A szél felszínformálása Hol? a, Száraz éghajlatú, növényzet nélküli területeken – sivatagokban Szabadon mozgó homok területek Az egész felszínen b, Részlegesen növénnyel fedett területeken – folyómedrek, teraszok, hordalékkúpok környékén, tengerpartokon Félig kötött homok területek Sávokban, foltokban Hogyan? Homokszemcséket görget, ugráltat Homok – 1-2mm átmérőjű szemcsékből álló üledékes kőzet
Az erős szél által felkapott, lebegtetett homokszemcsék: közeledő homokvihar Irakban.
A szél szelektíven pusztít
A szél pusztító munkája Defláció – szélkifúvás Kellő sebességű szél elsodorja a homokszemeket Szabadon mozgó homok - Deflációs medencék - Deflációs tanuhegyek - Kő-,kavicssivatagok Félig kötött homok - Szélbarázdák közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc Szélmarás A mozgó homokszemek csiszolják, koptatják a felszínt Szabadon mozgó homok - gombasziklák
Deflációs medence
Deflációs tanuhegy
Kősivatag
Szélbarázda és maradék gerinc
Gombaszikla és sziklák, amelyek közül a szél elszállította a könnyebb szemcséket.
A gombasziklát a szél az alsó részén jobban kikezdi. (pl A gombasziklát a szél az alsó részén jobban kikezdi. (pl. a szemcsék nagyobb részét csak bizonyos magasságig tudja fölemelni, eddig pusztít legjobban a defláció.
Gombaszikla
A szél felhalmozó munkája Szárazföldek belsejében 1. Szabadon mozgó homok - barkánok - keresztirányú dűnék 2. Félig kötött homok - parabolabuckák Tengerpartokon - dűne
Barkánok Kifli, sarló forma Lankás oldal szél felé Magasság max. 20 méter Évente 20-40 métert mozoghat
Barkán a Szaharában. A szél jobbról fúj, az enyhébb emelkedőn görgeti fel a homokszemcséket, amelyek bal oldalt a meredekebb lejtőn gurulnak le. A barkán széllel ellentétes oldalán a lebukó szél örvényleni kezd, a barkán két oldalán hosszan előrenyúló nyúlványokat épít.
Barkán Tunézia
Keresztirányú dűnék Barkánok összekapcsolódásából jönnek létre
Parabolabucka Száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak)
Tengereket kísérő dűnék Parti dűne - átnedvesedő sávon - a növényzet megfogja a homok egy részét Vándordűne - belsőbb, száraz sávban - a parti dűnéből kifújt homokból épül - növényzet nincs, tehát mozog
A defláció veszélyforrás Gyér füvű területek művelésbe fogása, feltörése új termőföldek nyerése céljából pl. Közép-Ázsia, Szahara déli pereme (Szahel-övezet) A szél szabadon mozgathatja a homokot, ráteríti a termőföldekre Elsivatagosodás több 100ezer km2 területet érint!
Az elsivatagosodó Száhel-övezet Afrikában Az elsivatagosodó Száhel-övezet Afrikában. A növényzet visszaszorulásával a szél szabadon szállíthatja a homokot.
A fő lelegeltetése miatt korábban nedvesebb területek is elsivatagosodhatnak: nincs már növényzet, ami megfogja a mozgó homokot.