Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A központi idegrendszer makroszkópiája
Advertisements

N. trigeminus és a fájdalom neuroanatómiája
Szemizmok és a szem mozgásai
Perifériás idegrendszer
Idegrendszeri alapfogalmak
GERINCVELŐ.
Összeállította: Csikós György, Molnár Kinga, Pálfia Zsolt
Az arckoponya csontjai
Az agykoponya csontjai
Az idegrendszer fontosabb pályarendszerei
Motoros Rendszer GyOK előadás 2009/04/29 Dr. Wenger Tibor
A szem és a látópálya Dr. Berta Ágnes, Dr. Lukáts Ákos
N. VAGUS (X. AGYIDEG, BOLYGÓIDEG) VEGETATÍV IDEGRENDSZER
AGYVELŐ ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA
Dr. Bálint Eszter Semmelweis Egyetem, Anatómia Intézet
Egészségügyi mérnök és Orvosi fizika mesterképzés
Agyidegek (n. III., IV., VI., V., VII., XII.)
Dr. Kozsurek Márk A gerincvelő mikroszkópiája: a vegetatív reflex, fel- és leszálló pályák Dr. Kozsurek Márk szept.
Diencephalon részei Thalamus Epithalamus Metathalamus Subthalamus
Az agytörzs és a kisagy IV. kamra Dr GallatzKatalin.
Vegetatív reflex, a gericvelő pályái
nervus glossopharyngeus
Érzőpályák Dr Gallatz Katalin.
A középagy magjai és pályái. A rágóizmok proprioceptív reflexíve
Diencephalon, III. kamra Dr Gallatz Katalin
Nyakizmok, nyaki izomháromszögek, nyaki fasciák
Perifériás idegrendszer, vegetatív idegrendszer
Az ember idegrendszere
Idegrendszer – systema nervosum
AZ IDEGRENDSZER VEGETATÍV MŰKÖDÉSE
AZ IDEGRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER, ÉRZŐMŰKÖDÉS
Agyidegek A vegetatív idegrendszer
A központi idegrendszer felépítése és funkcionális rendszerei
A központi idegrendszer makroszkópiája
Mozgató pályák Csáki Ágnes 2014.
Érzőrendszerek I Dr. Lukáts Ákos
Humanmorfológiai és Fejlődásbiológiai Intézet
Az agyidegek, a mozgató és a limbikus rendszer
Fej, nyak, koponya Az Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak II. félév
Humanmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Humanmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
Klinikai anatómiai Fakultáció. 2015/02/10 Felületi Anatómia
Szájüreg, szájfenék. A nagy nyálmirigyek táj-és klinikai anatómiája
AGYTÖRZS ÉS DIENCEPHALON MAKROSZKÓPIÁJA IV. ÉS III. AGYKAMRA
Konjugált szemmozgások
Klinikai anatómiai Fakultáció. 2014/02/11 Felületi Anatómia
Formatio retricularis
A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ÁTTEKINTÉSE
Systema nervosum centrale Készítette: Szabó Elza
Vegetatív idegrendszer
A garatívek fejlődése Dr. habil. Nagy Nándor Semmelweis Egyetem,
Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Intézet
CAVUM NASI, SINUS PARANASALES
Maxillofaziale Aspekte von Maxilla
Klinikai Anatómiai Propedeutika Fakultáció, 2016
Az idegrendszer fejlődése III.
Egészségügyi ügyvitelszervező szak
Az agyidegek magjai Dr. Németh Anna 2013
Nyakizmok, nyaki fasciák Dr. Gallatz Katalin
A középagy magjai és pályái, a rágóizmok proprioceptív refexíve
(N)Agy - bajban Agyidegek.
Paraszimpatikus idegrendszer Dr Gallatz Katalin
Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet
A GERINCVELŐ MIKROSZKÓPIÁJA
Az articulatio temporomandibularis és a rágóizmok
DÓRA DÁVID Egyetemi tanársegéd
Klinikai Anatómiai Propedeutika Fakultáció, 2019
Az agykoponya csontjai
Előadás másolata:

Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet Agyidegek és magjaik I. L. Kiss Anna Anatómiai, Szövet-és Fejlődéstani Intézet Semmelweis Egyetem Budapest 2016

Agyidegek: A perifériás idegrendszerhez tartoznak 12 pár: n. olfactorius (I) n. opticus (II) n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. abducens (VI) n. facialis (VII) n. vestibulocochlearis (stato-acusticus) (VIII) n. glossopharyngeus (IX) n. vagus (X) n. accessorius (XI) n. hypoglossus (XII)

Gerincvelői idegek: mindig kevertek (érző, mozgató, és néha vegetatív rostok) radix posterior ganglion spinale nervus spinalis radix anterior

Agyidegek Funkcionálisan: Vegetative: autonom Szomatikus: akaratlagos Érző: külső környezet felöl (embrionális ectodermából és a somitából fejlődő struktúrák) Mozgató: a somitából, az embrionális kopoltyúívekből fejlődő izmok akaratlagos mozgásait szabályozza Mozgató: zsigerek mozgásait, működését szabályozza (symphaticus és parasymphaticus) Érző: Az ektodermából és a splanchnopleurából fejlődő zsigerek felöl general visceral afferent GVS somatic efferent SE general somatic afferent GSA visceral efferent VE

Agyidegek n. olfactorius (I) chiasma opticum (II) tractus opticus (II) n. oculomotorius (III) n. trochlearis (IV) n. trigeminus (V) n. facialis (VII) n. vestibulocochlearis (VIII) n. glossopharyngeus+vagus (IX,X) n. accessorius (XI) n. abducens (VI) n. hypoglosus (XII)

Speciális érző agyidegek N. olfactorius (I) N. opticus (II) N. vestibulocochlearis (VIII)

Agyidegek Mozgató idegek: IV, VI, XII – somatomotoros III – somatomotoros, visceromotoros Érző: VIII – specialis (hallás, egyensúlyozás) Kevert: V, VII, IX, X - érző, mozgató + vegetatíve (kivéve: V) Speciális mozgató: XI (motoros – spinalis rostok) Nem igazi agyideg: I, and II – a központi idegrendszer „kinövése”

N. olfactorius (I): a primitív telencephalonból N opticus (II): a diencephalon lenyúlása az orbitába III - XII: agytözsből embriológiailag a gerincvelői idegekkel homológok magjaik eredetileg a gerincvelő szürkeállományának oszlopaiból származtathatók

Somatosensoros Viscerosensoros Visceromotoros Somatomotoros Somatomotor Branchiomotor nn. V, VII, IX, X, XI Kopoltyúívek

N. oculomotorius (III) A szem izmainak somatomotoros és a pupilla paraszimpatikus beidegzése aqueductus cerebri substantia grisea centralis paraszimpatikus mag (Edinger-Westfal) somatomotoros mag crus cerebri (pedunculus cerebri)

N. oculomotorius (III) N. oculomotorius corpus mamillare (III) fossa interpeduncularis crus cerebri (pedunculus cerebri)

N. t rochlearis (IV) Szomatomotoros: m. obliquus sup. colliculus inf. motoros mag n. IV. nuclues ruber

N. trochlearis (IV) thalamus corpus pineale n. trochlearis középagy

N. trochlearis (IV) pons n.trochlearis

N. abducens (VI) Somatomotoros: m. rectus lateralis thalamus középagy nucleus motorius n. abducens fossa rhomboidea, (IV. agykamra)

N. abducens (VI) Nucleus motorius n. VI (GSE) Somatomotor nucleus lateral rectus m. Nucleus motorius n. VI (GSE) (pons/medulla – colliculus facialis)

Nucl motorius n. adbucens/colliculus fascialis

N. abducens (VI) pons medulla oblongata n. abducens

III, IV, VI agyidegek orbita n. oculomotorius n. trochlearis n. abducens sinus cavernosus fissura orbitalis sup. orbita

A szemizmokat beidegző agyidegek: III, IV, VI m. obliqus sup. n. trochlearis. m. rectus lat. n. oculomotorius n. abducens ggl. ciliare

N. trigeminus (V) Kevert ideg: somatomotoros és somatosensoros rostok Somatomotoros (branchiomotoros): rágóizmok Somatosensoros rostok: arc (a mandibula alsó szögletétől a fejtetőig, a tuba auditiva elülső fala, dura mater) Autonom „autóstopposok”: VII és IX agyideg ágai

nucl. princeps sensorius n. V nucl. motorius n. V nucl. princeps sensorius n. V somatosensor nucl. tractus spinalis n. V (somatosensor)

N. trigeminus (V) Érző magok: motoros mag: nucleus motorius n. mesencephalicus n. sensorius principalis motoros mag: nucleus motorius n. trigemini n. spinalis (n. tractus spinalis n. trigemini)

N. trigeminus (V) ganglion (Gasser) n. trigeminus V/1: n. ophtalmicus V/2: n. maxillaris V/3: n. mandibularis

N. trigeminus (V) V/2 maxillary V/1 ophtalmic V/3 mandibular

N. trigeminus (V) V/1: n. ophtalmicus: Sinus cavernosus fissura orbitalis sup. orbita Ágai: n. frontalis: bőr n. lacrimalis: könnymirigy (érző)+”autóstoppos” (VII) n. nasociliaris: szem, orrüreg, az orrhát (érző)

V/1: N. ophthalmicus n. frontalis n. lacrimalis n. nasociliaris

N. trigeminus (V) V/2: n. maxillaris Foramen rotundum fossa pterygopalatina fissura orbitalis inf. orbita sulcus (canalis)infraorbitalis foramen infraorbitale Ágai: n. infraorbitalis: felső fogsor n. zygomaticus: arc (az arcus zygomaticus mentén) nn. palatini: szájüreg, szájpad rr. nasales post.: orrüreg (septum, oldalsó fal)

V/2 N. maxillaris

N. trigeminus (V) V/3 n. mandibularis : (motoros rostok) foramen ovale fossa infratemporalis canalis mandibulae foramen mentale Motoros ágak: rágóizmokhoz n. auriculotemporalis: érző beidegzés: articulatio temporomandibularis dobhártya (elülső része) meatus acusticus parotis visceromotoros beidegzés: parotis (rostok a IX agyidegből) n. alveolaris inf.: érző beidegzés: alsó fogsor alsó ajak, bőr motoros beidegzés: m. mylohyoideus, m. digastricus elülső hasa n. lingualis: érző beidegzés: általános érző: nyelv elülső 2/3 ízérző: chorda tympany (VII)

V/3 N. mandibularis n. auriculotemp. motoros rostok n. lingualis n. alveolaris inf.

Klinikai vonatkozások Trigeminus neuralgia: gyakori, általában féloldali, heves, késszúrás szerű fejfájás (a. cerebelli sup.-al való anatómiai kapcsolat: aberráns érlefutás; daganat, orrmelléküreg, fog eredetű gyulladás) Herpes zoster: leggyakrabban a n. ophtalmicus ágait érintő vírus betegség: Herpesvirus varicellae a Gasser dúcban): heves fájdalom, hólyagos bőrkiütések Gradenigo-szindróma: a pyramis csúcsát érintő gyulladásos betegség, a Gasser dúc is érintett: arcfájdalom; a n. abducens közelsége miatt kettőslátás

N. accessorius (XI) Motoros: (nagyobb része a X.-hez tartozik) Ágai: m. sternocleidomastoideus + m. trapezius N. ambiguus

Nucleus ambiguus

N. accessorius (XI) foramen jugulare n. accessorius: radix cranialis radix spinalis

N. accessorius (XI) m.sternocleidomastoideus m.trapezius

Klinikai vonatkozások proximálisabb sérülés: m. sternocleidomastoideus distálisabb sérülés: m. trapezius Accessorius bénulás: lógó váll, ferde fejtartás trapezius és/vagy strenocleidomastoideus izom atrofiája

N. hypoglossus (XII) Motoros: nyelv izmai, nyelvcsont alatti izmok n. motorius n. hypoglossi

N. hypoglossus (XII) canalis n.hypoglossi n. hypoglossus

N. hypoglossus (XII) Nyak: a. carotis comm. és v. jugularis int között sulcus lateralis linguae ansa cervicalis

N. hypoglossus (XII) hypoglossal nerve ansa cervicalis

Klinikai vonatkozások Egyoldali paresis: a nyelv a bénult oldal felé deviál