A szél felszínformálása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az Alpok.
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
Siófok és környéki hungarikumok
Földrajz 7. Az előző évben tanultuk
V. TÉMAKÖR: A FÖLDFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
A légnyomás és a szél.
A Föld mezőgazdasága.
A száraz kontinentális terület
A belső és a külső erők A földfelszín együttes formálása
felszínformáló tevékenységének
A szél felszínformáló munkája
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Félig kötött futóhomok
A jég felszínformáló munkája (glaciális erózió és akkumuláció)
A FÖLD FELSZÍNFORMÁI.
Monszun szélrendszerek és tengeráramlások
A földkéreg „kérge”: a talaj
V. TÉMAKÖR: A FÖLFELSZÍN FORMAKINCSE A belső és külső erők párharca
AZ ÉGHAJLATOT KIALAKÍTÓ TÉNYEZŐK IV.
A mérsékelt övezet (folytatás).
A mérsékelt övezet 1..
Hideg övezet és a függőleges övezetesség
A belső és a külső erők párharca
A szél felszínformálása
Az általános légkörzés
A tundrától a trópusokig
Afrika helyzete és felszíne
Óceánok és tengerek.
A folyók földrajza.
Légnyomás, szél, időjárási frontok, ciklonok, anticiklonok
Időszakosan változó és helyi szelek
A földfelszín formakincsei
ZONÁLIS SIVATAGOK = száraz éghajlatú terület, ahol a lehulló csapadék mennyisége (ált. 250 mm/év) nem elegendő a párolgás pótlására.
Balaton.
Sarkvidéki öv.
Hegyvidéki (függőleges) övezetesség
Készítette: Veréb Katalin III. meteorológus
Síkrajz és domborzat.
Ciklonok, anticiklonok
A földrészek szerkezete és domborzata
Aktív élet- folyamatok a mai Marson? Egy lehetséges modell Szathmáry Eörs Collegium Budapest: ESA PECS lab ELTE (Budapest)
A földrajzi övezetesség
Drávamenti-síkság és az Ormánság
A szél és a felszín alatti vizek felszínformálása. Karsztosodás
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A változó éghajlattal összefüggő változások, problémák bemutatása (elsivatagosodás) Készítette: Karsai Gergely Környezettudomány Msc.
Készítette: Gál Judit Klimatikus geomorfológia
Felszínformáló erők.
Mari László: A Szentendrei-sziget kialakulása és felszínének fejlődése a holocénban Készítette: Győri Dániel Földrajz BSc. 3. évf.
7. fejezet Tengerparti folyamatok Link Link. Parti terminológia.
1 © NOKIA Presentation_Name.PPT / DD-MM-YYYY / Initials Company Confidential A szél felszínformálása Hol? a, Száraz éghajlatú, növényzet nélküli területeken.
Folyóvíz felszínformálása Csak eljegesedett és sivatagos területen nincs A munkavégző képesség függ: a, meder esésétől (áramlás sebessége) b, vízhozamtól.
Az elsivatagosodás.
A folyó élete.
Ausztrália természetföldrajzi nevezetességei
Mérsékelt övezet Nincs merőleges delelés Minden nap felkel/lenyugszik a Nap Nyugati szél uralma 4 évszak Felosztás: 1. Meleg mérsékelt öv – 15-20C évi.
Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége
9. SZERBIA ÉGHAJLATA.
Ciklonok, anticiklonok. Az általános légkörzés
8. HEGYVIDÉKI ÖVEZET ÉGHAJLATA.
16. AZ EOLIKUS ERÓZIÓ.
Afrika domborzata.
Forró övezet Földrajz VII. évfolyam.
Belső – Külső erők harca
A tengerek felszínformálása
A tengerek felszínformálása Az un. abrázió
Félig kötött futóhomok
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Amerika éghajlata.
Előadás másolata:

A szél felszínformálása Hol? a, Száraz éghajlatú, növényzet nélküli területeken – sivatagokban Szabadon mozgó homok területek Az egész felszínen b, Részlegesen növénnyel fedett területeken – folyómedrek, teraszok, hordalékkúpok környékén, tengerpartokon Félig kötött homok területek Sávokban, foltokban Hogyan? Homokszemcséket görget, ugráltat Homok – 1-2mm átmérőjű szemcsékből álló üledékes kőzet

Az erős szél által felkapott, lebegtetett homokszemcsék: közeledő homokvihar Irakban.

A szél szelektíven pusztít

A szél pusztító munkája Defláció – szélkifúvás Kellő sebességű szél elsodorja a homokszemeket Szabadon mozgó homok - Deflációs medencék - Deflációs tanuhegyek - Kő-,kavicssivatagok Félig kötött homok - Szélbarázdák közöttük az eredeti felszín maradványa: a maradékgerinc Szélmarás A mozgó homokszemek csiszolják, koptatják a felszínt Szabadon mozgó homok - gombasziklák

Deflációs medence

Deflációs tanuhegy

Kősivatag

Szélbarázda és maradék gerinc

Gombaszikla és sziklák, amelyek közül a szél elszállította a könnyebb szemcséket.

A gombasziklát a szél az alsó részén jobban kikezdi. (pl A gombasziklát a szél az alsó részén jobban kikezdi. (pl. a szemcsék nagyobb részét csak bizonyos magasságig tudja fölemelni, eddig pusztít legjobban a defláció.

Gombaszikla

A szél felhalmozó munkája Szárazföldek belsejében 1. Szabadon mozgó homok - barkánok - keresztirányú dűnék 2. Félig kötött homok - parabolabuckák Tengerpartokon - dűne

Barkánok Kifli, sarló forma Lankás oldal szél felé Magasság max. 20 méter Évente 20-40 métert mozoghat

Barkán a Szaharában. A szél jobbról fúj, az enyhébb emelkedőn görgeti fel a homokszemcséket, amelyek bal oldalt a meredekebb lejtőn gurulnak le. A barkán széllel ellentétes oldalán a lebukó szél örvényleni kezd, a barkán két oldalán hosszan előrenyúló nyúlványokat épít.

Barkán Tunézia

Keresztirányú dűnék Barkánok összekapcsolódásából jönnek létre

Parabolabucka Száraik a széliránnyal szemben állnak (több száz méter hosszúak, 2-20 méter magasságúak)

Tengereket kísérő dűnék Parti dűne - átnedvesedő sávon - a növényzet megfogja a homok egy részét Vándordűne - belsőbb, száraz sávban - a parti dűnéből kifújt homokból épül - növényzet nincs, tehát mozog

A defláció veszélyforrás Gyér füvű területek művelésbe fogása, feltörése új termőföldek nyerése céljából pl. Közép-Ázsia, Szahara déli pereme (Szahel-övezet) A szél szabadon mozgathatja a homokot, ráteríti a termőföldekre Elsivatagosodás több 100ezer km2 területet érint!

Az elsivatagosodó Száhel-övezet Afrikában Az elsivatagosodó Száhel-övezet Afrikában. A növényzet visszaszorulásával a szél szabadon szállíthatja a homokot.

A fő lelegeltetése miatt korábban nedvesebb területek is elsivatagosodhatnak: nincs már növényzet, ami megfogja a mozgó homokot.