Zenei tehetségek mentorálása és egyéni fejlesztése Tokai Dalma 2017. 11. 27. Budapest

A tehetség olyan magas teljesítmény, ami egyértelműen az átlagnál magasabb, ha az adott területen elért eredményeket tekintjük, még akkor is az eloszlás felső végén helyezkedik el, ha más, a területen jól teljesítő egyénekhez hasonlítjuk. Folyamat: potenciál/képességek  teljesítmény/eredmények

Czeizel (1999) három tehetségfogalom: a potenciális tehetséget (giftedness), a megvalósult tehetséget (talent – talentum) és a párját ritkító tehetséget (genius – géniusz). Beválás: skálaszerű

Tehetség alkotóelemei a kiváló képességek mellett a kitartó, kemény munka is elengedhetetlen ahhoz, hogy bevált, manifeszt tehetséggé váljon valaki(Ericsson, Krampe és Tesch-Römer, 1993). + mentálhigiénés tényezők (Dweck, 2006), amik fontosak a kiváló teljesítmény eléréséhez: érzelmi intelligencia (Bellamy, 2014), az énkép (Koloff, 1998) Társas kapcsolatok (Rinn, 2006) Általános mentális egészség (Garland, 1999).

Társas kapcsolatok elsődleges szocializációs színtér, a család kiemelt szereppel bír abban, hogy a kiváló képességek manifesztálódjanak (Baker, Bridger, Adams, 1998; Rimm, Lowe, 1988).

Rombolódnak le a sztereotípiák, amik a tehetségeket, a tehetséget övezik (pl.: a tehetség kifejlődik segítség nélkül, nem kell vele foglalkozni; nem kell erőfeszítést tenniük a jó eredményért, az „jön magától”).

Hátrányos helyzetű tanulók a tehetséggondozásban A mai napig alulreprezentáltak (a világ minden táján) „Máté-effektus” Az oktatási lehetőségek kibővítésével ez az olló csak még jobban kinyílik A sztereotípiák mindkét oldalról gátlóként működnek

Az alacsony szocio-ökonómiai háttérrel rendelkező gyerekek esetében kiemelt szerepet játszhatnak a lehetőségek (egyfajta véletlen-faktor). A lehetőségekkel megnövekedhet az esélye a tehetség felfedezésének, az érdeklődés és a szenvedély kialakulásának (jó tanár, támogató társas környezet segítségével)

Zenei tehetség Rendre nagyon korán megmutatkozik Családban halmozódik (genetika? Szociális hatások?) Zenei zseninél kisebb a családi halmozódás „Hólabda-hatás” a képességekben Fejlesztése nagyrészt extra-curriculáris keretek között Függ a zenei stílustól Azonosítás helyben

Mentorálás Más, mint a tanár/tutor, szakmai szempontból kevesebb, bizonyos szempontból több Egyéni igények, szükségletek, képességek felmérése  ha kell, a célok módosítása Egyéni fejlesztési terv készítése, gyermekkel, szülővel, akár iskolával, egyéb intézménnyel konzultálva

Egyéni igények, területek: Szakmai fejlődés Iskolai fejlődés Munkával kapcsolatos célok Társas kapcsolatok (nem csak magánéletben  zenekar, kamara) Önismeret, önbizalom, önmarketing Anyagiak területén  ösztöndíjak, pályázatok, támogatók Zenei célok – mit jelent számára a zene? Milyen céljai vannak vele, milyen szerepet fog a zene játszani az életében?

Mentorálás Egyéni igények: Életkorfüggő Zenei stílus függő (jazz, klasszikus, szórakoztató?) hangszerfüggő Piacfüggő A tehetséggondozó mentori tevékenység fókuszában folyamatosan a zenei fejlődés áll.

Mentorálás Folyamatos kapcsolattartás a fiatal környezetével RAPPORT kialakítása bizalmi, személyes kapcsolat, a hatékony mentor-mentorált viszony alapja – ennek kialakítása és fenntartása A mentorált fejlődésének folyamatos monitorozása, iskolai tanulás figyelemmel kísérése!

Mi NEM a mentor Pszichológus Tanár Szociális munkás (olykor lehetnek átfedések)

Köszönöm a figyelmet! tokaidalma@gmail.com