Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek dr. Jeney László egyetemi docens jeney@elte.hu Európai regionális és gazdasági földrajz I. Nemzetközi tanulmányok, Geopolitika specializáció 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Európában Rendszerváltozás Politikailag: új államok  fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana) Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak Európai integrációs folyamat EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem) Globalizáció TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok 2

Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye Az európai térszerkezetben bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón: kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus fejlődése Kettős következmény: Konvergencia az európai nagyvároshálózatban (európai hatás) Perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) Látványos kiegyenlítődés: általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban Váltómozgás-elmélet (spin-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia 3

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel Folyó áron mért GDP (€) Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika) Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése Vizsgált térség: EU (~ „rugalmasan” Európa) Vizsgált időszak: ezredforduló (1995–2014) Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (59 db) Csupán népességszám alapján Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei  nagyvárosokra több adat, mint városokra Országonként eltérő várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány  egy egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkör Ha valaha elérte ezt a népességszámot 4

Európai-szintű nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása Elővárosi övezet nélkül Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere (néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) Városok helyett az azokat magukban foglaló régiók Városokra adatbázisok (még csak kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) Harmonizált regionális statisztikák (pl. EuroStat NUTS régiók adatai)  főleg EU-tagok Vidéki térségek: nagyvárosokon kívüli teljes komplementer terület Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására? 5

Európai nagyvárosok és a NUTS-régiók Regionális adatok (NUTS) vannak, de honnan érhetők el adatok a városokra? A városi terek, mint önálló egységek a NUTS-rendszer egyes szintjein NUTS0: (28 db): országos szint NUTS1: (89 db): London, Hamburg, Berlin, Brüsszel NUTS2: (254 db): pl. Prága NUTS3: (1215 db): legtöbb félmilliós nagyváros, pl. Budapest LAU1: járási szint (Budapest, Debrecen) - hiányos LAU2: települési szint A NUTS3-as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására 6

Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS3-as régióik Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS3-as szint is túl nagy (Fro., Spo.) 7

Nagyvárosok és a NUTS3-szint Budapest-típus Róma-típus London-típus Nagyváros = NUTS3 Nagyváros < NUTS3 Nagyváros > NUTS3 NUTS3: legtöbb nagyváros NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS1) Párizs: „Paris et petite couronne” 8

London és Párizs térségi szintjei Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS2) 2,8 2,1 Paris (NUTS3) Greater London (NUTS1) 7,4 6,3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12,0 11,0 Île-de-France (NUTS1, NUTS2) 9

Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2014 10

Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2014, nagyvárosi átlag = 100%) A legfejlettebb nagyvárosok Ny-Németországban vannak, kiemelkedik a Kék Banán vonala Kelet-Közép-Eu: nagyvárosi átlag 75%-a alatt Hasonló az EU teljes területéhez Centrum – periféria Nyugat–kelet Folyó áron mért GDP/fő (€) Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés 11

A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban (1995–2014, GDP alapján) 12

Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995–2014, 1995 = 100%) A GDP/fő növekedése alapján fordított képet kapunk, mint a GDP/fő esetében Az egymás közelében fekvő nagyvárosok hasonlóan növekednek Leggyorsabban K-Köz-Eu Leglassabban német–osztrák nagyvárosok Tömbök: Periféria (K) Periféria (É,Ny,D) Centrum (Ny) Centrum (K) 13 Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

Jellemző tömb, nagytérség A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek GDP/fő növekedés, 1995–2014 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok Nagyon gyors (2,5 felett) K-i Periféria CZ, HU, LT, LV, RO Átlag feletti (1,5–2,5) D-i Periféria ES, GR, IT, PT ÉNy-i és É-i Periféria FI, SE, UK Átlag alatti (1,25–1,5) Ny-i Centrum BE, FR, NL Nagyon lassú (1,25 alatt) K-i Centrum AT, DE 14

A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995–2004) közötti összefüggés Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek β (béta) konvergencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 15

A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995–2004 Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül σ (szigma) konvergencia Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 16

A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése Nagyvárosok megoszlása (db): Ny/K: 34/25 É/D: 36/23 C/P: 25/34 R/Ú: 48/11 N/K: 19/40 Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés 17

A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995–2004 A legerősebb dualitás a régi és az új tagállamok között van Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 18

A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995–2004) A nagyváros-hálózaton belüli egyenlőtlensé-gekben a legnagyobb szerepet a centrum–periféria kettősség játssza Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 19

A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995–2004 A nagyvárosok fejlettségével leginkább azzal függ össze, hogy az ezredforduló előtt csatlakozott–e Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás 20

Konklúzió Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás Legerősebb törésvonal a „vasfüggöny” vonala maradt (centrum-periféria kevésbé meghatározó) 21