dr. Vereczkey Zoltán PKIK elnök Az európai uniós fejlesztési források rendeltetése, gazdasági és jogi szabályozása 2017október 2. Küldööttgyűlés dr. Vereczkey Zoltán PKIK elnök

De mi is folyik valójában a világban? Háború a nemzet ellen! 1. Globalizmus → az ellenfél 2. Integráció → a szükségszerű „kistestvér” 3. Regionalizmus → a pozitív „bűnsegéd”

A globalitás erőszak formái A XX. század közepéig a közvetlen, vagy közvetett katonai kényszer nélkül nem lehetett a tőke kivitel feltételeit biztosítani. Az erőszak az óta egyre inkább „visszavonul” a rejtett szimbolikus terekbe. Három alapvető intézménye: Kényszerítő erőszak Fegyelmező erőszak Értelmező erőszak

A globális kényszerítő hatalom A multinacionális vállalatok világméretű hálózata jelenti a kényszerítő hatalmi erőszakot. A kényszer itt már nem katonai erőszakra épül, hanem arra a fölényre, amit a techno-evolúciós vívmányok kisajátításában, illetve az új dimenziót jelentő méretekben van. A világ 20-30 legnagyobb cégének mérete a közepesnél nagyobb nemzet-gazdaságokéval vetekszik.

A globális fegyelmező hatalom Hitelminősítők – önbeteljesítő jóslat IMF – gazdaságpolitikai irányítás átvétele Világbank – multinacionális érdekek szolgálata

A globális értelmező hatalom A harmadik hatalmi intézmény-együttest az informatika, telekommunikáció és média összeolvadásából keletkező új „mega-komplexum” jelenti, amely értelmező és tematizációs erőszakra épülő „vélemény-hatalom”. Ennek feladata, hogy engedelmes munkaerő és fogyasztó-erő „állatokká” alakítsa át a lokalitások népét. Az általa terjesztett értelmezési keretek és fogalom-készletek kijelölik a „politicaly correct” diskurzus-teret, és, aki kívül marad, az nevetség, vagy megbélyegzés tárgyává válik.

Az EU története 1951 Párizsi Szerződés- Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország 1957 Európai Gazdasági Közösséget (EGK)- Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország 1973 Dánia, Írország Egyesült Királyság 1979 megtartották az első közvetlen, demokratikus választásokat az Európai Parlamentbe. 1981 Görögország 1985 Schengeni egyezmény 1986 Spanyolország és Portugália csaklakozott- Elkezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként, és ebben az évben írták alá az Egységes Európai Okmányt is 1990 A vasfüggöny lebontása után a korábbi Kelet-Németország a Közösségek tagja lett az újjáegyesített Németország részeként 1993 Az Európai Unió hivatalosan a maastrichti szerződés 1993. november 1-jei hatályba lépésével jött létre 1995 Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozása

Az EU története 2002 12 tagállamban a nemzeti fizetőeszközöket felváltotta az euró, és azóta az eurózóna18 országra bővült, 2004  Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia belépett az unióba, 2007 Románia és Bulgária csatlakozása Aláírták a lisszaboni szerződést, amely a francia és holland választók szavazatain elbukott Európai Alkotmányt volt hivatott felváltani 2013 Horvátország csatlakozása 2016 Brexit Eurozona -legutóbb Szlovénia 2007-ben, Szlovákia 2009 január 1, Lettország, 2014. január1,

Az EU története 1951- 1995 Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország, Olaszország, Dánia, Írország Egyesült Királyság , Görögország , Spanyolország , Portugália , Ausztria, Svédország, Finnország 1995 után 2004,j_Ciprus,  Csehország,  Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia, 2007 Románia, Bulgária, Horvátország

Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az egyenlő elbánás elve még több fontos területen csorbát szenved. A strukturális és a kohéziós alapokból való részesedésnél 2006 végéig még nem az általános szabályokat alkalmazzák − várhatóan a “nekünk járónak” nem egészen a felét kapjuk meg. 2004 és 2006 között összesen 1 393 milliárd Ft A kétszerese járt volna!

Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az új tagállamokkal szemben az Európai Bizottság bírósági eljárás nélkül alkalmazhat védintézkedéseket, ha megsértenék az egységes piacra, valamint a bel- és igazságügyi együttműködésre vonatkozó kötelezettségeiket. Az EU-15 tagjaival szemben csak az Európai Bíróság döntése alapján lehet intézkedést tenni.

Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az euró bevezetéséig Magyarország és a többi új tagország egyelőre úgynevezett “eltéréssel rendelkező tagállamként" vesz részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban.

Schengeni csatlakozás 2007.12.21 2004. május 1-e és 2007. december 21-e között még nem tartoztunk a Schengen-i megállapodás hatálya alá a személyek és áruk mozgására vonatkozó vívmány, csak 2007. december 21-e óta illeti meg a magyar állampolgárokat és vállalkozásokat

Csatlakoztunk – hogyan tovább? Az átmeneti intézkedések (a munkaerő szabad áramlásának korlátozása) következtében az egységes munkaerőpiac csak 2011-ben jöhet létre. Ez a körülmény az új tagállamok mellett az egész uniós gazdaság versenyképességét is hátrányosan érinti és veszélyezteti a lisszaboni célkitűzés elérését

A munkaerő szabad áramlásának kezdő időpontja Magyarország EU-s belépését követően 2004 2006 2007 2008 2009 2011 Svédország Görögország Hollandia Franciaország Belgium Németország Írország Spanyolország Luxemburg   Dánia Ausztria Egyesült Királyság Portugália Románia Észtország Finnország Bulgária Lengyelország Olaszország Málta Szlovákia Csehország Lettország Litvánia Szlovénia Nem EU-s országok 2004 2006 2007 2008 2009 2011 Ciprus Izland   Svájc

Az Európai Unió gazdasági alapfilozófiája: a személyek szabad áramlása (szabad munkavállalás) a tőke (vállalkozások szabad mozgása) az áruk (szabad kereskedelem) a szolgáltatások szabad áramlásának elve Az európai unió gazdasági alapfilozófiája: A személyek A tőke Áruk és a szolgáltatások Szabad áramlásának rendszere

Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei ÖSSZEFOGLALÓ CÉLOK E rendelet célja a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése, hogy ezáltal támogassa az Európai Unió (EU) régióinak harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban. Az európai kohéziós politika arra törekszik, hogy csökkentse a gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségeket, felgyorsítsa a gazdasági átalakulás folyamatát, és megfelelően kezelje a népesség elöregedésével kapcsolatos kihívásokat.

Az Európai Unió támogatás politikájának alapelvei KONVERGENCIA A korábbi 1. célkitűzéshez hasonló Konvergencia – célkitűzés arra irányul, hogy felgyorsítsa a konvergencia folyamatát a legkevésbé fejlett tagállamokban és régiókban a növekedés és a foglalkoztatás feltételeinek javítása útján. Ez a célkitűzés a legkevésbé fejlett tagállamokat és régiókat érinti. Cselekvési területei a fizikai és emberi tőke, az innováció, a tudásalapú társadalom, a változásokhoz való alkalmazkodóképesség, a környezet és a közigazgatás hatékonysága. A célkitűzés finanszírozása az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a Kohéziós Alapból történik.

A 2000-2020 között Magyarország részére biztosított uniós fejlesztési keretek Forrás: Állami számvevőszék

A 2000-2020 között Magyarország részére biztosított uniós fejlesztési keretek Milliárd Forint 2000-2003 Milliárd Ft 2004-2006 Milliárd Ft 2007-2013 Milliárd Ft 2014-2020 Milliárd Ft Regionális fejlesztési források (ERFA) 78 450 3 529 3 335 Kohéziós Alapok (KA) 139 254 2 411 1 868 Szociális Alap 1 012 1 461 Kohéziós források összesen 218 704 6 953 6 663 Határmenti együttműködés (ETE) 42 96 112 Vidékfejlesztési források (EMVA, HOP) 10 149 1 087 1 083 Agrár piaci-, Földalapú támogatások 489 1 694 2 465 Egyéb támogatások 9 19 16 Uniós források Összesen 227 1 393 9 848 10 339 EUR/HUF árfolyam 253 255 279 310

Bevételek ( az Uniós források 100%-os felhasználását feltételezve) 2007-2013 uniós forrásai Összesen 9 848 milliárd Ft 1 406 milliárd Ft / ciklus 7 év 2014-2020 uniós forrásai Összesen 10 339 milliárd Ft 1 477 milliárd Ft / ciklus 7 év Éves átlag 1 435 milliárd Ft / év

Hazai költségek + Nyugat európai hasznok Uniós tagdíj Elmaradt vám bevételek EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok Kiáramló munkaerő képzési költségei

Amit nem számítunk de még figyelembe lehetne venni EU támogatásokban részesülő külföldi tulajdonú vállalkozások értéknövekedése és közvetlen haszna Kiáramló munkaerő Nyugat Európában az ottani gazdasági össztermék előállításában való hozzájárulása Bürokrácia költségei GDP –GNI adatok

Uniós tagdíj 2004-2014 2007-2013 átlag tagdíj 263 Milliárd Forint /év 2007-2013 átlag 263 Milliárd Ft 2007-2013 átlag tagdíj 263 Milliárd Forint /év

Várható Uniós tagdíj 2014-2020 2014-2020 időszakban a felvett trendvonal alapján 335 milliárd Forint / év

Uniós tagdíj Éves átlag 300 milliárd Forint / év 2007-2013 átlag tagdíj 263 Milliárd Forint /év tény 2014-2020 átlag tagdíj 335 Milliárd Forint /év becslés Éves átlag 300 milliárd Forint / év

Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése Az uniós csatlakozás miatt kimutatható import vámbevétel-veszteség. A csatlakozás előtti hat évben (1998-2003 között) a vámbevételek közel azonos szinten, átlagosan 134 Mrd forint/év körül mozogtak. A csatlakozás után az uniónak hozzájárulásként befizetett vámtételek között csak a harmadik (nem uniós) országokkal szembeni vámbevételek szerepelnek, ezek 25%-át a szabályok szerint minden tagállam beszedési költségtérítés címen visszakapja. csatlakozás óta teljesített nettó befizetések tíz éves átlaga 28 Mrd forint/év volt.

Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése 134 milliárd Ft/év veszteség 28 Milliár Ft /év befizetés Összesen 162 Milliárd Forint/év Átlag bevétel 134 Milliárd/év Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése Az uniós csatlakozás miatt kimutatható import vámbevétel-veszteség – az APEH és a VPOP statisztikái alapján készült becsléseink szerint – a korábbi évek (1998-2003 közötti időszak) vámbevételeinek 32%- a, kb. 42 Mrd forint/év volt. A 12. ábra a hazai vámbevételek 25 éves alakulását mutatja be. Az 1995- 1997. években a Bokros-csomag +8%-os import vámpótlék miatti kiugrásától eltekintve, a csatlakozás előtti hat évben (1998-2003 között) a vámbevételek közel azonos szinten, átlagosan 134 Mrd forint/év körül mozogtak. A csatlakozás után az uniónak hozzájárulásként befizetett vámtételek között csak a harmadik (nem uniós) országokkal szembeni vámbevételek szerepelnek, ezek 25%-át a szabályok szerint minden tagállam beszedési költségtérítés címen visszakapja, s így a csatlakozás óta teljesített nettó befizetések tíz éves átlaga 28 Mrd forint/év volt. Becslésünk szerint a 2004-es uniós csatlakozással a hazai költségvetés korábbi vámbevételeinek megközelítőleg 48%-a jövedéki bevételként továbbra is bekerült a költségvetési bevételek közé. (2006-tól a jövedéki adómértékek emelésével tovább nőttek ezen a címen a beszedett költségvetési bevételek). 2004 Átlag befizetés -28 Milliárd/év

Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése 162 Milliárd Forint/év Amiből mínuszolni kell az Uniós tagdíj számításakor már érvényre juttatott vám, cukor hozzájárulás éves mértékét, amely átlagosan 35 milliárd Ft / év Összesen vámkiesés 162-35 = 127 milliárd Ft/év Uniós csatlakozással elmaradt vámbevételek becslése Az uniós csatlakozás miatt kimutatható import vámbevétel-veszteség – az APEH és a VPOP statisztikái alapján készült becsléseink szerint – a korábbi évek (1998-2003 közötti időszak) vámbevételeinek 32%- a, kb. 42 Mrd forint/év volt. A 12. ábra a hazai vámbevételek 25 éves alakulását mutatja be. Az 1995- 1997. években a Bokros-csomag +8%-os import vámpótlék miatti kiugrásától eltekintve, a csatlakozás előtti hat évben (1998-2003 között) a vámbevételek közel azonos szinten, átlagosan 134 Mrd forint/év körül mozogtak. A csatlakozás után az uniónak hozzájárulásként befizetett vámtételek között csak a harmadik (nem uniós) országokkal szembeni vámbevételek szerepelnek, ezek 25%-át a szabályok szerint minden tagállam beszedési költségtérítés címen visszakapja, s így a csatlakozás óta teljesített nettó befizetések tíz éves átlaga 28 Mrd forint/év volt. Becslésünk szerint a 2004-es uniós csatlakozással a hazai költségvetés korábbi vámbevételeinek megközelítőleg 48%-a jövedéki bevételként továbbra is bekerült a költségvetési bevételek közé. (2006-tól a jövedéki adómértékek emelésével tovább nőttek ezen a címen a beszedett költségvetési bevételek).

EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása Miközben a legmagasabb volt Magyarországon a sok EU-támogatás GDP-növelő hatása, aközben nálunk volt messze a legnagyobb a külkereskedelmi mérleget rontó hatása. Ez az EU-támogatásokból megvett rengeteg importtermékkel függhet össze, ami itthon politikusi körökben is keltett már visszhangokat, amelyek szerint az itthon elköltött EU-pénzből a gazdag nyugati országok itt megtelepedett leányvállalatait támogatjuk, azaz lényegében visszaáramlik a pénz egy része a donor országokba.

EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása Miközben a legmagasabb volt Magyarországon a sok EU-támogatás GDP-növelő hatása, aközben nálunk volt messze a legnagyobb a külkereskedelmi mérleget rontó hatása. Ez az EU-támogatásokból megvett rengeteg importtermékkel függhet össze, ami itthon politikusi körökben is keltett már visszhangokat, amelyek szerint az itthon elköltött EU-pénzből a gazdag nyugati országok itt megtelepedett leányvállalatait támogatjuk, azaz lényegében visszaáramlik a pénz egy része a donor országokba.

EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása Mértékadó becslések szerint évenként eltérő mértékben az EU források 40-50%-a kerül közvetlenül felhasználásra az EU-15 piacára. Számításunk az alacsonyabb értékkel, 40%-al indul . 1 435 milliárd Ft x 0,4 = 574 milliárd Ft / év

Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok (pl. agrár kvóták ) A csatlakozást követő időszakra jellemző beszűkülési viszonyok egyértelműen tetten érhetőek a különféle termelési tényezők alakulásában. Az ágazatban tevékenykedő regisztrált vállalkozások száma fokozatosan csökkent A gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan tovább zuhant a foglalkoztatottak száma: a teljes hazai foglalkoztatottnak, 3 781,9 ezer főnek csupán 4,6%-a, 175,8 ezer fő dolgozott 2009-ban hivatalosan a mezőgazdaságban, ez a csatlakozás óta 30 ezer legláis munkahely megszűnését jelenti. Forrás KSH

Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok (pl. agrár kvóták ) 1 főre eső GDP 2009-ben 9 700 EUR 279 EUR/HUF –al számolva 2 706 300 Ft 30 000 * 2 706 300 = 81,189 milliárd Ft Mezőgazdaságban dolgozók hatékonyságát a nemzetgazdasági átlaghoz képest 60%-osnak feltételezve 81,189 -> 60% -> ~ 48 milliárd Forint Csatlakozásból eredő egyéb vagyoni hátrányok ~ 48 milliárd Ft Forrás KSH

Kiáramló munkaerő képzési költségei

3. Az egy gyermekre, tanulóra , hallgatóra jutó költségvetési kiadás ( nappalival egyenértékű számított létszám alapján) Óvoda Alapfokú oktatás Középiskola Felsőoktatás 814 238 Ft 395 480 Ft 1 116 748Ft 935 129 Ft

Iskolatípusok költségei (Ft/fő)

2016 első félévben 280 ezer magyar dolgozott más uniós tagállamban, illetve az Európai Gazdasági Térség valamely országában – becsülte a KSH. A KSH munkaerő-felmérésében (MEF) 2016 első felében 118 ezren adtak meg külföldi munkahelyet, de minimálisan további 150–170 ezerre becsülhető a más uniós tagországokban dolgozó magyarok száma – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2016. I. félév” című kiadványában.

280 ezer Nyugat Európában dolgozó összes oktatási költsége 280 ezer Nyugat Európában dolgozó összes oktatási költsége 2835 Milliárd Forint 7 éves Uniós ciklusból egy évre eső: 405 Milliárd Forint

A foglalkoztatók által bejelentett külföldi munkavállalók adatai 2016 A foglalkoztatók által bejelentett külföldi munkavállalók adatai 2016. évben EU 28 - ból Magyarországon dolgozik 8487 fő Forrás: KSH

EU 28 8487 fő

8487 Magyarországon dolgozó EU-s állampolgár összes oktatási költsége 8487 Magyarországon dolgozó EU-s állampolgár összes oktatási költsége 86 Milliárd Forint 7 éves Uniós ciklusból egy évre eső: 12 Milliárd Forint

Oktatás összesítő ( milliárd Ft) 280 ezer Nyugat Európában dolgozó oktatási költsége 405 Külföldi munkavállalók oktatási költsége (milliárd Ft) -12 Összesen 393

Összesítés (milliárd Ft) Költségek Bevételek Uniós források éves átlaga 1 435 Uniós tagdíj 300 Elmaradt vám bevételek 127 EU támogatások külkereskedelmi mérleget rontó hatása 574 Csatlakozási szerződésből eredő egyéb vagyoni hátrányok ( pl. agrár kvóták) 48 Kiáramló munkaerő képzési költségei 393 Összesen 1 442

Amit nem számítunk de még figyelembe lehetne venni EU támogatásokban részesülő külföldi tulajdonú vállalkozások értéknövekedése és közvetlen haszna Kiáramló munkaerő Nyugat Európában az ottani gazdasági össztermék előállításában való hozzájárulása Bürokrácia költségei GDP –GNI adatok

Egy főre eső GDP az EU-ban Forrás: https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tsdec100.html

Egy főre eső GDP az EU-ban EU-28 egy főre jutó GDP / év 2011-es érték 25 800 Euró / fő GDP egy főre jutó átlag / év (Forint) 7 202 895 Ft /fő 280 ezer Nyugat Európában dolgozó EU átlagos GDP hozzájárulása 2 017 Milliárd Forint/év

A Magyarországon dolgozó EU-28 –ból származó munkaerő nemzeti össztermékekhez való hozzájárulásai

Egy főre eső GDP az EU-ban EU-28 egy főre jutó GDP / év 2011-es érték 25 800 Euró / fő GDP egy főre jutó átlag / év (Forint) 7 202 895 Ft / fő 8 487 Magyarországon dolgozó EU 28 állampolgár átlagos GDP hozzájárulása 61 Milliárd Forint/év

GDP hozzájárulás összesítő ( milliárd Ft) 280 ezer Nyugat Európában dolgozó GDP hozzájárulása 2 017 Külföldi munkavállalók GDP hozzájárulása -61 Öszesen 1 956

Konklúzió 1. Az Európai Unió (EU 15) egyértelműen érdekelt az általa meghatározott fejlesztési források Magyarország számára történő zavartalan biztosításában. 2. Az Európai Unió által a felzárkóztatásra meghatározott fejlesztési támogatások jogi szabályozása nem teszi lehetővé az EU számára a saját költségvetésében ( 2014-2020 ) rögzített források bármilyen okból történő csökkentését.

Köszönöm a figyelmüket!