A KOMMUNIKÁCIÓ MODELLJEI

S HANNON -W EAVER MODELL

A KOMMUNIKÁCIÓ TÉNYEZ Ő I Információforrás (humán kommunikátor): aki elindítja a kommunikációt Adó: a közvetít ő közeg (telefonkészülék) Csatorna: az a fizikai eszköz, amelyen a jelzések továbbítódnak (telefonkábel) Vev ő : a másik telefonkészülék Rendeltetési hely (végcél): a humán befogadó

A FOLYAMAT ELEMEI 1. Stimulálás: a humán kommunikátort belülr ő l vagy kívülr ő l inger éri - üzenetküldés igénye 2. Kódolás: a forrás az üzenet tartalmát szimbólumokba kódolja Tele-és tömegkommunikációban kétszer, interperszonális kommunikációban egyszer 3. Továbbítás: tele-és tömegkommunikációban közvetett, interperszonális kommunikációban közvetlen

A FOLYAMAT ELEMEI Dekódolás: a befogadó veszi az adó által kibocsátott jelzéseket. 5. Internalizáció: az üzenet tartalmának tudati feldolgozása 6. Zaj: a kommunikációs folyamat zavartalanságának akadálya. Típusai:  Csatornazaj  Környezeti zaj  Szemantikai zaj 7. Feedback (visszacsatolás)

A FOLYAMAT ELEMEI Információ: Mérésére a bit szolgál (a kettes számrendszerbeli számjegy elnevezése) Bináris oppozíciók: a komputernyelv alapjai, s számos pszichológus szerint az agyunk is így m ű ködik 9. Redundancia és entrópia Redundancia: ami az üzenetben konvencionális, el ő re meghatározható. Magas fokú el ő re meghatározhatóság, alacsony információtartalom Entrópia: alacsony fokú el ő re meghatározhatóság, magas információtartalom

A FOLYAMAT ELEMEI Csatorna: az a fizikai eszköz, amelyen a jelzések továbbítódnak. Pl.: fénysugarak, hanghullámok, rádióhullámok, telefonkábel, idegrendszer stb. 11. Médium: Lat. eredet ű szó, tsz. média, elfogadható: médiumok, de helytelen: médiák Olyan technikai és fizikai eszközök összessége, amelyek lehet ő vé teszik, hogy az üzenet a csatornákon keresztül való átadásra alkalmas szignálokká alakuljon

A FOLYAMAT ELEMEI Kód: a jeleknek jelentést adó szabályrendszer. A kód egy adott kultúra, szubkultúra tagjai számára közös jelentésrendszert alkot, jelekb ő l és szabályokból építkezik. Társadalmi életünk valamennyi aspektusa kódolva van, kódok alkotják közösségi életünk alapjait.

K ONCENTRIKUS KÖRÖK MODELLJE

A MODELL ELEMEI Kapu ő r: aki megállíthat, vagy megváltoztathat egy, a közönség felé tartó üzenetet Regulátor: alakítja vagy újraformálja a tömegkommunikációs üzeneteket, miel ő tt azok elérnék a közönséget Sz ű r ő (filter): az üzenetek megformálására használt kód és szimbólum, mely dekódolásakor hat a befogadóra. Er ő sítés: a tömegmédia képes az üzenetek feler ő sítésére azáltal, hogy bizonyos témáknak és személyeknek státust kölcsönöz pusztán azzal, hogy említést tesz róluk

S PIRÁLMODELL Frank Dance (1973) A valóságot spirál formájában ábrázolja. Amelyben a társadalmi kommunikáció (beleértve a tömegkommunikációt is) számos szinten zajlik, s folyamatosan gerjeszti önmagát, a végtelenségig.

L ASWELL MODELLJE Harold Laswell (1948) A modell lényege 4 kérdésben: Ki mit mond? Milyen csatornán? Kinek? Milyen hatással? Shannon és Weaver modelljének verbális változata Lineáris felépítés ű Középpontjában a hatás áll: el ő idézheti pl. kommunikátor, befogadó, üzenet, kód ha ezek valamelyikét megváltoztatjuk, változik a hatás is.

N EWCOMB MODELLJE M.T Newcomb (1953)

A MODELL ELEMEI A kommunikációnak a társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepét tanulmányozza Tényez ő k: A: kommunikátor B: befogadó (egyén, szervezet, kormány, állampolgár) X: harmadik változó (nem feltétlenül személy), akivel mindketten kommunikatív viszonyban állnak. ABX elemei rendszert alkotnak – bels ő kapcsolataik kölcsönösen összefüggnek.

A MODELL ELEMEI Társadalmi konfliktushelyzet: az állampolgárok és az államvezetés médiafügg ő sége megn ő A-nak és B-nek folyamatos kapcsolatot kell tartani a médián keresztül A demokratikus társadalom m ű ködésének alapja a konszenzus A-nak és B-nek addig kell kommunikálni, míg konszenzusra jutnak X vonatkozásában Ez a modell feltételezi, hogy az embereknek szükségük van információra demokráciában természetes jog, ugyanakkor szükséglet is

W ESTLEY ÉS M AC L EAN MODELLJE

A MODELL ELEMEI Az információ iránti társadalmi igény gondolatának továbbfejlesztése a tömegmédiára vonatkoztatva Alapja Newcomb ABX rendszere - újítások: C: szerkeszt ő i-kommunikációs funkció lineáris forma X közelebb került A-hoz, mint B-hez A a Shannon-Weaver-féle kódolóhoz vált hasonlatossá C a csatorna része lett E modell szerint a befogadó teljesen a tömegmédiától függ.

J ACOBSON MODELLJE

A MODELL ELEMEI Átmenet a lineáris és a háromszöglet ű modell a folyamat-és a szemiotikai iskola között Bipoláris felépítés ű

A MODELL ELEMEI Kommunikáció: hat tényez ő - mindegyikhez egy-egy nyelvi funkció Affektív funkció: az üzenet és a kommunikátor közötti kapcsolatra vonatkozik Konatív funkció: a befogadóban az üzenet kiváltotta hatás Referenciális funkció: az üzenet valóságvonatkozását tárja fel. Fatikus funkció: a kommunikációs csatornák nyitva tartása, valamint a befogadó és a kommunikátor közötti kapcsolat biztosítása a feladata Metanyelvi funkció: a kód azonosítására való Poétikai funkció: az üzenet önmagához való viszonya

G EORGE G ERBNER MODELLJE E E1E1 M S E S E 1 M2M2 szelekció kontextus hozzáférhetőség csatornákhoz való hozzáférés média kontroll szelekció kontextus hozzáférhetőség perceptuális dimenzió kommunikációs dimenzió

A MODELL ELEMEI Els ő, horizontális dimenzió: küls ő valóságban végbement esemény (E) → M (személy v. technikai eszköz) felfogja → E¹ (M percepciója E-r ő l) Vertikális dimenzió: E¹ érzékelést E-r ő l szerzett jelzésekké alakítjuk (SE) = üzenet (egy eseményre vonatkozó jelzés vagy állítás). S a jelzésforma, amit felvesz, E pedig a tartalomra vonatkozik. Végs ő, horizontális dimenzió: amit a befogadó (M²) felfog, az nem egy esemény (E), hanem az eseményr ő l szóló jelzés vagy állítás (SE).