Egyházjog – állam és egyház kapcsolatának lehetséges modelljei Dr. Köbel Szilvia KRE/ÁJK 2017/2017. tanév I. félév 2017. november-december

Az állam és a vallási közösségek (egyházak) kapcsolatának jogi modelljei Alapelemei összefonódás elválasztás együttműködés Modellek nincs örökérvényű, minden korra és nemzetre/országra szabható modell 2018.08.29. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

Az állam és a vallási közösségek (egyházak) kapcsolatának jogi modelljei Európai Unió - nincs közös európai modell, minden tagállam maga dönti el, hogy a történelmi hagyományainak, az ország vallási helyzetének és a jogrendszerének milyen modell felel meg DE: hátrányos megkülönböztetés tilalma! Szükség van-e modellekre? - a modellek jogi absztrakciók - a hasonlóságok ellenére minden ország külön modellt alkot 2018.08.29. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

Az állam és a vallási közösségek (egyházak) kapcsolatának jogi modelljei Bihari Ottó 4 formát különböztetett meg (1967): a) államegyház (államvallás) b) egy felekezet túlnyomó szerepe, kiemelt státusa (nemzeti egyház) c) az állam különböző mértékű támogatása a felekezeteknek d) laikus (semleges) állam elválasztva minden egyháztól, vallástól 2018.08.29. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

Az állam és a vallási közösségek (egyházak) kapcsolatának jogi modelljei MTA tanulmány (1990): Államegyház (az államfő legtöbbször az egyház feje is, előjogok, stb.) Népegyház (minden állampolgárnak valamilyen egyházhoz tartoznia kell, az állam szedi be az egyházi adót, a népegyházak egyenjogúak) Hitvalló egyház (az állam csak legfőbb felügyeleti jogot gyakorol az, az állam és az egyház elválasztva működik) 2018.08.29. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

Az állam és a vallási közösségek (egyházak) kapcsolatának jogi modelljei Schanda, Paczolay Az államegyház történelmi örökségével rendelkező államok (Egyesült Királyság, Skócia, Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Görögország) Radikális elválasztás (USA, Franciaország, kommunista államok – barátságos, ill. ellenséges elválasztás) Kapcsolódó modell, a hangsúly az együttműködésen van (Németország) Együttműködés és elválasztás (az utóbbi évtizedekben Dél-Európa államaiban és Írországban; korábbi államegyházi modell átalakítása) 2018.08.29. Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com

Az állam és az egyház egységére épülő modellek közül az államegyháziság rendszerében a vallást és az egyházat teljes egészében az államhatalom uralja, ennek keretében szervezi és irányítja az egyház életét Az állami jogalkotás az egyházak szervezetére és intézményeire is kiterjed Az államegyház történeti öröksége van jelen Angliában, Norvégiában (2012-ig), Svédországban (2000-ig),Finnországban, Dániában és Görögországban

az egyházállamiság vonatkozásában a vallási rend és szabályok kizárólagos jelleggel határozzák meg az állam életét (pl. iszlám) cezaropapizmus: egyházpolitikai rendszer, melyben a legfőbb egyházi hatalom a világi uralkodóé. Szélsőséges formája, amikor az uralkodó nemcsak személyi, fegyelmi és liturgikus, hanem dogmatikai kérdésekben is intézkedik (pl. egyes bizánci császárok) (Magyar Katolikus Lexikon) Jusztiniánusz császár és kísérete, 546-548, mozaik, San Vitale-templom, Ravenna http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Okor-kelet/Okori.es.keleti.muveszet/index.asp_id=467.html

Az állam és az egyház elválasztására épülő rendszerekben három különböző fokozatot különíthetünk el egymástól az állam bár elismeri az egyházak bizonyos fokú önállóságát, ugyanakkor meghatározott területeken még fenntartja maga számára a felügyeletet és a beavatkozás jogát Az átmenetet képező együttműködésen alapuló, vagy más szóval koordinációs rendszerben az állam és az egyház egyenrangú félként ismerik el egymást, melynek következménye egyrészt a teljes önállóság, másrészt a meghatározott területeken való együttműködés. A kapcsolódó modell elsősorban Németországot jellemzi. A teljes elválasztásra épülő rendszerben az egyház és az állam két teljesen különálló szervezetként van jelen, mely végzi a működési területével összefüggő sajátos feladatokat. Főként Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok.

az állam és az egyház elválasztása az állam vallási semlegességének követelményét juttatja kifejezésre A 4/1993. (II. 12.) AB határozat szerint pontosan az elválasztás elvéből következik, hogy az állam és az egyház nem kapcsolódhat össze intézményesen; továbbá, hogy az állam nem azonosítja magát egyetlen egyház tanításával sem

Ez utóbbi tekintetében az állam szerepe kizárólag a meggyőződést alakító és kifejező kommunikációs folyamatok szabad folyásának biztosítására korlátozódik, amelyből egyenesen következik, hogy vallásos hit, vagy lelkiismereti meggyőződés igazságtartalmáról sem ítélkezhet

Az állam semlegessége A gondolat és vallásszabadság alkotmányos deklarálása az állam és az egyház elválasztása mellett az állam semlegességének implicit megfogalmazását is jelentette Történelmileg a semlegesség két ellentétes típusa, német és az amerikai modell alakult ki

Német semlegesség a vallásszabadság pozitív tartalmát hangsúlyozva a vallásos jelenlétet támogató társadalmat helyezi előtérben az állam és az egyház közötti jól meghúzható határ Az elválasztás és a semlegesség sem passzív közömbösség, hiszen mindamellett, hogy az állam nem azonosul egyetlen világnézettel sem, bizonyos területeken együttműködik a vallási szervezetekkel az egyházak autonóm intézmények, amelyek az államtól elválasztva működnek, amelybe az állam nem szól bele

Németországban 1919-ben életbe lépett weimari alkotmány teljesen új helyzetet teremtett A 135. cikkelye értelmében a birodalom minden lakosa teljes vallási és lelkiismereti szabadságot élvez A rendelkezés értelmében senki sem köteles vallási és felekezeti meggyőződését kinyilvánítani, és ennek közhivatalok elnyerésében sem lehet semmi szerepe Max Weber (1864-1920) A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme,1904-1905 Részt vett a weimari alkotmány kidolgozásában; modern racionális állam és jog elmélete

A weimari birodalmi alkotmány egyúttal megteremtette az állam és az egyház szétválasztását is, elismerve azonban, hogy léteznek közös ügyek, mint a vallásoktatás, egyházi adó, vagy a közintézmények lelki ellátása Az államegyház, mint olyan megszűnt, helyette a vallási társaságokba történő egyesülés joga nyert elismerést A vallási társaságok a polgárjog általános szabályai szerint jogalanyiságot szerezhettek, illetve közjogi testületi jogállással rendelkeztek

A weimari alkotmányt az 1949 A weimari alkotmányt az 1949. május 23-án életbe lépett szövetségi Alaptörvény (Grundgesetz) váltotta fel, mely számos rendelkezést átvett az előzőből 4. cikkelye a vallási és lelkiismereti szabadság szabályozásaként kimondja, hogy a hit, a lelkiismeret, a vallás és a világnézet szabadsága sérthetetlen A vallásgyakorlás egyéneknek biztosított lehetőségét egészíti a 140. cikkely, ami a korábbi weimari alkotmány fentiekben is idézett cikkelyeit emeli be a jelen alkotmány szövegébe Az egyházak és a vallási közösségek helyzetére vonatkozó szabályozást a tartományi törvények egészítik ki (Antalóczy)

Amerikai semlegesség az állam és egyház viszonylatában a szigorú elválasztás talaján áll az állam éppúgy nem akadályozhatja a vallást, mint ahogy nem is kedvezményezheti „a Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása, vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában” Establishment Clause Free Exercise of Religion

Az Amerikai Egyesült Államok létrejöttének egyik oka a vallási pluralizmus iránti igény volt Hugo Black, a Supreme Court egyik híres bírája az egyik vallásszabadsággal foglalkozó 1946. évi döntésben így foglalta össze az amerikai modell lényegét: „Az emberek (...) arra a meggyőződésre jutottak, hogy az egyéni vallásszabadságot legjobban olyan kormányzat alatt lehet megvalósítani, amelyet megfosztottak minden hatalmától, hogy adóztasson, támogasson vagy bármi módon segítsen bármely vagy minden vallást, vagy beavatkozzon bármely vallásos egyén vagy csoport meggyőződésébe.”

James Madison és Thomas Jefferson

Egyik megközelítés: a szabad vallásgyakorlás alkotmányi szabályozását azok az evangéliumi vallási mozgalmak mozdították elő, melyek a vallási meggyőződést a világi törvények fölé helyezték, és az államot a vallásszabadság garanciájaként kívánták a vallásgyakorlással kapcsolatos kérdésektől távol tartani; nem az államot kívánták az egyházi befolyástól óvni, hanem viszont az igazi vallás nem szorul a törvény támogatására (James Madison, 1751-1836)

Másik megközelítés: Thomas Jefferson (1743-1826) az egyházat az államtól elválasztó „fal” szükségességéről írt; ez a fal volna hivatott a világi intézményeket megóvni az egyházi rombolástól http://bjconline.org/mission-history-church-state-separation/ http://www.theimaginativeconservative.org/2015/09/is-there-a-wall-of-separation-between-church-and-state.html

Az „intézményesített” vallás elleni alkotmányos szabály reakció volt az angol anyaország és egyes gyarmatok gyakorlatára, ahol létezett intézményesített, vagyis hivatalos, az állam által támogatott és szabályozott egyház Az Establishment Clause bírósági értelmezése legtöbbször akörül forog, hogy milyen mértékben és feltételekkel nyújthat egyáltalán alkotmányosan támogatást az állam bizonyos egyházi, vagy ahhoz kötődő cselekvésekhez

A vallás szabad gyakorlását kimondó klauzula könnyen konfliktusba vagy ellentmondásba kerülhet a vallás intézményesítését tiltó szabállyal, hiszen a vallás parancsaiból fakadó magatartások elfogadása igen könnyen jelentheti az állam semlegességének feladását a vonatkozó bírósági gyakorlat szerint a vallás szabad gyakorlásához való jog nem abszolút jog, ahogy a szólásszabadság joga sem az Annak érdekében, hogy a vallásszabadság joga ne értelmeződjék abszolút jogként, a bírói gyakorlat különbséget tesz a hit mint meggyőződés, és az abból fakadó cselekvés között; a meggyőződés nem korlátozható, a cselekvés viszont igen

(visszatérve az elvekhez) mindenki által elfogadott közös nézett, hogy a vallásszabadság biztosítékait az állam és az egyház elválasztása, a felekezeti egyenjogúság és az állam világnézeti, ideológiai semlegessége együttesen alkotják A semlegesség szigorúan vett értelmezése a vallást magánügynek tekinti, s mint ilyen az állam számára teljes mértékben közömbösnek minősül. Az államnak ugyanis kizárólag a vallástól független evilági, szekuláris célokat kell követnie.

A semlegesség viszont nem egyenlő a közömbösséggel és a tétlenséggel, sokkal inkább azt hívatott kifejezni, hogy az állam alkotmányjogi szempontból egyenlő távolságot tart fenn az egyházakkal, miközben az Alaptörvény VII. cikk (2) bekezdése szerint azokkal a közösségi célok megvalósítása érdekében együttműködik a polgárok törvény előtti egyenlőségét hirdeti

Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az államnak kötelessége, hogy a vallásos meggyőződés kinyilvánítása, tanítása, az életvitelben való követése, az egyházak működése, s ugyanígy a vallás elutasítása, továbbá a vallási meggyőződésről való hallgatás számára olyan teret biztosítson, amelyben a különböző felfogások szabadon képződhetnek és fejlődhetnek, s ezen keresztül lehetővé teszik az egyéni meggyőződés szabad kialakítását

Az állami iskolák semlegességét taglalva az Alkotmánybíróság kimondja, hogy „a semlegesség azt követeli meg, hogy iskolák tantervét, szervezetét és felügyeletét az állam úgy alakítsa ki, hogy a tanulóknak a vallási, illetve világnézeti információkat és ismereteket tárgyilagosan, kritikusan és pluralista módon közvetítsék”.

Az intézményi megoldások viszont csak akkor minősülnek alkotmányosnak, ha lehetővé teszik a társadalomban megjelenő vélemények összességét, annak kiegyensúlyozott érvényre jutását Ennek megfelelően a semleges állami iskola tehát nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, hanem a szabad és megalapozott választás lehetőségét kell nyújtania

A világnézeti ismeretek teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és tárgyilagos tanításának az iskola működésének egészében kell megvalósulnia Tárgyilagos tanítás esetén az állam nem kényszeríthet egyetlen tanárt sem arra, hogy saját meggyőződését elhallgassa

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!