Móricz Zsigmond parasztábrázolásának újszerűsége „Sok vadállat van a világon, de a legkegyetlenebb vadállat mégiscsak az ember.” Móricz Zsigmond parasztábrázolásának újszerűsége

Móricz jelentősége 20. századi novellista, regényíró nyugatos: Nyugat-szerkesztő (1929-1933) Témája: parasztság, dzsentri (Úri muri, Rokonok) Ábrázolásmódja: tényfeltárás, drámaiság, lélektaniság Stílusa: realista, naturalista

A tipikus móriczi hős: önmagával és környezetével viaskodik Nyelvi kifejezésmódja: hangsúlyos dialektusok; realista, környezethez , kulturáltsághoz és jellemhez igazodó nyelvhasználat; kiejtés szerinti írásmód, „népnyelv” A magyar falu legnagyobb írója: léthelyzet, szemléletmód, babonák, hiedelmek, ellentétek, nyomor ábrázolása- megszépítés nélkül, hitelesen

Szülőház - Tiszacsécse

Hét krajcár 1908 (Nyugat; az első kötet címadó novellája) idill: a pénz játékos keresése, meghitt anya- gyermek kapcsolat tragédia nyomor, a koldus adja a hetedik krajcárt, az anya tüdőbeteg köhögése

Tragédia (1909) Groteszk novella „hőse” Kis János értelmetlen lázadása: célja kisszerű, nevetséges; önmagát pusztítja el (halálra eszi magát) Beszélő név: jelentéktelenségére utal A lelke deformálódik az állandó nélkülözés miatt (az evés formálja családi kapcsolatait) Az idill egy-egy pillanatra tűnik fel (az aratók évődése, a lakodalmi vendégek vidámsága) A tragikum a komikum határát súrolja

Barbárok (1931) Drámai felépítésű novella Téma: a puszta zárt világa, a pusztai emberek gondolkodásmódja, hiedelemvilága Cím= műveletlen, embertelen, kegyetlen világ Történetszövés (krimiszerű): rablógyilkosság, nyomozás és leleplezés, igazságszolgáltatás Nem a cselekményre kerül a hangsúly, hanem a történtek miértjére, a motivációra A gyilkosság oka nem a nyomor, az éhezés, hanem a vagyonszerzés

Szerkezet Drámai szerkesztés: három rész, részenként három cselekménymozzanat 1. egység: Bodri juhász a pusztán - A látogatók - A gyilkosság elkövetése (hirtelen kirobbanó tett) 2. egység: Az asszony kijövetele a pusztára - A nagy vándorlás - A gyilkosság felfedezése (késleltetés) 3. egység: A tagadás a vizsgálóbiztos előtt - Az öv megpillantása – A beismerés (a történtek lecsengése)

A szerkezeti egységek tér- és időviszonyai, balladaiság 1. egység: a helyszín a puszta, az időtartam néhány óra · 2. egység: a helyszín a puszta, időtartam több mint egy év 3. egység: a helyszín a tárgyalóterem, időtartam néhány óra A balladaiság jegyei: kihagyások, szaggatott előadásmód, ismétlődések.

Motívumrendszer Fontos motívum a rézveretes szíj - mindhárom részben van szerepe: az első részben ez az ürügy a gyilkosságra, illetve ennek segítségével temetik el Bodri juhászt; Bodri emberségének jelképe a második részben az azonosítás eszköze a sír és a holttestek megtalálásakor; a veres juhász bűntudatának jelképe a harmadik részben a meggyőzés eszköze, hiszen a kilincsre akasztott szíj láttán ismeri be tettét a Veres juhász; az igazság jelképe

Első rész erős drámai feszültség: a puli viselkedése, a közeledő tragédia megsejtése, a juhászok fenyegető hallgatása, a természeti környezet jellege, az idő múlásának érzékeltetése, a hirtelen bekövetkező brutális gyilkosság, a gyilkosok vacsorája, nyugalma

Második rész lírai rész: a fekete- fehér asszony keresi az urát az asszony népmesei hős hűsége, állhatatossága példázat: ebben a kegyetlen világban is vannak emberi érzések, értékek

Harmadik rész a veres juhász vallatása és a rézveretes szíjjal kikényszerített vallomása a szíj a pusztai emberek babonás hitét szimbolizálja a bíró mondja ki: „Barbárok”( = az ember igazságérzete)

Szereplők Ellentétes jellemek: kegyetlen gyilkosok(veres juhász és társa)- emberi jóságukat megőrző emberek (Bodri juhász és családja) Beszélő nevek( pl. veres: indulatos) Bodri juhász felesége mint mesehős Jellemzésük: viselkedés(gesztusnyelv!),öltözék( kalap a szemre húzva, az asszony ruhájának fehérsége stb.), beszéd(párbeszédek) A szembeállító jellemzés sugallja, hogy a pusztabeli lét nem szükségszerűen szül rossz erkölcsöket, amorális magatartást

Nyelvi megformálás „népnyelv” Tájnyelvi fordulatok, kifejezések (- Szájj le tésis.) Drámai erejű dialógusok - Hát nem adod el? - Mondtam. (…) - Ez az utolsó szavad? (…) - Ezir gyüttetek?

"Ahogy itt Móricz Zsigmond egy gépies egyszerűséggel elvégzett gyilkosságon keresztül »vérfagyasztó tárgyilagossággal« bemutat egy lelkiséget: csúcspontja novellaíró művészetének. Hatalmas arányokat szorít parányi területre, félelmesen nagy dimenziókat présel maroknyi helyre, kietlenül sötét színmezőben villant tűzfoltokat, egy-egy szóval, egy-egy vonással rajzol embert, helyzetet, érzelmi állapotot. " (Czine Mihály)

3. Befejezés- a Móricz-féle parasztábrázolás utóélete A paraszti világ hiteles ábrázolásából új műfaj születik: irodalmi szociográfia (népi írók mozgalma) Nagy Lajos: Kiskunhalom Illyés Gyula : Puszták népe