezeték szakasz, munkavezetékre szerelt alkatrész, villamos vagy trolibusz munkavezeték kereszteződés alatt. Pályahiba esetén a jármű első kerekének a jelzőtábla síkja mellett történő elhaladásától – a pályaszakaszra elrendelt egyéb sebességtől függetlenül – alkalmazható legnagyobb sebesség értékét (km/h) jelzi. A jármű sebessége csak akkor növelhető a pályaszakaszra érvényes engedélyezett sebességre, ha a jármű teljes hosszban elhaladt a tábla síkjában.

29. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? Az engedélyezett legnagyobb sebességgel járható pályaszakasz végét jelzi. Az Engedélyezett legnagyobb sebesség jelzőtábla által előírt sebességértéknél gyorsabban, de legfeljebb 60 km/h sebességgel haladni akkor szabad, ha a szerelvény teljes hosszban elhaladt már a jelzőtábla síkja mellett. Az engedélyezett legnagyobb sebességgel járható pályaszakasz végét jelzi. Az Engedélyezett legnagyobb sebesség jelzőtábla által előírt sebességértéknél gyorsabban vagy lassabban, de legfeljebb 50 km/h sebességgel haladni akkor szabad, ha a szerelvény teljes hosszban elhaladt már a jelzőtábla síkja mellett. Az engedélyezett legnagyobb sebességgel járható pályaszakasz végét jelzi. Az Engedélyezett legnagyobb sebesség jelzőtábla által előírt sebességértéknél lassabban, de legalább 30 km/h sebességgel haladni akkor szabad, ha a szerelvény teljes hosszban elhaladt már a jelzőtábla síkja mellett.

30. Válassza ki az alábbi jelzőtáblára vonatkozó helyes állítást! A jelző jelentése: Megállj! A jelzőtábla előtt meg kell állni, elindulni csak visszafogást vagy menetirányváltást követően szabad. A jelző jelentése: Megállj! A jelzőtábla előtt 40 méterrel meg kell állni, elindulni csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével szabad. A jelző jelentése: Megállj! A jelzőtábla előtt meg kell állni, s a továbbiakban az Utasítás Elhaladás főjelző mellett pontjában leírtak szerint kell eljárni.

31. Válassza ki a Megállj! jelzőre vonatkozó helyes állítást! A jelzőtábla alkalmazása kötelező a járművek közlekedése elől elzárt pályaszakasz előtt, illetve kocsiszínek csukott kapuin. A jelzőtábla alkalmazása kötelező a járművek közlekedése elől elzárt pályaszakasz előtt, illetve vágányvég záró szerkezeten. A jelzőtábla alkalmazása kötelező a járművek közlekedése elől elzárt pályaszakasz előtt, illetve a járművek végének megjelölésére a zárlámpa működésképtelensége esetén.

32. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? Az olyan szánszerkezet helyét jelöli, ahol a jármű üzemelő áramszedőjének (áramszedőinek) a szánszerkezet alatt történő elhaladása előtt a vontatómotorok menetáramát nem kell kikapcsolni. Az olyan szakaszszigetelő helyét jelöli, ahol a jármű üzemelő áramszedőjének (áramszedőinek) a szakaszszigetelő alatt történő elhaladása előtt a vontatómotorok menetáramát ki kell kapcsolni. Az olyan szakaszszigetelő helyét jelöli, ahol a jármű üzemelő áramszedőjének (áramszedőinek) a szakaszszigetelő alatt történő elhaladása előtt a vontatómotorok menetáramát nem kell kikapcsolni.

33. Válassza ki a Villamosszerelvény állj 33. Válassza ki a Villamosszerelvény állj! jelzőtábla észlelése esetén követendő eljárást! Olyan járművel, amelynek áramellátása kizárólag munkavezetékkel érintkező áramszedőkkel lehetséges, a jelzőtábla előtt meg kell állni. Továbbhaladni csak a jármű összes áramszedőjének lehúzása, illetve levezérlése és munkavezeték áramától függetlenül közlekedni képes járművel történő összecsatolása után (vontatva vagy tolva) szabad. Olyan járművel, amelynek áramellátása kizárólag munkavezetékkel érintkező áramszedőkkel lehetséges, a jelzőtábla előtt 30 méterrel meg kell állni. Továbbhaladni csak a jármű összes áramszedőjének lehúzása, illetve levezérlése és egy dízel üzemű járművel történő összecsatolása után (vontatva vagy tolva) szabad. Olyan járművel, amelynek áramellátása kizárólag munkavezetékkel érintkező áramszedőkkel lehetséges, a jelzőtábla előtt meg kell állni. Továbbhaladni csak a jármű összes áramszedőjének felengedése, illetve felvezérlése, és munkavezeték áramától függetlenül közlekedni képes járművel történő összecsatolása után (vontatva vagy tolva) szabad.

34. Válassza ki az alábbi jelzőtábla kombinációra vonatkozó helyes állítást! A jármű sebessége csak akkor növelhető, ha a jármű teljes hosszban a jelzőtábla mellett elhaladt. A jármű sebessége már akkor is növelhető, ha a jármű eleje a jelzőtábla mellett elhaladt. A jármű sebessége már akkor is növelhető, ha a jármű első kerékpárja a jelzőtábla síkjában elhaladt.

35. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? Amennyiben a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés a váltóállítás helyén történő elhaladást követően – szánszerkezetes váltóállítás esetén az első felengedett vagy felvezérelt áramszedő szánszerkezet alatti áthaladását követően – nem jelenik meg, akkor a jármű sebességét üzemi fékezéssel úgy kell csökkenteni, hogy a jármű a jelzőtábla és a hozzá tartozó váltó csúcssínje között megállítható legyen. A járműről távvezérléssel állítható váltók előtt arról ad tájékoztatást, hogy amennyiben a jelzőtábla síkjához érkező jármű számára a váltójelzőben az Utasításban előírt jelzés (retesz- és irány visszajelzés) nem jelenik meg, akkor az Utasítás 11.15. pontja szerint kell eljárni. A végrehajtási utasításban előírtak szerint a tábla síkjában meg kell állni. Ha a megállás helye jelzőtáblánál a járművel meg kell állni, akkor a járművet úgy kell megállítani, hogy a jármű eleje egy vonalban legyen a megállás helye jelzőtáblával.

36. Mi a jelentése az alábbi jelzőtáblának? Amennyiben a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés a váltóállítás helyén történő elhaladást követően – szánszerkezetes váltóállítás esetén az első felengedett vagy felvezérelt áramszedő szánszerkezet alatti áthaladását követően – nem jelenik meg, akkor a jármű sebességét üzemi fékezéssel úgy kell csökkenteni, hogy a jármű a jelzőtábla és a hozzá tartozó váltó csúcssínje között megállítható legyen. A járműről távvezérléssel állítható váltók előtt arról ad tájékoztatást, hogy amennyiben a jelzőtábla síkjához érkező jármű számára a váltójelzőben az Utasításban előírt jelzés (retesz- és irány visszajelzés) nem jelenik meg, akkor az Utasítás 11.15. pontja szerint kell eljárni. A végrehajtási utasításban előírtak szerint a tábla síkjában meg kell állni. Ha a megállás helye jelzőtáblánál a járművel meg kell állni, akkor a járművet úgy kell megállítani, hogy a jármű eleje egy vonalban legyen a megállás helye jelzőtáblával.

37. Az alábbi jelzőtábla kombináció esetén – egyéb jelzés hiányában – mi a teendője, ha nem a kiegészítő jelzőtáblán feltűntetett járműtípust vezeti? A végrehajtási utasításban előírtak szerint a tábla síkjában meg kell állni, és a jelzést kétes jelzésként kell kezelni. A tábla síkjában legfeljebb 20 km/h legnagyobb sebességgel, megállás nélkül tovább lehet haladni, de az esetet jelenteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy részére. A tábla síkjában sebességcsökkentés nélkül tovább lehet haladni.

38. Válassza ki a Váltó ráfutási szakasz kezdete jelzőtáblára vonatkozó helyes állítást! A jelzőtáblát olyan váltó ráfutási szakaszának elejéhez kell elhelyezni, ahol a ráfutási szakasz pályaszakaszában aláváltást gátló járműérzékelő található. Ha a váltó elektromos reteszelése korábban elmaradt, akkor a ráfutási szakaszra történő ráhaladáskor az elektromos reteszelés bekövetkezhet (a retesz visszajelzése a váltójelzőn megjelenhet). A jelzőtáblát olyan váltó ráfutási szakaszának elejéhez kell elhelyezni, ahol a ráfutási szakasz pályaszakaszában aláváltást gátló járműérzékelő található. Ha a váltó elektromos reteszelése korábban elmaradt, akkor a ráfutási szakaszra történő ráhaladáskor az elektromos reteszelés biztosan nem következik be (a retesz visszajelzése a váltójelzőn nem jelenhet meg). A jelzőtáblát olyan váltó ráfutási szakaszának végéhez kell elhelyezni, ahol a ráfutási szakasz pályaszakaszában aláváltást gátló járműérzékelő található. Ha a váltó elektromos reteszelése korábban elmaradt, akkor a ráfutási szakaszra történő ráhaladáskor az elektromos reteszelés biztosan bekövetkezik be (a retesz visszajelzése a váltójelzőn megjelenik).

39. Válassza ki a Váltó ráfutási szakasz kezdete jelzőtáblára vonatkozó helyes állítást! Amennyiben a jelzőtábla és a következő váltó csúcssínje között a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés nem jelenik meg (a ráfutási szakasz pályaszakaszában az aláváltás gátló járműérzékelő nem működik), akkor a váltót kézi állításúnak kell tekinteni. Amennyiben a jelzőtábla és a következő váltó csúcssínje között a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés nem jelenik meg (a ráfutási szakasz pályaszakaszában az aláváltás gátló járműérzékelő nem működik), akkor az Utasítás Közlekedés a jelző használhatatlansága esetén pontja szerint kell eljárni. Amennyiben a jelzőtábla és a következő váltó csúcssínje között a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés nem jelenik meg (a ráfutási szakasz pályaszakaszában az aláváltás gátló járműérzékelő nem működik), akkor az Utasítás Kétes jelzés pontja szerint kell eljárni.

40. Válassza ki a Technikai figyelmeztető jelzőtáblára vonatkozó helyes állítást! Amennyiben a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés a váltóállítás helyén történő elhaladást követően – szánszerkezetes váltóállítás esetén az első felengedett vagy felvezérelt áramszedő szánszerkezet alatti áthaladását követően – nem jelenik meg, akkor a jármű sebességét üzemi fékezéssel úgy kell csökkenteni, hogy a jármű a jelzőtábla és a hozzá tartozó váltó csúcssínje között megállítható legyen. Közúti fedezőjelző berendezéssel ellátott átjárók előtt arról ad tájékoztatást, hogy amennyiben a közúti fedezőjelző ellenőrző fénye a jármű elejének a jelzőtáblához való érkezésekor nem jelenik meg, akkor az Utasítás 11.14. pontja szerint kell eljárni. A végrehajtási utasításban előírtak szerint a tábla síkjában meg kell állni. Ha a megállás helye jelzőtáblánál a járművel meg kell állni, akkor a járművet úgy kell megállítani, hogy a jármű eleje egy vonalban legyen a megállás helye jelzőtáblával.

41. Válassza ki az alábbi Érvénytelen főjelzőre vonatkozó helyes állítást! Ha a főjelzőn elhelyezték az érvénytelenítő jelzést, és e jelző egyik fénye sem világít, akkor mellette megállás nélkül tovább szabad haladni. Ha az érvénytelenített főjelző valamely fénye világít, akkor azt egyidejű, eltérő értelmű jelzésként kell kezelni. Ha a főjelzőn elhelyezték az érvénytelenítő jelzést, és e jelző egyik fénye sem világít, akkor mellette legfeljebb 10 km/h sebességgel tovább szabad haladni. Ha az érvénytelenített főjelző valamely fénye világít, akkor azt figyelembe kell venni. Ha a főjelzőn elhelyezték az érvénytelenítő jelzést, és e jelző egyik fénye sem világít, akkor mellette megállás nélkül tovább szabad haladni. Ha az érvénytelenített főjelző valamely fénye világít, akkor azt kétes jelzésként kell kezelni.

42. Mi a teendője, ha a váltóhoz tartozó, a járművezető által távvezérléssel történő váltóállítás helyére figyelmeztető jelzőn érvénytelenítő jelzést helyeztek el? Kézi váltóállítást kell alkalmazni. Annak figyelembe vételével haladhat be a távvezérléssel történő váltóállítás helyére, hogy a berendezés rendellenesen működik. A felengedett vagy felvezérelt áramszedő(k) szánszerkezet alatt történő áthaladásának időtartamára ki kell kapcsolni a vontatómotorok menetáramát.

43. Válassza ki az alábbi Időszakosan érvénytelenített főjelzőre vonatkozó helyes állítást! A tábla által jelzett időtartamban a főjelző érvénytelen és a jelző lámpái nem világítanak. Ha a főjelző a tábla által jelzett időtartamban jelzést ad, akkor a főjelző jelzését kell figyelembe venni. A tábla által jelzett időtartamban a főjelző érvénytelen és a jelző lámpái nem világítanak. Ha a főjelző a tábla által jelzett időtartamban jelzést ad, akkor azt kétes jelzésként kell kezelni. A tábla által jelzett időtartamban a főjelző érvénytelen és a jelző lámpái nem világítanak. Ha a főjelző a tábla által jelzett időtartamban jelzést ad, akkor azt egyidejű, eltérő értelmű jelzésként kell kezelni.

44. Mi a jelentése a kézzel adott Lassan jelzésnek? A jelzésadó személy mellett meg kell állni. A jelzésadó személy által kijelölt pályaszakaszon, az általa meghatározott módon és legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad közlekedni. A jelzésadó személy mellett meg kell állni. A jelzésadó személy által kijelölt pályaszakaszon, az általa meghatározott módon és sebességgel szabad közlekedni. A jelzésadó személy mellett meg kell állni. A jelzésadó személy által kijelölt pályaszakaszon, az általa meghatározott módon szabad közlekedni. Elindulni a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével szabad.

45. Mely hallható jelzőeszközökkel adható Lassan jelzés? Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal és pályacsengővel. Jelzőharanggal, légsíppal, jelzősíppal és pályacsengővel. Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal, jelzősíppal és pályacsengővel.

46. Mely hallható jelzőeszközökkel adható Megállj jelzés? Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal, jelzősíppal és pályacsengővel. Jelzőharanggal, jelzőcsengővel, légsíppal és jelzősíppal. Jelzőharanggal, légsíppal és jelzősíppal.

47. Válassza ki az Indulásjelzésre vonatkozó helyes állítást! Az indulásjelzést az érvényes járműkísérő-, váltóőr (tabulátorkezelő)-, vagy forgalmi diszpécseri vizsgával rendelkező munkavállaló adja jelzősíppal a járművezető részére, miután az elindulás veszélytelenségéről meggyőződött. Az indulásjelzést az érvényes forgalmi diszpécseri vizsgával rendelkező munkavállaló adja pályacsengővel a járművezető részére, miután az elindulás veszélytelenségéről meggyőződött. Az indulásjelzést a műszaki szakszolgálat munkavállalója adja jelzősíppal a járművezető részére, amennyiben a nyitott kocsiszíni kapun akkor is át lehet haladni, ha a kocsiszíni kapun történő áthaladást engedélyező jelző nem ad jelzést.

48. Válassza ki az alábbi állítások közül azt, amelyik a jármű hatósági jelzésére nem igaz! A jármű hatósági jelzése a pályaszám, amelyet a jármű külső részén elöl-, hátul-, és oldalnézetből, valamint az utastérben is jól láthatóan fel kell tüntetni. Hatósági jelzés hiányában vagy annak olvashatatlansága esetén a jármű nem állhat forgalomba. A jármű hatósági jelzése a pályaszám, a 2012. évi XLI. (személyszállítási szolgáltatásokról szóló) törvény értelmében az utazási feltételek, valamint a járművezetővel menet közben történő beszélgetés tilalmát jelző tábla.

49. Villamosával az alábbi jelzőtábla kombinációhoz érkezik, mi a teendője? A jelzőtábla kombinációt egyidejű, eltérő értelmű jelzésként kell kezelni. A jelzőtábla kombinációt követő pályaszakaszon a jármű elejének a jelzőtáblák síkja mellett történő elhaladásától kezdődően legfeljebb 30 km/h szabad haladni a Villamosfékezésre kijelölt pályaszakasz vége jelzőtábláig. A jelzőtábla kombinációt kétes jelzésként kell kezelni.

50. Válassza ki az alábbi jelzőtábla kombinációval összefüggésben a helytelen állítást! Annak ellenére, hogy a váltóhoz tartozó váltójelző a váltó elektromos reteszelését jelzi, illetve a váltó előtt, illetve a váltón másik jármű tartózkodik, a jármű elejével – az állítástárolás időzítő jelző jelzésének figyelembe vételével – be szabad haladni a távvezérléssel történő váltóállítás helyére. Ha a váltón jármű tartózkodik, akkor legkésőbb a váltó ráfutási szakasza előtt meg kell állni. A ráfutási szakaszra, valamint a váltóra ráhaladni csak akkor szabad, ha az elől haladó jármű a váltót elhagyta, a követő menet részére a váltó állítása befejeződött, és a kívánt menet számára a váltójelző(kö)n a szükséges jelzések megjelent(ek). Amennyiben a ráfutási szakasz jelzőtábla és a következő váltó csúcssínje között a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés nem jelenik meg (a ráfutási szakasz pályaszakaszában az aláváltás gátló járműérzékelő nem működik), akkor a váltó előtt meg kell állni, és próbaállítást kell végezni. Ha az elektromos reteszelés a próbaállítás hatására sem történik meg, akkor a váltóra ráhaladni tilos, és a járművezető munkáját közvetlenül irányító személytől intézkedést kell kérni. Ha a váltóhoz tartozó váltójelző a váltó elektromos reteszelését jelzi és a váltó előtt, illetve a váltón másik jármű tartózkodik, akkor a jármű elejével tilos behaladni a távvezérléssel történő váltóállítás helyére.

51. Ön az alábbi, csúccsal szemben járt váltónál elhelyezett jelzőtábla kombinációhoz munkavezetéktől függetlenül közlekedni képes vasúti járművet vezetve érkezik, és a nyíllal jelzett irányba készül továbbhaladni. Mi a teendője? A jelzőtáblák síkjában meg kell állni, és a jelzést kétes jelzésként kell kezelni. A csúccsal szemben fekvő váltón, majd a jelzőtáblák síkjában legfeljebb 20 km/h legnagyobb sebességgel, megállás nélkül tovább lehet haladni, de az esetet jelenteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy részére. A csúccsal szemben fekvő váltón legfeljebb a váltóra engedélyezett sebességgel, majd a váltóról lehaladva az engedélyezett legnagyobb sebességgel tovább lehet haladni.

52. Melyik esetben használhatja mobiltelefonját menet közben? A szerelvény tolásakor és próbajárat közlekedésekor, a járművezetők közti kommunikáció érdekében. Ha a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy keresi Önt, forgalmi változás közlése céljából. Ha a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy vagy a telephelyi diszpécserszolgálat keresi Önt szolgálati ügyekben.

53. Melyik esetben folytathat magáncélú beszélgetést mobiltelefonján? A szerelvény tolása során. Végállomáson, a jármű álló helyzetében. Menet közben bármikor, ha azt a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyezte.

54. Válassza ki a dohányzással kapcsolatos helyes (igaz) állítást! A járműveken dohányozni tilos, a szolgálati helyen elektromos cigarettát használni csak az arra kijelölt helyen szabad. A járműveken dohányozni, vízipipát szívni és elektromos cigarettát használni tilos, a szolgálati helyen bagózni, dohányozni és elektromos cigarettát használni csak az arra kijelölt helyen szabad. A járműveken dohányozni és elektromos cigarettát használni tilos, a szolgálati helyen dohányozni és elektromos cigarettát használni csak az arra kijelölt helyen szabad.

55. Válassza ki az alábbiak közül a járművezetés átadására vonatkozó helyes (igaz) állítást! A járművezető a jármű vezetését átadhatja a fordító személynek vagy a telephelyi járműmozgató személynek. A járművezető a jármű vezetését átadhatja a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy utasítására bárkinek, aki érvényes jármű vezetésére jogosító okmányokkal rendelkezik. A járművezető a jármű vezetését kizárólag az őt leváltó, kifüggesztett beosztás szerint megjelenő járművezetőnek adhatja át.

56. Válassza ki a munkavállalók felelősségével kapcsolatos helyes (igaz) állítást! A szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját – a kollégákra átruházható teendők kivételével – mással nem végeztetheti. A szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját – a beosztottakra átruházandó teendők kivételével – mással nem végeztetheti. A szolgálatban lévő munkavállaló saját munkáját lehetőleg mással végeztesse el.

57. Mely pályaszakaszon közlekedhetnek a nem forgalmi járatok legfeljebb 20 km/h sebességgel? Olyan pályaszakaszon, ahol nincs rendszeres közúti vasúti forgalom. Olyan pályaszakaszon, ahol a közúti vasúti pályát más vasúttársaság járművei is igénybe veszik. Olyan pályaszakaszon, ahol nincs menetrend szerinti közúti vasúti forgalom (kivétel a villamos telephelyek, a villamos javítótelepek területe és az új építésű vagy átépített pályaszakaszok).

58. Új építésű pályaszakaszon próbajárattal közlekedve legfeljebb mekkora sebességgel haladhat a menetrend szerinti közúti vasúti forgalom megindulása előtt? 20 km/h. 30 km/h. 50 km/h.

59. Kik tartózkodhatnak a tanulójáraton? A tanulójáraton az oda beosztottakon kívül csak az oktatást és a vizsgáztatást végzők, valamint az oktató által meghatározott személyek tartózkodhatnak. A tanulójáraton az oda beosztottakon kívül csak az oktatást és a vizsgáztatást végzők, az azokat ellenőrző személyek, valamint az általuk meghatározott személyek tartózkodhatnak. A tanulójáraton az oda beosztottakon kívül csak az oktatást és a vizsgáztatást végzők, valamint a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével olyan utasok tartózkodhatnak, akik a biztonságos utazásra hátrányosan ható szer befolyása alatt nem állnak.

60. Mit értünk tősínek alatt? A tősínek a folyó vágány megszakítás nélküli folytatását képező helyhez kötött sínszálak. A tősínek a vágánykereszteződés folytatását képező helyhez kötött sínszálak. A tősínek a váltó mozgatható csúcssínjeinek folytatását képző helyhez kötött sínszálak.

61. Válassza ki a csúcssínekkel kapcsolatos helytelen (hamis) állítást! A csúcssínek mozgathatók, és a tősínek mellett helyezkednek el. A csúcssínek közül az egyik jellemzően egyenes irányba, a másik pedig jobbra vagy balra terel. A csúcssínek minden esetben forgócsappal kapcsolódnak a kitérő közbenső részéhez.

62. Mit értünk a csúcssínek szabályos állása alatt? Teljesen átállított váltónál mindkét csúcssín elejének (csúcsának) olyan távol kell lennie a tősíntől, hogy a tősín és a csúcssín között a járművek nyomkarimái a csúcssín érintése nélkül haladhassanak át. Teljesen átállított váltónál az egyik csúcssín elejének (csúcsának) szorosan a tősínhez kell simulnia, a másiknak pedig olyan távol kell lennie a tősíntől, hogy a tősín és a csúcssín között a járművek nyomkarimái a csúcssín érintése nélkül haladhassanak át. Teljesen átállított váltónál mindkét csúcssín elejének (csúcsának) szorosan kell simulnia a tősínhez, hogy a tősín és a csúcssín között a járművek nyomkarimái a csúcssín érintésével haladhassanak át.

63. Válassza ki a csúcssínek nem szabályos állásával (félállásával) kapcsolatos helytelen (hamis) állítást! Félállásban van a váltó, ha bármely ok miatt mind a két csúcssín eláll a tősíntől, illetve a csúcssínrögzítő szerkezet nem került végállásba, vagy a csúcssíneket végállásukban tartó rugó/k a csúcssínek nem kívánt elmozdulását a járművezető által megítélhető módon nem képesek megbízhatóan megakadályozni. Félállásúnak minősül a váltó akkor is, ha a váltó kézi állítása folyamán kétely merül fel a csúcssínek megbízható végállásban rögzítése, illetve megbízható végállásban tartása tekintetében. Félállásban van a váltó, ha bármely ok miatt mind a két csúcssín simul a tősínhez.

64. Válassza ki a csúcssínek nem szabályos állásával (félállásával) kapcsolatos helytelen (hamis) állítást! A félállásban lévő váltót használhatatlannak kell minősíteni. A félállásban lévő váltót hibásnak kell minősíteni. Gyök felőli menet esetén, ha a mechanikus csúcssínrögzítéssel nem rendelkező váltó valamely csúcssínje nem simul a tősínhez tökéletesen, akkor az nem zárja ki a váltó forgalmi szempontból történő használhatóságát.

65. Válassza ki a váltó gyökére vonatkozó helyes definíciót! A váltó gyökének azt a pontot nevezzük, ahol a csúcssínek végei a kitérő közbenső részéhez csatlakoznak. A váltó gyökének azt a pontot nevezzük, ahol a tősínek végei a kitérő közbenső részéhez csatlakoznak. A váltó gyökének azt a pontot nevezzük, ahol egy csúcssínű váltó csúcssínje a kitérő keresztezési részéhez csatlakozik.

66. Mi a váltó csúcssínjeit összekötő rúd szerepe? A csúcssínek rugalmasságát és egyidejű mozgását biztosítja. A csúcssínek egymástól való állandó távolságát biztosítja. A csúcssínek tősínekhez történő mechanikus rögzítését biztosítja.

67. Mi a csúcssínrögzítő szerkezet vagy eszköz szerepe? A csúcssínek rugalmasságát és egyidejű mozgását biztosítja. A hozzá tartozó állítókészülékkel együtt rugóerővel akadályozza meg, hogy a simuló csúcssín a haladó jármű alatt eltávolodjék a tősíntől. A hozzá tartozó állítókészülékkel együtt alakzáró kényszerkapcsolattal (nem rugóerővel) akadályozza meg, hogy a simuló csúcssín a haladó jármű alatt eltávolodjék a tősíntől.

68. Válassza ki a váltó állítószerkezetével, állítórúdjával kapcsolatos helytelen (hamis) állítást! A váltó állítószerkezete a csúcssínek mozgatását és végállásban tartását végzi. Az állítórúd az állítószerkezet része, feladata, hogy az állítóerőt továbbítsa a váltó csúcssínjei felé. Az állítórúd a csúcssínek egymástól való állandó távolságát biztosítja.

69. Hogyan történhet a mechanikusan rögzített csúcssínű váltók csúcssínjeinek rögzítése? A rögzítés történhet külső, a csúcssínnél elhelyezett megtámasztó szerkezet, illetve eszköz használatával (például kampózárral, kiékeléssel), illetve lehet belső, amikor a váltó állítását végző hajtómű belső konstrukciója révén valósul meg. A rögzítés történhet kampózárral, csúcssínt összekötő rúd segítségével, valamint sűrített levegő nyomásával. A rögzítés történhet kiékeléssel, valamint két, összesen legalább 7845 N nyomóerőt kifejtő tekercsrugó segítségével.

70. Ráhaladhat-e a közúti vasúti jármű a csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel ellátott váltóra gyök felől, ha az számára nem megfelelő állásban áll? Igen, mert az ilyen jellegű közlekedés váltóhasításnak minősül. A váltóról történő lehaladást követően értekezni kell a járművezető munkáját közvetlenül irányító személlyel. Nem, mert az a váltó szerkezetének a károsodását okozhatja. Igen, ha ez nem motoros kialakítású váltó.

71. Válassza ki a hasítható váltókkal összefüggésben a helytelen (hamis) állítást! A hasítható váltók csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel nincsenek felszerelve. A hasítható váltó olyan váltó, amelyre a közúti vasúti jármű gyök felől akkor is ráhaladhat, ha az számára nem megfelelő állásban van. Váltót hasítani csak akkor szabad és lehet, valamely csúcssínje nem simul a tősínhez tökéletesen.

72. Válassza ki a hasítható váltókkal összefüggésben a helytelen (hamis) állítást! A hasítható váltót a jármű nyomkarimái károsodás nélkül állítják át. Visszafogást követően csúccsal szemben a hasítható váltóra csak akkor szabad ráhaladni, ha azt a jármű teljes hosszban elhagyta, és a járművezető meggyőződött a váltó helyes állásáról. Visszafogást követően csúccsal szemben a hasítható váltóra csak akkor szabad ráhaladni, ha a járművezető meggyőződött arról, a csúcssíneket a jármű nyomkarimái károsodás nélkül állították át, valamint a váltó csúcssínjeit kiékeléssel rögzítették.

73. Válassza ki az utánjáró váltókkal összefüggésben a helytelen (hamis) állítást! Utánjáró váltóra ráhaladni csak gyök felől szabad, a váltóhasításra vonatkozó szabályok betartásával. A váltóra csúccsal szemben ráhaladni tilos! Utánjáró váltóra csúccsal szemben ráhaladni a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével szabad. Az utánjáró váltó olyan váltó, ahol a csúcssínek nincsenek rögzítve, és rugós szerkezet vagy speciális váltóhajtómű nem tartja a csúcssíneket végállásban.

74. Válassza ki a rugós visszacsapó váltóval kapcsolatos helyes (igaz) állítást! A rugós visszacsapó váltó olyan váltó, amelynek a csúcssínjeit a váltó hasítása után a beépített rugó visszaállítja eredeti állásba. A rugós visszacsapó váltó olyan váltó, amelynek a csúcssínjeit a váltó felvágása után a beépített rugó visszaállítja eredeti állásba. A rugós visszacsapó váltó olyan váltó, amelynek a csúcssínjeit a váltó hasítása után a sűrített levegő nyomása visszaállítja eredeti állásba.

75. Mi a teendője, ha a kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe kulisszarögzítő bilincs került beszerelésre? A váltó átállítása váltóvassal történik. Az átállítást követően a bilincset vissza kell a kulisszába hajtani. A váltó átállítása váltóvassal történik. Az átállítást követően a bilincset csak akkor kell a kulisszába visszahajtani, ha azt a váltón történő rendszeres közlekedés indokolttá teszi. A váltó átállítása váltóvassal történik. Az átállítást követően a bilincset csak akkor kell a kulisszába visszahajtani, ha azt a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy visszaellenőrizhető módon utasításba adta.

76. Mi értünk a vendégkitérő fogalma alatt? A vendégkitérő olyan kitérő, amely más vasúttársaság tulajdonában van, és amelyet a közúti vasúti pályába építenek be ideiglenes fejvégállomás kialakítása érdekében. A vendégkitérő olyan, a meglévő villamospálya megbontása nélkül arra ráhelyezhető szerkezet, amely segítségével ideiglenes egyvágányú pályaszakasz alakítható ki. A vendégkitérő olyan, a meglévő villamospálya megbontása nélkül arra ráhelyezhető szerkezet, amely segítségével ideiglenes fejvégállomás vagy egyvágányú pályaszakasz alakítható ki.

77. Legfeljebb mekkora sebességgel haladhat a vendégkitérőn? A vendégkitérőn minden irányból legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad haladni. A vendégkitérőn csúccsal szemben legfeljebb 5 km/h gyök felől legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad haladni. A vendégkitérőn legfeljebb a kitérő gyártója által meghatározott sebességgel szabad haladni.

78. Melyek a nem hasítható váltók? A kézi állítású (ellensúlyos) váltók, a rugós visszacsapó váltók, a kiszögelt váltók, a kiékelt váltók és a biztonsági betéttel ellátott váltók. A kézi állítású (ellensúlyos) váltók, a mechanikus csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel ellátott váltók, a kiszögelt váltók, a kiékelt váltók és a biztonsági betéttel ellátott váltók. A kézi állítású (ellensúlyos) váltók, a mechanikus csúcssínrögzítő szerkezettel vagy eszközzel ellátott váltók, a kiszögelt váltók és a kiékelt váltók.

79. Mi az első teendője váltófelvágás esetén? Váltó felvágása esetén a járművel azonnal meg kell állni és ellenőrizni kell, hogy nem történt-e kisiklás. Ha kisiklás nem történt, a váltófelvágás tényéről értesíteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt, illetve ha van, a váltó kezelésére beosztott munkavállalót is. Váltó felvágása esetén a járművel azonnal vissza kell fogni és vissza kell haladni a legközelebbi megállóhelyre. A váltófelvágás tényéről értesíteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt, illetve munkáltatót is. Váltó felvágása esetén a járművel azonnal meg kell állni és ellenőrizni kell, hogy nem történt-e személyi sérülés. Ha kisiklás nem történt, a váltófelvágás tényéről értesíteni kell az utasokat, illetve az ellenkező irányból érkező jármű vezetőjét.

80. Milyen feltételekkel haladhat tovább a felvágott váltón? A szerelvénnyel továbbhaladni csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyével – és ha van, a váltó kezelésére beosztott munkavállaló együttes – engedélyével szabad, amennyiben a járművezető meggyőződött az elindulás veszélytelenségéről. A szerelvénnyel továbbhaladni csak a vasúttársaság alkalmazásában álló, intézkedésre jogosult munkavállaló engedélyével – és ha van, a váltó kezelésére beosztott munkavállaló együttes – engedélyével szabad, amennyiben a járművezető meggyőződött az elindulás veszélytelenségéről. Amennyiben nincs ellátva biztonsági betéttel, úgy a felvágás után a teljes szerelvénnyel le kell haladni a váltóról.

81. Hogyan közlekedhet a felvágott váltón, ha arra az Utasítás szerint jogosult személyektől engedélyt kapott? A felvágott váltón legfeljebb 15 km/h sebességgel, a teljes szerelvénnyel végig kell haladni. A felvágott váltón legfeljebb 10 km/h sebességgel, a teljes szerelvénnyel végig kell haladni, visszafogni, vagy csúccsal szemben közlekedni tilos, mert az a jármű kisiklását okozhatja. A felvágott váltón legfeljebb 5 km/h sebességgel, a teljes szerelvénnyel végig kell haladni, visszafogni, vagy csúccsal szemben közlekedni tilos, mert az a jármű kisiklását okozhatja.

82. Válassza ki az alábbiak közül az eljárásrendet, ha váltó felvágását követően – az Utasítás szerint arra jogosult személyektől kapott engedély alapján – lehaladt a felvágott váltóról! A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ha a váltó forgalmi szempontból használható, akkor a váltót kézi állítással az eredeti állásába vissza kell állítani. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni. Ha a próbaállítás sikertelen, a váltót használhatatlannak kell minősíteni. Amennyiben a váltójelzőn a váltó állásának megfelelő folyamatos irányfény vagy reteszfény nem látható, a váltót használhatatlannak kell minősíteni. A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni, majd a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy tájékoztatása mellett a következő félreálló helyig kell közlekedni. A váltón történő áthaladás után nem kell megállni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően próbaállítást kell végezni, majd a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy tájékoztatása mellett a következő félreálló helyig kell közlekedni.

83. Milyen feltételekkel tartható fenn a közúti vasúti forgalom felvágott váltón? A váltón kizárólag gyök felől szabad közlekedni, ha azt előzőleg kiékelték. A váltót biztonsági betéttel kell ellátni, ezt követően legfeljebb 15 km/h sebességgel a forgalom fenntartható. Ha próbaállítás eredményes volt, a váltó forgalmi szempontból használható, valamint a váltójelzőn a megfelelő irányfény és a reteszfény világít, akkor a váltón a közúti vasúti társaság jogosult műszaki szolgálatai által történő műszaki megvizsgálásáig és szükség szerinti helyreállításig legfeljebb 5 km/h sebességgel a forgalom fenntartható.

84. Mi a teendője, ha a szerelvény olyan váltót vágott fel, amely biztosított vágányutas biztosítási körzetben fekszik? A váltón a szerelvénnyel át kell haladni. A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni. A szerelvénnyel azonnal meg kell állni, és a szerelvénnyel a közúti vasúti társaság jogosult műszaki szolgálatai által történő műszaki megvizsgálásáig további mozgást végezni nem szabad. A szerelvénnyel azonnal meg kell állni, továbbhaladni csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy és a váltó kezelésére beosztott munkavállaló tájékoztatása után szabad.

85. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei közé? A váltó alkatrészei épek, és a mozgatható alkatrészei a szokott módon mozgathatóak. Az egyik csúcssín eleje tökéletesen simul a tősínhez, a másik csúcssín pedig a tősíntől kellő távolságban van. A váltó legalább két csúcssínnel kell rendelkezzen.

86. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei közé? A tősínek és a csúcssínek között nincs oda nem tartozó anyag vagy tárgy. A csúcssíneket összekötő rúd/rudak ép/épek. A csúcssínt két, összesen legalább 7845 N nyomóerőt kifejtő tekercsrugó szorítsa a tősínhez.

87. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei közé? A váltóállító szerkezet alkatrészei nem rongálódottak. A csúcssínrögzítő szerkezet tökéletesen záródik, illetve a csúcssínrögzítő eszköz tökéletesen rögzít. A csúcssíneket végállásukban tartó rugó/k a csúcssínek nem kívánt elmozdulását szemmel láthatóan megbízhatóan megakadályozza/ák. A kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe beszerelt kulisszarögzítő bilincs a kulisszába visszahajtásra került.

88. Mi a teendője, ha a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei nem teljesülnek? A váltó használhatóságát forgalmi szempontból meg kell vizsgálni. A vizsgálat során próbaállítást kell végezni. Amennyiben a váltó használhatóságának valamelyik forgalmi feltétele nem teljesül, vagy a kétely továbbra is fennáll, a váltót használhatatlannak kell minősíteni. A használhatatlan váltóra további intézkedésig ráhaladni nem szabad. A váltón a szerelvénnyel át kell haladni. A váltón történő áthaladás után meg kell állni, és a váltót használhatóság szempontjából meg kell vizsgálni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni. A váltón a szerelvénnyel, 5km/h sebességgel át kell haladni. A váltón történő áthaladás után meg kell állni. Ezt követően többszöri próbaállítást kell végezni.

89. Milyen feltételekkel szabad közlekedni olyan váltón, amelynél a váltók használhatóságának a forgalmi feltételei nem teljesülnek? A váltón – a hiba kijavításáig – minden járműnek csak a vasúttársaság alkalmazásában álló, helyszínen lévő vasútüzemi zavarelhárításra-, intézkedésre jogosult munkavállaló írásbeli engedélye után, az engedélyben közölt módon és sebességgel szabad közlekedni. A váltón – a hiba kijavításáig – minden járműnek csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy írásbeli engedélye után, legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad közlekedni. A váltón – a hiba kijavításáig – minden járműnek csak a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy írásbeli engedélye után, az engedélyben közölt módon és sebességgel szabad közlekedni.

90. Milyen módon történhet a váltók állítása? Helyszíni kézi állítással. Helyszíni kézi állítással és távvezérléssel. Helyszíni kézi állítással, távvezérléssel és váltóhasítással.

91. Az alábbiak közül melyik nem minősül távvezérléses váltóállításnak? A járművezető által a járműbe épített rádiós jeladó segítségével történő váltóállítás. A berendezést emberi beavatkozás nélkül vezérlő gép segítségével történő váltóállítás. A motoros működésű váltó hajtókarral történő átállítása.

92. Mikor végezhet járművezető helyszíni kézi váltóállítást olyan váltónál, amelynek állítását a váltó kezelésére beosztott munkavállaló (például tabulátorkezelő) végzi? Ha a beállított vágányút olyan vágányra vezet, amely mellett nincs kiépített járdasziget. Ha arra a váltó kezelésére beosztott munkavállaló utasítást adott, vagy azt végrehajtási utasítás előírja. Ha a váltó előtt a jármű legalább 3 percet már várakozott, és arra a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy engedélyt adott.

93. Állítástárolós kialakítású váltó esetén be szabad-e haladni a távvezérléssel történő váltóállítás helyére annak ellenére, hogy a váltójelző a váltó elektromos reteszelését jelzi, illetve a váltó előtt, illetve a váltón másik jármű tartózkodik? Igen, minden esetben. Igen, ha az állítástárolás időzítő jelző nem ad jelzést. Nem.

94. Mit jelez a járművezető részére a szánszerkezet közelében elhelyezett, az állítástároló funkcióra figyelmeztető kiegészítő jelzővel megjelölt váltójelző? A váltó tényleges állását. Az utoljára betárolt állítás irányát. Azt, hogy újabb váltóállítási parancs fogadására a berendezés nem képes.

95. Hol kell megállnia járművével, ha az Ön előtt lévő, állítástárolós kialakítású váltón jármű tartózkodik? A váltó ráfutási szakasza előtt. A Megállás helye jelzőtáblánál. Az állítástárolás időzítő jelzővel egy síkban.

96. Mikor haladhat rá az állítástárolós kialakítású váltó ráfutási szakaszára? Amennyiben az állítástárolás időzítő jelző nem ad jelzést. Amennyiben erre a járművezetők munkáját a helyszínen irányító személy engedélyt adott. Amennyiben az elől haladó jármű a váltót elhagyta, a követő menet részére a váltó állítása befejeződött, és a kívánt menet számára a váltójelzőn a szükséges jelzések megjelentek.

97. Mi a teendője abban az esetben, ha az állítástárolós kialakítású váltóhoz tartozó ráfutási szakasz jelzőtábla és a következő váltó csúcssínje között a váltójelzőn a váltó reteszelését jelző visszajelentés próbaállítás hatására sem jelenik meg? Ilyen esetben a váltón fokozott óvatossággal, legfeljebb 5 km/h sebességgel át lehet haladni. Az esetet jelenteni kell a járművezetők munkáját a helyszínen irányító személy részére. Ilyen esetben a váltóra ráhaladni tilos, és a járművezető munkáját közvetlenül irányító személytől intézkedést kell kérni. Ilyen esetben a váltón fokozott óvatossággal, legfeljebb 5 km/h sebességgel át lehet haladni. Az áthaladást a követő vagy a szemből érkező jármű vezetője a talajon állva kell megfigyelje, és szükség esetén Megállj jelzést kell adnia.

98. Az alább felsoroltak közül melyik nem feltétele annak, hogy a váltóra gyök felől járművével ráhaladhasson? Rátekintéssel meggyőződött a kívánt menet számára szükséges, váltóhoz tartozó jelzők jelzéséről. Rátekintéssel meggyőződött a váltó csúcssínjeinek a kívánt haladási iránynak megfelelő állásáról. Rátekintéssel meggyőződött arról, hogy a kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe beszerelt kulisszarögzítő bilincs a kulisszába visszahajtásra került.

99. Az alább felsoroltak közül melyik nem feltétele annak, hogy a váltóra csúccsal szemben járművével ráhaladhasson? Rátekintéssel meggyőződött arról, hogy csúcssínnek a tősínhez való simulása által a jármű kívánt irányba való terelése biztosított. Rátekintéssel meggyőződött a kívánt menet számára szükséges, váltóhoz tartozó jelzők jelzéséről. Rátekintéssel meggyőződött arról, hogy a kulisszás váltó váltóállító szerkezetébe beszerelt kulisszarögzítő bilincs a kulisszába visszahajtásra került.

100. Mi a teendője abban az esetben, a váltóra történő ráhaladás előtt észleli, hogy csúcssínnek a tősínhez való simulása nem tökéletes, így a jármű kívánt irányba való terelése nem biztosított? Meg kell győződni a váltó forgalmi szempontból történő használhatóságáról. Meg kell győződni a váltó forgalmi szempontból történő használhatóságáról, kivéve, ha a járművezetők munkáját a helyszínen irányító személy másképp nem rendelkezik. Meg kell győződni a váltó forgalmi szempontból történő használhatóságáról, kivéve, ha a váltóhoz tartozó váltójelző egyik fénye sem világít.

101. Hogyan kell alkalmazni a váltón engedélyezett legnagyobb sebességet mind csúccsal szemben, mind gyök felől? A váltón történő áthaladáskor a jármű első kerékpárjának a váltóra történő ráhaladásától kezdve a jármű utolsó kerékpárjának a lehaladásáig legfeljebb az engedélyezett legnagyobb sebességgel szabad haladni. A váltón történő áthaladáskor a jármű elejének a váltóra történő ráhaladásától kezdve a jármű végének a lehaladásáig legfeljebb az engedélyezett legnagyobb sebességgel szabad haladni. A váltón történő áthaladáskor a jármű elejének a váltóra történő ráhaladásától kezdve a jármű első kerékpárjának a kitérő közbenső részéről történő lehaladásáig legfeljebb az engedélyezett legnagyobb sebességgel szabad haladni.

102. Mi a teendője, ha a hibás vagy összetört áramszedőt alsó végállásáig lehúzni illetve levezérelni nem lehet? A járművet üzemképtelennek kell tekinteni, annak tényét jelenteni kell a járművezető munkáját közvetlenül irányító személynek és műszaki mentést kell kérni. A járművet mozgásképtelennek kell tekinteni, annak tényét jelenteni kell a járművezető munkáját közvetlenül irányító személynek és a legközelebbi félreállóhelyig kell közlekedni. A járművet mozgásképtelennek kell tekinteni, annak tényét jelenteni kell a járművezető munkáját közvetlenül irányító személynek és műszaki mentést kell kérni.

103. Mi a teendője, a lépcsővilágítás műszaki hibája esetén? A rendellenességre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A meghibásodásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Az üzemképtelenségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

104. Mely esetekben köteles a járművezető az irányváltó kapcsolót vagy az iránykapcsolót 0 állásba vagy olyan fokozatba állítani, amelyben a jármű nem indítható el? Ha a vonalon vagy a végállomáson elhagyja a vezetőfülkét. Ha a vonalon elhagyja a vezetőfülkét. Ha elhagyja a vezetőfülkét.

105. Legalább milyen hosszan kell működtetnie indulás (ajtózárás) jelző berendezést a távműködtetésű ajtók zárási parancsa előtt? Legalább 3-5 másodpercig. Legalább 4 másodpercig. Legalább 2 másodpercig.

106. Mi a teendője, ha a kifogyott homok utántöltése csak telephelyen kiépített homoktöltő berendezéssel lehetséges? A szerelvénnyel utasok szállítása nélkül telephelyre kell közlekedni. Értesíteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt, és további intézkedést kell kérni. A szerelvénnyel legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad tovább közlekedni, és a meghibásodásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Utasok szállítása mellett értesíteni kell a munkát közvetlenül irányító személyt, hogy, gondoskodjon a szerelvény végállomásra érkezéséig a mobil homokfeltöltővel történő pótlásról.

107. Mi a teendője, ha a forgalomban való részvétel közben bármelyik homokszóró működésképtelenségét állapítja meg? A meghibásodásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Értesíteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt, és további intézkedést kell kérni. A szerelvénnyel legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad tovább közlekedni, és az üzemképtelenségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A szerelvény üzemzárásig forgalomban maradhat, de legfeljebb 20 km/h sebességgel szabad vele közlekedni.

108. Mi a teendője, ha a forgalomban való részvétel közben az éberségi berendezés működésképtelenségét állapítja meg? A rendellenességre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A meghibásodásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Az üzemképtelenségre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

109. Mit értünk intenzív fékezés alatt? A maximális hatással működtetett üzemi fék mellett a sínfék és a homokszóró is működtetését. Az üzemi fékberendezés használatával elérhető maximális fékhatást értjük, amit szükség esetén a homokszóró berendezés működtetésével kell kiegészíteni. Az a folyamat, amikor előre látható esetben kell a jármű (szerelvény) sebességét csökkenteni, vagy megállítani, valamint lejtőn a kifuttatott jármű (szerelvény) sebességét szabályozni.

110. Mi az intenzív fékezés jellemzője? Az intenzív fékezés során a fékerő már akkora lehet, ami az utasoknak kényelmetlenséget okozhat, de a kapaszkodó ember képes magát megtartani. Az intenzív fékezés során számítani kell arra, hogy csak az erősen kapaszkodó utasok tudnak állva maradni, valamint az utasok és a tárgyak az ülésekről leesnek, lecsúsznak. Az intenzív fékezés során számítani kell arra, hogy a jármű kerekei minden esetben megcsúsznak.

111. Mi a teendője, ha járművét vészfékezéssel kényszerült lassítani? Vészfékezést követően a járművezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a vészfékezés során történt-e személyi sérülés. Amennyiben igen, úgy a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Vészfékezést követően – akkor is, ha az nem megállásig tartott – a járművel meg kell állni, és a járművezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a vészfékezés során történt-e személyi sérülés vagy keletkezett-e anyagi kár. Amennyiben igen, úgy a szükséges intézkedéseket meg kell tennie. Vészfékezést követően annak tényét jelenteni kell a munkáltatói jogkörgyakorló felé.

112. Mi a teendője, ha a sínféktörzset a sínfejtől eltávolítani nem lehet (leszakadt, vagy működése nem szüntethető meg)? A rendellenességre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A meghibásodásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. A járművet (szerelvényt) mozgásképtelennek kell nyilvánítani.

113. Válassza ki a fordítószeméllyel összefüggésben a hamis (helytelen) állítást! A járműre beosztott fordítószemély a műszaki dokumentumot nem kell kitöltse. A fordítószemély munkavégzésével kapcsolatos egyéb tevékenységeket társasági utasításban kell szabályozni. A fordítószemély kizárólag a jármű hátsó vezetőfülkéjében foglalhat helyet.

114. Válassza ki a telephelyi járműmozgató személlyel összefüggésben a hamis (helytelen) állítást! A járműre beosztott telephelyi járműmozgató személy a műszaki dokumentumot nem kell, hogy kitöltse. A telephelyi járműmozgató személy munkavégzésével kapcsolatos egyéb tevékenységeket társasági utasításban kell szabályozni. A fordítószemély kizárólag a műszaki szakszolgálat munkavállalójával együtt szállhat fel a járműre.

115. Mekkora sebességgel közlekedhet a telephelyek udvari vágányain? Legfeljebb a telephelyi végrehajtási utasításban meghatározott sebességgel. Legfeljebb 10 km/h sebességgel. Legfeljebb 5 km/h sebességgel.

116. Mekkora sebességgel közlekedhet a kocsiszínek vizsgálóaknával ellátott vágányain, illetve az épületekben fekvő vágányhálózaton? Legfeljebb a telephelyi végrehajtási utasításban meghatározott sebességgel. Legfeljebb 10 km/h sebességgel. Legfeljebb 5 km/h sebességgel.

117. Válassza ki a kettős megállóhelyekre vonatkozó helyes (igaz) állítást! A kettős megállóhelyre másodiknak beálló villamos köteles a jármű ajtajait kinyitni, vagy ajtónyitási engedélyt adni, és amennyiben a két szerelvény eltérő útvonalon lévő végállomás felé közlekedik, úgy mindkét szerelvény vezetője köteles megvárni a másik szerelvényről átszálló utasokat. A kettős megállóhelyre másodikként érkező villamos köteles a megállóhelyre beállni és a jármű ajtajait kinyitni, vagy ajtónyitási engedélyt adni. Amennyiben a két jármű eltérő útvonalon vagy eltérő végállomás felé közlekedik, úgy mindkét jármű vezetője köteles megvárni a másik járműről átszálló utasokat. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a kettős megállóhelyet más közlekedési ágazat járművei is használják. A kettős megállóhelyre másodiknak beálló villamos nem köteles a jármű ajtajait kinyitni, vagy ajtónyitási engedélyt adni, és amennyiben a két szerelvény eltérő útvonalon lévő végállomás felé közlekedik, úgy mindkét szerelvény vezetője nem köteles megvárni a másik szerelvényről átszálló utasokat.

118. Szükséges-e a megállóhelyről történő elindulás előtt indulás (ajtózárás) jelzést adni abban az esetben, ha a jármű elindulása előtt az ajtók automatikusan bezáródtak? Igen. Nem. Nem, ha a járműkísérő jelzősíppal az indulásjelzést megadta.

119. Köteles-e leszállítani utasait a végállomás leszállóhelyén a forgalmi járatként közlekedő járművéről? Igen. Nem, ha a végállomásra késve érkezett. Nem, ha erre a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy utasítást adott.

120. Köteles-e leszállítani utasait a végállomás leszállóhelyén a különjáratként közlekedő járművéről? Igen. Nem. Csak abban az esetben, ha a végállomás forgalmi rendje ezt előírja.

121. Mikor szabad járművét a végállomásról elindítsa? A végállomásról elindulni csak az ott üzemelő, az adott vágányra érvényes főjelző szabad jelzésére, az indítójelző jelzésére, ezek hiányában az ott szolgálatot teljesítő, a forgalmat közvetlenül irányító személy utasítására szabad. A végállomásról elindulni csak a menetrendi, vagy a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy által megadott indulási időpontban szabad. A végállomásról elindulni csak akkor szabad, ha a jármű megtelt utasokkal.

122. Mit kell figyelembe vegyen, mielőtt járművét a végállomásról elindítja? A végállomásról történő elinduláskor a megállóhelyről történő elindulás szabályait is alkalmazni kell. Az ott szolgálatot teljesítő, a forgalmat közvetlenül irányító személy utasítását, az adott vágányra érvényes főjelző szabad jelzését, és a megállóhelyről történő elindulás szabályait is alkalmazni kell. A végállomásról elindulni csak akkor szabad, ha minden utas leült.

123. Válassza ki a tiltott egyidejű menetekre vonatkozó helyes (igaz) állítást! Tiltott az egyidejű menet (azaz két jármű egy időben történő közlekedése), ha vágányútjaik érintik vagy metszik egymást. Tiltott az egyidejű menet (azaz két jármű egy időben történő közlekedése), ha vágányútjaik metszik egymást. Tiltott az egyidejű menet (azaz két jármű egy időben történő közlekedése), ha vágányútjaik érintik egymást.

124. Válassza ki a tiltott egyidejű menetekre vonatkozó helyes (igaz) állítást! Tiltott az egyidejű menet, ha két jármű egyidejűleg egymás mellett halad el két- vagy több vágány olyan vágánykapcsolatain, amelyekben legalább egy menet olyan csúccsal szemben fekvő váltót érint, amely kapcsolatot létesít a többi menet vágányával, kivéve, ha a váltók csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen. Tiltott az egyidejű menet, ha két jármű egyidejűleg egymás mellett halad el két- vagy több vágány olyan vágánykapcsolatain, amelyekben legalább egy menet olyan csúccsal szemben fekvő váltót érint, amely kapcsolatot létesít a többi menet vágányával, kivéve, ha a csúccsal szemben érintett váltók csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen. Tiltott az egyidejű menet, ha két jármű egyidejűleg egymás mellett halad el két- vagy több vágány olyan vágánykapcsolatain, amelyekben legalább egy menet olyan csúccsal szemben fekvő váltót érint, amely kapcsolatot létesít a többi menet vágányával, kivéve, ha a csúccsal szemben érintett váltók csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen, illetve ha kitűzésre került a megengedett egyidejű menetekre vonatkozó jelző.

125. Lebonyolítható-e egyidejű menet két vágány esetén, amennyiben az összekötővágány mindkét vágányból csúccsal szemben fekvő váltókkal ágazik ki? Nem. Igen, minden esetben. Igen, ha a váltók csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen.

126. Lebonyolítható-e egyidejű menet két vágány esetén, amennyiben az egyik váltó csúccsal szemben, míg a másik váltó gyök felől fekszik a két, azonos irányba haladó jármű számára? Nem. Igen, ha a csúccsal szemben érintett váltó csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen. Igen, ha a váltók csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen.

127. Lebonyolítható-e egyidejű menet két vágány esetén, ha az egyik vágányból történő elágazás vágánykereszteződést létesít a másik vágánnyal? Nem. Igen, minden esetben. Igen, ha a váltó csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen.

128. Lebonyolítható-e egyidejű menet kettőnél több vágány esetén, ha azokban legalább egy menet olyan csúccsal szemben fekvő váltót érint, amely kapcsolatot létesít a többi menet vágányával? Nem. Igen, ha a csúccsal szemben érintett váltó csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen. Igen, ha a váltók csúcssínjei mechanikusan rögzítettek az elmozdulás ellen.

129. Mi a teendője, ha észleli, hogy részére az elsőbbséggel nem rendelkező jármű vezetője nem biztosít áthaladási elsőbbséget? A járművet azonnal meg kell állítani, és elindulni csak akkor szabad, ha a másik jármű a tiltott egyidejű menetek körzetét elhagyta. A járművet azonnal meg kell állítani, és elindulni csak akkor szabad, ha a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy engedélyezte. A járművet azonnal meg kell állítani, és elindulni csak akkor szabad, ha a járműkísérő jelzősíppal az indulásjelzést adott.

130. Válassza ki a főjelző Tilos a továbbhaladás jelzése melletti elhaladásra vonatkozó helyes (igaz) állítást! Rendkívüli esetben a járművezetők munkáját közvetlenül irányító vezető rádiós beszédkapcsolat útján utasíthatja a járművezetőt arra, hogy saját maga győződjön meg a továbbhaladás veszélytelenségéről. Amennyiben a továbbhaladást a járművezető veszélytelennek ítéli meg, úgy a járművel tovább szabad haladni. Rendkívüli esetben a jelző melletti elhaladást a jelző kezelője vagy a járművezetők munkáját a helyszínen közvetlenül irányító személy írásban vagy szóban, visszaellenőrizhető módon engedélyezheti. Ebben az esetben a felelősség az engedélyt kiadó személyt terheli mindaddig, amíg a munkavállaló a leírtaknak vagy az elhangzottaknak megfelelően jár el. Rendkívüli esetben a jelző melletti elhaladást a jelző kezelője vagy a vasúttársaság alkalmazásában álló, intézkedésre jogosult munkavállaló írásban vagy szóban, visszaellenőrizhető módon engedélyezheti. Ebben az esetben a felelősség az engedélyt kiadó személyt terheli mindaddig, amíg a munkavállaló a leírtaknak vagy az elhangzottaknak megfelelően jár el.

131. Válassza ki a főjelző használhatatlansága esetén követendő eljárást! A főjelző használhatatlansága esetén a jelző előtt a szerelvénnyel meg kell állni. Elindulni csak akkor szabad, ha az elindulás és a továbbhaladás veszélytelenségéről a szerelvény vezetője meggyőződött. Használhatatlan főjelzők esetén a főjelző előtt meg kell állni. Mellettük és az általuk fedezett, csúccsal szemben érintett váltókon, illetve pályaszakaszokon csak olyan sebességgel szabad haladni, hogy a jármű bármilyen akadály esetén azonnal megállítható legyen, de az alkalmazható sebesség a legkedvezőbb viszonyok között sem lehet nagyobb, mint 10 km/h. A főjelzők melletti elhaladás előtt meg kell győződni arról is, hogy a továbbhaladás során igénybe venni kívánt vágány kellő távolságban szabad legyen. Használhatatlan főjelzők esetén a főjelző előtt nem kell megállni, a használhatatlanság tényét jelenteni kell a munkáltatói jogkörgyakorló felé.

132. Válassza ki a távvezérelt váltóval függésben álló főjelző használhatatlansága esetén követendő eljárást! A főjelző előtt meg kell állni, és meg kell győződni a váltóra történő ráhaladás feltételeinek fennállásáról. A főjelző használhatatlansága esetén a jelző előtt a szerelvénnyel meg kell állni. Elindulni csak akkor szabad, ha az elindulás és a továbbhaladás veszélytelenségéről a szerelvény vezetője meggyőződött. A főjelző előtt nem kell megállni, a használhatatlanság tényét jelenteni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy felé.

133. Válassza ki, milyen feltételekkel szabad a váltóra ráhaladni, ha a váltóval kapcsolatos egyéb jelző használhatatlan! A váltóra ráhaladni csak akkor szabad, fokozott óvatossággal és legfeljebb 10 km/h sebességgel, ha a járművezető meggyőződött a továbbhaladás veszélytelenségéről (például a váltó hasíthatóságáról), és a váltó használhatóságának valamennyi forgalmi feltételéről. Egyéb jelző használhatatlansága esetén a váltóra ráhaladni csak akkor szabad, ha a járművezető meggyőződött a továbbhaladás veszélytelenségéről. Egyéb jelző használhatatlansága esetén a váltóra ráhaladni csak akkor szabad, ha a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy azt engedélyezte.

134. Mit kell figyelembe vegyen, ha olyan váltón halad át, amelynél a váltóval kapcsolatos egyéb jelző használhatatlan? A váltóra ráhaladni csak akkor szabad, ha a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy azt engedélyezte. Amennyiben a járművezető nem tud meggyőződni a biztonságos áthaladásról, tájékoztatni kell az ellenkező irányból érkező jármű vezetőjét. A váltón történő közlekedéskor minden párhuzamos, egyidejű menet tiltott.

135. Hogyan kell elhaladni a vágányhoz közel elhelyezkedő tárgy mellett? A vágányhoz közel elhelyezkedő tárgy mellett fokozott óvatossággal, szükség esetén csökkentett sebességgel kell elhaladni. Amennyiben a járművezető nem tud meggyőződni a biztonságos elhaladásról, úgy figyelő személy segítségét kell igénybe vennie. A vágányhoz közel elhelyezkedő tárgy mellett fokozott óvatossággal, szükség esetén csökkentett sebességgel kell elhaladni, úgy, hogy az a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Ha szükséges, Figyelj jelzést kell adni. Amennyiben a járművezető nem tud meggyőződni a biztonságos elhaladásról, értesítenie kell a munkáját közvetlenül irányító személyt és intézkedést kell kérnie. A vágányhoz közel elhelyezkedő tárgy mellett fokozott óvatossággal, szükség esetén csökkentett sebességgel kell elhaladni. Ha a közelállótárgy a vágánytengelytől 1,5 m-nél kisebb távolságban van mellette elhaladni tilos.

136. Válassza ki, hogy mely esetben kell a járművét fedeznie! Ha a szerelvény megmozdulásából veszély származhat. Ha a mozgásképtelen jármű megmozdulásából adódóan veszély származhat. Ha a mozgásképtelen jármű helyzetéből adódóan veszély származhat.

137. Válassza ki az előírt útvonaltól történő eltérésre vonatkozó előírást! Olyan útvonalon, ahol a járművezetőnek nincs érvényes vonalismereti vizsgája, csak a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint vezethet. Ha az eltérés következtében igénybevett útvonalon a járművezetőnek nincs kellő helyismerete, akkor fokozott óvatossággal úgy kell vezetnie, hogy a helyismeret hiánya miatt ne veszélyeztesse a közlekedés más résztvevőit. Ha az eltérés következtében igénybevett útvonalon a járművezetőnek nincs érvényes vonalismereti vizsgája, akkor a munkáját közvetlenül irányító személlyel folyamatos értekezési lehetőséget kell biztosítani számára.

138. Mi a teendője, ha a vízzel elöntött pályaszakaszon a víz szintje a sínkorona felett meghaladta a 10 centiméteres magasságot, illetve ha a vízmagasságot a járművezető a vízzel elöntött pályaszakasz teljes hosszán nem tudja megállapítani? Kellő óvatossággal, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad közlekedni, ha a járműtípus kezelési utasítása ettől eltérő sebességértéket nem határoz meg. Kellő óvatossággal, legfeljebb 10 km/h sebességgel szabad közlekedni, ha a pályaszolgálat ettől eltérő sebességértéket nem határoz meg. A járművel továbbhaladni nem szabad. E tényt jelezni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személynek.

139. Mi a teendője, ha a vízzel elöntött pályaszakaszon a víz szintje a sínkorona felett nem éri el a 10 centiméteres magasságot? Kellő óvatossággal, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad közlekedni, ha a járműtípus kezelési utasítása ettől eltérő sebességértéket nem határoz meg. Kellő óvatossággal, legfeljebb 10 km/h sebességgel szabad közlekedni, ha a pályaszolgálat ettől eltérő sebességértéket nem határoz meg. A járművel továbbhaladni nem szabad. E tényt jelezni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személynek.

140. Mi a teendője, ha a vízzel elöntött pályaszakaszon a víz az életmentő alsó szélét vagy a sínkorona feletti 10 centiméter magasságot meghaladja? Kellő óvatossággal, legfeljebb 15 km/h sebességgel szabad közlekedni, ha a járműtípus kezelési utasítása ettől eltérő sebességértéket nem határoz meg. Az áramszedőt le kell kötni, illetve le kell vezérelni. Kellő óvatossággal, legfeljebb 10 km/h sebességgel szabad közlekedni, ha a pályaszolgálat ettől eltérő sebességértéket nem határoz meg.

141. Válassza ki a járművezető közreműködésével állított elektromos váltóknál történő tolásra vonatkozó helyes (igaz) állítást! A járművezető közreműködésével állított váltó szánszerkezete előtt a tolva közlekedő szerelvényt meg kell állítani. A járművezető közreműködésével állított váltó ráfutási szakasza előtt a tolva közlekedő szerelvényt meg kell állítani. A járművezető közreműködésével állított váltóra történő ráhaladás előtt a tolva közlekedő járművet meg kell állítani.

142. Válassza ki a járművezető közreműködésével állított elektromos váltóknál történő tolásra vonatkozó helyes (igaz) állítást! Meg kell győződni arról, hogy a tolt jármű váltóra való ráhaladása előtt a toló jármű utolsó felengedett vagy felvezérelt áramszedője is áthalad-e a szánszerkezet alatt. Meg kell győződni arról, hogy a tolt szerelvény váltóra való ráhaladása előtt a toló szerelvény utolsó áramszedője is áthalad-e a szánszerkezet alatt. Meg kell győződni arról, hogy a tolt szerelvény váltóra való ráhaladása előtt a toló szerelvény első áramszedője áthalad-e a szánszerkezet alatt.

143. Válassza ki a járművezető közreműködésével állított elektromos váltóknál történő tolásra vonatkozó helytelen (hamis) állítást! Ha a toló jármű utolsó felengedett áramszedője a szánszerkezet előtt vagy alatt áll, és annak áramszedője nem kezelhető, továbbá a toló jármű rádiós váltóállító adójával végzett váltóvezérlési próba alkalmával a váltóállítás bekövetkezett, a járművel továbbhaladni nem szabad. Ennek tényről tájékoztatni kell a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személyt. Rádiós távirányítású váltó esetén – amennyiben lehetséges – a tolt jármű vezetőjének kell a váltót átállítania. A váltón történő áthaladáshoz minden esetben igénybe kell venni a helyszínen lévő, az adott járműtípusra érvényes vezetői engedéllyel rendelkező munkavállalót, aki a talajon állva figyelő szolgálatot lát el.

144. Vontatás esetén milyen feltételeknek kell megfeleljen a vontatott járművön tartózkodó munkavállalónak? A vontatott járművön kell lenni egy érvényes vezetői engedéllyel és az adott járműtípusra érvényes típusismereti vizsgával rendelkező munkavállalónak. A vontatott szerelvényen kell lenni egy az adott járműtípusra érvényes vezetői engedéllyel rendelkező munkavállalónak. A vontatott járművön kell lenni egy érvényes vezetői engedéllyel és az adott járműtípusra érvényes típusismereti, valamint vonalismereti vizsgával rendelkező munkavállalónak.

145. Amennyiben a munkavezeték-szakadás helyén a leszakadt munkavezeték a földhöz, a jármű kocsiszekrényéhez vagy felsővezeték tartó oszlophoz ér, milyen feltétel esetén szabad a járművet a járművezetőnek és az utasoknak elhagyniuk? A járművet a járművezetőnek és az utasoknak csak akkor szabad elhagyniuk, ha a járművezető a munkavezeték feszültségmentességéről egyértelműen meg tud győződni. A járművet a járművezetőnek és az utasoknak csak akkor szabad elhagyniuk, a járművezetők munkáját közvetlenül irányító személy arra engedélyt adott. A járművet a járművezetőnek és az utasoknak csak akkor szabad elhagyniuk, ha a jármű szuperkondenzátora kisült.

146. Mi a teendője, ha a jármű a vágányvég záró tuskókon vagy keresztirányú tömbsínen túlfutott? A járművel vissza kell fogni, és a vágányvég záró tuskóról vagy keresztirányú tömbsínről le kell haladni. A járművel tovább kell haladni, mindaddig, a jármű összes kerékpárja a vágányvég záró tuskókon vagy keresztirányú tömbsínen túljut. A kisiklásra vonatkozó előírások szerint kell eljárni.

147. Kinek kell bejelenteni, ha járművén tűz keletkezett? A Tűzoltóság, a munkáltató jogkörgyakorló vagy a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy részére. A Tűzoltóság vagy a járművezető munkáját közvetlenül irányító személy részére. A járművezető munkáját közvetlenül irányító személy részére.

148. Mi a teendője utasrosszullét esetén? A szerelvényt minél hamarabb meg kell állítania. Intézkedni kell a rosszul lett utas számára az elsősegély nyújtásáról, szükség esetén a mentők értesítéséről. A mentőket a helyszínen meg kell várni. A járművezetőnek az esetről tájékoztatnia kell a munkáját közvetlenül irányító személyt. A járművet minél hamarabb, a mentésre alkalmas helyen meg kell állítania. Intézkedni kell a rosszul lett utas számára az elsősegély nyújtásáról, szükség esetén a mentők értesítéséről. A mentőket a helyszínen meg kell várni, kiérkezésükig a járművet megmozdítani nem szabad. A járművezetőnek az esetről tájékoztatnia kell a munkáját közvetlenül irányító személyt. A járművel a legközelebbi félreállóhelyig vagy kórházig, orvosi rendelőig kell közlekedni, ott intézkedni kell a rosszul lett utas számára az elsősegély nyújtásáról, szükség esetén a mentők értesítéséről. A mentőket a helyszínen meg kell várni. A járművezetőnek az esetről tájékoztatnia kell a munkáját közvetlenül irányító személyt.

149. Kell-e intézkedést kérjen, ha járműve vágányvég záró szerkezetnek ütközik? Nem, hiszen a vágányvég záró szerkezet teljesítette feladatát. Igen, ha a járműben anyagi kár keletkezett. Igen, a követendő eljárást társasági utasításban kell szabályozni, amely nem lehet ellentétes a KRESZ rendelkezéseivel.

A gyakorlás véget ért!

HELYTELEN VÁLASZ!