Balatonboglár, 2010. március 24. A szakértői munka tudományos megalapozottsága, lépései, módszerei, eszközei „A tájékozott szakértő” Szakmai és jogi ismeretek gyermekvédelmi szakértők számára Borbély-Pecze Mariann Balatonboglár, 2010. március 24.
Balatonboglár, 2010. március 24. Amiről ma szó lesz A tudatos szemlélődés haszna Két kutatói szemlélet: a kvalitatív és a kvantitatív vizsgálatok A vizsgálatok típusai a mélység és az időbeliség dimenziójában A kutatási folyamat lépései Útravalóul: amiket még át kell gondolni, mielőtt kutatni kezdünk… Balatonboglár, 2010. március 24.
Miért fontos számunkra a tudományos megalapozottság? Elemzések, értékelések megrendelőjeként fellépő fenntartói igény Pályázati források elnyerése (pl. TÁM OP) Költségvetési év szakmai elszámolása Együttműködés más intézményekkel (pl. kistérségi társulások) Intézmény/térség szakmai tevékenységének összefoglaló bemutatása (szakmai konferenciák, szakcikkek, tanulmányok, honlapok…) Tevékenységbővítés megalapozása (igényfelmérés, utánkövetés) Balatonboglár, 2010. március 24.
Kvalitatív és kvantitatív kutatás Kvantitatív szemléletmód Számolásra és mért adatokra fókuszál és mennyiségben méri a szituációkat és jelenségeket Rendszerességeket és szabályszerűségeket keres Kvalitatív szemléletmód Érthető szituációkra fókuszál / jelenségek egy beavatott nézőpontból Specifikumokat keres Balatonboglár, 2010. március 24.
Balatonboglár, 2010. március 24. Kvalitatív és kvantitatív kutatás II. kvalitatív módszerek általában mélyebb, árnyaltabb ismeretek megszerzésére irányulnak viszonylag kis elemszámú mintán történik az adatfelvétel. A kapott eredmények nehezebben számszerűsíthetők, mérhetők. A kvalitatív vizsgálatok abban az esetben alkalmazhatók sikeresen, amikor a különböző viselkedésformák, magatartásbeli sajátosságok mozgatórugóit igyekeznek feltárni. kvantitatív módszerek azon alapulnak, hogy az emberi hozzáállás, magatartás is mérhető, tehát számszerűsíthető, továbbá az így nyert adatok statisztikai módszerekkel elemezhetők. a kvantitatív eljárást megfelelő elemszámú mintán elvégezve, az eredmények megbízhatósága és pontossága meghatározható. a mérhetőség követelményének megfelelő standardizált kérdőív alkalmazása szokásos Balatonboglár, 2010. március 24.
Balatonboglár, 2010. március 24. A minőségi (kvalitatív) és mennyiségi (kvantitatív) kutatás összehasonlítása Megnevezés kvalitatív vizsgálat kvantitatív vizsgálat Cél megérteni a probléma okait és a motivációkat meghatározni a mintából nyert adatokat és általánosítani az eredményeket Minta kis minta, nem feltétlenül reprezentatív reprezentatív nagy minta Adatgyűjtés nem strukturált strukturált Adatelemzés nem statisztikai /nehezen ellenőrizhető Statisztikai /törekszik a kontrollálhatóságra Eredmény kiinduló probléma megértése / felfedezés döntési javaslatok /igazolás Balatonboglár, 2010. március 24.
Kutatási stratégiák, módszerek Kvantitatív kutatási stratégiák: Kísérlet – ok-okozati összefüggéseket tár fel Leíró jellegű megkérdezéses vizsgálatok, korrelációs vizsgálatok (kérdőíves módszer) És még sok más egyéb… Kvalitatív kutatási stratégiák: Esettanulmány Megfigyelés interjú Sok más… Balatonboglár, 2010. március 24.
Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint Felderítés (felderítő jellegű kutatások) Cél: ismerjük meg jobban kutatási témánkat – több információ, támpontok szerzése Későbbi komplexebb kutatások előkészítése Olyan jelenségeket vizsgál, mely újkeletű, vagy még nincs elég információnk róla Módszer: kvalitatív módszerek (interjú, esettanulmány, megfigyelés) Egy első, hozzávetőleges képet próbálunk kialakítani Balatonboglár, 2010. március 24.
Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint II. Leírás (leíró kutatások) Egy adott társ., csoport, jelenség adatait rögzítik Egy esetleges későbbi magyarázó jellegű kutatás kialakításának alapja lehet (népszámlálás, korfa, piackutatás, kult. antrop.) Pl. hogyan jellemezhetők, milyen sajátosságai vannak a bántalmazó családoknak? A vizsgált populáció vagy jelenség bizonyos jellemzőinek pontos mérése és leírása (milyen?) Balatonboglár, 2010. március 24.
Kutatási célok - a kutatás mélysége szerint III. Magyarázat (magyarázó/elemző kutatások) A vizsgált jelenség kapcsán ok-okozati viszonyokat is fel akarunk tárni Ez a legkomplexebb! pl. van-e összefüggés a szülők iskolai végzettsége és a gyermekbántalmazás, vagy elhanyagolás között? Célja: a tanulmányozott jelenség különféle aspektusai közötti kapcsolatok feltárása és bemutatása (miért?) Balatonboglár, 2010. március 24.
Kutatási célok - a kutatás időbeli jellemzői Keresztmetszeti vizsgálatok Egy időpontot ragadnak ki Egy adatfelvétel során nyert eredményekből következtetünk a vizsgált jelenség jellemzőire – nem ismételjük meg Longitudinális vizsgálatok Időben egymást követő, több, időben eltérő kutatás eredményeit össze tudjuk hasonlítani Balatonboglár, 2010. március 24.
Kutatási célok - a kutatás időbeli jellemzői II. Longitudinális vizsgálatok 3 típusa: Trendvizsgálat Egy populációban idővel bekövetkezett változásokat vizsgálja) népszámlálás 10 évente – pl. végzettségi arányokban; az intézmény szolgáltatásait igénybe vevő klientúra különböző változók szerinti megoszlása) Kohorsz vizsgálatok Egy speciális alpopulációt figyelnek meg (életkori csoport: a 2000-ben született gyerekek, az 1998-ban házasodottak kohorsza) Panelvizsgálatok Mindig ugyanazokat az embereket keresik fel Előny: a változások végig követhetők Hátrány: magas lemorzsolódás (költözés, válaszmegtagadás) Balatonboglár, 2010. március 24.
Kutatási folyamat lépései A kutatás céljának felismerése és meghatározása (felderítés-leírás-magyarázat) A kutatás tárgyának kiválasztása A vonatkozó szakirodalom feltárása A tárgyra vonatkozó feltételezések (hipotézisek) megfogalmazása A vizsgált népesség (populáció) meghatározása, ebből a vizsgálandó minta kiválasztása – ha szükséges (elemzési egységek megválasztása) A kutatás adatfelvételi és adatfeldolgozási módszereinek megtervezése A tervezett módszerek kipróbálása Az adatok felvétele Az adatok feldolgozása A hipotézis vizsgálata (igazolása/elvetése), tézisek megfogalmazása A kutatás eredményeinek összegzése Következtetések, javaslatok megtétele Balatonboglár, 2010. március 24.
További átgondolandó kérdések Teljeskörű felmérés vs. mintavétel? Mintavételi eljárások – a reprezentativitás kérdése A hipotézisalkotás (előfeltevés) szabályai Milyen adatgyűjtési módszerek léteznek? Hogyan állítsunk össze megfelelő kérdőívet? Mire kell figyelni az interjú készítésénél? Mit kezdjünk az adatokkal? – elemzés Az eredmények közlése – beszámoló elkészítése Balatonboglár, 2010. március 24.
Köszönöm a figyelmüket! Borbély-Pecze Mariann tanársegéd (WJLF) PhD jelölt peczemariann@yahoo.com Balatonboglár, 2010. március 24.