Középkori Kolostorok Kiss Fanni 9.c

Kolostorok A kamalduli remeteség épületcsoport A kamalduli remeteség épületcsoport Somogyvári Bencés kolostor Somogyvári Bencés kolostor Pannonhalmi Bencés Főapátság Pannonhalmi Bencés Főapátság Pécsváradi Bencés kolostor Pécsváradi Bencés kolostor Szekszárdi Bencés apátság romjai Szekszárdi Bencés apátság romjai Kaposszentjakabi bencés apátság Kaposszentjakabi bencés apátság

A kamalduli remeteség épületcsoport

Elhelyezkedése(1) A 18. századi birtok, a legnagyobb kiterjedésű tó nyugati oldalára települt. Három oldalról erdő határolja, déli oldalához szántó kapcsolódik a 18. század óta folyamatosan. A zárt egységet alkotó szerzetesi épületegyüttest további épületcsoportok - a volt jégverem-ház, a kerti grotta kápolna és néhány egyéb kisebb építmény egészíti ki. A felvezető út mentén, a nagy tó északi partján a Celli Szűz Mária kápolna és a vízimalom még ma is áll. A remeteségtől dél-keletre terülnek el a 18. században épült premontrei kolostor romjai, melynek köveit felhasználták a kamalduli remeteség építésekor.

A fallal körülvett területen kis utcákat alkotva, szigorú rend szerint megszerkesztve, az együttes központjában álló templom körül épült ki a clausura területe 17 cellaházzal. A majki kamalduli remeteség országos szinten is kiemelkedő épületegyüttesnek számít. A templomot a konventépülethez vezető főtengely mentén helyezték el, ma már csak csonka tornya és egy támpillére áll. Az épületegyüttest északról a clausurától jól elkülönített U alakú konventépület (foresteria) zárja le. Vissza Elhelyezkedése(2)

Somogyvári Bencés kolostor

Története A 11. században készült sáncon belül egy kisméretű templom épült, amelyet temető övezett. Szent László király 1091-ben alapította meg Somogyvárott a Szent Egyed apátságot, amelyet francia földről származó bencés szerzetesekkel népesítettek be. Az alapító július 29-én bekövetkezett halála után földi maradványai ezen apátságban leltek első nyughelyet. A 13. században az apátság már magyar vezetés alá került. A 15. század a hanyatlás időszaka ban már nem volt szerzetesi élet a kolostorban ban említik a kolostor utolsó apátját ban jutott a várrá alakított kolostor török kézre ben még magasan álltak a templom és a kolostor falai, valamint a védőfalak.

Méretei A kolostor két homlokzati tornyú, háromhajós, félköríves szentélyzáródású, bazilikális elrendezésű temploma 57×25,2 m nagyságú. A kolostor a templomtól északra épült. Díszudvara 24 x 25 m-es volt. A 14. században a templomot átépítették. Ez volt az apátság második virágkora. Ekkor bővítették a kolostort is. Amikor Luxemburgi Zsigmond király eladományozta a kolostort, megindult a hanyatlás. Az 1970–80-as években föltárt falak állagmegóvására, kiegészítésére is sor került ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt. Vissza

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Története Az 996-ban alapított, és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járásban, Pannonhalma városban található. Napjainkban is élő, mintegy negyven fős szerzetesközösség lakja, akik az ora et labora szellemében végzik a liturgiát, fogadják a lelkigyakorlatozókat, működtetik a bentlakásos gimnáziumot, kulturális munkát végeznek. Vissza

Pécsváradi Bencés kolostor

Elhelyezkedése A Mecsek keleti lankái közül kimagaslik a középkori okleveleinkben „Mons Ferrus” (Vas-hegy) néven említett magaslat, amelynek kiugró nyúlványán Szent István király alapította meg 1015-ben a pécsváradi Szent Benedek-rendi apátságot.

Története Árpád-házi II. Géza idejében leégett az épületegyüttes, de a bőséges jövedelemforrásokból rövidesen újjáépítették. Hatalmas pusztítást végeztek a tatárjárás idején az ellenség könnyűlovas csapatai. IV. Béla király parancsára, az országosan alkalmazott gyakorlat szerint már erős kőfalakkal oltalmazták, amelyben egy vaskos öregtorony képezte a végső menedéket. Mint hiteleshely működött a középkor évszázadaiban, vagyis a szerzetesek magánokiratokat is készítettek az ide érkező ügyfeleknek. Az Anjou uralkodók alatt egyházfőinek befolyása megnőtt a királyi udvarban, így például 1357-ben Jordán apát már megtehette, hogy fényes pompával kialakított palotát emeltessen magának. A 15. század elején már fegyveres őrség vigyázott falain. A török megszállás csak 1686 őszén ért véget Az érsek parancsára 1729-ben részben helyreállították épületeit, de a középkori nagy templomot és kolostort nem. Vissza

Szekszárdi Bencés apátság romjai

Története 1212-ből származik az első írás, oklevél, amely igazolja a szekszárdi apátság hiteles működését. A tatárjárás után az apátság épülete köré vár épült. A 14. században monostori iskola működött az apátságban ban Mohács felé vezető útján itt pihent meg II. Lajos serege, majd a török hadak is itt vertek tábort. A törökök ekkor még csak rövid időre tették a kezüket a várra, 1532-ban is gyorsan tovább vonultak, azonban 1538-ban hosszasan elidőztek, úgymond berendezkedtek ben Szekszárd a szandzsák székhelye lett szeptember 22-én a keresztény seregek visszafoglalták Szekszárdot. A törökök után az apátság épületét átvette Mérey Mihály apát, aki ismét keresztény templomot működtetett benne. Ez az állapot 1794-ig állt fenn, viszont akkor szörnyű tűzvész által elpusztult a templom. A felszíni romjait 1802-ben elhordták az új templom építéséhez, és az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépítette megyeházának. Vissza

Kaposszentjakabi bencés apátság

Története A monostort egy oklevél szerint 1061-ben alapították. Az alapító oklevél szerint Geur (Győr) fia, Atha (Ottó) somogyi ispán 1061-ben bencés monostort alapított a Szent Jakab-hegyen. Itt korábban is állt egy templom, amelyet a 7–9. század között építhettek, és amely erre az időre már romos volt. Ennek helyén építették fel az új templomot, melynek felszentelésén 1067-ben Salamon király és Géza herceg is részt vett. A monostor román stílusban épült. Az apátság helyén lévő korábbi település lakóit Atha ispán áttelepítette máshová. A későbbi átépítések során gótikus elemekkel bővült. Az épületegyüttes feltárását 1960–1966 között Nagy Emese végezte. A kolostorépület műemlékvédelmi helyreállítása 1972-ben befejeződött be, azóta féltetős épület védi. A rom jelenleg a Rippl-Rónai Megyei Múzeum kezelésében áll. A terület 2001-es rendezése óta Kaposvár történelmi emlékhelyéül szolgál. Vissza