A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@elte.hu Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Rendszerváltozás Politikailag: új államok  fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana) Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak Európai integrációs folyamat EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem) Globalizáció TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok

Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye Konvergencia az európai nagyvároshálózatban Látványos kiegyenlítődés a perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban Váltómozgás-elmélet (trade-off)

Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP (md €) GDP/fő (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%, évi átlag) EU 485 10458 21547 4,7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) 30428 5,2 Vidék 387 7476 19301 4,5 Nagyvárosok előnye a vidékhez képest 1,6 X Növekedési különbség: 0,7 %-pont

„Kék Banán”: Európa hagyományos gazdasági gerince Brunet, R. 1989 Centrum–periféria Eu-ban DK-Angliától É-Olaszo-ig Legfejlettebb területek Magas népsűrűség, út- és vasútsűrűség, forgalmas kikötők, repterek Iparvidékek, TNC-k, bankok központja (HQ) Politikai döntéshozó centrumok (eurovárosok): Brüsszel, Frankfurt, Strassburg Magterületek Szűkebb (politikai) magterület: BeNeLux Tágabb magterület: Pentagon (terület 20%, népesség 40%, GDP 50%) Belső súlypont-áthelyeződés: É  D

„Arany Banán”: Európa felértékelődő Napfényövezete Modern kor, ipari forradalom: gazdag iparvidékek, Dél lemarad Világgazdasági paradigmaváltás Bányák kimerülése, szakszervezetek, zöld lobby, új anyagok, fejlődő világ, miniatürizáció  nehézipar válsága Posztmodern kor: Napfényövezet (Sunbelt) felértékelődése Nyersanyag helyett felértékelődik táj szépsége USA (Kalifornia, Texas, Florida vs. Frost/Rost Belt), Anglia déli része is „Arany Banán”: Toszkana, Provance, Katalónia: kkv-k, klaszterek D-Németo is: Alpok–Adria

Városok, mint az európai térszerkezeti modellek kitüntetett pontjai Kunzmann 1991: Európai szőlő Találó: szőlőszemek a régiók, magok a nagyvárosok Goddard 1995 Európa térképe sokkal inkább egy gyümölcs-salátás tálra hasonlít mint egy banánra Van der Meer 1998: Vörös Polip Európa 2046-ra Zónák és centrumok

Jelen vizsgálat információs háttere Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel Folyó áron mért GDP (€) Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika) Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése Vizsgált térség: Európa („rugalmasan”) Európa ~ EU Vizsgált időszak: ezredforduló (1995–2013)

Nagyvárosi–vidék kettőség mérése Dur: nagyváros–vidék duál-mutató yu: nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül yr: vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül 9 9

A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség Adatok forrása: EuroStat

A nagyváros–vidék kettősség Észak-Amerikában Proportion of cities in Canada/USA country population GDP USA (SMA) 38% 49% Canada (CMA) 45% 54% 11

A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 Leginkább a kelet-közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből EU átlaga: 1,6X Maximum: 3X (Lettország) Minimum: 1,2X (Olaszország) Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer

A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU-tagállamokban, 2004 Adatok forrása: EuroStat Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben

Európa tagoltságának mérése Hoover-index segítségével Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index): n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 1336) xi: „i” régió aránya az össz-GDP-ből fi: „i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből 15 15

Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995–2004 NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover-indexe (HNUTS3) (n=1336): szigma konvergencia

Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Földrajzi fekvés Centrum–periféria egyenlőtlenség Észak–dél egyenlőtlenség Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség

Tagállamok közötti egyenlőtlenségei Egyenlőtlenség nagysága H = 18%

Centrum–periféria egyenlőtlenség Nép: 37% GDP: 46% Egyenlőtlenség nagysága H = 9%

Észak–dél egyenlőtlenség Nép: 67% GDP: 71% Egyenlőtlenség nagysága H = 4%

Nyugat–kelet egyenlőtlenség Nép: 55% GDP: 67% Egyenlőtlenség nagysága H = 12%

Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség Nép: 79% GDP: 95% Egyenlőtlenség nagysága H = 16%

Tényezők szerepének mérése regionális különbségekben A különbségek vizsgálata az egyes tényezők esetében (Htérszerkezeti elem: Hoover-index) Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (HNUTS3, Hoover-index azonos képlettel): Tényező szerepe az összes egyenlőtlenséghez képest (H%): 23 23

100% 80%

Térszerkezeti elem szerepe az EU-n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben H%=85% H%=45% H%=20% Egyenlőtlenségeketmeghatározó elemek Országhatás Vasfüggöny Centrum-periféria kevésbé H%=58% H%=75%

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepének mérése regionális különbségekben Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index): n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87 for Visegrad Countries) xi: „i” régió aránya az össz-GDP-ből fi: „i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből A különbségek vizsgálata az egyes tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel) Pl. nagyváros – vidék egyenlőtlenség esetében: n = 2 (nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve vidéki NUTS3-as egységeinek összevonása) Tényező szerepeRole of urban–rural inequality with the overall regional inequalities (Rur): 26 26

Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004 elemszám Hoover-index, % tényező Hoover-indexének részesedése a NUTS3-as szintű Hoover-indexből, % NUTS3-as szint 1267 21 100 országos szint 27 18 85 régi–új tagállam 2 16 75 nyugat–keleti 12 58 centrum–periféria 9 45 nagyváros–vidék 8 39 észak–déli 4 20 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004 Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004. Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak