A BÁCSALMÁSI ÖNKORMÁNYZATI KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT A BÁCSALMÁSI ÖNKORMÁNYZATI KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. (BÖKK NKFT.)
SZEREPLŐK BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BELÜGYMINISZTÉRIUM BÁCSALMÁSÉRT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET BÁCSALMÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SZEREPLŐK BÁCSALMÁSI START SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET BÖKK NKFT. BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
BÁCSALMÁSI FINOMSÁGOK Élelmiszeripari termékek előállítása közfoglalkoztatással
REKLÁM- és MARKETING TEVÉKENYSÉGEK FELDOLGOZÁS TERMELÉS REKLÁM- és MARKETING TEVÉKENYSÉGEK SZOLGÁLTATÁS ÉRTÉKESÍTÉS
TERMELÉS
FELDOLGOZÁS
BÁCSALMÁSI FINOMSÁGOK
ÉRTÉKESÍTÉS
EGÉSZSÉGES BÁCSALMÁSÉRT MINTABOLT
KÖZTERÜLETI ÁRUSÍTÓHELY
SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK BÁCSALMÁSÉRT SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET ÉLELMISZER FELDOLGOZÁS és ÉRTÉKESÍTÉS BÁCSALMÁSI START SZOCIÁLIS SZÖVETKEZET MEZŐGAZDASÁGI és egyéb SZOLGÁLTATÁS OFA NKFT. „FÓKUSZ” PÁLYÁZAT
ÚT A KÖZFOGLALKOZTATÁSTÓL AZ ELSŐDLEGES MUNKAERŐPIACRA SZOCIÁLIS GAZDASÁG Közösségi alapú foglalkoztatás Hátrányos helyzetű célcsoport Támogatott foglalkoztatás A profittermelés nem elsődleges Szociális alapú Cél a társadalmi „jobblét”, a munkához való „szoktatás, közösségbe illeszkedés A munkavállalótól teljes önállóságot vár el Elsődleges cél a profittermelés Gazdasági alapú A hátrányos helyzetet nem veszi figyelembe Versenyhelyzetet teremt, teljesítmény-orientált A közfoglalkoztatás alapjaival teljesen, a szociális gazdaságéval részben ellentétes elvárások Közösségi alapú foglalkoztatás Hátrányos helyzetű célcsoport Részben támogatott Profitorientált Szociális alapú Cél a társadalmi-gazdasági jobblét Önállóságra ösztönzés, közösségi támogatással Érdekeltté tétel
Az ajánlott szervezeti forma a szociális szövetkezet A szövetkezet tulajdonosai maguk a tagok Feladat: A tulajdonosi tudat kialakítása és erősítése Önbizalom erősítése a résztvevőkben Aktivitás és kezdeményezőkészség kialakítása
Mi kell ahhoz, hogy a szociális szövetkezet eredményes lehessen? A tagok együttes akarata egy jó szövetkezet létrehozásához és működtetéséhez Kellenek elkötelezett, „önfeláldozó” vezető személyek Nagy egyetértés és munkavégzési összhang Kell egy biztos anyagi háttér, amely alapja a tevékenység megindulásának Kell egy életképes elképzelés, amelyet ha megvalósítanak, akkor az önfenntartás elérhető Olyan szemlélet, amely háttérbe szorítja az „én”központú gondolkodást Be kell látnia mindenkinek, hogy egyedül szinte alig tud valamire jutni, együtt viszont van esély! A szövetkezeti menedzsment tagjainak nagyon nagy a felelőssége és a fontossága A fentebb említettek részben ellentétesek a közfoglalkoztatás jellemzőivel!!! (SZEMLÉLETFORMÁLÁS KELL!!)
Mi lehetne az a profil, amely megfelelne a vidéki térségben egy szociális szövetkezet számára? Vidéken a mezőgazdaság szerepe meghatározó A vidéki önellátás az élelmezést tekintve fontos kérdés Nagyon sok önkormányzat ezt a mezőgazdasági irányt választotta közfoglalkoztatásban A saját közkonyhák alapanyag ellátása látszott a legértelmesebb tevékenységnek A mezőgazdaság jellegzetessége, hogy a bevételek csak az év második felében realizálhatóak A szövetkezet munkavállalóinak viszont egész évben szüksége lenne jövedelemre Bevételt hozó egyéb tevékenységek is kellenek, mert a folyamatos munkaellátást a mezőgazdaság nem tudja biztosítani Célszerű olyan tevékenységekben gondolkodni, amely kapcsolható a mg-hoz és a feldolgozáshoz (pl. bérmunka)
ÖSSZEFOGLALÁS A közfoglalkoztatás értékteremtő tevékenységeinek gazdasági formában való továbbvitele az önkormányzatok fontos feladata (sokat veszíthet, ha veszni hagyja a több év alatt felépített tevékenységeket) Ajánlott forma a szociális szövetkezet Nehéz a döntés, hiszen közösségi alapról gazdasági alapra kell helyezni a foglalkoztatást (ez részben lehetőség, részben kényszer) nem egyszerű megtalálni a megfelelő embert a tevékenységek támogatás nélkül nehezen válnak önfenntartóvá A mezőgazdasági jellegből adódó szezonalitás megnehezíti az eredményes működést A szociális szövetkezeteknek továbbra is van negatív megítélése A szociális gazdaság alapjainak kiépítése, ezáltal a közfoglalkoztatásból kikerülők részére munkahely biztosítása a hátrányos helyzetű térségek településein fontos feladat, hiszen helyi vállalkozók csak kis számban vannak jelen a munkaerő-piacon és a potenciális munkavállalók jelentős része sem alkalmas arra, hogy közmunkásból közvetlenül a versenyszférában vállaljon munkát.
Köszönöm a figyelmüket! Barta Tiborné Gáll Ágnes